Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Kedd, 1971. február 23. A Stimulex nem csodaszer, de.»» Az antibiotikumok Hiéna ? A nyilvánosság számára először írjuk le, hogy létezik, és egyelőre még csak szőkébb területen alkalmazunk kísérletképpen dán importból származó táptalaj-koncentrátumot, bendőkivonatból készített anyagot. A Stimulex néven ismert és forgalmazott koncentrátumról, illetve annak jó hatásáról csak nemrégiben készített összegező jelentést a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség. A felügyeleti hatóságnak címzettszakinformáció nemcsak azt fogalmazza meg, hogy mennyit ér az új anyag, hanem egyúttal azt is elénk tárja, mit tud tenni az ember a gazdaságos állattartásért „Gyilkos“ évszak Mielőtt azonban folytatnánk az eredmények ismertetését, hadd álljon itt röviden, miért kísérletezünk a Stimulexszel. Gazdaságaink régi gondja, hogy mérsékelje a különböző állati kórokozók pusztításait, különös tekintetél az emésztőszervi megbetegedésekre. Két-három évvel ezelőtt a céli jellegű hasmenés a szaporulathoz mérten 12,9 százalékos malacelhullással járt. Szakemberek, tapasztalt állatgondozók egybehangzóan vallották, hogy mindez jóformán megakadályozhatatlanul a tavasz, tehát az évszakváltás kártétele, valamint a korszerű takarmányozásban keresendő hibaforrás. Bizonyos mértékben igazolva látszik a megfigyelés, a tapasztalat, mert ténylegesen márciustól május végéig a sertéstartó gazdaságok szaporulatának a 15—20 százaléka pusztul el, míg a kiegyensúlyozottabb évszakokban 4—5 százalékra tehető a veszteség. Annak ellenére, hogy ma már az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kimutathatóan eredményesek. Szigorúan bizalmas Kurfy Zoltán ismert állattenyésztési kutatónk sem egyezett ki a természetes károkkal, hanem európai és hazai lehetőségek után nézett, így került három évvel ezelőtt megyénkbe a Stimulex. Szigorúan és bizalmasan, kizárólag kísérletre. Ma Csuti Károlynak, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójának információja szerint — csodákat regélnek azokban az állattartó gazdaságokban, ahová néhány kilót szállítottak. Kétségtelen jó hatása ellenére csodatevésről szó sem lehet, de ténynek számít: azokban a szövetkezetekben, ahol önköltségszámítást végeznek, megfigyelhették, hogy hízósertésenkét átlagosan 150—300 forint a nyereség. A malacelhullást 6,2 százalékra szoríthatták vissza. Ez összegezhető abban a húsz gazdaságban, ahol 1970-ben felhasználták a 385 kiló koncentrátumot. Számok alapján a Stimulex széles körű megyei alkalmazásával — 175 ezer malacszaporulattal számolva — 1,5—3 millió forinttal növelhető a termelőszövetkezetek sertéságazatának nyeresége. A felügyelőség jelentése szerint a Stimulex használatát még az is előtérbe állítja ma már, hogy a ,,kezelés’' költsége 30—50 százalékkal olcsóbb, előnyösebb, mint az antibiotikumokkal. A Stimulex iránti érdeklődést bizonyítja, hogy az a húsz tsz, amely 1970-ben használta, idén is igényli. A megrendelés 1971-re csaknem a négyszerese a múlt évinek. PÁLYÁZAT kórusmtírek és politikai dalok írására A KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium a KISZ VIII. Kongresszusa alkalmából az ifjúsági dalkultúra gazdagítása céljából közös éneklésre alkalmas politikai dalokra és ifjúsági együtteseknek szóló kórusműpályázatot hirdet. Pályázni lehet új, egyszólamú — kíséret vagy kíséret nélküli — dalokkal, többszólamú „a cappella” és bármilyen hangszer, vagy zenekari kíséretes kórusművekkel. A felhívás olyan zeneművek írására terjed ki, — amelyek a műfaj legértékesebb hagyományához