Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

^ » —................. 1 * Szombat, 1971. január , XXVII. évfolyam, 13.«. Ara: M­HH és Hirigp A tóról A Velencei-tán®—mely­­nek víztükrét most jégpáncél borítja, s jelenleg a nádaratóknak ad munkát, a korcsolyázó, szánkázó gye­rekeknek szolgáltat örömet — tárgyalt csütörtökön a kor­mány. Az ülésen a tavaly el­fogadott regionális fejlesztési terv részeként terjesztette elő a városfejlesztési és építés­ügyi miniszter a Velencei­­tavi központi fejlesztési prog­ramot. A tó, amelyet a víz szerel­­mesei már régen felfedeztek, immáron évek óta nem mos­toha gyerek, mert az illetékes tanácsi szervek a Velencei­­tavi Intéző Bizottsággal, so­kat tettek a fejlődésért. Ez a törődés, buzgalom egyre job­ban észrevehető: kiépült az agárdi strand, kemping tábo­rok létesültek, pesti és szé­kesfehérvári vállalatok üdü­lői, horgászai vertek sátrat, ütöttek tanyát, épültek üzletek és vendéglátóipari egységek is. A Velencei-tavi Intéző Bi­zottság és a megyei tanács egyre mél­yebbre nyíló zsebe sem bizonyult azonban ele­gendőnek arra, hogy a tó és környéke jelentőségéhez mél­tó helyet foglaljon el az üdü­lésre, pihenésre szolgáló és alkalmas körzetek sorában. Már csak azért sem, mert földrajzi helyzeténél fogva két nagyon jelentős ipari körzet — Budapest és Székes­­fehérvár, — dolgozóinak szá­zai, ezrei előtt van közeli tá­volságban. Ez pedig hoszabb üdülésnél sem mellékes, hát még ha figyelembe vesszük a szabad szombatokkal meg­hosszabbodott hét végét ,és azt, nem mindegy, hogy az ember félórát, vagy esetleg fél napot utazik azért, hogy megmártózzon a hűsítő hul­lámokban. Többek között ennek fel­ismerése is segített abban, hogy a helyi szervekkel együtt országos intézmények, társadalmi- és tömegszerve­zetek, az illetékes miniszté­riumok és a kormány is szük­ségesnek látta a Velencei-tó és környékének további fej­lesztését azzal, hogy százezer­­ ember üdültetésére teremtse­nek itt lehetőséget. Hosszabb távra, — húsz­huszonöt esztendőre — terje­dő feladat ez. Ebből az első öt esztendőre, a negyedik ötéves terv időszakára, ága­zati, vállalati és magánerő­ből, valamint központi támo­gatásból egymillárdot meg­haladó fejlesztésre kerül sor. Tovább folytatódik az üdü­lőterület kiépítéséhez elen­gedhetetlen feladat, a tó víz­­szintjének szabályozása, va­lamint a partfal­építés, a víz­széli nádasok rendezése, a tó medrének kotrása, a parko­sítás. A városépítési tudo­mányos és tervező intézet kidolgozta a Velencei-tavi tájegység fejlesztésének mű­szaki és gazdasági koncepció­it, ebben szerepel az északi parton új üdülőterület léte­sítése, az evezős pálya kiala­kítása. Agárdon az új strand létesítése és a 70-es úttól dél­re vállalati, társas és magán­­üdülő körzet kialakítása. Előtérbe kerül a kereskedel­mi és vendéglátóipari hálózat fejlesztése, ezt a negyedik ötéves tervben mintegy 50 millió forint biztosítja, illet­ve segíti. L­ehetne tovább sorolni a most téli álmát alvó tó és környéke jövőjével kap­csolatos feladatokat, amelye­ket immáron a kormány is programba foglalt, rögzített, hogy ily módon is ösztönöz­zön, erősítsen bennünket a szép, de sok munkát követelő feladat végrehajtására, de mindent elmondani lehetet­len. Annyit azért nem árt hozzáfűzni: örülünk, hogy országos feladat lesz a tó környéknek fejlesztése. Eiz könnyíti e vidék szerveinek, lakóinak tennivalóit, de kö­telez is. B. B. VHAG PROJETI­M. EGYESÜLJETEK) ----------------------------------A TARTALOMBÓL:_____ A jövő heti rádió- és tv-műsor .........T - ■ ■ ■ ■ ' ' ' ------- ' ■ ------ ■' ' ■ . Törvény készül Még egyszer és még