Fejér Megyei Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
Laktató egytálételek ősszel és télen valamivel több kalóriára van szüksége a szervezetnek. Laktató egytálételekkel is, ha kevés édességgel és egy-egy tányérka befőttel megtoldjuk, teljes értékű étrendet tálalhatunk. Húsos burgonyagombóc pörköltjében 60 deka sertéscombot megmosunk, megdarálunk, egy beáztatott kinyomott zsemlével, egy egész tojással, késhegynyi törött borssal, kevés sóval gyúrjuk össze. Közben a kuktában egy kiló burgonyát hajában megfőzünk (a forrástól számított 20 percen keresztül), majd leszűrjük, meghámozzuk és burgonyanyomon áttörjük. Egy tojással, sóval és annyi liszttel, amennyit felvesz (egy kiló burgonyához kb. 20 deka liszt szükséges), gyúrjuk öszsze, hogy közepes keménységű masszát kapjunk. Majd sózzuk, kigyúrjuk és körülbelül 7 cm átmérőjű kockákra vágjuk. A kockákat hússal töltjük meg és gombócot formálunk belőle. Lobogó forró vízben kifőzzük. A maradék húsból is gombócokat készítünk, ezt forró zsírban apróra vágott és megpirított vöröshagymás, piros paprikás, kevés vízzel feleresztett lébe rakjuk. Jó, ha hozzáadunk egy kanál lecsót is. Amikor a burgonyagombócok megfőttek, szűrőkanállal kiszedjük és ezeket is a lébe rakjuk. Mintegy 10—15 percen keresztül a paprikás lében pároljuk. Tálalás előtt 2 deci tejföllel keverjük el Erdélyi berbécs tokány 1 kg juhhúsról tisztítás után a kövérjét és a csontját leszedjük. A húst kisebb kockákra vágjuk és lobogó forró vízzel leforrázzuk. Két púpozott evőkanál zsírt megforrósitunk, a húsdarabkákat kissé megpörköljük benne, sóval és egész borssal ízesítjük és vízzel föleresztve fél puhára pároljuk. Ekkor hozzáadunk 3—4 nagyobb fej karikára szelt vöröshagymát és együtt addig pároljuk, amíg a hagyma és a hús megpuhul. Körítése: fél liter vízbe annyi kukoricalisztet öntünk, hogy ha fölkeverjük, pépszerű legyen. Majd fakanállal teljesen simára kavarjuk. Addig főzzük, amíg megpuhul és besűrűsödik. Ekkor evőkanállal galuskákat szaggatunk belőle, amelyeket forró zsírban vagy olajban átsütünk. A húst a levével együtt a tál közepére halmozzuk és körülrakjuk a puliszka-galuskákkal. Húsos derelye Fél kiló lisztből három egész tojással és sóval kemény tésztát gyúrunk. Hajszál vékonyra nyújtjuk és kb. 6 cm átmérőjű kockákra vágjuk. 60 dkg sertés- vagy borjúhúst megdarálunk, két kanál zsíron reszelt vöröshagymát pirítunk, majd megpirítjuk benne — gyakran kevergetve — a darált húst is és megsózzuk. A húst kihűtjük, törött borssal, reszelt szerecsendióval ízesítjük és a tésztakockákat gazdagon megtöltjük vele. A tésztát ezután háromszögben derelye formájúra összehajtjuk és a széleit jól lenyomkodjuk, hogy a töltelék ki ne főhessen belőle. Utána lobogó forró, sós vízben kifőzzük. Amikor megpuhult szűrőkanállal kiszedjük és még melegen 5 dkg vajjal keverjük össze, majd kivajazott tepsiben, vagy tűzálló tálban lerakjuk, 2 deci tejföllel meglocsoljuk és meghintjük 10 dkg reszelt sajttal. A sütőben rózsaszínűre sütjük. Ha melegítjük, öntözzük meg egy kis friss tejföllel és úgy melegítsük fel a sütőben. fiúlt egyszer, fent Északon, Skócia sziklás hegyei között egy kis faluban három testvér. Mivel mind a három legény olyan erős volt, hogy egy vasrudat fél kézzel meghajlítottak, édesapjuk beadta őket inasnak a falu kovácsához. A kovács nagyon örült a három erős, fiatal segítségnek, de az öröme hamarosan bosszúsággá változott, mert hiába mutatta meg