méltó zenei produktumok, — amelyek eszmeiségükben a dolgozó és tanuló fiatalok hazai vagy nemzetközi harcát, alkotási vágyát és tevékenységét hirdetik. A pályázaton résztvevő művek (zene és szöveg együtt) között az alábbi díjak kerülnek kiosztásra: I. díj 15 900,— Ft II. díj 10 000,— Ft III. díj 8 000,— Ft A fentieken kívül a zsűri további különdíjak adományozására tehet javaslatot. A díjazott és külön jutalomban részesített művek a kiadáson, a tömeges terjesztésen és hanglemezfelvételen kívül ünnepi hangversenyen is bemutatásra kerülnek. A jeligével ellátott pályaművek szerzői nevüket és címüket lezárt borítékban mellékelték. A pályaművek beküldési határideje: 1971. április 15. Címe: Művelődésügyi Minisztérium Zene- és Táncművészeti Főosztálya, Budapest, V., Szalay u. 10/14. cializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé”. Az állami élet 1949-ben elfogadott alapokmányát azóta csak jelentéktelen kérdésekben módosították, az lényegében változatlan. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott határozat szerint: „Szocialista fejlődésünk alapvető biztosítéka és egyben politikai fegyvere a Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya, amely az ország alaptörvényének erejével rögzítette a néphatalom addigi vívmányait és nagy vonalakban kijelölte hazánk szocialista fejlődésének irányát. Az elmúlt két, évtizedben végbement, változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. Az alkotmánymódosítások révén rögzíteni kell társadalmi fejlődésünk eredményeit, mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus alapjai létrejöttek és megszilárdultak, hazánk a szocialista építés fejlettebb szakaszaiba lépett, az új társadalom teljes felépítése útján halad. Ennek megfelelően az alkotmánymódosításnak szolgálnia kell országunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista demokrácia további kibontakozását, államunk továbbfejlődése... Az 1971-ben megválasztandó országgyűlés feladata, hogy ezt az alkotmánymódosítást elvégezze. Ez lesz a hatodik választás, amely pártversengés nélkül kerül sorra. Az 1949-es választások után legközelebb 1953 május 17-én tartottak választásokat. Ezen részt vettek már a 18—20 éves fiatalok is. Ez az országgyűlés — az ellenforradalmi támadás következményei felszámolásának időszakában másra kellett az erő, sem a választásokra — 1957 május 9-én megkezdett, történelmi jelentőségű ülésszakán meghosszabbította megbízatását. A meghosszabbított parlament aztán 1958. szeptember 26-i ülésé© tűzte napirendre az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására vonatkozó jogszabályok módosítását. Ekkor hozták az 1958-as III-as törvényt. Ugyanezen a parlamenti ülésen mondták ki az országgyűlés feloszlatását és tűzték le november 16-ra a választást Október 2-án kezdődtek meg a jelölőgyűlések az ezúttal első ízben közösen megtartott országgyűlési és tanácsi választásokra. Három hét alatt több mint százezer jelölőgyűlést tartottak meg. A JELÖLŐGYŰLÉSEK egyre fontosabb szerepet játszottak a választásokban a szocialista államélet fejlesztésében. 1963 januárjában már több mint 3 400 000-en vettek részt, a különböző jelölőgyűléseken és 370 000-en szólaltak fel. A különböző választási szervekben több mint 412 000 választó működött. 