Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fii Ara: 1 forint t-tX a M1­vTM­B! fú fl f . Szombaton megyénkben négy helyen tanács­koztak a párta­laps­zervezetek küldöttei. A megyeszékhely, Székesfehérvár kommunis­táinak küldöttértekezletén részt vett és az elnökségben helyet foglalt az MSZMP Központi Bizottságának há­rom tagja: Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, és dr. Tapolczai Jenő, a megyei ta­nács­ végrehajtó bizottságá­nak elnöke. A dunaújvárosi járás kom­munistáinak tanácskozásán a felsőbb pártszervet Gyenge Károly, a megyei pártbizott­ság titkára képviselte. Bics­kén a járási küldöttértekez­let munkájában Kersák Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára vett részt. A dunaújvárosi városi párt­értekezleten Homoki József, a megyei pártbizottság tit­kára volt jelen. (Ez utóbbi­­tanácskozásról keddi szá­munkban közlünk részletes ■tudósítást.) Székesfehérvár az ország egyik legdinamikusabban fej­lődő városa — állapította meg a városi pártbizottság beszámolója, melynek elő­adója Kalmár Dezső, a párt­­bizottság első titkára volt. A lakosság az elmúlt négy évben több, mint tíz százalékkal nőtt, jelenleg 73 ezer, de a napi létszám meghaladja a 80 ezret. Tovább fejlődött a város ipara és mezőgazdasá­ga, jelentőssé vált szerepe az ország gazdasági életében. Folytatódott a város társa­dalmának átrétegződése, nö­vekedett a foglalkoztatottak aránya az iparban. Számuk az elmúlt négy évben több, mint 13 ezer fővel emelke­dett. Ezen belül legdinamiku­sabb a szakmunkások és a műszaki értelmiségiek ará­nyának változása. Az üzemekben tovább gya­rapodtak, szilárdultak a törzs­gárdák. A munkások több, mint 50 százaléka 5—15 éve dolgozik munkahelyén. Hang­súlyozta a beszámoló: szük­séges, hogy a vezetők tovább fokozzák a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülését, még jobban támaszkodjanak ta­pasztalatukra, kérjék ki vé­leményüket a termelési, po­litikai feladatok kialakításá­hoz. Nagyobb számban kell bevonni munkásokat társa­dalmi életünk minden terü­letén a vezetésbe, és jobban kell támaszkodni vélemé­nyükre. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk az összes kere­sőknek mindössze hét száza­léka, de jelentősége ennél jó­val nagyobb, mivel kapcso­latai sokoldalúak a munkás­­osztállyal és a társadalom egyéb rétegeivel. A további célok elérése érdekében erő­síteni kell a nagyüzemi me­zőgazdasági munka ipari jel­legét, közös vállalkozások iránti hajlandóságot. A tudomány és a technika gyors fejlődése szükségszerű­en növelte az értelmiség sze­repét. Nagy részük a mun­kás-, parasztfiatalokból és korábban fizikai munkát vég­zők soraiból került az értel­miség soraiba. Több éves gondot bírálva hívta fel a figyelmet arra a beszámoló: a műszaki értelmiség képes­ségeik kibontakozását gátol­ja, hogy sokan csak admi­nisztratív munkát végeznek és nem szakképzettségüknek megfelelő foglalkoztatottsá­guk. Nagy figyelmet fordított a beszámoló a pedagógusokra is. Erősödött köztük pártunk ideológiai, politikai befolyá­sa, így mind eredményesebb a világnézetileg egységes tan­testületek kialakítására irá­nyuló­ törekvés. Az oktató­nevelő munka további javítá­sa érdekében szükséges, hogy még jobban elsajátítsák és a gyakorlati munkájukban al­kalmazzák a szocialista peda­gógia módszereit. A túlzott leterhelés csökkentésével pár­huzamosan kell emelni a munkájukkal szemben tá­masztott oktatói-nevelői kö­vetelményeket,­ fokozni köz­életi és társadalmi aktivitá­sukat. Ezután az ifjúság helyze­tét elemezve hangzott el a megállapítás. Az ifjúság szemléletének, politikai helytállásának meg­felelő kialakítása társadalmi, politikai kérdés. Jobban kell tudatosítani a közvélemény­ben, hogy a felnőtt nemzedék érettségének mércéje, milyen utódokat nevel, hogyan ké­szíti fel őket az életre. Párt­­szervezeteinknek ezért kell nagyobb figyelmet fordítani az ifjúság megítélésében a felnőttek körében élő helyte­len szemléletek megszünteté­sére. Tekintsék feladatuknak a felnőtt társadalom ilyen irá­nyú nevelését. Ebben a kom-­­­munista szülők járjanak élen, mutassanak példát. Városunk lakosságának 52 százaléka nő, az új munka­­vállalóknak pedig 51 százalé­ka. Jelentős többségük a munkában jól megállja a he­lyét. Munkahelyükhöz ra­­gaszkodóbbak, mint a férfi­ak. Mégis, a bérezés terén sok esetben megsértik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A következő években na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogással kö­zelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése, és job­ban