Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
^ » —................. 1 * Szombat, 1971. január , XXVII. évfolyam, 13.«. Ara: MHH és Hirigp A tóról A Velencei-tán®—melynek víztükrét most jégpáncél borítja, s jelenleg a nádaratóknak ad munkát, a korcsolyázó, szánkázó gyerekeknek szolgáltat örömet — tárgyalt csütörtökön a kormány. Az ülésen a tavaly elfogadott regionális fejlesztési terv részeként terjesztette elő a városfejlesztési és építésügyi miniszter a Velenceitavi központi fejlesztési programot. A tó, amelyet a víz szerelmesei már régen felfedeztek, immáron évek óta nem mostoha gyerek, mert az illetékes tanácsi szervek a Velenceitavi Intéző Bizottsággal, sokat tettek a fejlődésért. Ez a törődés, buzgalom egyre jobban észrevehető: kiépült az agárdi strand, kemping táborok létesültek, pesti és székesfehérvári vállalatok üdülői, horgászai vertek sátrat, ütöttek tanyát, épültek üzletek és vendéglátóipari egységek is. A Velencei-tavi Intéző Bizottság és a megyei tanács egyre mélyebbre nyíló zsebe sem bizonyult azonban elegendőnek arra, hogy a tó és környéke jelentőségéhez méltó helyet foglaljon el az üdülésre, pihenésre szolgáló és alkalmas körzetek sorában. Már csak azért sem, mert földrajzi helyzeténél fogva két nagyon jelentős ipari körzet — Budapest és Székesfehérvár, — dolgozóinak százai, ezrei előtt van közeli távolságban. Ez pedig hoszabb üdülésnél sem mellékes, hát még ha figyelembe vesszük a szabad szombatokkal meghosszabbodott hét végét ,és azt, nem mindegy, hogy az ember félórát, vagy esetleg fél napot utazik azért, hogy megmártózzon a hűsítő hullámokban. Többek között ennek felismerése is segített abban, hogy a helyi szervekkel együtt országos intézmények, társadalmi- és tömegszervezetek, az illetékes minisztériumok és a kormány is szükségesnek látta a Velencei-tó és környékének további fejlesztését azzal, hogy százezer ember üdültetésére teremtsenek itt lehetőséget. Hosszabb távra, — húszhuszonöt esztendőre — terjedő feladat ez. Ebből az első öt esztendőre, a negyedik ötéves terv időszakára, ágazati, vállalati és magánerőből, valamint központi támogatásból egymillárdot meghaladó fejlesztésre kerül sor. Tovább folytatódik az üdülőterület kiépítéséhez elengedhetetlen feladat, a tó vízszintjének szabályozása, valamint a partfalépítés, a vízszéli nádasok rendezése, a tó medrének kotrása, a parkosítás. A városépítési tudományos és tervező intézet kidolgozta a Velencei-tavi tájegység fejlesztésének műszaki és gazdasági koncepcióit, ebben szerepel az északi parton új üdülőterület létesítése, az evezős pálya kialakítása. Agárdon az új strand létesítése és a 70-es úttól délre vállalati, társas és magánüdülő körzet kialakítása. Előtérbe kerül a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztése, ezt a negyedik ötéves tervben mintegy 50 millió forint biztosítja, illetve segíti. Lehetne tovább sorolni a most téli álmát alvó tó és környéke jövőjével kapcsolatos feladatokat, amelyeket immáron a kormány is programba foglalt, rögzített, hogy ily módon is ösztönözzön, erősítsen bennünket a szép, de sok munkát követelő feladat végrehajtására, de mindent elmondani lehetetlen. Annyit azért nem árt hozzáfűzni: örülünk, hogy országos feladat lesz a tó környéknek fejlesztése. Eiz könnyíti e vidék szerveinek, lakóinak tennivalóit, de kötelez is. B. B. VHAG PROJETIM. EGYESÜLJETEK) ----------------------------------A TARTALOMBÓL:_____ A jövő heti rádió- és tv-műsor .........T - ■ ■ ■ ■ ' ' ' ------- ' ■ ------ ■' ' ■ . Törvény készül Még egyszer