Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Látogatás a világ ötödik nyomdaipari múzeumában a gyomai Kner Nyomda Múzeumban Az országjáró újságíró alföldi útja során immár nem mulaszthatja el megtekinteni a világ ötödik nyomdaipari múzeumát, a gyomai Kner Nyomda Múzeumot. Az új múzeumot néhány héttel ezelőtt avatták fel ünnepélyesen. S ha ez a múzeum méreteiben és kiállítási anyagában természetesen nem is hasonlítható össze a lipcsei Gutenberg Ház nyomdaipari múzeumával, mégis figyelemre méltó művelődéstörténeti intézmény, mert a magyarországi nyomdászat történetében, a modern tipográfia kialakításában olyan nagy szerepet betöltött Kner-család munkásságának bemutatásával szinte az egész magyar nyomdászat fejlődéséről ad képet. A kiállítás legrégibb dokumentuma Kner Sámuel vándor-könyvkötő 1857-ből származó iparengedélye. A Knerfamilia ősei ugyanis mindig könyvekkel foglalkoztak, vándorló könyvkötők, könyvárusok voltak. Amikor az 1848—49-es szabadságharc leverése után a Bach-korszak útlevélrendelete megfosztotta őket mozgási szabadságuktól, Kner Sámuel, a család gyomai ágának őse itt telepedett le. Kner Sámuel 1860- ban Gyomán született fia, Kner Izidor alapította meg a nyomdászdinasztiát, 1882-ben megnyitván a gyomai Knernyomdát. önéletleírásában, a ..Félévszázad mesgyéjén" című könyvében ezt írta: „Pár esztendőn át egymagam végeztem szedést, nyomást és minden más munkát, hogy kellő mesterré képezzem ki magamat”. Ennek a sokirányú tanulásnak, de kitűnő üzleti érzékének is köszönhette, hogy rövidesen felülmúlta vidéki nyomdásztársait és üzemét fejlődő, jövedelmező vállalkozássá tette. Elsősorban közigazgatási nyomtatványok szállítója lett. Ebből származó pénzügyi sikeréből megteremtette üzembővítéséhez az anyagi alapot, és a könyvkiadásnál neves művészeket tudott foglalkoztatni. Nyomdája hamarosan országos nevet szerzett a szakma körében. Nyomtatványain szépen tipografált, színes báli és egyéb meghívói, reklámnyomtatványai, menükártyái csakhamar a megye határain túl is ismertté váltak. A családból a nyomdászat világhírű mesterévé, a könyvnyomtatás művészévé igazában Kner Izidor fia, Kner Imre lett, akinek szakmai cikkeit és tanulmányait, könyvművészeti és könyvtörténeti dokumentációkként, világszerte hasznosították neves professzorok Európa, Japán és Amerika egyetemein. Kiadói tevékenységében, főleg e század első negyedében, az új magyar irodalom annyi kiváló írójának művét jelentette meg, Ady Endrétől és Balázs Bélától kezdve Lesznai Annáig. Ide tartoznak azok az irodalmi vállalkozások is, — így a Monumenta Literarum világirodalmi füzetek —, amelyekben Kner Imre, Kozma Lajos grafikusművésszel és a szerzők szövegválogatását végző Király Györggyel együtt valósította meg művészi elképzeléseit. A harmincas évek elején kiadott munkák közül ki kell emelnünk a Goethe-lapot és a három kötetes Goethe-antológiát, amelyet Schiller 1792. évi Musen Almanachjának tipográfiája alapján a felvilágosodás korának klasszicista stílusában „Giambattista liudoninak, a kor legkiválóbb tipográfusának betűivel” azért jelentette meg Kner Imre, hogy „az 1932. évi nemzetközi Goethe-centenáriumi könyvművészeti kiállításon, valami magyar dolgot is ki lehessen állítani." A szép kiadványnak nagy sikere volt a külföldi szakemberek körében, de itthon egyáltalán nem volt könyvkereskedelmi sikere: másfél év alatt mindössze nyolcvan példány fogyott el a bibliofil kiadásból. Ugyancsak Kner Imre kiadásában jelent meg a Goethefordítások tiszteletdíja fejében kiadott szép kiállítású Szabó Lőrinc-verskötet; ebből mindössze harmincöt példány kelt el egy év leforgása alatt. Kner Imre céltudatosan törekedett bibliofil kiállítású könyvek kiadására, ezért