Fejér Megyei Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

Kérte! feleli.. — Mi a szerelem? — Amikor már nem tud­juk megvédeni magunkat. Martin Viertel •— Mi az intelligencia? — Civilizáltan elviselni az ellenvéleményeket is. Ch. M. — Mi a boldogság legna­gyobb titka? — Az, hogy egyetértésben éljünk — önmagunkkal. Fonteneile — Ki a gentlemfan ? —­ Az a férfi, aki legalább időnként olyan, amilyennek mindig lennie kellene. Vivien Zeigh — Ki a jó feleség? — Az az áldozatkész nő, aki szent eskü­véssel megfogadja, hogy osztozik velünk minden gondunkban Persze, ezek a bajok nem lennének, ha nem nősültünk volna meg. P. C. — Mondd bölcs! Honnan veszed ezt a sok bölcsessé­get? — Onnan, hogy soha nem szégyelltem másokat kérdez­ni. Herder — Meg szeretnék nyerni egy hiú embert. Hogyan te­hetném ? — Dicsérd a szerénységét! Jean Paul — Mi a lovagiasság? — A férfiaknak az a tö­rekvése, hogy a nőket min­den férfitől megóvják — ter­mészetesen önmagukon kívül. Jean Durrel — Hogyan kerülhető el a családi perpatvar? — Úgy, ha a feleség min­den esetben szívből nevet a férj régi viccein, a férj vi­szont sohasem neveti ki fele­sége új kalapját. Ill. M. (Ford.: S. IC.) Kravcov polgártárs elmélkedése az egyetemes összefüggésekről Ha Önök még kételkedné­nek benne, hogy a világon minden összefügg egymással, tudományosan bebizonyítha­tom ennek tényét. Nemrég az egyik népszerű­­ folyóiratban nagyon érdekes esetről olvas­tam. .. Valahol, már nem emlékszem pontosan, Afriká­ban vagy Amerikában, hatal­mas dzsungelek voltak. Bu­ják, tele mindenféle növény­zettel és élőlénnyel. És ezek­ben a dzsungelekben élt egy­­ legyecske. Olyan egészen apró legyecske, zümmögő kis lágy, haszontalan féreg... Azonkívül ő mindenkit meg­csípett — embereket is, álla­tokat is. Az emberek testén ezektől a csípésektől hólyagok keletkeztek, és ez idegesítette őket. És elhatározták az em­berek, hogy kipusztítják a le­­gyecskét. Beszórták a dzsun­geleket gyilkos porral, hason­lóval, mint a DDT. És ettől minden legyecske elpusztult, az mit gondolnak, vajon mi történt ezután? Borzalmas dolog! Hamarosan eltűnt ezekből a dzsungelekből egy bizonyos fajta madárka, mely a fura kis legyecskékkel táplálko­zott. Aztán eltűntek a nagy madarak, melyek viszont a kis madarakkal táplálkoz­tak. .. Eltűntek a madarak, megjelent töméntelen sok bogár, most már előbújhat­tak, nem kellett félniük a madaraktól. És ezek a kárté­kony bogarak kezdték leta­rolni a füvet, de általában felfaltak minden zöldet. El­tűnt a fű, eltűntek az őzek és antilopok, melyek zöld nél­kül nem élhetnek... No és , ’tán a ragadozók is elhul­lottak, sorra mind az orosz­lánok, jaguárok. . . Antilopok nélkül ők is éhen pusztul­tak. . . Rövidre fogva a szót, egy bizonyos idő múltán el­­satnyultak a dzsungelek, fonnyadtak, száradtak és a helyükön nemsokára megje­lentek a ‘pusztaságok... És mindez, egyetlen kis le­gyecske miatt történt! Azért mondtam ezt el, mert minden másban is felfedez­hető ilyen láncolat... Azt kérdezik tőlem: mitől van a haladás? Hát attól, hogy új gyárakat és üzemeket