sokszor az öregekről Január 18-22 A csehgz­ovák műszak! hét Ház érdekes előadás Székesfehérváron II konzultációsorozat az integráció útját kövezi Miloslav Hruskovic és dr. Ajtai Miklós alig huszonnégy órája írták alá a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési szerződést, s máris egy újabb, immáron a meg­valósítás útját megnyitó ese­ménysorozat kezdetét jelen­tették be tegnap, a fővárosi Technika Házában, a cseh­szlovák műszaki hét sajtótá­jékoztatóján, ahol Frantisek Hála, Csehszlovákia budapes­ti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa mellett a nagykövetség és számos cseh­szlovákiai nagyvállalat veze­tői találkoztak a magyar saj­tó munkatársaival. A II. csehszlovák műszaki hét — mondotta Frantisek Hála — konzultációsorozata az országaink közötti inte­gráció útját követi. Ennek keretszerződését a napokban írták alá kormányszinten, végrehajtásán azonban már több, mint egy tucat szakbi­zottság dolgozik, s a jövőben gyárak és ipar­­vállalatok tucatjainak, s a legfelsőbb szintű tudomá­nyos kutatóintézeteknek kell készpénzre váltaniuk a szer­ződés adta lehetőségeket. A műszaki hét megrendezése ha úgy tetszik piackutatás, de annak egy a megszokott­nál sokkal tágabb értelmé­ben. Piackutatás a tudomá­nyos kutatómunka összehan­golására, a közös gyártási te­rületek felfedezésére, általá­ban mindarra a műszaki-tu­dományos lehetőségre irá­nyuló kutatás, amelynek eredményei mindkét ország, később pedig a többi szocia­lista állam javát szolgál­hat­hatják. Az eddigi együttműködés­ről szólva a vendéglátók el­mondták, hogy az elmúlt évek során Csehszlovákia 1108 nagyobb jelentőségű do­kumentációt valamint infor­mációt adott át a Magyar Népköztársaságnak. Ugyan­akkor 5123 magyar szakem­ber számára biztosították a tudományos kutatómunkát Csehszlovákia területén. Ha­zánk viszonzásképpen 2953 csehszlovák szakembert fo­gadott. Közelebbi együttmű­ködésünkről szólva elmondták, hogy 1968-tól napjainkig 52 olyan közvetlen együttműkö­dés volt országaink között, amelybe 50 csehszlovák és 47 magyar szervezet kapcsoló­dott be.­­ Együttműködési készsé­günk minden olyan területre szól, ami a munka termelé­kenységének növelését ered­ményezheti, ahol tudomá­nyos előbbrelépés történhet az összefogás eredménye­ként. Általában és gyakorlatilag tehát a KGST XXVI. ülés­szakán született határozatok­nak megfelelően kívánunk eredményesen együttműköd­ni Magyarországgal. Frantisek Hála emlékezte­tett arra, hogy már eddig is mindkét ország megelégedé­sére működtek közre a ne­hézipar, a vegyipar, az építő­ipar, a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak, s nem utolsó sorban a mezőgazda­ság területén. Jó példaként említette meg a napokban Budapesten aláírt Agro­­komplex programot , ame­lyet lapunk tegnapi számá­ban részletesen is ismertet­tünk , s reményeit fejezte ki, hogy Agárd és Pozsony közös munkája nyomán or­szágainkban, később pedig a KGST országok nagy részé­­ben az igényeknek megfelelő ütemben fejleszthetik a ser­téshústermelést. Tovább kívánják erősíteni az együttműködést a ba­­uxittermelés és alumínium­­gyártás területén, a szer­­számgépgyártásban és az elektronikában, a közúti járműgyártásban és talán a személygépkocsi -gyártásban is s nem utolsó sorban a mezőgazdaságot közvetlenül érintő, de a népgazdaságok eredményeit is jelentősen be­folyásoló biokémiai kutatói munkában. Érdekessége az esemény­­sorozatnak, hogy a MTESZ megyei szervezeteivel együtt­működve nemcsak a fővárosban tarta­nak előadásokat és konzul­tációkat, hanem az együtt­működés tekintetében első­sorban szóba jöhető megyék központjaiban is sor kerül