Fejér Megyei Hírlap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

Ikjér negyei f ^—JEa a Jé JMjE mDI XXVI. évfolyam, 291. sz. HmT ' Ara: 10711. december 12. Sjj|HjS bibistül z országos mozgalom, amely elért Fehér­várra, megyénkbe is, a népi kollégiumok törté­netét kutatja, kívánja fel­dolgozni. Jó, hogy annyi év után sor kerül erre. Nemcsak azért, mert egy időben mél­tatlanul került feledés homá­lyába ez a mozgalom, mely annyi munkás- és paraszt­gyereket indított el az élet, a tudomány útján. A téma fel­dolgozását indokolja az is, hogy a kollégiumok, az új társadalmi rend egyik leglé­nyegesebb kultúrpolitikai vívmányai voltak, nagy részt vállaltak abban, hogy élet ragyogja be az iskolát. A történet megírása, a ta­pasztalatok összegezése azért is fontos, mert napjaink egyik állandóan elhangzó problémájának megoldásában is segíthet, jó példaként szol­gálhat. A fizikai dolgozók gyermekeire gondolok, a hát­rányos helyzetűekre. A kol­légisták többsége munkás- és parasztgyerek volt, jelentős részük az elemi iskola né­hány osztálya után kezdte el a polgári iskolai, vagy gim­náziumi tanulmányait, s a jelentkező nagy teherrel meg­birkózni a tanárok, a társa­dalom, a kollégium segített. Sokszor eszembe jutott az elmúlt években is a kollégi­um. A többi között akkor, amikor Lajoskomáromban ál­talános iskolás diákotthont avattak. A mi kollégiumunk­ban, a székesfehérvári Tán­csics Mihály Népi Kollégi­umban többen, így például a csókakői Szekeres Jóska már általános iskolás korában en­nek az intézménynek lakója volt. Ő, aki,­ha jól tudom, ma Dunaújvárosban mérnök, csakúgy, mint Wágner Jóska — Budafokon orvos — meg­annyi társával együtt nem­csak a tudományokkal ismer­kedett a kollégiumban, ha­nem a közösségi élettel, a tár­sadalmi munkával is. Az országban több helyen — így Fehérváron is — már korábban történt egy és más azért, hogy a kollégiumi élet, az a sok minden, ami ott tör­tént, az utókor számára is­mertté váljon, így például a Kállai Éva Leánykollégium lakói dolgozták fel, kutatták fel intézményük történetét. Az 1945 utáni ifjúsági moz­galommal foglalkozó diák­munkák sem kevés teret szen­teltek ennek. Most azonban az országos felhívás nyomá­ban, az eddigi adatok birto­kában, és a csak ezután elő­kerülő dokumentumok fel­­használásával munkálkodik a múzeum, a Fejér megyei kol­légiumi mozgalom történeté­nek kiteljesítésén. Huszonnégy évvel ezelőtt, 1946 őszén a fehérvári Dózsa György tér sarkán létesült a kollégium. Diákjai azóta felnőttek, sokan közülük egyetemi tanulmányaik után visszatértek a városba, a me­gyébe, vagy a középiskola után itt telepedtek le, s itt munkálkodnak ma is. Mások elkerültek, s az ország szá­mos üzemében, intézményé­ben, kutatóintézetében talál­kozhatunk velük. É­letük, tevékenységük tápláló forrása az új társadalmi rend. Ezért is jelentős, hogy az utó­kor számára megörökítsék a történetet. Többen dolgoz­nak ezen a múzeum segítsé­gével, és szívesen veszik azok jelentkezését, akik egy-egy dokumentummal, történettel, visszaemlékezéssel segítsé­gükre sietnek. A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! -----------------------------------A TARTALOMBÓL:______ A nagyhörcsöki „csepp” a tengerben A szerkesztőség postájából Jövő heti rádió- és tv-műsor Ünnepi ülés az esti egyetemen Engels Frigyes születésének 150. évfordulóján Pénteken, a megyei pártbizottság nagyter­mében került sor Engels Frigyes születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésre, melyet Strasszer György, az