Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Vasárnap, 1970. október 16. Számadás négy évről (Folytatás az első oldalról) elyzetét tette mérlegre, majd párt belső életének kérdésit elemezte. * Nagy aktivitás, hozzáértés, flelősségérzet jellemezte az másos beszámoló, a szóbeliiegészítés és a kongresszusi okumentumok felett kibontkozott vitát. Bánki János a dinamikuan fejlődő megyeszékhelyről eszélt. Megállapította, hogy beszámoló jól tükrözi helyetünket. Több mint 2 ezer ommunista véleménye —nnyien szóltak hozzá a tagyűlésen — is bizonyítja,ogy Székesfehérvár párttagja következetesen munkálódik a párt politikájának égrehajtásáért. A közgazdasági szemléletalakítása kapcsán javasolt, hogy a pártoktatáson és gitációban többet kell ezzel témakörrel foglalkozni. Aeladatok között említette a temelékenység további emelsével kapcsolatos teendőit. TímárJánosné a bölcsödei, vodai férőhelyek gondjait elemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő generációja itt kapja meg azokat a döntő benyomásokat, melyek alapvetően meghatározzák későbbi emberi magatartását. Sürgette a párt- és állami vezetést: kiemelten kezelje a férőhelyek számának növelését, melyből nem hiányozhat a város üzemeinek aktív anyagi részvétele sem. A Volán 14-es számú Vállalatának tevékenységével, dolgozóinak munkájával foglalkozott Szili Sándor. 203 szocialista brigád 2500 tagja munkálkodik azért, hogy a személy- és teherszállítást a lehető legjobban megoldják. Említette a hozzászóló, hogy a feladat végrehajtását nehezíti az, hogy az új gépkocsik még az elhasználódott járművek pótlására sem elegendőek. A városhárom termelőszövetkezetének tevékenységéről, eredményeiről beszélt Horváth Győző. Mihály István pedig az Ikarus fehérvári üzemének tevékenységéről tájékoztatta a pártértekezletet, s a tapasztalatok birtokában intézkedéseket eszközölni a szocialista ember formálásában. Ebben az eddiginél is nagyobb szerep vár a közművelődésre. A vita összefoglalása után a küldöttértekezlet megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot, és a 64 küldöttet a megyei pártértekezletre. Az új pártbizottság első titkárának ismételten Kalmár Dezső elvtársat választotta. Herczegi Károly felszólalása A vitában felszólalt a merei pártbizottság első titkai is. Elsőként a munka terelékenységével foglalkott. Emlékeztetett arra, hogy edményeink sem terelnék el a figyelmet arról a feltőségről, melyek helyi lottságainkban rejlenek. Sok még a tartalékunk, s ha életszínvonal területén meg akarjuk valósítani céljukat, akkor a következősekben a gazdaság hatékyságát mindennapi kérésként kell kezelnünk azajban és a mezőgazdaságin is. A hatékonyság kapcsán elítette az oktató és nevelőunkát olyan vonatkozásra, a tudományos és technik fejlődés érdekében eleget, helyesen tettünk-e azért, hogy erre felkészítsük az ifságot? Kiemelte: eddig nem apott elég hangsúlyt a minki szerepe és jelentősége, elrre az általános iskolától fedődően céltudatosan kell elkészíteni az új generációt. Beszélt a pedagógusok erkölési és anyagi megbecsülésől, majd a pártélet és pártunk a néhány kérdéséről írva kiemelte: a határozat megvalósításában a pártervezetek legyenek a jövőn még következetesebbek többet kezdeményezzenek ezen a téren többet kérünk , várunk az egyes kommunstáktól és bármely testületin dolgozó elvtársainktól. Befejezésül olyan visszálgokat tett szóvá, melyek értik és eltorzítják erkölcsi ormainkat. Sokan megfeledznek a szerénységről, csalatatlannak vélik magukat, ám érzik szükségét a szűbb vagy nagyobb kollektívv véleményének. Sok más ellett ezt is helyesen és jól lárták a vezetőségválasztógyűléseken. A párt normái , fegyelme — mondta bejezésül — minden párttagra jóformán kötelező. Tényben, érvelésben gazdag volt a délutáni vita is. Nemes Iván, a KTSZ 4 éves munkájáról szólva említette, hogy a városban 90-nel nőtt az alapszervezetek száma, és kétezerrel az ifjú