Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
— 6--------- Rádióműsor Kossuth rádió 8.20: Két versenymű. 9.00: A történelem hajnalán. (Ism.). 9 25: Népdalok, néptáncok. 10.05: Heten vagyunk. Rádiójáték. 10.55: Haydn műveiből. 13.40: A Bálvány. 14.01: Bach-művek. 14.38: Népdalgyűjtőúton Kodály Zoltán nyomában. (Ism.). 15.10: Zengjen dalunk! 15.40: Neményi Lili és Fekete Pál énekel. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Durkó Zsolt: Szimbólumok kürtre és zongorára. 16.19: Színes népi muzsika. 16.59: Hallgatóink figyelmébe. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. 17.45: Tanácsaink új törvénytervezet tükrében. Riport. 18.13: Magnósok, figyelem! (Ism.). 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Szegedi Anikó zenekari zongoraestje. Közben kb.: 20.30: Kritikusok fóruma. Kb.: 20.43: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb.: 21.13: Külpolitikai dokumentumműsor. Kb.: 21.43: Csárdások. Kb.: 22.15: Sporthírek. 22.20: Beszélgessünk zenéről. 22.40: Ikerpárok. Fantasztikus elbeszélés. 23.07: Babavásár . Részletek. 0.10: Éji zene. Petőfi rádió 8.05: Fúvószene. 8.20: Juanita csókja. Részletek. 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 9.00: Operarészletek. 9.40: A téli ügyeletek vezérkarai. (Ism.) 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Könnyűzenei Híradó. (Ism.). ,12.30: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12.45: Henryk Szeryng hegedül. 13.03: Zenekari muzsika. 14.00: Kettőtől—hatig . . . 18.10: Elisabeth Schwarzkopf és Dietric Fiscer-Diesku énekel. 18.25: Csak ép testben ép lélek? II. rész. 19.07: Új könyvek. (Ism.) 19.10: Dalok Budapestről. 19.23: Embert enni tilos. Szatirikus játék három felvonásban. 20.25: A színházi közvetítés folytatása. 21.38: Könyvismertetés. 21.48: Muzsikáról fiataloknak. (Ism.) 22.16: A Bourne Singers énekel. 22.20: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik. 23.15: Operarészletek. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.50: Kursz Russzkovo Jazuka. 4. lecke. 19.05: Bemutatjuk új Bartókfelvételünket. (Ism.) 19.20: Operák. 19.50: A dzsessz kedvelőinek. 20.30: Külföldi tudósoké a szó. 20.45: Sárközy István: Aki szegény —* tizenkét tétel József Attila sorokra. 21.12: Ember fia és farkasa. Rádióváltozat. (Ism.). 22.01: Népszerű szimfonikus zene. Televízióműsor Budapest 8.10: Iskola tv. Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.). 9.00: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.). 9.55: Magyar nyelvtan. 10.10: Telizsák. CL3.10: Földrajz. (Ism.) 14.00: Környezetismeret (Ism..). 14.55: Magyar nyelvtan. (Ism.). 17.28: Hírek. 17.35: Postás mese. 18.25: Nyílt tárgyalás. Egy utca című film vitája. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Forsyte Saga. Tv-film. 2. Családi botrány. 20.50: Vendégünk: Jevgenyij Nyeszterenko. 21.10: Silvano Ceccherlini: Álkatonák. Tv-film. 22.15: Tv-híradó. — 2. kiadás.. A bratislavai tv műsorából 10.25: Hírek. 16.30: Fizika. 17.00: A vállalati gazdálkodásról és irányításról. 17.45: Ifjúsági műsor. 18.45: Öt perc önmagunknak. 15.00: Tv-híradó. 19.25: A tv-híradó jegyzete. 19.30: Ma döntünk a holnapról. 20.00: A 7-es osztag nem válaszolt, szovjet—jugoszláv film. 21.15: A jégkorongozás hírei. 21.40: Tv-híradó. A jugoszláv tv műsorából 16.45: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.40: Gyermekműsor. 18.30: Játszottak a legények — népzene. 19.00: A gyermek lelki egészsége. 