és még sokszor az öregekről Január 18-22 A csehgzovák műszak! hét Ház érdekes előadás Székesfehérváron II konzultációsorozat az integráció útját kövezi Miloslav Hruskovic és dr. Ajtai Miklós alig huszonnégy órája írták alá a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési szerződést, s máris egy újabb, immáron a megvalósítás útját megnyitó eseménysorozat kezdetét jelentették be tegnap, a fővárosi Technika Házában, a csehszlovák műszaki hét sajtótájékoztatóján, ahol Frantisek Hála, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa mellett a nagykövetség és számos csehszlovákiai nagyvállalat vezetői találkoztak a magyar sajtó munkatársaival. A II. csehszlovák műszaki hét — mondotta Frantisek Hála — konzultációsorozata az országaink közötti integráció útját követi. Ennek keretszerződését a napokban írták alá kormányszinten, végrehajtásán azonban már több, mint egy tucat szakbizottság dolgozik, s a jövőben gyárak és iparvállalatok tucatjainak, s a legfelsőbb szintű tudományos kutatóintézeteknek kell készpénzre váltaniuk a szerződés adta lehetőségeket. A műszaki hét megrendezése ha úgy tetszik piackutatás, de annak egy a megszokottnál sokkal tágabb értelmében. Piackutatás a tudományos kutatómunka összehangolására, a közös gyártási területek felfedezésére, általában mindarra a műszaki-tudományos lehetőségre irányuló kutatás, amelynek eredményei mindkét ország, később pedig a többi szocialista állam javát szolgálhathatják. Az eddigi együttműködésről szólva a vendéglátók elmondták, hogy az elmúlt évek során Csehszlovákia 1108 nagyobb jelentőségű dokumentációt valamint információt adott át a Magyar Népköztársaságnak. Ugyanakkor 5123 magyar szakember számára biztosították a tudományos kutatómunkát Csehszlovákia területén. Hazánk viszonzásképpen 2953 csehszlovák szakembert fogadott. Közelebbi együttműködésünkről szólva elmondták, hogy 1968-tól napjainkig 52 olyan közvetlen együttműködés volt országaink között, amelybe 50 csehszlovák és 47 magyar szervezet kapcsolódott be. Együttműködési készségünk minden olyan területre szól, ami a munka termelékenységének növelését eredményezheti, ahol tudományos előbbrelépés történhet az összefogás eredményeként. Általában és gyakorlatilag tehát a KGST XXVI. ülésszakán született határozatoknak megfelelően kívánunk eredményesen együttműködni Magyarországgal. Frantisek Hála emlékeztetett arra, hogy már eddig is mindkét ország megelégedésére működtek közre a nehézipar, a vegyipar, az építőipar, a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak, s nem utolsó sorban a mezőgazdaság területén. Jó példaként említette meg a napokban Budapesten aláírt Agrokomplex programot , amelyet lapunk tegnapi számában részletesen is ismertettünk , s reményeit fejezte ki, hogy Agárd és Pozsony közös munkája nyomán országainkban, később pedig a KGST országok nagy részében az igényeknek megfelelő ütemben fejleszthetik a sertéshústermelést. Tovább kívánják erősíteni az együttműködést a bauxittermelés és alumíniumgyártás területén, a szerszámgépgyártásban és az elektronikában, a közúti járműgyártásban és talán a személygépkocsi -gyártásban is s nem utolsó sorban a mezőgazdaságot közvetlenül érintő, de a népgazdaságok eredményeit is jelentősen befolyásoló biokémiai kutatói munkában. Érdekessége az eseménysorozatnak, hogy a MTESZ megyei szervezeteivel együttműködve nemcsak a fővárosban tartanak előadásokat és konzultációkat, hanem az együttműködés tekintetében elsősorban szóba jöhető megyék központjaiban is sor kerül a „profil