Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

Azt­­M fülét A Minisztertanács illése Elfogadták a Velencei-tavi fejlesztési programot A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Dr­ .Ajtai Miklós miniszter­elnök-helyettes beszámolt Miloslav Hruskovic­csal, a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizott­ság csehszlovák tagozatának elnökével, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót tudo­másul vette. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének közös elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a taná­csokról szóló törvényjavasla­tot, és úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvi­­­­tatta az igazságügymiiniszter előterjesztését az 1971—1974. közötti időszak jogalkotási feladatairól. A program első részében az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztését szolgáló jogszabá­lyok szerepelnek, a második rész a gazdasági építés terén szükséges jogalkotási felada­tokról szól, a harmadik rész­ben pedig a lakosság élet­körülményeinek javításával, a közművelődéssel és az egész­ségvédelemmel kapcsolatos jogszabály megalkotására, il­letve fejlesztésére vonatkozó tervek találhatók. A kormány a távlati jogalkotási progra­mot jóváhagyta, s intézke­dett, hogy a jogszabályelőké­szítő munkát annak alapján végezzék. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a kormány elfogadta a Velencei-tavi fejlesztési prog­ramot, amelyet az 1969-ben jóváhagyott regionális rende­zési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető cél­kitűzése a gazdaságossági kö­vetelményeknek megfelelő és műszakilag megalapozott ja­vaslat kidolgozása a tájegy­ség negyedik ötéves tervidő­szakban történő komplex fejlesztésére. A fejlesztés ki­terjed az üdülőterület kom­munális és egyéb ellátottsá­gának, kulturális szintjének emelésére, a természeti és tá­ji értékek védelmére. A mintegy 100 000 vendég üdül­tetésének biztosítása érdeké­ben szabályozzák a tó víz­­szintjét, a partot fürdésre alkalmassá teszik, parkosít­ják a környéket, bővítik a kereskedelmi és vendéglátó­ipari hálózatot. (A Velencei-tó fejlesztési programját lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a kormánynak a Me­zőgazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevékenységé­ről. A jelentés szerint ez év január elsején a Mezőgazda­­sági Gépjavító Tröszt szer­vezetét úgy korszerűsítették, hogy vállalatai révén alkal­masabb legyen az alkatrész­hiány és a nem megfelelő­ mezőgazdasági gépellátás megoldására. A tröszt segíti a komplex állattartó telepek gépesítését, a termelő üzemek műszaki-anyagi ellátását. A gép- és alkatrészgyártás ja­vításához még további intéz­kedések szükségesek. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány jóváhagyta a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megállapo­­dás módosítását. A két kor­mány képviselői kedvezően rendezték a hajósok beutazá­sát, valamint a hajós útlevél felhasználásának egyéb módjait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I­CSHírb­ro XXVII. évfolyam, 12. sz. ^HI HHE Egymilliárd forint ra­k­tárfej­lesztésre A belkereskedelem egyik legnagyobb gondja a raktár­hiány. Jelenleg 2,98 millió négyzetméter — 8,4 millió légköbméter — kereskedelmi raktárteret tartanak nyilván. Ez azonban korántsem ele­gendő, már csak azért sem, mert a raktárak többsége ré­gi, elavult, nem rendelteté­sének megfelelően készült, s korszerűsítésükre nincs lehe­tőség. A nagykereskedelmi rak­tárhálózat bővítésére a ne­gyedik ötéves tervidőszakban a jelenlegi lehetőségek sze­rint­­ egy-egy egész egytized milliárd forint áll rendelke­zésre. A kiskereskedelmi vállalatok 28 ezer, a nagyke­reskedelmi vállalatok 160 ezer négyzetméterrel bővítik raktárhálózatukat. A belke­reskedelmi minisztérium a következő időszakban Buda­pesten, Szegeden és Győrött támogatja