19.20: Egy egész élet egy évért — humoros adás. 20.35: Külföldi szórakoztató zenei műsor. 21.35: Törhetetlenek — filmsorozat. Az osztrák tv műsorából I. program 18.00: Olasz nyelvlecke. 18.25: sportmozaik. 18.50: Brown páter. 19.18: Az ORF ma este. 19.30: Tvhíradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Hogy „küszöbölhetjük” ki vendégeinket? Krimi groteszk. 22.45: Tv-híradó, 2. program 18.30: Gazdaságpolitikai műsor. 19.00: Kontakt. 19.30: Tvhíradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.06: Sporthírek. 20.10: Aktuális események képekben. 20.15: A piros cipő. Balettfilm. 22.25: Tvhíradó. 22.55: Sportmozaik. MI LAP r Tudomány— "1 „Az egyiptomi piramisoknál hasznosabb • •• „A wieliczkai sóbánya éppoly nagyszerű, mint az egyiptomi piramisok, viszont hasznosabb amazoknál. A lengyelek munkaszeretetének dicső emléke, míg amazok az egyiptomiak zsarnokságának és hiúságainak bizonyítékai” — írta Le Laboureur, a XVII. századi francia utazó. A wieliczkai sóbánya ma már ezer esztendős múltra tekinthet vissza. Hosszú évszázadokon át a lengyel állam egyik legfontosabb jövedelmét szolgáltatta. A bánya legrégibb része ma már múzeum, s tegyük hozzá: világviszonylatban egyedülálló látványosság. Wieliczkát a világ minden részéből számos küldöttség keresi fel, a múzeum berendezésének tanulmányozása céljából. A wieliczkai sóbányában, amely a Krakkóvidéki Sóbánya Múzeumok együttesébe tartozik, ősrégi munkaeszközöket és fából készült festőszerszámokat gyűjtöttek öszsze. Vannak itt sokévszázados, sóból faragott szobrok, sófalakba vájt kápolnák, sókristályokból készült csillárok. A múzeum egyik nevezetessége a sóba vájt bálterem, pódiummal és balkonnal a zenekar számára. A bányásznap alkalmából Wielliczkában mindmáig itt szokták megrendezni a tánccal egybekötött műsoros esteket. Wieliczkábam azonban vannak olyan, intézmények is, amelyek a jelen szükségleteit szolgálják. 128 méteres mélységben teniszpálya van, ahol rendszeres edzés folyik, sőt, gyakran itt rendezik meg a vajdasági teniszbajnokságokat is. A 211 méter mélyen fekvő hajdani sófejtő teremben pedig szanatóriumot rendeztek be, ahol mindenekelőtt a hörghurutot és a hörgasztmát gyógyítják eredményesen. A wieliczkai ősi sóbányát minden esztendőben körülbelül 700 000 látogató keresi fel, akik között igen sok a külföldi. A bánya tízegynéhány kilométernyi folyosóját bejárásra alkalmassá tették, ez az azonban a kb. 180 kilométernyi föld alatti folyosórendszernek csupán kis hányada. Jogi tanácsadás termelőszövetkezeti tagoknak Kártérítés Termelőszövetkezeti tag olvasónk fogatodként dolgozik a termelőszövetkezetben. Az elmúlt évben fogatával szabálytalanul közlekedett és elütött egy szabályosan közlekedő — nem termelőszövetkezeti tag — kerékpárost, akinek eltörött a lába. A bíróság jogerős ítéletével gondatlan bűncselekmény miatt 10 %-os bércsökkentéssel járó 10 havi javító-nevelő munkára ítélte, melyet a termelőszövetkezetben kellett letöltenie. Most utólag a termelőszövetkezet 5600 Ft kártérítésre kötelezte, amit azért tart sérelmesnek, mert a bíróság által jogerősen megítélt 10 %os bércsökkentés büntetést 10 hónapon keresztül lefogta tőle a termelőszövetkezet, így véleménye szerint még egyszer anyagilag nem büntethető meg. Kérdezi, jogos-e a termelőszövetkezet kártérítésre kötelezése és hova forduljon orvoslásért? Először is tisztáznunk kell olvasónknak azt a tévedését, mellyel a termelőszövetkezet