Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Hideg van a, de hideg van! — kiállt utánunk reggel a rádióból a népszerű slágerénekes, s ezekben a napokban ez a lakonikus „időjárásjelentés” közelebb áll tapasztalatunkhoz, mint a tudományosan megfogalmazott körzeti időjárásjelentés. Mert valóban hideg van. Azok is fáznak, akik néhány percnyi gyaloglás vagy néhány buszmegállónyi távolság után elérik munkahelyeiket, azok is, akik hosszabb rövidebb vonatozással, távolsági autóbuszjáratokkal közelítik meg üzemüket és otthonaikat. De a néhány percnyi, egykét félórányi toporgást vállalók mellett ezrek és ezrek dolgoznak kint a szabadban ezekben a napokban is, hogy közlekedhessenek az autóbuszok és vonatok, hogy hóakadálymentesek legyenek a közutak, hogy épüljenek a lakások, iskolák, üzemi és mezőgazdasági épületek, hogy eljusson minden településre a kenyér, a tej, a hús, a tüzelő.-hogy minden előfizetőhöz eljusson az újság, zavartalan legyen a villany, telefon, gáz és vízszolgáltatás. Éppen ezért fontos, sőt: nélkülözhetetlen, hogy ezekben a hetekben, hónapokban, több megértéssel, hatékonyabb segítségnyújtással forduljon feléjük a társadalom, s ha másként nem is tudunk, legalább együttérző, türelmes magatartással könnyítsük meg munkájukat Megértést az utca emberétől, gondoskodást a vállalat részéről — ezt várják, s eztkell kapniuk azoknak, akik az időjárás viszontagságait kénytelenek tűrni, s fázós összehúzódás helyett végzik dolgukat a szabad ég alatt, a legnagyobb hidegben is. Forró tea gőzölög a hómunkások kezében marokra lógott zománcos bögrében. Jóízűen kortyolgatják, s a szemlélődő a teázókkal együtt bólint magában: jó dolog, hogy eljut a forró tea az utcán dolgozókhoz is. Az építkezésében ugyancsak teáznak, a közutakon dolgozók is. Mindenütt a zománcos bögrék. S ilyenkor óhatatlanul eszébe jut az embernek egy, az elmúlt télen látott televíziós kisfilm, amelynek „ mellékképeiről" leshettük el, hogy a francia közlekedési rendőrök „szerelvényéhez” hozzá tartozik a termosz is. Télennyáron egyaránt. És eszünkbe jut, hogy Japánban — apró hírekben közölték a lapok— még a zárt üzemi feltételek között dolgozó munkások is termoszban kapják a védőitalt. S nem utolsó sorban eszünkbe jut az is, hogy hazánkban sem kerül többe egy termosz, mint öt-hat csomag cigaretta. Vagyis: nem elérhetetlen vágyálom, sőt, nagyon is kézenfekvő megoldásként kínálkozik a lehetőség, hogy legalább télen hőtárolókban adják ki a védőitalt a szabadban dolgozók számára. A hőpalackok beszerzési ára aránytalanul alacsony ahhoz az egészségügyi és humánus eredményhez képest, amelyet egy ilyen intézkedés kiválthat. S legyünk őszinték: napjában legfeljebb kétszer képesek eljuttatni a bögre forró teát az utcákon, utakon, építkezéseken dolgozókhoz. Az óránként egy-két korty forró ital viszont, amelyet a termoszokkal biztosítani lehetne, sokkal hatásosabban tölti be a védőital szerepét is. Egyetlen ötlet ez csupán, hasznosítható ötlet s bizonyára sok-sok akad még a munkásellátásért felelősök „tarsolyában”. Hasznosítani kell valamenynyit, mert nemcsak jogi, de elsősorban emberi kötelességünk enyhíteni a zöld hidegek szigorát. — kjr — ! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vo %'r negyei M KukaljJMEimi !—----|JOa. IaICT IBI 1971. január 14. • g®?1 , ________________ J XXVII. évfolyam, 11. Sz. ***** Ára: 81 fülét » Jr;• p Ami a nagyüzem sajátja Húsz fillérért sem könnyebb Január végén — megközelítő pontossággal 26.