Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1970. október 16. Számadás négy évről (Folytatás az első oldalról) elyzetét tette mérlegre, majd párt belső életéne­k kérdé­sit elemezte. * Nagy aktivitás, hozzáértés, flelősségérzet jellemezte az másos beszámoló, a szóbeli­iegészítés és a kongresszusi okumentumok felett ki­bon­­tkozott vitát. Bánki János a dinamiku­­an fejlődő megyeszékhelyről eszélt. Megállapította, hogy beszámoló jól tükrözi hely­etünket. Több mint 2 ezer ommunista véleménye —­nnyien szóltak hozzá a tag­­yűlésen — is bizonyítja,­ogy Székesfehérvár párttag­­j­a következetesen munkál­­ódik a párt politikájának égrehajtásáért. A közgazdasági szemlélet­­alakítása kapcsán javasol­­t, hogy a pártoktatáson és gitációban többet kell ezzel témakörrel foglalkozni. A­eladatok között említette a temelékenység további eme­­lsével kapcsolatos teendő­it. Tímár­­Jánosné a bölcsödei, vodai férőhelyek gondjait elemezve arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a jövő generá­ciója itt kapja meg azokat a döntő benyomásokat, melyek alapvetően meghatározzák ké­sőbbi emberi magatartását. Sürgette a párt- és állami vezetést: kiemelten kezelje a férőhelyek számának növelé­sét, melyből nem­ hiányozhat a város üzemeinek aktív anyagi részvétele sem. A Volán 14-es számú Vál­lalatának tevékenységével, dolgozóinak munkájával fog­lalkozott Szili Sándor. 203 szocialista brigád 2500 tagja munkálkodik azért, hogy a személy- és teherszállítást a lehető legjobban megoldják. Említette a hozzászóló, hogy a feladat végrehajtását nehe­zíti az, hogy az új gépkocsik még az elhasználódott jármű­vek pótlására sem elegendő­ek. A város­­három termelőszö­vetkezetének tevékenységé­ről, eredményeiről beszélt Horváth Győző. Mihály Ist­ván pedig az Ikarus fehér­vári üzemének tev­ékenységé­­ről tájékoztatta a pártérte­kezletet, s a tapasztalatok birtokában intézkedéseket eszközölni a szocialista ember formálásá­ban. Ebben az eddiginél is nagyobb szerep vár a köz­­művelődésre. A vita összefoglalása után a küldöttértekezlet megvá­­lasztotta a 49 tagú pártbizott­ságot, és a 64 küldöttet a megyei pártértekezletre. Az új pártbizottság első titkárá­nak ismételten Kalmár De­zső elvtársat választotta. Herczegi Károly felszólalása A vitában felszólalt a me­rei pártbizottság első titka­­i is. Elsőként a munka ter­­elékenységével foglalko­­­tt. Emlékeztetett arra, hogy edményeink sem terelné­­k el a figyelmet arról a fe­lt­őségről, melyek helyi lottságainkban rejlenek. Sok még a tartalékunk, s ha­­ életszínvonal területén meg akarjuk valósítani célju­­­kat, akkor a következő­sekben a gazdaság haté­­kyságát mindennapi kér­ésként kell kezelnünk az­­ajban és a mezőgazdaság­in is. A hatékonyság kapcsán elítette az oktató és nevelő­unkát olyan vonatkozás­­ra, a tudományos és techni­­k fejlődés érdekében eleget, helyesen tettünk-e azért, hogy erre felkészítsük az if­­­ságot? Kiemelte: eddig nem apott elég hangsúlyt a mink­i szerepe és jelentősége, elrre az általános iskolától fedődően céltudatosan kell elkészíteni az új generációt. Beszélt a pedagógusok erk­ölési és anyagi megbecsülé­­sől, majd a pártélet és párt­unk a néhány kérdéséről írva kiemelte: a határoza­­t megvalósításában a párt­ervezetek legyenek a jövő­­­n még következetesebbek többet kezdeményezzenek e­zen a téren többet kérünk , várunk az egyes kommu­­nstáktól és bármely testület­in dolgozó elvtársainktól. Befejezésül olyan visszál­­gokat tett szóvá, melyek értik és eltorzítják erkölcsi ormainkat. Sokan megfeled­­­znek a szerénységről, csal­­atatlannak vélik magukat, ám érzik szükségét a szű­­­bb vagy­ nagyobb kollektív­v véleményének. Sok más ellett ezt is helyesen és jól lárták a vezetőségválasztó­­gyűléseken. A párt normái , fegyelme — mondta beje­­zésül — minden párttagra jóformán kötelező. Tényben, érvelésben gaz­dag v­olt a délutáni vita is. Nemes Iván, a KTSZ 4 éves munkájáról szólva említette, hogy a városban 90-nel nőtt az alapszervezetek száma, és kétezerrel az ifjú kommunis­táké. A Videoton fejlődésének is­mertetésével együtt­­a gyár már teljesítette a III. ötéves tervben előirányzott termelé­si tervet, s év végéig 1 mil­­liárddal megtoldja azt. A IV. ötéves tervben pedig 13,5—14 milliárd lesz az előirányzott, ezen belül jelentős a számí­tástechnika aránya) Papp Ist­ván a város valamennyi párt­tagját, üzemét, lakóját érdek­lő problémát említett. A fluk­tuáció és az óvodahiány fel­számolásához sürgette a ve­zetők gyors cselekvését. Az üzemek hozzájárulásával — mondta — sürgősen hozzá kell kezdeni az óvodák épí­téséhez. Társadalmi munká­val évi 2 óvodát lehetne lé­tesíteni. A fejlődő ipari üzemek, a jövő érdekében említette, hogy szükség van a szakem­berek felsőfokú­ főiskolai képzésére. Az igazságügy területé­ről ketten — dr. Hor­váth István és Varga Jánosné dr. — szóltak hoz­zá. Mindketten beszéltek a közélet tisztaságáról, a szo­cialista erkölcs erősítéséről, az ezzel összefüggő tudatfor­máló tevékenységről. Csizma­dia Aladár a munkásőrség tagjainak munkájáról szá­molt be a pártértekezletnek. A pártélet, a kommunisták példamutatása, a tömegszer­­vezetek megannyi teendője, az ideológiai munka, a kul­turális feladatok — az élet szinte minden lényeges tette — szerepeltek a további hoz­zászólók. Borbás Sándor, Ba­logh György, Benkő György, Csanádv Vincéné dr. Kapu­ si József napirendjén. Dr. Óvári Miklós hozzászólása A pártértekezleten felszó­­ lt dr Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője Az MSZMP Központi Bi­­­ttságának tagja a párt leg­­magasabb testületének üd­­özletét tolmácsolta a párt­­étekezletnek. Ezután a párt plitiká­jának folytonosságá­él beszélt, arról, hogy több al­­ozás — pl. a termelősz­­­erkezeti útra lépés, a gaz­­aságirányítás reformja — mellett állandó, változatlan a­áítélet lenini normáihoz val­ó igazodás, a szövetségi pa­­tika, internacionalizmusunk, kétfrontos harc, és az élet­­kínvonal emelése. A kultúrpolitikáról szólva többek között azt hangsúlyoz­ta, hogy" változatlan elvünk, célkitűzésünk­­a kultúra és a tömegek kapcsolatának erő­sítése. Az értelmiség és a párt kapcsolatáról­­szólva megemlítette, hogy" ennek is, mint mindennek a párt po­litikájában, célja és lényege a szocialista építés, tudo­mány, technika, termelés előtt álló feladatok megoldá­sára megnyerni, mozgósítani. Kapcsolódván a hozzászó­lásokhoz, dr. Óvári Miklós szólott arról, hogy az