korszerű, hatékony technológiát alkalmazó rak­tárak építését. A program szerint Szegeden és Győrött 25 000—25 000, Budapesten 35 000 négyzetméteres raktár­bázist alakít ki az élelmiszer­vegyi, valamint a ruházati és a vegyes iparcikk nagykeres­kedelem. Saját erőforrásból ugyancsak nagyobb raktárak építését tervezi több körzeti központban — Miskolcon, Kecskeméten, Székesfehér­váron, Veszprémben és Ka­posváron — az élelmi­szer­es vegyi szakma Budapesten, Debrecenben, Pécsen, s ugyancsak Veszprémben és Kaposváron ,a vegyes iparcikk nagykereskedelem. Havonta mintegy 4000 elektromos gépet javítanak a GEI.KA szerviz székesfehérvári telephelyén. Képünkön: „beteg" táskarádió Farkas Ferenc műszerész asztalán. Az Agrokomplex csehszlovákiai programja Másfél-kétmillió run­er a kölcsönös szállítás értéke Mint ismeretes, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat­nál Kiss István vezérigazga­tó, Josef Spate, a Csehszlo­vák Transakta Külkereske­delmi Vállalat vezérigazgató­ja és az Agárdi Állami Gaz­daság irányításával működő Agrokomplex képviseletében Váncsa Jenő igazgató, vala­mint Imrch Farsky, a Zlate Klasy meliorációs társulás igazgatója sertéstenyésztő­telepek kooperációs gyártá­sára és szállítására írt alá megállapodást január 12-én, kedden, Budapesten. Agárd és Pozsony Az iparszerű sertéshúster­melés nagyüzemi, agárdi gyakorlatának ma már nem­csak hazai eredményeit és sikereit tartjuk számon, ha­nem azt is, hogy erőteljesen megnövekedett az érdeklődés a korszerű technológia iránt Európa mezőgazdaságában. A múlt évben minisztériumi és kormányszintű kezdemé­nyezésre a KGST tagorszá­gok képviseletei is megtekin­tették az üzemet és tájéko­zódtak az Agrokomplex munkájáról. Elismeréssel és együttműködésre kész elha­tározással különböző javas­latok és ajánlatok érkeztek Agárdra, míg most legelőbb a csehszlovákokkal szövet­keztek együttműködésre. A megállapodás részletei­ről tegnap Váncsa Jenő tá­jékoztatta­­lapunk munka­társát. Elmondotta, hogy Eugen Németh, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság földművelé­si és élelmezésügyi minisz­terhelyettese már két évvel ezelőtt megismerkedett az Agrokomplex tevékenységé­vel. Tavaly pontosan negyed­­millió rubel értékű üzletet realizáltak, ami 56—60 millió forintnak felel meg. A gaz­dasági kapcsolatok szlovák— magyar viszonyának azonban a közös együttműködés meg­teremtése látszott elfogadha­­­­tóbbnak. Az Agrokomplex­­rendszerben gyártott épület-, tartás-, tenyésztés-, és hiz­lalástechnológia nagyobb mennyiségű gyártásához ed­dig jelentős importra is szükség volt, különös tekin­tettel az épületszerkezeti anyagokra, valamint a ha­zai és a szlovák mezőgazda­ság által­ benyújtott igények­re. Évi 400 ezer hizót kibo­csátó telep­rendszerek meg­teremtése a két országban csak úgy lehetséges, ha együttműködünk. Szlovákiá­ban viszonylag olcsón és gyorsan előállítható például a sima pala és a fenyőfűrész­áru, ami feltétlen jó alapja a kooperációnak. Agárdon­ vi­szont a többi között az ete­tő- és egyéb berendezés gyártásának alapozták meg a nagyüzemi feltételeit­­re szól, de három év után — számításaik szerint — Agro­­komplex-ügyben megteremt­hető a szlovák—magyar kö­zös vállalat. KGST -sertésprogram Addig azonban a megálla­podás szerint teljesíteni kell Szlovákiának 54 millió 426 ezer forint értékű épület­anyag gyártását, Agárdnak viszont ezzel szemben több mint 63,5 millió a kötele­zettsége. És ha az együttmű­ködés próbáját mindketten kiállják, a két ország feltét­len sokat tesz a KGST tag­országok sertéshústermelési programjáért. (pdf) A második „lépcső" Azért, hogy Szlovákiában a megállapodásnak megfele­lően kialakuljon az Agro­­komplex-rendszerű sertéste­nyésztő és hizlaló telepek épületelem részeinek gyártá­sa, Agárd már most szállítja a komplett épületeket, és gondoskodik a gyártáshoz szükséges szakmai