nekik, hogyan dolgozik a kovácsfújtató, hogyan kell kiszedni a forró vasat a tűzből, és hogyan dolgozik a pöröly, mely a forró vasat patkóvá kalapálja, — a három erős legény csak odapislogott, aztán rákezdték kórusban: — Ez is valami? Ezt nekünk már nem kell tanulni, ezt mi már régen tudjuk. — Nem is tanultak egy egész esztendei inaskodás alatt semmit, és nem is sokat dolgoztak, csak fecsegtek, pletykáltak reggeltőlestig. Szegény kovács már nem tudta, mit csináljon, mert a legényeket három évre szerződtette, de fecsegésük, lustaságuk miatt semmi hasznukat nem vette. Ugyanakkor a három fecsegő lustának akkora étvágya volt, hogy már az egész éléskamráját fölették. Elment hát az elkeseredett kovács a legények apjához, és kérte könyörögve, vegye vissza a fiait az inasságból, mert dolgozni nem akarnak, egész nap csak fecsegnek, és olyan étvágyuk van, hogy megeszik még a kovácsüllőt is a kalapácscsal együtt. A legények apja vigasztalta a kovácsot: Nem veszem vissza a fiaimat az inaskodásból, de adok neked egy jó tanácsot. A fiaim a gyomrukat a fecsegésnél is jobban szeretik. Menj haza, és adjál mind a háromnak valami komoly, nehéz munkát, és mondd meg nekik, hogy amíg munkájukkal el nem készülnek, nem szólhatnak egy szót sem, különben nem kopnak enni. Meglátod, erre annyira megijednek, hogy elvégzik rendesen a munkát. Ha nem így lenne, megígérem, hogy fiaimat visszaveszem, hogy ne egyék továbbra is munka nélkül a kenyeredet. Megfogadta a kovács a tanácsot, hazament, és hívta a három legényt, akik akkor is éppen a műhely sarkában csevegtek. Az egyiknek a kezébe nyomta a fajtától, és ráparancsolt, hogy élessze a tüzet, a másiknak kezébe adott egy darab vasat, hogy tüzesítse meg, azután tegye az üllőre és tartsa addig, míg a harmadik, kezében a kovácspöröllyel egy patkót kalapál belőle. Ha a patkó elkészül, akkor az, amelyik a tüzet fújtatja, fogja meg az ajtó előtt álló ló kantárszárát, vezesse be a műhelybe, és tartsa szorosan. A második emelje fel a ló lábát, a harmadik pedig patkolja meg, de addig, amíg ezt a munkát be nem fejezték, egyetlen szót ne szóljanak, különben nem kapnak enni. Megijedt erre a három legény, és nekiálltak a munkának szótlanul. Nem is volt semmi baj addig, amíg a legidősebb fiúnak rá nem kellett verni a patkót a ló lábára. Mivel a folytonos fecsegés miatt soha nem értek rá a mesterre figyelni, a legény ügyetlenkedett, és egy szöggel megnyilazta a ló lábát. A ló kirúgott, úgy, hogy a második testvér, aki a lábát tartotta, messzire gurult, a ló pedig elszaladt. — Mit csinálsz, te ostoba? — kiáltott fel mérgesen a középső testvér. — Hiszen megnyilaztad a lovat, és most úgy elszaladt, hogy azt sem tudom, hol fogjam meg. — Sajnálom testvér, igazán nem akarattal történt, de úgy látszik, valóban rosszul patkoltam meg — szólt a legidősebb. 'Ti ostobák — mordult rájuk a legkisebb. — Nem elég, hogy megsérült a ló lába, és úgy elszaladt, hogy a világ végéig sem érjük utol, még meg is szegtétek a mester tilalmát. — Te éppen olyan ostoba vagy, mint a másik kettő, mert te is csak fecsegtél, és te sem igyekeztél megfogni a lovat — lépett be a mester nagy mérgesen műhelyébe, és elkergette a három fecsegőt. Mit tehetett egyebet a legények apja, visszafogadta őket, és talán még azóta is egyre keres egy olyan mestert, aki a három lusta legényt újra felvenné inasnak. Ford.: Pfeifer Vera A fecsegő kovácsok (Skót népmese) Horgolt női pulóver A raglánszabású