létesí­tenek, melyek valami újat termelnek. Mitől termelnek újat? Attól, hogy a tudomány ösztönzi őket. És mi okozza a tudomány ösztönző határát? Az, hogy a tudósok új elmé­letekkel gazdagítják. S hon­nan, hogyan támadnak ezek az új elméletek? Úgy, hogy a tudósok ülnek, töprenge­nek, éjjel nem alszanak. S mitől nem alszanak a tudó­sok, galambocskáim? Attól, hogy én dalikázok az abla­kuk alatt... És mitől dalikázhatok, ha szabad kérdeznem? Hát at­tól, hogy szopogattam egy kicsikét! . . . És most­ mondják, ismerve az imént legombolyított egye­temes összefüggést, van jo­gom egyetlen nap is nem inni?! Nem, kedves barátaim! Nincs jogom! Ezt soha nem bocsátaná meg nekem a történelem. .. Grigorij Gorin (Kovács Sándor fordítása) Berlini humor Házasság, nem boszorkányság Két barát találkozik az utcán. — Mi újság? — Képzeld, a feleségem elvált tőlem. Ó, ha elgondolom, hogy mit vesztettem. . . Volt pénzem, szép lakásom, benne egy bűbá­jos nő. . . — De hát mi történt? — A feleségem egy héttel ha­marább hazajött, mint ahogy vártam. Müller úr éjféltájban ér haza, és feleségét egy ismeretlen fia­talember társaságában találja a hálószobában. — Hol csavarogtál, te részeges? — ront rá rögtön az asszony. — No, de hát ki ez az úr itt? — Ne kezdj folyton másról be­szélni! — inti le felháborodva a felesége. * Több napos üzleti utazásra ké­szül a tekintélyes családfő. Bú­csúzáskor gyengéden megcsó­kolja felesége homlokát, majd így szól: — Ne izgulj, szívem, ha vé­letlen­ü­l nem tudnék víkendre hazajönni, okvetlenül írok ne­ked. — Ne fáradj — mondja a fe­lesége. —­ Már megtaláltam a la­pot a kabátod zsebében. (Fordította: Schröder Erzsébet) A X. pártkongresszus fő célkitűzése VÍZSZINTES: 1. Legyen pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy évben . . . (folytatása a rejtvényben). Zárt betűk: A, I, S, L, E. 15. Még a szembe kerülve is kellemetlen. 16. Egyszerű hangszer. 17. Szoknya. 18. Ezüst vegyjele. 20. A szere­­­­lem istene az ókori görögöknél. 21. Van bátorsága. 22. Anyadisznó. 23. Vízelfogó 25. Régi űrmérték. 26. Taga­dás. 27. Vissza, szaktárs bizalmasan. 28. Szalonnát kö­­veszt. 29. Közepén kopog! 31. Erdélyi folyó. 33. A­ajdani főúr. 34. Írás része. 35. Női név. 37. Részben erotika! 39. Területmérték, száz négyzetméter. 40. Argon vegy­­jele. 41. Út mentén húzódik. 42. Argentína autóinak jele. 44. Nemzetközi nyelv. 46. Tél végei. 47. Mohamedán fő­ünnep. 49. Rakta, régiesen. 51. Ha az amerikaiak ki­mennek Indokínából, mi is ezt fogjuk mondani az ő szava járásukkal. 53. APN. 54. Délután megjelenő újság. 57. SH. 59. Víztároló. 60. Sütőiparos. 61. Becézett Te­rez. 62. ZAK. 64. Vágóeszköz. 65. Indiai pénz. 67. Esz­tergom megyei község. 68. Rögtön. 70. A marxizmus­nak Marx és Engels mellett legnagyobb gondolkodója, a SZU alapítója. Neve után Vlagyimir és Iljics nevei­nek kezdőbetűi. 71. Kiejtett mássalhangzó. 72. Nagy szi­lárdságú műrosz. 73. Berendezés az atommag hasadását tömegméretekben jól szabályozható megvalósítására. 74. Gyakori családnév. 75. Két szó: személynévmás és ha­mis. 71­. Háztelek köré építik. 