oktatás, a képzés rendszerét az óvo­dától a felnőttek továbbkép­zéséig célszerű megvizsgálni. HÍRLAP A hétköznapok pártmunkájáról - kritikusan A dunaújvárosi járás kom­munistái a korábbi gyakor­lattal ellentétben nem a já­rásszékhelyen — Dunaújvá­rosban — gyűltek össze a négyéves munkáról szóló számadásra, hanem az újdon­sült nagyközségben. Fürcsiben, a bármely városnak díszére váló művelődési ház színház­termében. A szükség hozta meggondoláson túl ez a jel­képesnek tűnő tény is azt a gondolatot erősítette, hogy a járási pártértekezlet kerül­jön szorosabb kapcsolatba az­zal a „közeggel", ahol min­dennapi munkájukat folytat­ják. Ez a gondolat, a szoros kapcsolat a hétköznapokkal, s végigvonult a pártértekezlet elé terjesztett beszámolón és a küldöttek felszólalásain is. A dunaújvárosi járás poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis fejlődése nagyot lépett előre az elmúlt négy évben. Sorolhatnánk ennek sok-sok jelét, tényét, amelyek mind a hétköznapiak, a sok „név­telen” kommunista munkájá­nak eredménye. A beszámoló ezt a hétköz­­napokat vette vizsgálat alá, arra irányítva a figyelmet — önkritikusan. Például így: „Annak ellenére, hogy a pártszervezeteket igyekeztünk felkészíteni, munkamódsze­­ rüket, munkastílusukat to­ vább fejleszteni, az elmúlt időszak mégis sok nehézsé­get, problémát jelentett, és komoly feladat elé állított bennünket. Nem volt könnyű változtatni a korábbi gyakor­laton .. Nem volt könnyű , sok m­inden És a nehézségeket nem tagadták le a felszólalók sem. „A pártszervezet nem tudta a kezdeményezést a ke­zében tartani. És megfizet­tünk érte” — mondta az elő­szállás­ kommunisták küldöt­te, arra a nehéz időszakra emlékezve, amikor a szövet­kezeti tagság bizalma meg­rendült a vezetőségben és ne­héz helyzetből kellett kive­zetni a szövetkezetét. Az ön­kritika nemcsak erény, de fegyver is, amellyel a legbiz­­tosabban, fokozatosan le­küzdhetők a tegnapi hibák. Ezt példázza Előszállás igaz­sága. A hétköznapok kommunis­ta munkájának ilyesféle érté­kelése adta a szót Váradi István, Vik­ing István, Félix Andor, Nagy László és még több elvtársnak­ is. A rácal­más­ kommunisták a terme­lőszövetkezetük és községük gondjaival és a megoldásért tett­ erőfeszítéseikkel foglal­koztak. Vik­ing István perká­­tat küldött a pártmunka módszereiről szólt kritikusan — és követésre méltóan. A pártépítést — erről vallott szava — nem a statisztika kedvéért helyezték a felada­tok rangos helyére, hanem hogy eljuttassák szavukat a nagy termelőszövetkezet, a nagy kiterjedésű község min­den zeg-zugába. A kommunisták, akik nap mint nap folytatják szakmai munkájuk mellett, azzal együtt azt, amit meggyőződé­süik, pártmegbízatásuk pa­rancsol, az élet sokrétű gond­jával, véleményével találkoz­nak. Kötelességük szólni, fel­világosítani, a párt szavát el­juttatni, az emberek vélemé­nyét formálni, és továbbíta­ni is azt a vezető szervekhez. A dunaújvárosi járás küldöt­tei ezt tették, amikor a tele­vízió műsoraitól kezdve az öntözött terület költségkiha­tásait, vagy a cukorrépa ve­tésterülete csökkenésének népi ga­zdasági kihatásait vet-,­ték célba. Elmondták mind­erről a maguk és az őket küldő kommunista közössé­gek kritikus