pulóvert vastagszálú fonalból, kétlábas, rövidpálcákkal horgoljuk. Az első sor a kezdő láncszemekre horgolt rövidpálcákból áll. A minta leírása: A horgolótűt beszúrjuk az első láncszembe, áthúzzuk a szálat, beszúrunk a második szembe, áthúzzuk a szálat és a tűn keletkezett 3 hurkon egyszerre áthúzzuk, majd 1 láncszem. Ezt ismételjük a sor végéig azzal, hogy a rövidpálcák kezdő lábát mindig ugyanabba a szembe öltjük, amelyben az előzőt végeztük. A további sorokban a pálcák lábait mindig a két pálca közötti egy láncszembe öltjük. A kész pulóver alját, ujját, és nyakát egy sor szorosszemmel fejezzük be. F. I -----------------------------------------------——- ■ ' — *' CSALÁDI N A jó fog •— jó egészség hónapja Miért fáj a fogunk? Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fogszuvasodás a legelterjedtebb betegség. A fogszuvasodásban szenvedő egyének száma évről évre növekszik. A fogszuvasodás és a fogágybetegségek gyógyítása és a bekövetkező foghiányok pótlása mindenütt gondot jelent. A mi állami betegellátásunk szakrendelési óráinak 33 százalékát a fogászat veszi igénybe. A fogbetegségek megelőzése egyszerű és olcsóbb eljárás, mint munka- és időigényes gyógyításuk. A most országszerte megrendezett fogászati hónapnak is az a célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, miképpen lehet és kell a fogszuvasodás és következményei ellen küzdeni. Korunk betegsége A fogszú nagymérvű elterjedése a XVIII. században kezdődött és gyakorisága mind ez ideig emelkedik, anynyira, hogy jelenleg a kultúrembereknek 90 százaléka fogszuvasodásban szenved. Közép- és újkori leleteknek és a ma élő emberek fogazatának összehasonlítása az elváltozások számának nagyfokú növekedését bizonyítja. A fejlett országokban élő városlakók és a még elmaradott országok lakói vizsgálati leletének összehasonlítása azt mutatja, hogy a fogszuvasodást ma sokan és joggal civilizációs betegségnek is nevezik. Okát a mai ember megváltozott étrendjében találjuk meg. A civilizált ember táplálékában több a szénhidrát, mint primitív emberében. A cukorártalom igen súlyos formáját, sokszor a fogak teljes pusztulását látjuk a cukros dudli következtében. Még ma is előfordul, hogy a szülők rendszeresen tiszta cukorba mártott dudlit adnak a síró kisgyermeknek. A tartós szénhidrátártalom következtében a fogakon körkörös szuvasodás, a zománc oldódása, majd a tejfogak teljes pusztulása szokott bekövetkezni. Ennek oka az, hogy a táplálék szénhidrát tartalma a fog felszínén képződött lepedőkben erjedésnek indul. Az erjedés végtermékei között savak szerepelnek, melyek a fogzománc kristály szerkezetének vegyi megbontására képesek. A mésztelenedést felpuhulás, majd szétesés követi. Rágni kell! A szénhidrátdús táplálék mellett az is nagy hiba, hogy rágása nem megfelelő. A rágó evésről kezd leszokni, mert türelmetlen, állandóan siet, ugyanakkor a mai konyhatechnika lehetővé is teszi, hogy az ételek rágás nélkül is nyelhetők legyenek. A modern táplálkozás a puhára főtt, aprított, pépes ételek felé tolódott el, ugyanakkor növekedett az édes ételek száma, így két károsító tényező hat egyszerre. Az erőteljes rágás csökkenése, a fogak pusztulásának legfontosabb tényezője. A tapadós, pépes szénhidrátdús étel nagyobb mértékben képez lepedéket a fogakon. Lepedék nélkül nem képződik szuvasodás, tehát a szuvasodás megelőzhető, ha az ételmaradványokat közvetlenül az étkezés után a fog felületéről alaposan eltávolítjuk. Az