77. Melyik gyümölcs héja kemény? 78. Homo sapiens. 80. Ilyen lehet az idő, de a kedv is. 81. Ha ékezeteket teszünk rá, kereshetjük rajta a csomót. 82. Idegen erkölcs. 84. Németül kész. 85. Bécsi parádé. 86. Élő légyfogó. FÜGGŐLEGES. 2. SP. 3. Több bizánci császárnő neve. 4 Nózija. 5. Köszönés 6. Sötétkék virágú kerti dísznövények, melyeket gyógyászatban is használnak. 7. Névelő és mutatószó. 8. Ludas Matyi. 9. Kerek pék­­sütemény. ifi Bcke és világ oroszul. 11. Utolsó posta, 1­ Orosz női név. 13. Eldobált. 14. A viasz. 1. folyta­tása. (Zárt betűk: M. B, N, V, L, T.) 19. Kossuth-díjas költő, író (1884—1953), a Ludas Matyi első főszerkesz­tője volt. (Keresztnevének kezdőbetűjével) 21. Minőség ellenőrzés jele. 22. E­lektrokardiográfia névbetűi. 24. Nagyranyit. 30. ON. 32. Délszláv három. 35. Közép-ke­leti császárság. 36. Ázsiai sós­tó. 38. Nagyon régi. 41. Gabona. 43. Tűszúrások­kal végzett gyógyítás orvosi szava. (Főképp a kínaiaknál használatos.) 45. Tanít. 48. Német igen. 49. Mező. 1­0. Építve nagymértékben tör­ténő átalakítás. 52. A halál tesz pontot rá. 54. Sűrűn, buján nőtt. 55. ..Ám nagyon fájdalmas. 56. Lakihegyen is van, névelővel. 58. Operaénekesnő neve és egy másik keresztnév. 59. A 16. rendszámú elem, jele: S. 63. Be­tegségből, adósságból teszi az ember. 64. Mázol. 65. Rá­trat vidékiesen, fid. Osztrák, vatikáni és román autók betűjelei. 69. Spanyol tánc, de női kabátka neve is. 70. összeesik. 73. Rabbi. 74. A rossz gyerek jár így. 77. őr­lemény. 79. Az angol katonai légiflotta nevének rövi­dítése (RAF). 81. Kaptár. 83. Paripa, ékezettel. 85. Női köszönés. Beküldendő a vízsz. 1. és függ. 14. sorok megfej­tése. Határidő: december 2. A helyesen megfejtők kö­zött jut­alom­könyveket sorsolunk ki. A november 7-i rejtvény helyes megfejtése: A munka nem lesz többé keserves teher és megunt szolgaság, hanem gyümöl­csöző befektetés. Helyesen megfejtőink közül jutalomkönyvben részesültek: Bertalan Ferencné, Szivár. Szabadságharcos u. 43. fszt. 3. Matolcsy Józsefné. Székesfehérvár. Jókai u. 7. Simon­yi Mariann. Székesfehérvár. Juhász Gyula u. 2. Farkas Lajos. Dunaújváros. Táncsics M. u. 30. U­. 2. Sinkovits Mihály, Bakonycsernye, Rózsa út 51. Szerkesztőségünk vendége­ként egy hétig tartózkodik me­gyénkben Tatjana Polozova, az­ APN szovjet hírügynökség mun­katársa. Kérésünkre írta az alábbi cikkeit. A sz­omb­at esték meghitt hangulata árad ma is, Kijev lenini negyede úttörőházá­nak ablakából. A nagy sze­retettel berendezett tante­remben, amely inkább stú­dió, kicsiny asztalok állnak. Ezek­ben hét-nyolcéves gye­rekel­ ülnek, előttük rajz­ok, ott­h­on készítették valameny­­nyit. Itt, ahol most ülnek, 200, 5—17 éves korú gyer­mek foglalkozik. Figyelmesen hallgatják pedagógusukat, Naum Oszta­­sinszkijt, aki nemrégen tért vissza Moszkvából, ahol ta­nítványa, Natasa Mizsukova a napokban kapta meg a Néni-díjat. Ostasinszkij iskolájában — így nevezik a kijevi gyer­­mekmű­vész-stúdiót — nem először történik ilyesmi. A vi­lágnak több, mint 120 orszá­gában állították ki már az iskola