esti egye­tem igazgatója nyitott meg. Az ülésen Harsányi Iván, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára „Engels Frigyes, a tudományos szocializmus és a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítója" címmel tartott előadást. Ezután tanszéki vitaüléseken korreferátu­mok hangzottak el Strasszer György nyitotta meg az ünnepi ülést Az enyingi agrárklubban Tegnap délután Hajba Kálmán, a megyei tanács vb­­elnökhelyettese tartott elő­adást az enyingi körzeti agrárklubban. Ismertette or­szágos számok tükrében a megye mezőgazdaságának harmadik ötéves terve ten­denciáit, a következő terv­időszak célkitűzéseit. Az előadásból pontosan érzékel­hető volt az a felelősség és igény, amely öt évre meg­határozza termelőüzemeink korszerű tevékenységét a termelésben, a hozamok nö­velésében, ezzel együtt kul­turált vezetés ismérve is. A vita érdekes módon a környék kisebb gazdaságai — a többi között Mátyás­dombnak, Lepsénynek, Me­zőszentgyörgynek — fejlődé­sének lehetőségeit tárta fel. Éspedig egyértelműen — az­ enyingi Vörös Hajnal Tsz kedve­ző helyzetére célozva — a közös vállalkozások kü­­lönböző formáiban látnak megoldást, fantáziát. Néhány száz,­­vagy egy-két ezer hol­das kis gazdaságoknak — így fogalmaztak az érdekel­tek ,- egyre jobban „nyiko­rog a szekerük. A termelés követelményeihez mérten már képtelenek jelentősebb gazdaságos beruházásra, fej­lesztésre. Időszerűvé, sür­gőssé vált kilépni a behatá­rolt­ és végleg lezárult gaz­dasági keretekből, szemlé­letből. Számadás négy évről Járási tanácsülés Móron A móri járás tanácstagjai és tanácsi vezetői tegnap a négyéves munkaprogram végrehajtásáról hallgatták meg Balajthy József vb-tit­­kár beszámolóját. A felada­tok összegezése után ezek végrehajtásáról szólt. Számot adott a költségvetési elő­irányzatokról, amelyek évről évre növekedtek. 1967-ben 27 és félmillió forint állt ren­delkezésükre, idei költségve­tésük közel 57 millió. A négy év gazdálkodását értékelve megállapította: a tanácsok, az intézmények többsége arra törekedett, hogy megnövekedett lehető­ségeket a lakosság megnyug­tatóbb ellátása érdekében használja fel. Több helyen azonban nem éltek eléggé az új irányítási rendszer nyúj­totta önállósággal. A lakos­ság külön igényeinek megva­lósításához féltek anyagi tá­mogatást kérni. Pedig Ba­­konycsernye példája, ivóvíz­programja igazolja, hogy az alapos előkészítő, a meggyő­zően érvelő munka után a lakosságtól jelentős anyagi segítségre számíthatnak. Alig éltek azzal a lehetőség­gel, amely a gazdasági egysé­gekkel való együttműködés­ben, a közös beruházásokban rejlik. A járás mezőgazdaságáról szólva megállapították, hogy évről évre kedvezőbben ala­kultak az eredmények, de jó néhány ellentmondás is ta­pasztalható. Ezek feloldása nem tűr halasztást. Nem ki­elégítő a fejlődés az állatte­nyésztésben. A géppark fel­újításában, a gépesítés fej­lesztésében nagy a lemara­dás. A szövetkezeti gazdasá­gok a szükségesnél keveseb­bet fordítottak a közös va­gyon gyarapítására, inkább a személyi jövedelmek növelé­sére törekedtek. A négy év alatt sok ered­ményes lépés történt az ipar­­telepítés és a foglalkoztatott­­ság érdekében. Az új mun­kahelyek, a Csepeli Fémmű üzeme, a bodajki gyapjúmo­só, a pusztavámi IKARUS- egység, a BUDALAKK fes­tékgyár, a kincsesbányai bér­üzem és a könnyűfémmű gánti részlegében több mint ezer ember kapott munkát, zömében nők. A 15 éves lakásépítési prog­ram 4300 lakásról beszél, az első időszak tényei azonban messze elmaradnak a tervtől. Az