kártérítésre kötelezését azonosítja a bíróság által kiszabott 10 %-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munka büntetéssel, amit termelőszövetkezetben kellett letöltenie. Az igaz, hogy a termelőszövtkezet, — eleget téve a bíróság ítéletének — 10 hónapon keresztül 10%-kal csökkentette munkadíját. Ez a levont munkadíj azonban nem a termelőszövetkezetet illette, hanem azt be kellett fizetnie a börtönparancsnokság megfelelő csekkszámlájára. Az ítélet végrehajtásával tehát a termelőszövetkezet kára még nem térült meg. Arról nem ír olvasónk, hogy a balesetet szenvedett nem termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezettel szemben fordult-e bírósághoz kárának megtérítése végett? Abból, hogy a termelőszövetkezet kártérítésre kötelezte, arra kell következtetni, hogy igen, és ezt a kárt hárította át önre, mint aki a kárt vétkes magatartásával okozta. Az 1967. évi III. sz. termelőszövetkezeti törvény végrehajtását szabályozó 35 1967. (X. 11.) Korm. rendelet^ 134. §. (1) bekezdése értelmében ugyanis, amennyiben termelőszövetkezet tagja, vagy családtagja a közösben végzett munka során kívülálló személynek vétkes magatartásával kárt okoz, úgy azt károsult részére a termelőszövetkezet köteles megtéríteni a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint. Ugyanakkor a termelőszövetkezet a kívülálló személy részére megtérített kárt, illetve annak egy részét a vétkes magatartásával kárt okozó tagjára átháríthatja a termelőszövetkezeti tagok kártérítési felelősségeire vonatkozó szabályok alapján. Ez a kártérítési felelősség csak korlátozott felelősség. Az 1967. évi III. Tv. 80. §ának (3) bekezdése szerint az a termelőszövetkezeti tag, aki gondatlan bűncselekménnyel okozott kárt a termelőszövetkezetnek, a hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok háromhavi átlagos, munka szerinti részesedésének erejéig felel az okozott kárért. A törvényben meghatározott felső határ figyelembe vételével a kártérítés mértékét az eset összes körülményeinek mérlegelésével úgy kell megállapítani, hogy elősegítse a termelőszövetkezeti tulajdon védelmét, a kárt okozó tag és a szövetkezeti tagság növelését, valamint a termelőszövetkezetnek okozott kár megtérülését. (1967. évi III. tv. 81. §.) A fentiekben ismertetettekre figyelemmel a termelőszövetkezet kártérítésére kötelező határozata jogalapját tekintve jogszabályt nem sért. Amennyiben a kártérítés összege a Törvényben meghatározott felső határt , vagyis hasonló munkakörben dolgozó tagok előző évi háromhavi átlagos, munka szerinti részesedést nem haladja meg, úgy annak mértéke is megfelel a törvényes követelményeknek. A vezetőség bizottságának kártérítésre kötelező határozata ellen egyébként — amennyiben azt a kártérítésre kötelezett magára nézve — akár jogalapját, akár mértékét tekintve — sérelmesnek tartja, annak kézbesítésétől számított 30 napon belül az illetékes járásbírósághoz fordulhat keresettel. , ■ . , -j. .—--------m A megyei pártbizottság VL Jl Sm ah a es a megyei tanács lapja, r? * A Főszerkesztő: E k-—Mfr .I. 3» ■ 3ENKÖ KAROLY. * £ ^*5 fet ■ H Kiadja: a Fejér megyei * 5 ^ SB Lapkiadó Vállalat, tr l— i.i-r-"-*» Felelős kiadó: SÓGORKA BÉLA. Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 25-32. Szerkesztőségi titkárság: panaszfelvétel: 15-84. Belpolitikai rovat: 15-83. 25-91 Főmunkatársak: 21-69 Közgazd. rovat: 29-53. 