gyermekművészeii­ek rajzait, műveit. A különféle hazai és külföldi kiállításo­kon több, mint 500 kitünte­tést, elismerést kaptak. — Most fiúk — mondja N. Osztasinszkij — vizsgáljuk meg együtt a házi fel­adatot. Ki jelentkezik először? Va­lamennyi gyerekkéz magasba lendül. Szeretnének azonnal billenni a feladat értékelé­sén. Dehát valakinek mégis kezdeni kell. Aljonka Belousz­ lép a táblához. Bemutatja a fiúk portréját. Társai azon­nal megismerik a kénen Szmirnov Misát, ezután kö­vetkezik: Kettesben a ma­mával a konyhában című kén. A gyerekek úgy találták, hogy’ A'ionka rajzai a szo­kásosnál jobban sikerültek. Utána Vova Anyingin követ­kezik. A gyerekek már csak azért is figyelik, mert Vova egyik korábbi munkáját el­küldték Szomáliába, a gyer­­mekrajz-kiállításra. A gyermekművészek egy­más után mutatják be házi feladatukat és beszélnek ar­ról, hogy az egyik gyereknél kicsit hidegek a tónusok, a másik túl nagy keretet hasz­nál, vagy éppen azt kifogá­solják, hogy a portrék néha kicsinyek, mintha elveszné­nek az emberek. Bár gyerekek beszélgetnek a művészetről, nagyon ko­moly itt a szó, világos, hogy mesterüknek sikerült be­vonni őket a művészet vilá­gába. Naum Osztasinszkij 21. éve vezeti az ifjú művészek iskoláját. Az elején persze még nem is volt ez, hi­­szen néhány általa teheme­gesnek tartott gyerek laká­sán jöttek össze, ott mond­ta el, hogy mit is szeretnén­zt tenni. Ezen ma már régen túl­vannak, a kis stúdióban mű­termek vannak, leendő fes­tőknek, szobrászoknak és külön szoba áll rendelke­zésre a gyermekek rajzainak őrzésére. Nem árt, ha kéznél van ilyesmi. Nyolcszázötven rajzot a közelmúltban adtak át az Ukrán Kulturális Kap­csolatok Intézetének. A stú­dió száz legjobb művét Uli­a­­novszkba küldték, annak iskolának ajándékozták, mely­nek Vlagyimir Iljics/ Len­­i volt­ a diákja. Nagyon érdekes a mód­szertani szoba, itt látható a gyermekek munkái, tájképei­, csendéletek. Az is érdekes, hogy az első napok után ké­szített műveket együtt állít­ják ki a később készített raj­zokkal. A sok érdekesség köz­t még egyet: Naum Osztasinsz­­kij nem az úgynevezett te­hetséges gyerekeket választ­ja ki, mivel abból indul ki, hogy mindenki elsajátíthat­ja a rajzolás művészetét. H a kellően foglalkoznak vele. Gondot fordít, arra is a hí­­res mester, hogy a gyerekek­ munkaszeretőek legyenek, becsüljék egymást. ... Befejeződött a házi fel­adatok ellenőrzése. Kezdődik a foglalkozás második része. Most éppen az ukrán népi elemek vannak napirendei. A gyerekek az ecset után nyúlnak és a teremben mind­járt csend lesz. A történethez tartozik még, hogy az ifjú művészek isko­lájának több, mint 200 ta­nítványa később képzőművé­szeti akadémiát, végzett és hi­vatásos művésszé vált. De azok is közülük, akik nem váltak művészekké, szerete­tet gondolnak az iskolában eltűltött évekre, mely most is szépüti, gazdagítja életüket. A kis inuorshrk intiterm­eliru A 13 éves Marina Brejszler rajza egy népmese­­motívum Vasárnap, 1970. november 22. I == s == i i 1—1= HÍRLAP I ==•: ■ -0==: M I ;=== % ==~ ■ i ===== I I 1

Next