a „profil szerinti” előadásokra. Székesfehérváron január 21- én és 22-én látják vendégül J. Vymer mérnököt, aki csütörtökön délelőtt fél tíz­kor a MTESZ székházban a Numerikus vezérlésű szer­számgépek automatikus programozásának megoldása Csehszlovákiában címmel tart előadást. A Prágai Szer­számgépipari Kutató Intézet automatikus programozási osztályát vezető szakember természetesen konzultáción szeretne találkozni a megye e témában érdekelt szakem­bereivel. V. Vasek mérnök a TOS Kurim N. V. igazgatója ugyancsak a szerszámgépek­ről tart előadást csütörtökön, Egyetemes szerszámgépek és automatikus gépsorok cím­mel. Pénteken 10 órakor a mezőgazdasági szakembere­ket érdeklő­ Agrokemikáliák és alkalmazásuk a mezőgaz­daságban címmel J. Demec­­ko mérnök, a Pozsonyi Ag­rokémiai Technológiai Kuta­tó Intézet biológiai csoport­jának vezetője számol be in­tézetük eredményeiről. Székesfehérváron kívül még Miskolcon, Szegeden, Győrben, Salgótarjánban és Szombathelyen kerül sor előadásokra, a II. csehszlo­vák műszaki hét keretében. - ky - Új módszerek Az önművelés igénye Zsúfoltak az iskolák A megyeszékhely oktatás­ügyi dolgozóinak nevében, negyvennégy alapszervezet tagságának képviseletében tanácskozott tegnap a hely­őrségi klubban a Pedagógusok Szakszervezete székesfehérvá­ri küldöttközgyűlése. A ta­nácskozáson részt vett Kal­már Dezső, az MSZMP szé­kesfehérvári bizottságának első titkára,­ Kovács József­­­né, az SZMT titkára, a me­gyei pártvégrehaj­tó­ bizottság tagjai. A szakszervezeti bizottság beszámolója —, amelyet Csa­nády Vincéné ismertetett — hűen tükrözte a négy év erő­feszítéseit, az elvégzett sok­rétű munkát. Az eredmények között foglalkoztak a közoktatás­politikai célkitűzések meg­valósításával, az iskolare­form végrehajtásával. A szakszervezeti tevékenység lényeges tartalmát jelentette a pedagógusok megnyerése, mozgósítása közoktatásunk szerkezeti, tartalmi változá­sainak megoldására. Az új tantervek, utasítások általá­nos és középiskoláinkban új módszerek alkalmazására ad­nak lehetőséget. Ezek felku­tatásában és hasznosításában a művelődésügyi osztállyal együtt, példamutatóan dolgo­zott a szakszervezeti bizott­ság. A Székesfehérváron be­vezetett többféle kísérleti ok­tatás eredményének központi összegezését sürgették. Szó esett az elmúlt évek ünnepségsorozatairól, az is­kolák politikai akcióiról és a nevelő munka más területei­ről. Az állami vezetés mellett a szakszervezet is sokat tett azért, hogy növekedjék a ne­velői tevékenység tudatossá­ga, a pedagógusok politikai, filozófiai felkészültsége. Ezt segítették a pártszervezetek­kel közösen szervezett politi­kai beszélgetések, ankétok, a szakszervezeti taggyűlések. A tapasztalat mutatja, hogy a nevelői munka hatékonysá­gának növelése szoros össze­függésben van az igazgatók felkészültségével, rátermett­ségével. Elhangzott az is, hogy az intézmények vezetői­nek többsége elsősorban hivatali és nem peda­gógiai irányítója a gond­jára bízott nevelőtestü­letnek. A fizikai dolgozók gyerme­keinek tanulmányi segítése is a vitatott témák egyike volt. Ehhez tartozik a középiskolák­ban a tanulószobai korrepe­tálás, vagy a szakköri foglal­kozások, szünidei előkészítők rendszere. De gátja az egész­séges kibontakozásnak a tan­termi túlzsúfoltság, a kollé­giumi tanulószobák hiánya. A p­edagógusok éppen fele­lősségük tudatában teszik ezt szóvá, úgyszólván minden fórumon, így a küldöttgyűlés felszólalásaiban is visszatérő igényként hangzott el az óvo­dák, iskolák, kollégiumok ne­velése, a szemléltető eszkö­zök gyarapítása. A nevelők többségét fűti, lelkesíti a hivatástudat. Az ő munkájuk