szerinti” előadásokra. Székesfehérváron január 21- én és 22-én látják vendégül J. Vymer mérnököt, aki csütörtökön délelőtt fél tízkor a MTESZ székházban a Numerikus vezérlésű szerszámgépek automatikus programozásának megoldása Csehszlovákiában címmel tart előadást. A Prágai Szerszámgépipari Kutató Intézet automatikus programozási osztályát vezető szakember természetesen konzultáción szeretne találkozni a megye e témában érdekelt szakembereivel. V. Vasek mérnök a TOS Kurim N. V. igazgatója ugyancsak a szerszámgépekről tart előadást csütörtökön, Egyetemes szerszámgépek és automatikus gépsorok címmel. Pénteken 10 órakor a mezőgazdasági szakembereket érdeklő Agrokemikáliák és alkalmazásuk a mezőgazdaságban címmel J. Demecko mérnök, a Pozsonyi Agrokémiai Technológiai Kutató Intézet biológiai csoportjának vezetője számol be intézetük eredményeiről. Székesfehérváron kívül még Miskolcon, Szegeden, Győrben, Salgótarjánban és Szombathelyen kerül sor előadásokra, a II. csehszlovák műszaki hét keretében. - ky - Új módszerek Az önművelés igénye Zsúfoltak az iskolák A megyeszékhely oktatásügyi dolgozóinak nevében, negyvennégy alapszervezet tagságának képviseletében tanácskozott tegnap a helyőrségi klubban a Pedagógusok Szakszervezete székesfehérvári küldöttközgyűlése. A tanácskozáson részt vett Kalmár Dezső, az MSZMP székesfehérvári bizottságának első titkára, Kovács Józsefné, az SZMT titkára, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai. A szakszervezeti bizottság beszámolója —, amelyet Csanády Vincéné ismertetett — hűen tükrözte a négy év erőfeszítéseit, az elvégzett sokrétű munkát. Az eredmények között foglalkoztak a közoktatáspolitikai célkitűzések megvalósításával, az iskolareform végrehajtásával. A szakszervezeti tevékenység lényeges tartalmát jelentette a pedagógusok megnyerése, mozgósítása közoktatásunk szerkezeti, tartalmi változásainak megoldására. Az új tantervek, utasítások általános és középiskoláinkban új módszerek alkalmazására adnak lehetőséget. Ezek felkutatásában és hasznosításában a művelődésügyi osztállyal együtt, példamutatóan dolgozott a szakszervezeti bizottság. A Székesfehérváron bevezetett többféle kísérleti oktatás eredményének központi összegezését sürgették. Szó esett az elmúlt évek ünnepségsorozatairól, az iskolák politikai akcióiról és a nevelő munka más területeiről. Az állami vezetés mellett a szakszervezet is sokat tett azért, hogy növekedjék a nevelői tevékenység tudatossága, a pedagógusok politikai, filozófiai felkészültsége. Ezt segítették a pártszervezetekkel közösen szervezett politikai beszélgetések, ankétok, a szakszervezeti taggyűlések. A tapasztalat mutatja, hogy a nevelői munka hatékonyságának növelése szoros összefüggésben van az igazgatók felkészültségével, rátermettségével. Elhangzott az is, hogy az intézmények vezetőinek többsége elsősorban hivatali és nem pedagógiai irányítója a gondjára bízott nevelőtestületnek. A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése is a vitatott témák egyike volt. Ehhez tartozik a középiskolákban a tanulószobai korrepetálás, vagy a szakköri foglalkozások, szünidei előkészítők rendszere. De gátja az egészséges kibontakozásnak a tantermi túlzsúfoltság, a kollégiumi tanulószobák hiánya. A pedagógusok éppen felelősségük tudatában teszik ezt szóvá, úgyszólván minden fórumon, így a küldöttgyűlés felszólalásaiban is visszatérő igényként hangzott el az óvodák, iskolák, kollégiumok nevelése, a szemléltető eszközök gyarapítása. A nevelők többségét fűti, lelkesíti a