elmúlt négy évre terve­zett 1032 lakásból 819 már elké­szült és a tanácsi ciklus vé­géig körülbelül 200 lakás át­adásra kerül. A kapcsolódó beruházások megvalósításá­ban is nagy a lemaradás. A járásban a közműves vízel­látás jelenleg 26 százalékos. Vigasztaló, hogy épül a regio­nális hálózat, amely az arányt 80 százalékra növeli majd. A beszámoló részletesen foglalkozott még az egész­ségügy és a szolgáltatás hely­zetével, az oktatás és a nép­művelés eredményeivel, vál­tozásaival, valamint az igaz­gatási munka színvonalával. A lakosság véleménye a ta­nácsok tevékenységéről a tár­sadalmi munkában is tükrö­ződik. Négy év alatt 16,5 millió forint értékű kollek­tív munkával segítették a feladatok megvalósulását. A beszámolót néhány hasz­nos ötleteket adó hozzászólás egészítette ki, majd a szoká­sos bejelentések és interpel­lációk zárták a móri járás ciklus­értékelő tanácsülését. Z. E. Épül a G—19 75 lakásos Székesfehérváron, az Engels Frigyes utcában a gyors ütemben eltakarított régi épületek helyén a Fejér megyei Építőipari Vállalat brigádjai megkezdték a G—1 jelű, 75 lakásos , épület alapozását Szörfözi a Velencei-tó környéki községek Helyi rendjét • Ezer lakosra 10 kötet könyv a székesfehérvári járásban Pénteken a székesfehérvári járási tanács a népművelési munka eredményeivel és fel­adataival foglalkozott. A ta­nácsülés a pártkongresszus útmutatásai szellemében fog­lalkozott a kérdésekkel. A harmadik ötéves tervidőszak­ban négy klubkönyvtárat lé­tesítettek a járásban. Erre 2,8 millió forintot fordítottak. A negyedik ötéves terv során társadalmi összefogással, vál­lalati és termelőszövetkezeti segítséggel hét művelődési intézményt akarnak klub­könyvtárrá fejleszteni. Egyéb­ként a járás könyvtári moz­galma dicséretesen fejlődött, s elérte azt a célt, amit or­szágos kezdeményezésre ma­guk elé tűztek. A járás min­den ezer lakosára 1800 könyv jut. A járási tanács ez idén könyvvásárlásra fél millió fo­rintot nyújtott. A tanácsülés tanácsrendele­tet fogadott el a Velencei-tó környéki négy község, Gár­dony, Velence, Pákozd és Su­­koró üdülőhelyi rendjéről. A rendelkezés szerint tilos min­den olyan tevékenység ezek­ben a községekben, ami az üdülést, a pihenést, az­­ ott üdülők nyugalmát zavarja. ..Naponta 14—16, valamint 22—07 óra között szabadban, vám­­nyitott ablaki­ h­elyi soe­ben énekelni, zenélni, rádióz­ni, vagy a csendet bármilyen módon zavarni tilos”. A sza­bályrendelet azt is kimondja, hogy a strandok vizét tisztán, és az egészségügyi követel­ményeknek megfelelően kell a fürdőzők rendelkezésére bo­csátani, a hínárt, nádtorzsat és egyéb hordalékot (ahol ilyen lenne), el kell távolí­tani. A járási tanács rendele­te Gárdony és Velence köz-* ségekre azonnal, a másik két községre később lép hatályba. — sz. p.­­• Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Komját Irénnek, a MÚOSZ alelnökének a saj­tó területén kifejtett tevé­kenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany­fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Móna Gyula, az MSZMP KS osztályvezető-helyettese és Várkonyi Péter, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. (MTI) Betonelemgyári „év vége” December 5-én teljesítette 1970. évi tervét a Beton- és Vasbetonipari Művek duna­újvárosi gyára. A közel egy­hónapos határidő-rövidítést, a 282 millió forint terme­lési érték előállítását a munka hatékonyságának nö­velésével, illetőleg a X. párt­­kongresszus tiszteletére vál­lalt munkafelajánlások tel­jesítésével érték el

Next