kommunistáké. A Videoton fejlődésének ismertetésével együtta gyár már teljesítette a III. ötéves tervben előirányzott termelési tervet, s év végéig 1 milliárddal megtoldja azt. A IV. ötéves tervben pedig 13,5—14 milliárd lesz az előirányzott, ezen belül jelentős a számítástechnika aránya) Papp István a város valamennyi párttagját, üzemét, lakóját érdeklő problémát említett. A fluktuáció és az óvodahiány felszámolásához sürgette a vezetők gyors cselekvését. Az üzemek hozzájárulásával — mondta — sürgősen hozzá kell kezdeni az óvodák építéséhez. Társadalmi munkával évi 2 óvodát lehetne létesíteni. A fejlődő ipari üzemek, a jövő érdekében említette, hogy szükség van a szakemberek felsőfokú főiskolai képzésére. Az igazságügy területéről ketten — dr. Horváth István és Varga Jánosné dr. — szóltak hozzá. Mindketten beszéltek a közélet tisztaságáról, a szocialista erkölcs erősítéséről, az ezzel összefüggő tudatformáló tevékenységről. Csizmadia Aladár a munkásőrség tagjainak munkájáról számolt be a pártértekezletnek. A pártélet, a kommunisták példamutatása, a tömegszervezetek megannyi teendője, az ideológiai munka, a kulturális feladatok — az élet szinte minden lényeges tette — szerepeltek a további hozzászólók. Borbás Sándor, Balogh György, Benkő György, Csanádv Vincéné dr. Kapu si József napirendjén. Dr. Óvári Miklós hozzászólása A pártértekezleten felszó lt dr Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője Az MSZMP Központi Bittságának tagja a párt legmagasabb testületének üdözletét tolmácsolta a pártétekezletnek. Ezután a párt plitikájának folytonosságáél beszélt, arról, hogy több alozás — pl. a termelőszerkezeti útra lépés, a gazaságirányítás reformja — mellett állandó, változatlan aáítélet lenini normáihoz való igazodás, a szövetségi patika, internacionalizmusunk, kétfrontos harc, és az életkínvonal emelése. A kultúrpolitikáról szólva többek között azt hangsúlyozta, hogy" változatlan elvünk, célkitűzésünka kultúra és a tömegek kapcsolatának erősítése. Az értelmiség és a párt kapcsolatárólszólva megemlítette, hogy" ennek is, mint mindennek a párt politikájában, célja és lényege a szocialista építés, tudomány, technika, termelés előtt álló feladatok megoldására megnyerni, mozgósítani. Kapcsolódván a hozzászólásokhoz, dr. Óvári Miklós szólott arról, hogy az oktatás, a képzés rendszerét az óvodától a felnőttek továbbképzéséig célszerű megvizsgálni. HÍRLAP A hétköznapok pártmunkájáról - kritikusan A dunaújvárosi járás kommunistái a korábbi gyakorlattal ellentétben nem a járásszékhelyen — Dunaújvárosban — gyűltek össze a négyéves munkáról szóló számadásra, hanem az újdonsült nagyközségben. Fürcsiben, a bármely városnak díszére váló művelődési ház színháztermében. A szükség hozta meggondoláson túl ez a jelképesnek tűnő tény is azt a gondolatot erősítette, hogy a járási pártértekezlet kerüljön szorosabb kapcsolatba azzal a „közeggel", ahol mindennapi munkájukat folytatják. Ez a gondolat, a szoros kapcsolat a hétköznapokkal, s végigvonult a pártértekezlet elé terjesztett beszámolón és a küldöttek felszólalásain is. A dunaújvárosi járás politikai, gazdasági és kulturális fejlődése nagyot lépett előre az elmúlt négy évben. Sorolhatnánk ennek sok-sok jelét, tényét, amelyek mind a hétköznapiak, a sok „névtelen” kommunista munkájának eredménye. A beszámoló ezt a hétköznapokat vette vizsgálat alá, arra irányítva a figyelmet — önkritikusan. Például így: „Annak ellenére, hogy a pártszervezeteket igyekeztünk felkészíteni, munkamódsze rüket, munkastílusukat to vább fejleszteni, az elmúlt időszak mégis sok nehézséget, problémát jelentett, és komoly feladat elé állított bennünket. Nem volt könnyű változtatni a korábbi gyakorlaton .. Nem volt könnyű , sok minden És a nehézségeket nem tagadták le a felszólalók sem. „A pártszervezet nem tudta a kezdeményezést a kezében tartani. És megfizettünk érte” — mondta az előszállás