250 450-nel többen szavaztak, mint 1958-ban. A választásra jogosultak száma 7 114 850, s ennek 97,2 százaléka élt szavazata jogával. Az érvényes szavazatoknak száma 6 880 830 volt, s a voksok 98,9 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire jutott, 340 országgyűlési képviselő és több mint 105 680 tanácstag kapott megbízatást. Az államipolgárok a szavazással kifejezésre juttatták, hogy helyeslik hazánk fejlődését, a szocializmus alapjainak lerakását, s a szocializmus teljes felépítését,saját törekvésének, egyéni és közös tevékenységünk alapjának tekintik. Jelentős lépést jelentett a szocialista demokrácia és a parlament munkájának továbbfejlesztésében az 1966 novemberében elfogadott új választójogi törvény. Ez az ország addigi fejlődését tükrözve szabályozta az országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztását. Ez a törvény továbbfejlesztette a választás demokratizmusát és az addigi lajstromos szavazás helyett bevezette az egyéni, választókerületek szerinti szavazást. Ennek értelmében minden választó négy szavazólappal szavazott Egigyel a községi, eggyel a járási, eggyel a megyei tanácstagra, eggyel pedig az országgyűlési képviselőikre. Ez a törvény már lehetővé tette, hogy egy-egy mandátumra több jelöltet is lehessen állítani, az új törvény alapján lezajlott 1967-es választásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott programra mondott igent országunk lakossága. Az így megválasztott országgyűlés jelentős törvényt alkotott az elmúlt négy évben. Az új Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a negyedik ötéves tervről, valamint a tanácsokról megalkotott törvények jelzik azt a jelentős társadalmi, gazdasági haladást, amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus időszakában elért. Pintér István következik: A legalkalmasabb személyeket Neotesol kombináció A kislány! Béke Tsz-ben kísérletképpen Stimulex és Neotesol kombinációt alkalmaztak a fertőző gyomor- és bélgyulladás megfékezésére. A megbetegedett válatszintt malacokat és a süldőket 2—3 napig antibiotikum tartalmú Neotesollal kezelték. Ezután került sor 3—4 napon át a Stimulexre, hogy a hasznos mikroszervezetek szaporodását elősegítsék, illetve az artibiotikum negatív hatását, az étvágytalanságot megszüntessék. A vártnál is jobb eredményt tapasztaltak, mert a megfigyelés szerint a kórokozó tovább nem „százalékozta” az állományt. Saját szakadra Érdekessége a felügyelőség kísérleteinek a gazdaságokban még az is, hogy hazánkban először — Dánián kívül állítólag még a kontinens egyetlen országában sem — szarvasmarháknál is kísérleteztek Stimulexszel. Az eredmény meglepően jó. Tavaly a kísérletbe bevont gazdaságok 545 borjúszaporulatából összesen 32 hullott el. A saját „szakaikra" történt kísérlet a szarvasmarháknál tovább folytatható, ha a gazdaságok is akarják, ha a beszerzés csatornáin Fejér megye igénye teljesedik. Peresztegi T. Ferenc HÍRLAP —---------------------------------------------------------------——---------------------------------------------------- „Előhívtak százezer villanással...'7 IRODALMI EST AZ IFJÚSÁGI KLUBBAN A fehérvári ifjúsági klubban pénteken este Román Károly tanár vállalkozott arra a nehéz feladatra, hogy felderítse Takács Imre költészetének mondandóját. „Takács Imrének a falu volt első élménye, aztán a világ” — mondotta, így szélesedett ki a költői horizont. Verseiben mindazt megtaláljuk, ami bennünk is él, csupán nem tudtak előhívni „bonyolódó esztendők ingerei". Román Károly sikerrel kalauzolta az ifjúsági klub irodalomkedvelő tagjait a versekkel „kikövezett” úton, ahonnan megláthatták azt a „valakit”, aki Takács Imrében lakik. A költőt. S ebben nagyszerűen segítette két versmondó. Tóth Edit, a Vasvári Gimnázium tanulója és Wimmer István. Mindketten több verset mondtak, értően és átéléssel. Egy-egy ilyen szerzői est sikere ugyanis nagyban függ attól, hogy