étkezések után végzett fogtisztításnak ki kell terjednie a fogak valamennyi felszínére, különösen fontos a fogkörök gondos megtisztítása, mert a szuvasodás gyakran itt kezdődik. Igen lényeges, hogy az esti fogtisztígtás után vízen kívül semmi mást már ne fogyasszunk. Különösen ártalmas a lefekvés előtt, vagy az ágyban fogyasztott édesség, cukorka. A fogkefe milyenségét illetőleg a következőket ajánlhatom: a fogkefe nyele legyen jól tisztítható, a fogkefe működő része, tehát a feje kicsiny legyen, hogy mindenütt jól hozzáférjünk a fog felszínéhez. A kefe anyaga természetesen sörte legyen és na műszál, mert a műszálból készült kefe károsodásokat okozhat. A kemény, hegyesvégű műszál könnyen felsérti az ínyt, kikoptatja a fogzománcot. A jó, természetes sörte elég kemény, hajlékony és rugalmas. Gyermekeknek hatéves korig kicsi fejű, puha sörtéjű fogkefét adjunk. A gyermek nyálkahártyája érzékeny, könnyen sérül, fogai puha kefével is jól tisztíthatók. Az egészséges maradandó fogazat tisztítására a kemény sörtéjű fogkefe célszerű. A vérzékeny, ínygyulladásra hajlamos egyéneknek fognyaki vérzékenység, vagy a fogak ékalakú kopása esetén középkemény fogkefe ajánlatos. A rágógumi is... A fogkefe tisztítására is nagy gondot kell fordítani. Minden használat után alaposan mossuk ki, töröljük szárazra, és állítsuk fejjel felfelé a fogmosó pohárba. A nedvesen tartott fogkefe megpuhul, szennyezetté válik. Nem javasoljuk ezért a celluloid, vagy műanyag fogkefetartókat. A fogkefét időnként cserélni kell, általában háromhónaponként vegyünk új fogkefét. A fogtisztításhoz fogkrémet, vagy fogport használjunk. A fogkrém használata kellemesebb, nem maradnak vissza a szájban dörzsölő hatású részecskék. A fogpor előnye, hogy sokkal olcsóbb, mint a fogkrém. Fogkőoldó hatás egyiknél sem jön komolyan számításba. A fogközök tisztítására a fogkefén kívül a viaszolt fogselyem, vagy selyemszál, a fogvájó alkalmas. A rágógumi is tisztító hatású, miután benyomul a fogközökbe, majd lehúzáskor magéval viszi az ételmaradékot és így 15—20 perces rágás után megtisztítja a fogsort. Dr. Csabai Béla Egészségügyi iskolák a falvakban A lengyelországi Falusi Ifjúsági Szövetség már tizenkét éve ún. egészségügyi iskolákat vezet a falvakban. Minden őszi tanévkezdéskor a 3000 iskolának kb. 150 000 hallgatója van. A számítások szerint az eddig eltelt időben körülbelül másfél millió falusi lakos ismerkedett meg az iskolák jóvoltából a legfontosabb egészségügyi ismeretanyaggal. Az előadásokat falusi orvosok tartják, társadalmi munkában. A tananyag többek között felöleli az elsősegélynyújtás, a személyi higiénia, az ésszerű táplálkozás, a fogamzásgátlás, a csecsemőgondozás, az idős emberekről való gondoskodás stb. problémáit. Az egészségügyi iskolák nagy érdeklődésnek és elismerésnek örvendenek a falusi lakosság körében. Munkásságuknak tudható be számos egészségház, fürdő, mosoda és sportpálya építésének kezdeményezése, majd társadalmi munkában való létrehozása. A Falusi Ifjúsági Szövetség az idén másodfokú egészségügyi iskolákat létesít Tananyagukban szerepelnek a mezőgazdasági munkavédelem és a pszichikai higiénia problémái, vagyis azok a témák, amelyek összefüggenek a mezőgazdaság gépesítésének fejlődésével, a vegyszerek egyre szélesebb körű alkalmazásával és a korszerű munkaszervezéssel. - in-------------—-■=s=.===»==»==i==B=^«===«= HÍRLAP ■ ===£StI =====«» ===== 1 ==!■ Vasárnap, 1970. november22.