kommunisták küldötte, arra a nehéz időszakra emlékezve, amikor a szövetkezeti tagság bizalma megrendült a vezetőségben és nehéz helyzetből kellett kivezetni a szövetkezetét. Az önkritika nemcsak erény, de fegyver is, amellyel a legbiztosabban, fokozatosan leküzdhetők a tegnapi hibák. Ezt példázza Előszállás igazsága. A hétköznapok kommunista munkájának ilyesféle értékelése adta a szót Váradi István, Viking István, Félix Andor, Nagy László és még több elvtársnak is. A rácalmás kommunisták a termelőszövetkezetük és községük gondjaival és a megoldásért tett erőfeszítéseikkel foglalkoztak. Viking István perkátat küldött a pártmunka módszereiről szólt kritikusan — és követésre méltóan. A pártépítést — erről vallott szava — nem a statisztika kedvéért helyezték a feladatok rangos helyére, hanem hogy eljuttassák szavukat a nagy termelőszövetkezet, a nagy kiterjedésű község minden zeg-zugába. A kommunisták, akik nap mint nap folytatják szakmai munkájuk mellett, azzal együtt azt, amit meggyőződésüik, pártmegbízatásuk parancsol, az élet sokrétű gondjával, véleményével találkoznak. Kötelességük szólni, felvilágosítani, a párt szavát eljuttatni, az emberek véleményét formálni, és továbbítani is azt a vezető szervekhez. A dunaújvárosi járás küldöttei ezt tették, amikor a televízió műsoraitól kezdve az öntözött terület költségkihatásait, vagy a cukorrépa vetésterülete csökkenésének népi gazdasági kihatásait vet-,ték célba. Elmondták minderről a maguk és az őket küldő kommunista közösségek kritikus véleményét, a következő napok és évek munkáját kicsit jobbá, eredményesebbé tevő javaslatát A dunaújvárosi járás kommunistáinak küldöttei végül megválasztották pártbizottságukat, küldötteiket a megyei pártértekezletre és a pártbizottság tisztségviselőit. A dunaújvárosi járási pártbizottság első titkárává ismét Pillók Jánost választották meg. Legfőbb téma: a gazdálkodás Az írásos beszámolót kiegészítő tájékoztatójában, az augusztusi taggyűlések tapasztalatait összegezve Estélyi Gyula, a Bicskei Járási Pártbizottság első titkára is megemlítette: a pártalapszervezetek nagyon alaposan foglalkoztak a gazdaságszervező, irányító munkával. A tegnapi pártértékeziet nagyon eleven vitájának is legfőbb témája a gazdálkodás volt, a termelés hatékonyságát segítő pártmunka értékelése. A beszámoló is, a felszólalók is említették, hogy a legutóbbi négy év alatt nagyot fejlődtek a bicskei járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, a két fiatal ipari üzem, s a ktsz-ek. A tsz-ekben a hozamérték több mint 30 százalékkal nőtt, a halmozott termelési érték 55 százalékkal. Sokat változott a szövetkezeti parasztság élete, jövedelemszintje általában elérte a munkások és alkalmazottak jövedelemszintjét. Kiegészítőjében az első titkár, hozzászólásában jó néhány küldött is megemlítette, hogy a gazdálkodás fejlesztéséhez a következő években új tartalékokat kell feltárniuk a szövetkezeteknek. Egyik ilyen tartalék a társulások, közös vállalkozások létrehozása. Eddig akadozott az összefogás, elsősorban mert önállóságukat féltik a tsz-ek. Körtvélyesi Ferenc vált küldött és mások úgy vélték, hogy a közös vállalkozások létrehozásának elsősorban anyagi, pénzügyi akadályai vannak. Sok szó esett a szakmai képzés fontosságáról, mint a legjobb, leggazdaságosabb „befektetések” egyikéről. Erről beszélt Bajkai Géza, Klement József. A fiatal Spadnyi Lajos azt hangoztatta, hogy a kommunistáknak az eddiginél sokkal többet kell törődniük szakmai képzettségük növelésével, ha nem akarják, hogy „a kocsi elkerülje a lovat". A párt gazdaságszervező munkája csak akkor lehet igazán eredményes, ha a pártszervezetek képviselői a szakmai kérdésekben is a gazdasági vezetők egyenlő partnerei. Felszólalásában Kersák Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is — a többi között — arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaságszervező és irányító