véleményét, a következő nap­ok és évek munkáját kicsit jobbá, ered­ményesebbé tevő javaslatát A dunaújvárosi járás kom­munistáinak küldöttei végül megválasztották p­ártbizottsá­gukat, küldötteiket a megyei pártértekezletre és a pártbi­­­zottság tisztségviselőit. A du­naújvárosi járási pártbizott­ság első titkárává ismét Pil­­lók Jánost választották meg. Legfőbb téma: a gazdálkodás Az írásos beszámolót ki­egészítő tájékoztatójában, az augusztusi taggyűlések ta­pasztalatait összegezve Es­télyi Gyula, a Bicskei Járási Pártbizottság első titkára is megemlítette: a pártalapszer­­vezetek nagyon alaposan fog­lalkoztak a gazdaságszervező, irányító munkával. A tegnapi pártér­tékezi­et nagyon eleven vitájának is legfőbb témája a gazdálko­dás volt, a termelés haté­konyságát segítő pártmunka értékelése. A beszámoló is, a felszólalók is említették, hogy a legutóbbi négy év alatt nagyot fejlődtek a bics­kei járás termelőszövetkeze­tei, állami gazdaságai, a két fiatal ipari üzem, s a ktsz-ek. A tsz-ekben a hozamérték több mint 30 százalékkal nőtt, a halmozott termelési érték 55 százalékkal. Sokat változott a szövetkezeti pa­rasztság élete, jövedelem­szintje általában elérte a munkások és alkalmazottak jövedelemszintjét.­­ Kiegészítőjében az első tit­kár, hozzászólásában jó né­hány küldött is megemlítette, hogy a gazdálkodás fejlesz­téséhez a következő években új tartalékokat kell feltárni­uk a szövetkezeteknek. Egyik ilyen tartalék a társulások, közös vállalkozások létreho­zása. Eddig akadozott az összefogás, elsősorban mert önállóságukat féltik a tsz-ek. Körtvélyesi Ferenc vált kül­dött és mások úgy vélték, hogy a közös vállalkozások létrehozásának elsősorban anyagi, p­énzügyi akadályai vannak. Sok szó esett a szakmai képzés fontosságáról, mint a legjobb, leggazdaságosabb „befektetések” egyikéről. Er­ről beszélt Bajkai Géza, Kle­­ment József. A fiatal Spadnyi Lajos azt hangoztatta, hogy a kommunistáknak az eddigi­nél sokkal többet kell törőd­niük szakmai képzettségük növelésével, ha nem akar­ják, hogy „a kocsi elkerülje a lovat". A p­árt gazdaságszer­vező munkája csak akkor le­het igazán eredményes, ha a pártszervezetek képviselői a szakmai kérdésekben is a gazdasági vezetők egyenlő partnerei. Felszólalásában Kersák Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is — a többi között — arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazda­ságszervező és irányító tevé­kenység új módszereit igye­kezzenek kialakítani a párt­szervezetek. Eddig főleg ar­ról volt szó, hogyan nem sza­bad beleavatkozniuk a ter­melésbe, s azt még meg kell tanulni, be kell gyakorolni, hogyan szabad, hogyan szük­séges. Mint a taggyűléseken, e pártértekezlet vitájában is többen szóvá tették hogy a gazdasági vezetők közül jó néhányan lebecsülik a poli­tikai munkát, a szocialista munkaverseny, a brigádmoz­galom jelentőségét. Pintér Gábor tabajdi küldött pél­dául megemlítette: egyik­másik szövetkezeti vezető nem sokat tesz azért, hogy a tagokat bevonja a döntések meghozatalába, elhanyagolja a brigádgyűléseket, sőt a ve­zetőségi üléseket is. Hellin­ger Pál, a járási pártbizott­ság titkára hangoztatta, hogy általánosabbá és közérthe­tőbbé kell tenni a