a művész mellett megidézzék magát a művet. Ezúttal a verseket. Mégpedig úgy, hogy a költő szerényen az alkotás mögött marad. A városi ifjúsági kinti „Antologia-estek” sorozatában ez volt a harmadik szerzői est. S mondhatom, a legtöbb élményt nyújtó. Nem azért, mert a hármas bűvös szám a „magyar igazság’’ felderítésében, hanem elsősorban azért, mert Takács Imre költészete mélyről fakadó és tiszta. Kicsi a klubszoba Két néző egy fotelban A TIT biológiai szakosztályának minden hónap utolsó csütörtökén megtartott klubnapjai hovatovább már anynyira népszerűek, hogy a közönség kívül reked a klubterem falain, aki befér, ül vagy áll, de a kisebb termetűek közül igen sokan ketten ülnek egy fotelben. Jele ez annak; szükséges lenne már Fehérvárott is, mint az ország több más városában van — egy természettudományos előadóteremre. A biológiai vonatkozású előadások iránt hatványozottan nő az érdeklődés. Szó lehetne arról, hogy a Megyei Művelődési Központ bocsát a TIT rendelkezésére hasonló célokra termet (az Ady-terem kitűnő volna), csakhogy ez terembér nélkül nem megy, a TIT-nek viszont erre nincs fedezete, mivel ezek a természettudományos előadások ingyenesek. Korunkban nagyerőket kell befektetni a természettudományos világnézet kialakításába — aminek egyik igen hatásos eszköze: a TIT már említett előadásai — a közös érdek szempontjából közeledni kellene tehát egymáshoz a két intézménynek. E bevezetés csupán kitérő. Arról szeretnék ugyanis beszámolni, hogy a TIT biolólógiai szakosztálya harmadízben rendezett klubnapot, mégpedig a székesfehérvári József Attila Gimnázium III. és IV. osztályos tanulóinak részvételével. A meghívó szerint a Mezőföld vadgazdaságáról, valamint — csak töredékes előadásban, mert „kifutottak az időből” — a Velencei-tó haltenyésztéséről volt szó. (Zárójelben hadd jegyezzük meg: az előző klubnapon, amelyet a fehérvári Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói rendeztek Borsányi Béláné tanárnő vezetésével, sokkal összefogottabb, fegyelmezettebb rendezés volt, a betervezett időt teljesen kihasználva az egész programot végrehajtották.) A legutóbbi klubnapon Tóth Lajos tanár vezetésével felvonult „józsefattilások” neveit szándékosan nem soroljuk, mert senkit külön nem lehet kiemelni, annyira jól felkészült valamennyi. Igen tanulságos előadást hallottunk például a túzokról, erről a titokzatos, szinte megközelíthetetlen óriás madárról, amely a Sárrétet különösen kedveli és ezen kívül még Békésben szokott tanyázni. A kisparaszti gazdaságok idején számuk állandóan csökkent, az egybeszántott hatalmas táblákon azonban háborítatlanabbul élnek és az utóbbi években gyarapodik a számuk. Egy megjegyzést: a klubesten inkognitóban jelen volt a mezőföldi vadgazdaság képviselője is, és a vendégkönyvben mondott köszönetet a diákoknak a vadak védelmében kifejtett tevékenységükért. Eddig három klubestet tartott a TIT biológiai szakosztálya és valamennyi esten szinte megkétszereződik a résztvevők száma, örvendetesen nagy az érdeklődés a különféle iskolák részéről, de egyre több a felnőtt és különösen az üzemi dolgozó. Ezért írtuk az elején: már kicsi a klubszoba, sürgősen nagyobb helyiségről kellene gondoskodni. Aki ezeken a minden hónap utolsó csütörtökjén sorra kerülő biológiai klubesteken részt akar venni, jelentkezzék levelezőlapon a TIT biológiai szakosztályán (Székesfehérvár, Liszt Ferenc u. 1.), ahonnét címére rendszeresen küldenek meghívót. Balogh József : A legutóbbi klubesten bemutatták a József Attila Gimnázium biológiai szertárában őrzött túzokat is. (Fotó: Bárniczky József) S