66-os mellék. Fotó és sport: 25-90 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Március 15. utca. Velinszky László utca sarok Telefon: 25-21. 25-24. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 056. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár. Dinoszauruszvadászat Zofia Kielan-Jaworowska professzornő, a kiváló lengyel paleozoológus, már hét ízben járt a Góbi-sivatagban, ahol dinosszauruszokra ,,vadászott” az általa szervezett és vezetett expedíciókkal. A kutatóutak „zsákmányait” ma a varsói Kultúra és Tudomány Palotájának termeiben lehet megtekinteni, ahol kiállították a 80 millió évvel ezelőtt élő hatalmas hüllők csontvázait és rekonstruált modelljeit. Az idei expedíció a lengyel paleozoológusok és a velük együttműködő mongol tudósok számára különösen gyümölcsöző volt. A 80 millió éves kőzetekben megtalálták minden idők legnagyobb ragadozójának, a 14 m hosszú tarboszaurusz csontvázát. Ezek az állatok két lábon jártak, miközben testük úgyszólván függőleges helyzetet foglalt el. Felfedezték a szaurolos-dinoszauruszok, a vízi élethez alkalmazkodott állatok csontvázait, valamint a növényevő, gyorsan futó ornitomimuszok vázrészleteit. A kutatók egy pachycefaloszaurusz koponyájára is rábukkantak, amelynek csontvastagsága 10 cm. E lelet tudományos jelentősége igen nagy, mivel ez az ősállat Ázsiában úgyszólván ismeretlen volt. A 100 millió évvel ezelőtt élő emlősök utáni kutatás szintén eredményes volt. Az expedíciók több tucat remek állapotban fennmaradt koponyára és csontvázra bukkantak. E kövületek újabb előfordulási helye a Nemegi völgykatlan, 400 kilométerre Bani Dzaku környékétől, ahol a mezozoikumban élő emlősök maradványait eddig találták. A világon ehhez hasonló ásatási góc igen kevés van, s ezért a leletek értéke annál nagyobb. A százmillió éves emlősök csontjai, amelyeket a lengyel és a mongol paleontológusok a Góbi-sivatagban hoztak napvilágra, a világ legnagyobb mezozoikum-kori leletkollekcióját képezik. Cipromúzeum A cipő az ember legrégebbi használati cikkei közé tartozik. Lábbelit a történelem előtti időkben is viseltek. A lábbeli története a divat tarka változásait tükrözi. A lábbelidivat változásairól szemléltető képet ad a weissenfelsi cipőmúzeum, amely a maga nemében egyetlen az NDK-ban. A világ minden részéből kereken 4000 kiállítási tárgyat hordtak össze a történelmi nevezetességű Neu- Augustusburg várba. A fontosabb tárgyakból 1969-ben állandó kiállítást nyitottak. Ez a kiállítás a belföldről és külföldről érkező látogatóknak tudományos pontossággal, de szórakoztató módon teljes áttekintést ad a lábbeli történetéről és a lábbelikészítésről, kezdettől fogva mind a mai napig. A legrégibb kiállítási tárgy az időszámításunk előtt ezer körül viselt egyiptomi papirusz-talp. Ezt követik az antik görög és római lábbelimodellek, a germán bocskor és groteszk középkori csőrös cipő. A közel egy méter hosszú irdatlan lábbelik mérete szigorúan alkalmazkodott viselőjének rangjához. A cipő rövidesen szélsőséges módon szélességében növekedett. Megszületett az „ökörszáj”, ezt viszont a szűk spanyol csizma váltotta fel. A további sorrend: a francia sarkos cipő, a harmincéves háború körülbelül hat kilogramm súlyú lovaglócsizmája, a barokk csatos cipő és a rokokó sokszor 11 centiméter magas sarkú rafinált lábbelije. Az öltözködési mánia is az esztelenség igazi diadala.