sok kapcsolat fűzte a magyar Bibliophil Társasághoz, amelynek fiatal kora óta tevékeny munkálkodója volt. Hitt abban, hogy a művészi értékű munka, a szépség gátat vethet az emberek és népek közti gyűlölködés eluralkodásának. Az alföldi nagy agrárnyomort, a „három millió koldus” országában, közvetlen környezetében, Gyomán is észlelnie kellett. Nemcsak kis családja sorsáért aggódott, hanem az egész magyarságért, amelyhez — már a húszas évek kezdetétől mind sűrűbben ért csalódásai ellenére is — haláláig oly hűségesen ragaszkodott. Az utolsó évek kiadványai közül kiemelkedik Radnóti Miklós, a kedves barát „Meredek út” című verskötete. A fasizmus szennyáradatától elöntött nehéz korszak fojtó légkörében szinte örökségül hagyta hazájának nagy művészi tettét, Misztótfalusi Kis Miklósnak, a XVII. század kiváló székely nyomdászának „Mentség” című könyve betűim kiadását, amelyet a nyomdászat fél évezredes évfordulójának tiszteletére, az egyetlen épen maradt példány fotókópiái alapján, 1940-ben adott ki Kodály Zoltán ajánlására Tolnai Gábor közreműködésével. E könyv kiadása talán mindennél jobban kifejezi Kner Imre tragédiáját. Önmaga írta róla a következőket: „Amikor 1940-ben a munkatáborban voltam — nagy szerencsémre itt -Gyomán ,— esős napokon, mikor nem lehetett kivonulni, a szalmazsákon ülve egy munka korrektúrával foglalkoztam. Tótfalusi Kis Miklós Mentsége volt ez, amelyet negatív fotókópia után pontosan szedve készíttettünk el betűhű kiadásban”. A könyvégetések és a haláltáborok tragédiáinak időszakában is vallotta, hogy érdemes küzdeni az emberi szabadságért, az egyetemes kultúráért, és ez a küzdelem értelmet, célt adott életének. Kner Imre ezeket írta 1940-ben Kodály Zoltánnak: ..... sok minden történhet velem, s nem tudhatom, hogy ezt a sok mindent miképpen bírom majd elviselni, de azt hiszem... sohasem fogom azt hinni, hogy másként kellett volna bármit is tennem, s hogy mindaz, amit elérni szerettem volt rá, értéktelen.” Kner Imre érezte, hogy az ő sorsán is beteljesül a Radnóti vers döbbenetes gondolata: „Járkálj csak halálraítélt.” Ebben a sorsában szinte menedéke lett a XVII. századi nagy magyar tipográfus vallomásos könyve minden fájdalmára. A második világháború alatt fokozatosan lehetetlenné vált Kner Imre tevékenysége. 1944. áprilisában deportálták a Kner-családot, a hitleri Németországba hurcolták, ahol nyoma veszett Kner Imrének. A kiállítás megrázó dokumentuma az a levél, amelyben a felszabadulás után, 1945 tavaszán Kner Imrét értesítik, hogy a Művészeti Tanács tagjává választották. Mellette fia, Kner Mihály válasza: „Kner Imre nincs többé.” Fia, Kner Mihály is tragikusan végezte életét, deportálásából viszszatérve, 1945 februárjában, megható gyászjelentést adva ki családjának elpusztulásáról, rövidesen önkezével vetett véget életének. Kner Imre emlékének Fülep Lajos, a napokban nyolcvanöt éves korában elhunyt Kossuth-díjas művészettörténész „A könyv mestere” című könyvében állított szobornál ékesebb emléket, közzétéve Kner Imre levelezését a magyar írókkal. Egyik levelének néhány sorát mégis idéznünk kell 1942-ből, amikor szinte remény nélkül tekintett jövője elé: „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok”. A gyomai Kner Nyomda Múzeum, valamint a békéscsabai Kner Nyomda ma nevében is hirdeti, hogy a Kner-család emléke elévülhetetlenül egybeforrt a magyar nyomdászat történetével és ezzel együtt a magyar művelődéstörténettel. Kürnyei Felek A Knor-nyomda exigéiiája. Dugonics Aladrás Az ESTELKA írója sokoldalú munkásságáról nevezetes, így kitűnő matematikus is volt. VÍZSZINTES: 1. A mai évfordulón róla emlékezünk meg. (Zárt betűk — a beírottakon kívül — N, V, E, V.) 15. A gyermeknevelés terén rendszerint erélyesebb az „anyai szónál”. 