tevékenység új módszereit igyekezzenek kialakítani a pártszervezetek. Eddig főleg arról volt szó, hogyan nem szabad beleavatkozniuk a termelésbe, s azt még meg kell tanulni, be kell gyakorolni, hogyan szabad, hogyan szükséges. Mint a taggyűléseken, e pártértekezlet vitájában is többen szóvá tették hogy a gazdasági vezetők közül jó néhányan lebecsülik a politikai munkát, a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom jelentőségét. Pintér Gábor tabajdi küldött például megemlítette: egyikmásik szövetkezeti vezető nem sokat tesz azért, hogy a tagokat bevonja a döntések meghozatalába, elhanyagolja a brigádgyűléseket, sőt a vezetőségi üléseket is. Hellinger Pál, a járási pártbizottság titkára hangoztatta, hogy általánosabbá és közérthetőbbé kell tenni a gazdaságpolitikai agitációt, a vezetők legyenek jobb agitátorai saját intézkedéseiknek, összefoglalójában Estélyi elvtárs joggal tette szóvá, hogy a gazdasági vezetők bírálata nagyon általános volt; egyik felszólaló se mondta ki, hogy erről vagy arról az igazgatóról, elnökről, agronómusról beszél A tanácskozás vitájában 17-en szólaltak fel. A vita után a küldöttek megválasztották az új pártbizottságot. A pártbizottság első titkára ismét Estélyi Gyula lett, titkára Hetlinger Fá, F. F. —i—_ A rohamosan fejlődő mezőgazdaságban mind nagyobb a szakmunkásképzés jelentősége. A kapia helyét átveszi a vegyszer, az emberi erő és a gép. A gépiekhez szerelő kell, nem is kis szakértelemmel. Ezeket a mezőgazdasági gépszerelőket a seregélyes 1319. számú Münnich Ferenc Szakmunkásképző Intézetben vezetik be a szakmai tudományokba. Négyszázhat tanulója van az iskolának, három évfolyam keretében 13 osztályban folyik a tanítás. Az első évfolyamra 131 tanulót vettek fel. Biztató jel a szakma iránti érdeklődésre, hogy sok jelentkezőt vissza kellett utasítani, illetve más, hasonló intézetbe tanácsolni. Ebben a nagyon korszerűen felszerelt iskolában szeptembertől kezdve valamennyi tantárgyat kabinet rendszerben tanítanak. Ez azt jelenti, hogy minden tantárgynak megvan a saját tanterme, ahol a szemléltető eszközöket is tartják. Az idén több vetítőgépet is vásároltak. A kabinetrendszerű oktatás eredményessége érdekében az iskola igazgatója célprémiumokat tűzött ki a pedagógusok számára. Az iskolai kabinetek — szaktantermek — kialakítására az idén 72 ezer forintot költöttek. Tóth József igazgató elmondta: az iskola tanulói évente egymillió forintos gépjavítást végeznek. Ügyfeleik: a KPM, a MÉK, itt készülnek a székesfehérvári játszóterek felszerelései és a parkokban világító, hangulatos lámpácskák is. De hasznos munkákat végeznek az agárdi Agrokomplex-nek is. B. X Szakmunkások lesznek A Super Zetor forgattyús tengelyének beemelése nemcsak fizikailag kiván komoly erőt, de kellő szakértelem is kell hozzá. Nagy Lajos és Cseh Bognár László III. éves tanulók már bátran mernek erre a feladatra vállalkozni. Hazánkban elsőként (Folytatás az 1. oldalról) Összesen 93 dolgozó kezdte meg tanulmányait szeptember 25-én. Az idei oktatási év egyben előrelépés is. Ugyanis a munkaügyi szakképzést kiterjesztették az állami gazdaságokra és az áfészekre is, mivel ezeken a területeken is hasonló munkaügyi problémák vetődtek fel A tanfolyam létjogosultságát bizonyítja, hogy — éppen a pozitív tapasztalatok alapján — már a fővárosban is megszervezték. Baranya és egyéb megyék is hasonló gondolattal foglalkoznak. Mert gyakorlati tapasztalata már mérhető. A tanfolyamon részt vett és eredményes vizsgát tett munkaügyi szakemberek átfogó, gondos munkaügyi elemzéseket juttatnak a megyei tanács munkaügyi osztályára. Ezzel nagymértékben elősegítik a területi szervek irányító, koordináló tevékenységét. A vállalatoknál is tapasztalható változás. A vezetők egyre gyakrabban kérnek véleményt ezektől a munkaügyi szakemberektől a vállalati létszám-gazdálkodás alakulását meghatározó döntések meghozatala előtt. Takács Ferenc