-a körül — lezajlik a dégi Szabadság Tsz-ben is az elmúlt gazdasági évről készített zárszámadás. Kovács György, a jó hírű mezőgazdasági nagyüzem elnöke, aki éppen a tizenegyedik esztendőt készül megfogalmazni, mégis azt vallja: semmivel sem könynyebb ma a tagság elé állni, mint korábban. Nemcsak azért, hogy az 1970-es gazdaságii év időjárása szokatlanul nagy próbára tette valamennyiüket, hanem, sokkal inkább a megkezdett negyedik ötéves terv törvényerőre emelt kötelezettségeinek teljesítése miatt. Az igaz, hogy most még — és még nagyon sokáig — nagyobb részben az időjárástól függ a mezőgazdasági termelés, de a harcban mégis az embernek kell győztesnek lennie. Érheti-e meglepetés? Lényeges adatok a dégi Szabadságban. A két fő ágazat: a növénytermesztés és az állattenyésztés árbevételeinek alakulása úgy tűnik — az ipari és kereskedelmi üzemágakkal együtt — megalapozott részesedési reményeket „teljesítenek". Attól függetlenül, hogy „csak” 90 vagon kukoricával termett kevesebb a Szabadság földjein, mint tervezték, mert az emlékezetes kora őszi fagy sokat visszavetett a hozamból. Ezzel együtt pedig szertefoszlott — ismét csak kedvezőtlen időjárási tényezők számlájára írandó — a búzakiesések ellensúlyozásának lehetősége. És, hogy mégis jogos a tervezett részesedés „elvárása” a tartalékalapok stabilizálása — előzetesként is — a „mellékes”, tehát nem közvetlen az alaptevékenységből származó forintok tudatos gyarapítására utalnak. Gondolatban talán már most gratulál az elnök és a vezetőség az építőbrigádnak, és a saját étterem, a zöldség- és tejbolt dolgozódnak, mert az előbbi — bár meglepő — plusz kétmillióval produkált többet, az utóbbi pedig hozta a kétmillió 896 ezer forint forgalomból a 403 ezer forint tiszta jövedelmet. Kilék, literek, dekák Értelmetlen lenne már most részletezni — az elnöki beszámoló feladata maradjon inkább — a választ.Annyi feltétlen bizonyos, hogy ez a szövetkezeti gazdaság okult a termesztés fajtaválasztékra alapozható tényezőiből, s így bölcs előrelátással „nyúlt” 1970-ben a kisegítő jövedelmi, bevételi források tágításához. És ha valami sok izgalmat jelentett az elmúlt évben a régiek számára, akkor minden összefüggés felsorolása nélkül az állhat a közgyűlési beszámolóban, ami egyúttal jellemző színtiszta igazság, elfogadható kép a gazdálkodásukról. Ilyen alapon fogadható el az elnök megállapítása: nem volt könnyű eljutni az 58 forintig, de sokkal nehezebb tartani, vagy húsz fillérrel emelni a tagság munkaegységnyi részesedését. Igaz, egykor elképesztően magas követelménynek számított 5—10 mázsával emelni a búza, a kukorica hozamát, ma viszont lényegesen keményebb munka kilókkal, literekkel, dekákkal gyarapítani a hozamokat. A „miért”-re kézből-kapásból válaszol ma minden gazdaság. Az intenzív fajták és fajta típusok a növénytermesztésben és az állatiényésztésben — a korszerű termelési eszközökkel együtt — mind magasabb értékű felkészültséget követelnek. Legelőbb a fajta tulajdonságaira, ezzel együtt pedig a termesztés gyarapodó hibaforrásaira való alapos tekintettel és figyelemmel. Kisebb hibaszázalékkal A jövő, pontosabban a következő évek fejlesztési iránya nem véletlenül — a népgazdasági érdekek szigorú követésével együtt — a hús- és állati melléktermékek termelését jelzik régen is. Kialakulóban van egy kiváló tenyészértékű sertésfajta gazdaságos hasznosítása. Tenyészanyagot, és évi 5000 hízót termelő telep a fix program, és a 416 férőhelyes tehenészeti telep. Még nemcsak ígéri, hanem adja is amit várnak tőle. Éspedig megalapozottan, mert arra ügyelnek, hogy túl nagy hiba ne „csússzon” a számitásba. Peresztegi T. Ferenc Fock Jenő fogadta Miloslav Hruskovicot Fock Jenő, a kormány elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Miloslav Hruskovicot, a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnökét, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki kormányküldöttség élén az együttműködési vegyes bizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtói Miklós, a kormány elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke, Vince József, hazánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. (MTI) Kongresszus után, kongresszus előtt Múlt érd tevékenységét értékelte, az 1971-es év tennivalóit jelölte meg a KISZ megyei bizottságának január 8-i ülése. Az előre megküldött