Ő XIV. Lajos, a „Napkirály” idején ülte. Az empire és a biedermeier modelljein, majd a századunk első felében kialakult szédítően sokrétű formákon át a divat útja végül is az NDK cipőgyártásának: modern, formailag szép és könnyen ápolható anyagokból készült, célszerű termékeikig vezet. A különböző korokból és számos országokból származó cipőmodellekken kívül a kiállítás sok régi kézműipari szerszámot, gépet egész műhelyberendezéseket, valamint szöveg- és képdokumentumokat mutat be. A kiállított tárgyak az iparág egész fejlődését tükrözik. A weissenfelsi cipőmúzeum gazdag anyagát állandóan kiegészítik. Azokat a kiállítási tárgyakat, amelyeket maga a kiállítás nem ölel fel, a jövőben az egyik tanulmányi célokat szolgáló üzletben láthatják az érdeklődők. A cél az, hogy maga a cipőmúzeum és a tanulmányi üzlet a történelmi lábbelikészítés átfogó dokumentációs központjává váljék. Ezt szolgálják a kapcsolatok a gottwaldovi SVIT cipőgyár múzeumává, és a schönenweldi Bally-cipőgyárral, valamint az offenbachi bőr- és cipőmúzeummal. _______i Ere a mélytengerekből Duisburgi mérnökök tervezték meg azt a szívó berendezéssel ellátott „tengeri baggert”, amivel 5000 méteres mélységig lehet lemerülni és aztán a tengerfenékről az ott fekvő mangángumókat felszínre hozni. Automatikusan működik, akárcsak a mélytengeri kitermelő-berendezés közbeiktatott állomása, ami 500 méter mélyen lebeg a vízben. A berendezés, miután a mangángumókat felszívta, ezeket szétmorzsolja és végül a felszínre juttatja. A zseniális gépezet, mivel az óceánok fenekének érctelepeit egyszer majd ki lehet aknázni, ma még csak a tervezők rajztábláin található meg. A bonni Művelődésügyi és Tudományos Minisztérium a jövőben támogatni akarja a tengeri technika kifejlesztését. Legutóbb decemberben Kielben az egyik miniszteri tanácsos felszólalásában elmondotta, hogy a „Valdivia” nevű német nyersanyagkutató hajó hamarosan el fog indulni útjára, hogy megvizsgálja a tenger fenekén elterülő ércek, érciszapok és mangángumók lelőhelyeit -Csütörtök, 1971. január 14 Többször használt víz A tatabányai szénbányák víztisztító és dúsító berendezések gyárában már harmadik éve készítik azokat az újrendszerű víz- és szennyvíztisztító, valamint ásványdúsító berendezéseket, amelyeket több találmány hasznosításával alakítottak ki. A fiatal gyár a szénbányák több más üzemét, részlegét is bevonta a sokrétű munkába, így most már nemcsak a kész technológiákat bocsátják a megrendelők rendelkezésére, hanem elkészítik a kiviteli terveket, a berendezésez istb, helyszínre szállítják,megszeretik és üzembe hevezik azokat. Betanítják a kezelőszemélyzetet és gondoskodnak a szervizszolgálatról is. 1969-ben hazai és külföldi megrendelésre 80 millió, tavaly pedig már 145 millió forint értékű különféle víztisztító és dúsító berendezést gyártottak. Olyan szennyvíztisztítókat is készítenek, amelyek segítségével többször felhasználható ipari vízhez jutnak az üzemek és megelőzik, hogy erősen szennyezett víz kerüljön a folyókba, patakokba. A múlt év végén fejezték be a tatabányaiak a Lenin Kohászati Művekben egy vasiszap víztelenítő építését. Ebben az új létesítményben, visszafogják a kohó szennyvizéből a vasiszapot, amely most már nem szennyezi, nem festi pirosra a Szinvapatakot. Ugyancsak 1970. végén fejezték be a Gagarin hőerőműben az új pernyezagy-víztelenítő szerelését, a budafoki papírgyárban pedig" ebben a hónapban kezdik meg a nagyteljesítményű ipari víztisztító mű üzemi próbáit. Megoldották a tatabányai szakemberek a gépkocsik „fürdővizének” tisztítását is.