érvényesüljön egyenjogú­ságuk. A beszámoló ezután az állami élet helyzetét elemez­ne szólt a feladatokról, majd a gazdaságpolitikai kérdések elemzése során megállapítot­ta: A város ipari szerkezete a növekedés ellenére alapvető­en nem változik. A fejlesztés továbbra is a már meglevő ipari bázisok korszerűsítése és bővítése útján történik. Ezen belül gyorsan fejlődött a híradástechnika, az alumí­niumfeldolgozó- és jármű­ipar. Jól egészítette ki ipa­runkat a könnyű- és élelmi­szeripar fejlődése. Ipari beruházásokra a har­madik ötéves terv eddig el­telt időszakában üzemeink 3541 millió forintot, termelő­­szövetkezeteink pedig több, mint 35 millió forintot fordí­tottak. Gazdasági fejlődésünk gyor­sításának feltétele a társadal­mi termelés hatékonyságá­nak emelése. Ezért a legfon­tosabb feladat a munka ter­melékenységének gyors üte­mű növelése. Ez együtt kell, hogy járjon a vállalatok bel­ső mechanizmusának javítá­sával, a belső tartalékok fel­tárásával. Növelni kell a vál­lalatok vezetési színvonalát, irányítási rendszerük korsze­rűsítését. A gazdasági mecha­nizmusnak most már mind jobban érvényesülnie kell a gyárkapun belül is. A pártbizottsági beszámoló részletesen szólt közlekedési gondjainkról, a kereskedelmi ellátottság helyzetéről. Élet­színvonal-politikánk elemzése során kiemelten foglalkozott a bérek alakulásával, a föld­gázprogram és vízellátás ter­veivel, az óvodai ellátás köz­ismert gondjainkkal. A negye­dik ötéves terv lakásépítke­zését ismertetve állapította meg a beszámoló: bár nyolc­ezer lakást kívánunk felépí­teni, az igények kielégítésére ez sem lesz elegendő. A pártbizottság beszámoló­ja ezután a város ideológiai (Folytatás a 3. oldalon) Számadás négy évről Két város, két járás Kezdeményezzenek többet a pártszervezetek A székesfehérvári tanácskozás H­azánk­ban elsőként Cél: a munkaügyi gyakorlat hatékonyságának növelése A megyei tanács munka­ügyi osztálya kezdeményezé­sére — a TIT-tel, az SZMT- vel közösen — idén rendezik meg másodszor a­ középfokú munkaügyi tanfolyamot Szé­kesfehérváron. Mint tájékoz­tatójában Méhes József, a munkaügyi osztály csoport­­vezetője elmondta, a tanfolyam szervezését a vállalatgazdálkodásban az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta végbement változások in­dokolták. A szaktanfolyamon uga­­nis a vállalatok munkaügyi osztályainak, csoportjainak dolgozói megismerkedhetnek az általános szakmai tudni­valókkal, a munkaerőgazdál­­kodás, a munkaügyi statisz­tiika, valamint a munkabér, munkaszociológia, munkajog, s a gazdaságpolitika, üzem­­gazdasági tan egyes kérdései­vel. Bővebb betekintést nyerhetnek a vállalat gaz­dasági életébe illeszkedő, a belső anyagi erőforrásokat figyelembe vevő és azokat sa­ját eszközeivel befolyásoló munkaügyi elemzés, fejlesz­tés, szabályozás és tervezés feladataiba, lehetőségeibe. Az országban elsőként megszervezett megyei középfokú munkaügyi szaktanfolyam tízhónapos, heti egész napot kitevő óraszámmal. A hallgatók év végén, a Mun­kaügyi Minisztérium vezető beosztású dolgozóiból álló bizottság előtt tesznek vizs­gát, amelynek eredményessé­ge után középfokú munka­ügyi szakképzettségről kap­nak bizonyítványt. Ezzel megvalósult az a régi óhaj, hogy a vállalati munkaügyi szervek dolgozói hasonló középfokú szakképesítést nyernek, mint a pénzügyi és egyéb területen tevékenyke­dő szakemberek. Felülmúlja az eddigi gyakorlatot is. Ugyanis a szakági miniszté­riumok rendezésében folyó munkaügyi továbbképzés csupán csak az adott ipar­ág területére vonatkozó kér­désekben nyújtott segítséget, tájékoztatást. Ezzel szemben a megyénkben bevezetett és kétévenként megren­dezett tanfolyam általá­nos jellegű képzése lehe­tővé teszi, hogy az ered­ményesen vizsgázók a munkaügyi területen bármilyen feladatokat elláthassanak, s nemcsak egy adott szakág­ban, hanem a népgazd­aság minden ágában. A tanfolyam eredményes­ségét vázolva, Méhes elvtárs elmondta, hogy már a kez­detben nagy érdeklődést ta­núsítottak a vállalatok az új szakképzés iránt. Az első tanfolyamra, 1968-ban 14 vállalat, összesen 50 munka­ügyi dolgozóját küldte el, amelyből 41-en eredményes vizsgát tettek. Idén ez a szám megduplá­zódott. Ötvenöt vállalattól. (Folytatás a 3. oldalon.) A dunaújvárosi Castrum városrészben épülő kelyhes víz­torony víztároló részét zsaluzzák az építők. Szakmunkások lesznek A szerelőműhelyben folyik a motorok teljesítményének mérése a fékpadon. Csepregi An­tal szakoktató (bal oldait) Szegi László és Nemes Károly III. éves tanulók munkáját ellen­őrzi. (Cikkünk a 3. oldalon)

Next