terjedelmes jelentés, méginkább az ezt elemző szóbeli kiegészítő hűen bizonyította, hogy eseményekben különösen gazdag évet hagytunk magunk mögött A megyei bizottság ülése megállapította, hogy ifjúsági szövetségünk 1970- ben eredményesen dolgozott. A végrehajtó bizottság beszámolója természetesen nem vállalkozhatott arra, hogy részletesen, szóljon minden eredményről, vagy egyáltalán felsorolja az év valamennyi akcióját, mert ezzel azt is vállalnia kellett volna, hogy az adatok és tények száraz halmazába merevíti a több, mint 20 ezer fiatal lelkesedését. Ifjúságunknak emlékezetes marad az a pezsgés, amit a felszabadulásunk negyedszázados évfordulója hozott. Visszaemlékezés, a történelem felelevenítése, huszonöt éves fejlődésünk bemutatása, a hősi harcok helyeinek felkutatása, a kultúr, sport vetélkedők. Még el sem hervadtak a megemlékezés virágai, már készültünk a Lenin-centenárium ünneplésére. Egymás után alakultak a Lenini oktatási körök, különböző fórumokon hangzottak el „Lenin és az ifjúság” címmel előadások. A centenárium alkalmából rendezett kommunista vasárnapokon közel húszezer dolgozó és tanuló fiatal bizonyította munkájával, hogy ismerőik és folytatóik a kommunista szombatoknak. A hétköznapok tennivalóiból is kivették részüket az ifjak. Dolgozó fiataljaink napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére, műszakokat szerveztek, tanulóifjúságunk társadalmi munkával, az építőiparban dolgozó fiatal szakemberek a helyszínen végzett tevékenységgel bizonyítottak. Az 1970-es esztendőben előtérbe került az ifjúság kérdése. Mint ismeretes, az MSZMP KB az elmúlt év februári ülésén értékelte az ifjúság helyét, szerepét a társadalomban, erkölcsi, politikai és világnézeti fejlődését, a párt, az állami, a társadalmi szervek — köztük a KISZ — munkáját és feladatait. Megyénkben is a párt- és a KISZ-bizottságok együttes ülésétől az alapszervezetekig a különböző állami és társadalmi szervek tanácskoztak a tennivalókról. Napról napra tapasztaljuk, hogy összehangoltabb a munka, az egész társadalom felelőssége szükséges a párt ifjúságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához. Sürgetjük mi is a jobb együttműködésit, mert ebben látjuk a további előrehaladás legfőbb biztosítékát. A párthatározat megjelenése óta számos konkrét intézkedés született. Pl. előtérbe került a fiatalok lakásproblémáinak megoldása. Több KISZ-alapszervezet helyiség igénye megoldódott. A párt és a szakszervezeti választások során a különböző szintű választott testületekben a korábbinál magasabb számban kerültek a fiatalok. Üzemeink közül kiemelkedik a Dunai Vasmű, ahol a határozatot megtárgyalva külön (Folytatás a 3. oldalon) „Szünet“ a téglagyárban A téli időszak kéthónapos üzemszünetében a székesfehérvári téglagyárban karbantartási és javítási munkákat végeznek. A képen: Sekk Béla lakatos brigádja. ! A TARTALOMBÓL 1. Liszt és kenyér Céltudatos megszállottak Jogi tanácsadás termelőszövetkezeti tagoknak Elutazott a VDK kormányküldöttsége Szerda délelőtt elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amely a magyar- vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság első ülésszaka és a két ország közötti segély- és hitelnyújtási megállapodás aláírása alkalmából tartózkodott hazánkban. A delegációt Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnökhelyettese vezette. 636 lakás Dunaújvárosban 1971-ben 636 lakást épít a 26. Építőipari Vállalat. Az építkezéseket úgy ütemezték, hogy márciustól kezdve minden hónapban legalább egy-egy épülettömböt adjanak át. A lakásokat szőnyegpadlóval borítják, s falakat festés helyett tapétázzák. Új légsűrítő a Vasműben A Dunai Vasműben nagyteljesítményű és rendszerében is új kompresszort szerelnek fel. A turbó rendszerű légsűrítő tiszta, olajmentes levegőt szolgáltat majd az üzemeknek. A szovjet gyártmányú gép óránként 15 009 köbméter, hét atmoszféra nyomású levegőit termel.