hivatástudat. Az ő munkájuk értékelését is fémjelzi a fiatalok helytállása, tehetségek felkutatása, bátorítása, elindítása. De az is tagadhatatlan, hogy elismerésük az utóbbi években anyagiakban nem igen fejeződött ki (A kisegítő állománynál még súlyosabb a helyzet). Pedig erre is szükség van, ez is közrejátszhat lelkesedésükben. Többen megfogalmazták, hogy az erkölcsi bátorítással is csínján bánnak az illetékesek, őszinte hangú volt a tanácskozás. A X. kongresszus légkörére, szellemére hivatkoztak egyesek, mások a határozatból idéztek, miszerint „oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye”. Ennek megfelelni csak állandó önképzéssel lehet. Pihenés, szabad idő, túlóra, és még számos napi probléma került terítékre. Máris érvényesült a pártkongresszuson elhangzott követelmény, hogy fokozódjon a szakszervezet szerepe, tevékenysége, gazdagodjon a dolgozóik ügyeivel, gondjaival való törődéssel, művelődésük segítésével. A küldöttközgyűlésen megválasztották a szakszervezeti és számvizsgáló bizottságot, valamint a megyei értekezlet küldötteit. A városi bizottság titkári posztjára ismét Csanádit Vincénél választották. — n. e. — Itt épül az „V"-ház A Velinszky I. lakótelepen folyik a tereprendezés. Itt épül majd fel az „V-ház. Siófokig elkészül az autóút 3,8 milliárd forint az idén az úthálózat fejlesztésére A közutak jelenlegi állapota és a növekvő gépjárműforgalom egyaránt az úthálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára, s gondosabb fenntartására kötelezi az útügyi szerveket. A KPM közúti főosztályának tájékoztatása szerint az idén összesen 3 milliárd 850 millió forintot fordítanak a nagy forgalmú utak korszerűsítésére, s új utak építésére. Az összegből egyebek között 10 első- és másodrendű főútvonalat hoznak rendbe, illetve kezdik meg átépítésüket. A negyedik ötéves tervben létesítendő új autóutak, autópályák előkészületei is megkezdődnek. Nyáron Balatonaliga és Siófok között átadják a forgalomnak a két nyomvonalú autóutat. Törökbálint és Székesfehérvár között, 43 kilométeres szakaszon, épül az M 7-es második pályája, amelyet 1973-ra fejeznek be. Az M 1-esen, Tatabánya és Győr között is építenek autóutat, oly módon, hogy később autópályává fejleszthessék. A gyöngyösvisontai szakasz munkálataival befejezik a Budapest—Miskolc közötti út korszerűsítését, s megindul a munka az M 3-as autópályán. Az egyik legnagyobb feladatot a Szolnok felé vezető 4-es út átépítése jelenti, azért is, mert ez része a Csehszlovákiából Romániába vezető E 15-ös nemzetközi útnak. A megerősítésekkel, a tervezett rekonstrukciókkal és szélesítésekkel teljes hoszszában befejezik a 4-es út rekonstrukcióját. Nemzetközi fontosságú a 68-as út Barcs— Murakeresztúr közötti rekonstrukciója is, mert ez a munka folytatása a Soprontól Keszthelyig vezető út korszerűsítésének s lehetővé teszi a közvetlen jó közúti összeköttetést az osztrák határtól a Balatonig, s Barcson keresztül Jugoszláviába. Folytatódik az idén a Budapest—Szeged közötti út, valamint a 8-as út Székesfehérvár utáni 84 kilométeres szakaszának rekonstrukciója. Javítják a közlekedést az 58-as úton azzal, hogy a pécsi átkelési szakaszt átépítik, vasúti kereszteződést is megszüntetnek. A nagyon elhanyagolt 10-es út — a volt 1- es — Budapest—Dorog— Almásfüzitő közötti szakaszának korszerűsítésére is sor kerül. A 11-es út budapesti kivezető részének átépítésével gyorsítják a Dunakanyar felé irányuló forgalmat. Megkezdik a Nagykanizsa—Zalaszentgrót, valamint a Debrecenből Szegedre vezető út rekonstrukcióját.