gazdaság­politikai agitációt, a vezetők legyenek jobb agitátorai sa­ját intézkedéseiknek, össze­foglalójában Estélyi elvtárs joggal tette szóvá, hogy a gazdasági vezetők bírálata nagyon általános volt; egyik felszólaló se mondta ki, hogy erről vagy arról az igazgatóról, elnökről, agronó­­musról beszél A tanácskozás vitájában 17-en szólaltak fel. A vita után a küldöttek megválasz­tották az új pártbizottságot. A pártbizottság első titkára ismét Estélyi Gyula lett, tit­kára Hetlinger Fá, F. F. —­i—_ A rohamosan fejlődő me­zőgazdaságban mind na­gyobb a szakmunkásképzés jelentősége. A kapia helyét átveszi a vegyszer, az emberi erő és a gép. A gépiekhez sze­relő kell, nem is kis szak­értelemmel. Ezeket a mező­­gazdasági gépszerelőket a seregélyes 1­319. számú Mün­­nich Ferenc Szakmunkáskép­ző Intézetben vezetik be a szakmai tudományokba. Négyszázhat tanulója van az iskolának, három évfo­lyam keretében 13 osztályban folyik a tanítás. Az első év­folyamra 131 tanulót vettek fel. Biztató jel a szakma iránti érdeklődésre, hogy sok jelentkezőt vissza kellett uta­sítani, illetve más, hasonló intézetbe tanácsolni. Ebben a nagyon korszerű­en felszerelt iskolában szep­tembertől kezdve valamennyi tantárgyat kabinet rendszer­ben tanítanak. Ez azt jelenti, hogy minden tantárgynak meg­van a saját tanterme, ahol a szemléltető eszközö­ket is tartják. Az idén több vetítőgépet is vásároltak. A kabinetrendszerű oktatás eredményessége érdekében az iskola igazgatója célpré­miumokat tűzött ki a p­eda­­gógusok számára. Az iskolai kabinetek — szaktantermek — kialakítására az idén 72 ezer forintot költöttek. Tóth József igazgató el­mondta: az iskola tanulói évente egymillió forintos gépjavítást végeznek. Ügy­feleik: a KPM, a MÉK, itt készülnek a székesfehérvári játszóterek felszerelései és a parkokban világító, hangu­latos lámpácskák is. De hasz­nos munkákat végeznek az agárdi Agrokomplex-nek is. B. X Szakmunkások lesznek A Super Zetor forgattyús tengelyének beemelése nem­csak fizikailag kiván komoly erőt, de kellő szakértelem is kell hozzá. Nagy Lajos és Cseh Bognár László III. éves tanulók már bátran mernek erre a feladatra vállalkozni. Hazánkban elsőként (Folytatás az 1. oldalról) Összesen 93 dolgozó kezdte meg tanulmányait szeptem­ber 25-én. Az idei oktatási év egyben előrelépés is. Ugyanis a munkaügyi szakképzést ki­­terjesztették az állami gaz­daságokra és az áfészekre is, mivel ezeken a területeken is hasonló munkaügyi prob­lémák vetődtek fel A tanfolyam létjogosult­ságát bizonyítja, hogy — éppen a pozitív tapaszta­latok alapján — már a fővárosban is megszer­vezték. Baranya és egyéb megyék is hasonló gondolattal fog­lalkoznak. Mert gyakorlati tapasztalata már mérhető. A tanfolyamon részt vett és eredményes vizsgát tett mun­kaügyi szakemberek átfogó, gondos munkaügyi elemzé­seket juttatnak a megyei ta­nács munkaügyi osztályára. Ezzel nagymértékben előse­gítik a területi szervek irá­nyító, koordináló tevékeny­ségét. A vállalatoknál is ta­pasztalható­ változás. A ve­­zetők egyre gyakrabban kér­nek véleményt ezektől a munkaügyi szakemberektől a vállalati létszám-gazdálko­dás alakulását meghatározó döntések meghozatala előtt. Takács Ferenc

Next