16. Hajadonok. 17. Magához szólít. 18. Kávéfajta. 20. Gyermeki jelző. 22. Attila becézve. 24. Ékezettel, csődül. 26. A Nap reggeli igéje, költőiesen. 27. Görögül: felv. ismét (ANA) 28. Nulla. 29. Világszerte legismertebb költőnk (1823—49. — keresztnevének kezdőbetűjével). 31. Útszakasz, állomás, átvitt értelemben időszak, szakasz valamilyen mozgalom, folyamat fejlődésében (francia ereddű szó). 32. Névelővel ételízesítő. 33. Orvostanhallgató. 34. Alán, olaszul (ALANO). 35. Zamat. 36. Irodalmi, zenei művet ajánl írásban valakinek. 37. Trópusi gyümölcs, névelővel. 38. Fed, takar. 39. TV előtt „cselekszi” az ember. 40. Női név. 41. S trió. 42. Juttat. 44. A vízsz. 1. és függ. 15. befejezése. 47. Zelk Zoltán. 48. Tápláló ital. 50. NHL. 51. Valamire azt mondja, hogy majd odaadja. 52. Autó gumiabroncs márka. 54. Iszkolnak. 55. Tova. 56. Golyót ereszt belé. 57. Csetlett ... 58. Angol sör. 59. Apa. 60. Ceruzát hegyezünk vele. 61. A halál előtti állapot. 62. Idegen tea. 63. Haitiig mondja: Kim ... 64. D-vel a végén pozitív elektród. 66. Ne oda! 67. Albert... község a Bpest- Ceglédi vonalon. 68. Skandináv férfinév. 71. Ipari növény. 73. Latin és. 74. Elhurcol. 76. Lustálkodott. FÜGGŐLEGES. 2. Műszaki egyetemet végzett mérnök. 3. Kettőzve: város. 4. Könnyeit hullatja. 5. Sütés-főzéshez kell. 6. Esőn tartózkodó. 7. Ügy, németül: fon. 8. Rangjelző. 9. Rá, ritkábban használt alakjában. 10. Haladó polgári történész, a MTA tagja (1853—1925. — keresztnevének kezdőbetűjével.). 11. Enyhe fenyíték. 12. „Nyelvi” műveletet végez. 13. COT. 14. Nagyszerű, ragyogó (pl. példa), idegen eredetű szóval. (—,) 15. A vízsz. 1. folytatása (Zárt betűk — a beírottakon kívül — M, K, I, N.). 19. Kézitáska, francia eredetű szóval (és nem „ridikül”, ahogy sokan nevezik, mert az „nevetséges”-t jelenti). 21. Forró égövi gyümölcs. 23. A vajgyártás mellékterméke 24. Elmélkedik, töpreng, tűnődik, latin eredetű szóval (+,). 25. Divatos női hajviselet. 29. Fajállatok leszármazási okmánya. 30. Fuldoklik röv. alakja. 31. ...kezekkel Indokínaitól! 33. Ábrándozó. 34. Hajszol, kerget, nyugtalanít. 36. A Dominikai köztársaság autóinak nemzetközi jelzése. 37. Az adóhivatal küldi ki a késlekedő adófizetőnek. 40. Sok FALATOZÓ cég felirata helyett inkább ez illenék a bejárat fölé. 43. Férfinév. 45. Ott alant. 46. A legegyszerűbb gép, helytelen névelővel. 49. Arám, menyasszonyom. 53. RLA. 54. IOG. 55. Étele. 57. A szabadságharc legendás hadvezérének beceneve. 58. Török név. 60. Halat fogyasztva érezzük. 63. Kis medve. 65. Kinn ellentéte. 68. ALÜ. 70. Ilyen bért fizet sok vállalat a késlekedő vagonkirakás miatt. 71. Kukucskál. 72. Lóbíztatás. 75. Római számmal. 51. 76. Hidrogén és szén vegyjele. 77. 12 hónapig tart. Beküldendő a vízsz.. 1., függ. 15. és vízsz. 44. sorok megfejtése. Határidő: okt. 28. A helyes megfejtők között jutalomkönyveket sorsolunk ki. Az okt. 4-i rejtvény helyes megfejtése: A magyar sport világszerte jól ismert kimagasló eredményekkel dicsekedhet. — Magyaros rajtaütés. — Évszázad mérkőzése. Megfejtőink közül jutalomkönyvet nyertek: Dr. Csaba Róbert, Székesfehérvár, Münnich F. bp. A III. ép. I. sph. III. em. 1.; Puha István, Székesfehérvár, Kinizsi u. 12.; Teresánszky István, Székesfehérvár, Március 15. u. 6. sz. Kollégium; Petresits Jánosné, Enying, Jókai út 1.; Földi Béláné, Szabadbattyán, Dózsa u. 66. (M) Vasárnap, 1970. október 18. ■is HÍRLAP is Szemelvények Székesfehérvár zenei erejéről Híres muzsikusok emlékezetes hangvernek 1874. november 30-án, a világhírű Florenzi Vonósnégyes hangversenyezett városunkban. A kiváló együttes elsőhegedűse és vezetője Becker János, második hegedűse Massi, mélyhegedűse (viola-brácsa) Chiostri, gordonkása Hilpert volt. A nagyszerű kvartett 7 éves fennállása alatt beutazta úgyszólván az egész világot. Székesfehérvárra Landesmann Dávid helybeli zenetanár hívta meg. 1879. június 20-án, a városunkban megrendezett országos mű, ipar, termény és állat kiállítással kapcsolatos kulturális rendezvények keretében, a kiállítási zsűri pavilonjában, Hubay (Huber) Jenő hegedült, aki ezúttal szerepelt először városunkban, Aggházy Károly zongora és Ney Dávid énekművész társaságában. Zichy Géza, 1831-ben hangversenyezett Fehérváron. Sztára községben 1849. július 22-én született, Volkmannál és Lisztnél végzett zenei tanulmányokat. 1880- ban kezdett koncertezni és nagy feltűnést keltett kizárólag balkezes zongoraművészetével. Zichy Géza 14 éves korában egy seregélyesi vadászat alkalmával saját maga lőtte el a jobb karját, melyet amputálni kellett, 1924. január 14-én halt meg. Seregélyesen temették el a családi sírboltba. Hegedűsek Dr. Greinzinger Iván kór házi alorvos volt, aki mint hegedűművész, zeneszerző, hegedűpedagógus karvezető és énektanár egyaránt országosan kiváló nevet szerzett magának. 1862. május 7-én született Székesfehérvárott. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után az orvosi pályára lépett. Élete végéig vonzódott a zenéhez. A székesfehérvári hangversenyeknek állandó hegedűszólistája, a zenekarnak vezető hegedűse (primáriusa) a reáliskolának ének-zenetanára volt Hegedűiskoláját Párizsban adták ki. 165 hegedűátirata, 103 hangversenyműve és egyéb szerzeményei az egész országban ismertek voltak. Nyomtatásban száznál több műve jelent meg. Kompozí cióit Ivánffy, Ivón, Ivano vics művész álnevek alatt adta ki. Reményi Ede, a világhírű magyar hegedűművész 1891. március 29-én hangversenyezett városunkban. Fehérvári szerző 1891. november 23-án Vasquez Itala ének, Géczy Rezső zongora és Róth Kálmán hegedűművész rendeztek hangversenyt a színházban. Róth Kálmán, a műsor keretében dr. Greizinger Istvánnak, a székesfehérvári származású zeneszerzője , egyik darabját is előadta. A kuruckori zenei emlékek országos hírű gyűjtője, Káldy Gyula 1894. április 21— 22-én hangversenyezett. A székesfehérvári születésű ifj. Bernreiter Lipót (Hubay Jenő mesteriskolájának végzett hegedűművész-növendéke) 1895. február 11-én rendezte első hangversenyét, a székesfehérvári „Doktor Quartett" (Dr. Kneifel Ferrené, Dr. Lauschmann Gyula, Dr. Fejér Ferenc, Dr. Vass Bertalan) Liebhardt Etelka énekesnő és Kerisel Irma zongoratanár-képzős növendék közreműködésével. Hubay Jenő operáját, a „Cremonai hegedűs”-t játszották a székesfehérvári színházban, 1896. március 17- én. Az előadást Fekete József karmester vezényelte, a bonyolult nehézségű híres hegedűszólót Tihacsek József karmester játszotta. 1897. január 2-án, Halévy Zsidó nő” c. operáját mutatta be a székesfehérvári színtársulat, Fekete József vezényletével, aki jutalomjátékául választotta ezt a művet. A címszerepet, Leopold Franciska énekelte. Honvédzenei kar 1896. június 1-án kezdte meg működését Székesfehérvárott, a 43 tagból, álló első honvédzenekar, Rozner Vilmos karmester vezetésével. Első térzenéjét 1897. április 25-én, délben, a Zichy ligetben játszotta a honvédzenekar. 1898. február 12-én az Első Székesfehérvári Betegsegélyző Egylet és a Kereskedelmi Betegpénztár közös rendezvényén a honvédzenekart már Fricsay Richárd, az új honvédkarmester vezényelte. Az új vezetés alatt álló honvédzenekar 1899 január 22-én rendezte meg első önálló hangversenyét a színházban. Az 1900-as évvel lezárult városunk zenetörténetének az az időszaka, mely főként néhány fővárosi és külföldi vendégművész, helybeli hivatásos muzsikus, műkedvelő zenészek és énekkarok produkciójából állott.