tanács­adásról is. Az ez irányú kap­csolatoknak ilyen módja elé­gítheti ki jelenleg az igénye­ket. Ez felel meg az úgyne­vezett „első lépcsőnek", ami 1971-ben 46 komplett épület, teljes technológiai berende­zés létrehozását jelenti Szlo­vákiának. Amint Váncsa Je­nő mondotta: a szerződés, amit kedden aláírtak, öt év­ Puja Frigyes és az általa vezetett magyar jószolgálati küldöttség szer­dán este kétnapos látoga­tásra Libanon fővárosába, Bejrútba érkezett. A magyar kü­lügyminiszter-helyettes a látogatás során megbeszélé­seket folytat libanoni hiva­talos személyiségekkel a két­­ ország gazdasági, kereske­delmi és kulturális kapcso­latainak erősítéséről. Magyar­csehszlovák együtt­működés Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési vegyesbizott­ság magyar tagozatának el­nöke és Miloslav Hruskovic, a bizottság csehszlovák ta­gozatának elnöke, a Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára csütörtökön a Parla­ment gobelintermében aláír­ta az együttműködési vegy­es bizottság VIII. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, s megállapította, hogy a két ország együttmű­ködése dinamikusan fejlődik. Gyors ütemben nő az árucse­reforgalom, emelkedett a kooperáción és szakosításon alapuló áruforgalom, szoro­sabbá vált a műszaki-tudo­mányos együttműködés és kibontakoznak az együttmű­ködés egyéb, új formái is. A vegyesbizottság az 1971 — 75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredményeire és az ehhez kapcsolódó hosszú­lejáratú áruforgalmi egyez­mény előkészületeire for­dította a fő figyelmet. Részle­tesen foglalkozott az ipari kooperáció és a szakosítás eddigi eredményeivel, ezek továbbfejlesztésének felada­taival. A vegyesbizottság megvizs­gált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leg­hatékonyabban valósíthatják meg majd a KGST tagorszá­gai által kidolgozandó szocia­lista gazdasági integrációs programot a két ország gaz­dasági együttműködésében.­­ A csehszlovák kormány­­küldöttség csütörtök délután elutazott hazánkból. (MTI) Közérdekű témákat vizsgál a NEB részben helyi kezdeményezé­­snek, — számot tarthatnak a lakosság érdeklődésére éppen közérdekű jellegüknél fogva. Februárban­ például — or­szágos vizsgálat indul — en­nek részese megyénk is a ser­tés- és baromfihús termelé­sének, forgalmazásának — és ezen keresztül a lakosság el­látásának helyzetéről. Célja a vizsgálatnak az is, hogy a negyedik ötéves tervben elő­irányzott célkitűzések végre­hajtásához tiszta helyzetké­pet nyújtani arról, hogyan alakul a sertés- és baromfi­­termékek feldolgozása, for­galmazása, mennyiben elégí­tette ki az igényeket, milyen lehetőségek nyílnak a feszült­ség enyhítésére, megszünte­tésére. Márciusban tűzi napirend­re a Fejér megyei NEB — szintén országos kezdeménye­zésre — a­ tőkés importból származó egyes anyagok be­szerzésének és feldolgozásá­nak hatékonyságát elemző vizsgálatot, áprilisban pedig a felső- és középfokú diák­szociális intézményekben a kollégiumi és ösztöndíjrend­szert vizsgálja. Két helyi jelentőségű vizs­gálatot is munkatervbe iktat­tak. Egyik, a hogyan tesz eleget az építőipar a beruhá­zások garanciális kötelezett­ségeinek, milyen a munka minősége, s az átadás során felvett hiány-jegyzőkönyvben megjelölt pótmunkákat elvé­gezték-e? Még 1967-ben vizsgálták a személyszállítás helyzetét és ennek ismeretében a fejlesz­tés lehetőségét. A júniusi utóvizsgálat célja, hogy meg­állapítsák, milyen intézkedé­seket tettek az illetékesek a tanulók és munkások szállí­tása ügyében az eltelt idő alatt. Milyen vizsgálatokat tű­zött napirendre a NEB 1971. első félévben ? A témák — amelyek, országos — és kisebb Is egy tiszta legigen a víz Székesfehérváron a hármashídi vízmű tíz szűrőtartályát 18 óránként tisztítják. Mossák a szűrőréteget, hogy a város megfelelő minőségű ivóvizet kapjon. A képen: Molnár Ferenc gépész

Next