értékelését is fém­jelzi a fiatalok helytállása, tehetségek felkutatása, báto­rítása, elindítása. De az is ta­gadhatatlan, hogy elismeré­sük az utóbbi években anya­giakban nem igen fejeződött ki (A kisegítő állománynál még súlyosabb a helyzet). Pe­dig erre is szükség van, ez is közrejátszhat lelkesedésük­ben. Többen megfogalmazták, hogy az erkölcsi bátorí­tással is csínján bánnak az illetékesek, őszinte hangú volt a ta­nácskozás. A X. kongresszus légkörére, szellemére hivat­koztak egyesek, mások a ha­tározatból idéztek, miszerint „oktatási rendszerünk maga­sabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlő­désének egyik fő követelmé­nye”. Ennek megfelelni csak állandó önképzéssel lehet. Pihenés, szabad idő, túlóra, és még számos napi probléma került terítékre. Máris érvé­nyesült a pártkongresszuson elhangzott követelmény, hogy fokozódjon a szakszervezet szerep­e, tevékenysége, gazda­godjon a dolgozóik ügyeivel, gondjaival való törődéssel, művelődésük segítésével. A küldöttközgyűlésen meg­választották a szakszervezeti és számvizsgáló bizottságot, valamint a megyei értekezlet küldötteit. A városi bizottság titkári posztjára ismét Csa­nádit Vincénél választották. — n. e. — Itt épül az „V"-ház A Velinszky I. lakótelepen folyik a tereprendezés. Itt épül majd fel az „V-h­áz. Siófokig elkészül az autóút 3,8 milliárd forint az idén az úthálózat fejlesztésére A közutak jelenlegi állapo­ta és a növekvő gépjármű­­forgalom egyaránt az útháló­zat fejlesztésére, rekonstruk­ciójára, s gondosabb fenn­tartására kötelezi az útügyi szerveket. A KPM közúti fő­osztályának tájékoztatása szerint az idén összesen 3 milliárd 850 millió forintot fordítanak a nagy forgalmú utak korszerűsítésére, s új utak építésére. Az összegből egyebek között 10 első- és másodrendű főútvonalat hoz­nak rendbe, illetve kezdik meg átépítésüket. A negye­dik ötéves tervben létesíten­dő új autóutak, autópályák előkészületei is megkezdőd­nek. Nyáron Balatonaliga és Siófok között átadják a for­galomnak a két nyomvonalú autóutat. Törökbálint és Szé­kesfehérvár között, 43 kilo­méteres szakaszon, épül az M 7-es második pályája, amelyet 1973-ra fejeznek be. Az M 1-esen, Tatabánya és Győr között is építenek autó­utat, oly módon, hogy később autópályává fejleszthessék. A gyöngyösvisontai sza­kasz munkálataival befeje­zik a Budapest—Miskolc kö­zötti út korszerűsítését, s megindul a munka az M 3-as autópályán. Az egyik legnagyobb fel­adatot a Szolnok felé vezető 4-es út átépítése jelenti, azért is, mert ez része a Csehszlovákiából Romániába vezető E 15-ös nemzetközi út­nak. A megerősítésekkel, a tervezett rekonstrukciókkal és szélesítésekkel teljes hosz­­szában befejezik a 4-es út rekonstrukcióját. Nemzetközi fontosságú a 68-as út Barcs— Murakeresztúr közötti re­konstrukciója is, mert ez a munka folytatása a Sopron­tól Keszthelyig vezető út korszerűsítésének s lehetővé teszi a közvetlen jó közúti összeköttetést az osztrák ha­tártól a Balatonig, s Barcson keresztül Jugoszláviába. Folytatódik az idén a Buda­pest—Szeged közötti út, va­lamint a 8-as út Székesfehér­vár utáni 84 kilométeres sza­kaszának rekonstrukciója. Javítják a közlekedést az 58-as úton azzal, hogy a pé­csi átkelési szakaszt átépítik, vasúti kereszteződést is meg­szüntetnek. A nagyon elha­nyagolt 10-es út — a volt 1- es — Budapest—Dorog— Almásfüzitő közötti szaka­szának korszerűsítésére is sor kerül. A 11-es út buda­pesti kivezető részének át­építésével gyorsítják a Duna­kanyar felé irányuló forgal­mat. Megkezdik a Nagykani­zsa—Zalaszentgrót, valamint a Debrecenből Szegedre ve­zető út rekonstrukcióját.

Next