Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

z Dan- Lubomir Strougal elutazott Budapestről (Folytatás az első oldalról) Ggitésének és az együttműkö­dés szakadatlan fejlesztésé­nek. Készek aktívan közre­működni a Varsói Szerződés további erősítése, a szocia­lista gazdasági integráció megvalósítása, a KGST mun­kájának fejlesztése, a szo­cialista országok közötti gaz­dasági kapcsolatok hatékony­ságának állandó növelése ér­dekében. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserében a kormányelnökök nagy fi­gyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kérdései­nek. Egyetértően megállapí­tották, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi or­szágainak, a béke híveinek állhatatos törekvései eredmé­nyeként az európai bizton­sági értekezlet összehívásá­nak gondolata szilárdan teret nyert kontinensünk népeinek tudatában, és egyes nyugati hatalmak kormányainak ob­­strukciós tevékenysége elle­nére mind nagyobb támoga­tásra talál. A Magyar Nép­­köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya a Varsói Szerződés országai külügyminiszterei­nek legutóbbi bukaresti ta­lálkozó szellemében kész szé­lesíteni a kontaktusokat a többi európai ország kormá­nyaival, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kedvező európai politikai atmoszféra kialakításához, valamint a biztonsági értekezlet gyakor­lati előkészítéséhez. A kormányelnökök méltat­ták a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköz­­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság által aláírt egyezményeket, mint olyan jelentős lépéseket, amelyek hozzájárulnak az eu­rópai fe­szültség enyhítéséhez, az európai országok békés együttműködésének fejlődé­séhez. Sajnálatosnak tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban és azon kí­vül is vannak olyan erőik, amelyek az európai országok érdekeivel ellentétben — a szerződések ratifikálása ellen lépnek fel. Ezek a törekvé­sek csakis a nemzetközi fe­szültség fokozásához és az európai országok együttmű­ködésének megzavarásához vezethetnek. A kormány­elnökök újra megerősítették, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság azonos nézeteket vall a müncheni egyezmény érvénytelenítésének kérdésé­ben. Reményüknek adtak kifejezést, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is realista álláspontot fog el­foglalni és elismeri a mün­cheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét. A kormányelnökök elítél­ték a Német Demokratikus Köztársaság ellen továbbra is folytatódó diszkriminációt az országok közötti kapcso­latok és a nemzetközi szer­vezetek vonalán. Meggyőző­désünk, hogy a Német De­mokratikus Köztársasággal való normális diplomáciai kapcsolatok felvétele azon országok részéről, amelyek ezt még nem tették meg, va­lamint a Német Demokrati­kus Köztársaságnak az FNSZ-be való felvétele össz­hangban állna az országok egyenrangú együttműködése fejlesztésének érdekeivel. Az Egyesült Államok in­dokínai népek elleni agresz­­sziójának kiszélesítése tovább élezi a veszélyes délkelet­ázsiai helyzetet A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya határozottan elítéli ezt az agressziót, amely komolyan fenyegeti a világ­békét, s a világ közvélemé­nyének jogos tiltakozását váltja ki. A kormányelnökök országaik teljes támogatásá­ról biztosítják a vietnami nép, a kambodzsai és a laoszi haladó erők igazságos har­cát­ az imperializmus ellen. A kormányelnökök megvi­tatták a Közel-Keleten kiala­kult komoly helyzetet. Elítél­ték az izraeli kormány és a nyugati imperialista karok, maga­tartását, amely a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozatának sza­­botálására irányul. Kifejez­ték eltökéltségüket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szellemében to­vábbra is támogatják az arab népeknek az izraeli agresszió következményei felszámolá­sára irányuló igazságos har­cát és a palesztínai arab né­pek törvényes jogainak érvé­nyesítését. A kormányelnökök meg­elégedésüket fejezték ki tár­gyalásaik eredményeit, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti baráti együttműködés további el­mélyítésének prospektíváit illetően. A tárgyalások elvtársi lég­körben, a kölcsönös megér­tés szellemében, az összes megtárgyalt kérdésben meg­nyilvánult nézetazonosság je­gyében zajlottak le. Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke csehszlovákiai hivatalos ba­ráti látogatásra szóló meghí­vást adott át Fock Jenőnek, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­kének. Fock Jenő a meghí­vást köszönettel elfogadta. * Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialistá­ Köz­társaság Szövetségi Kormá­nyának elnöke, aki Fock Je­nőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására há­romnapos hivatalos baráti látogatást tett Magyarorszá­gon. feleségével együtt, szer­dán este elutazott Budapest­A magyar—csehszlovák tárgyalások szerdán délután fejeződtek be az Országház­ban, a Minisztertanács ta­nácstermében. Ezt megelőzően dr. Lubo­mir Strougal találkozott a magyar sajtó képviselőivel. A csehszlovák kormányfő el­mondotta, hogy a két ország kapcsolatai nagyon barátiak, őszinték, szívélyesek.­­ A Kádár elvtárssal, Fock elv­társsal és a többi elvtárssal folytatott megbeszéléseinken részletesen tájékoztattuk ma­gyar barátainkat Csehszlová­kia jelenlegi helyzetéről — mondotta dr. Strougal, majd kifejtette, hogy a munkás­­osztály túlnyomó többségé­ben elkötelezte magát azok mellett a célok mellett, ame­lyek­­et Csehszlovákia Kom­munista Pártja tűzött ki. Az 1966—69-es helyzethez ké­pest teljesen megváltozott a kép, az emberek becsületesen dolgoznak a szocializmus épí­tésén. Hasonló a helyzet fa­lun is, és a műszaki értel­miség is mind jobban ma­gáévá teszi a párt politikáját.. Természetesen vannak még jól. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fock Jenő és felesége, dr. Ajtói Miklós, a kormány elnökhelyettese, Kondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Lázá­r György munkaügyi minisz­ter, Paja Fringes, a külügy­miniszter első helyette­se. dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője. dr. Várkonyi Péter, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke. Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese. Vince József hazánk prágai nagy­követe és több más közéleti személyiség. Ott volt Franti­­sek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Dr. Lubomir Strougal el­utazása előtt az MTI mun­katársának adott nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy nagyon elégedett magyaror­szági látogatásával, amely minden bizonnyal hozzájá­rult a két testvéri ország né­pe barátságának további el­mélyítéséhez. Sok sikert kí­vánt a magyar dolgozóknak a X. pártkongresszus hatá­rozatainak valóraváltásához, s meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes vendéglátást. Ver­a Strougalova asszony, a csehszlovák miniszterelnök felesége szerdán délelőtt a budapesti szlovák tannyelvű iskolába látogatott A látoga­tásra elkísérte Fock­­Jenőné, Vince Józsefné, továbbá Dvorska asszony. Csehszlo­vákia budapesti nagyköveté­nek felesége. problémáink az alkotó értel­miség körében, írókkal, mű­vészekkel, tudományos dol­gozókkal, de nem lehetünk türelmetlenek — fűzte hozzá a csehszlovák miniszterelnök. Strougal ezután arról be­szélt, hogy Csehszlovákiában készülődnek a párt májusra összehívott, XIV. kongresz­­szu­sára. — Józanul, a reális helyzetnek megfelelően akar­juk megszabni a feladato­kat — mondotta —, nem akarjuk szebbnek feltüntetni a helyzetünket, mint amilyen a valóságban. A múltbeli hi­bák abból fakadtak, hogy nem volt összhang a szavak és a tettek között. Kellően meg nem alapozott felada­tokra vállalkoztunk, eseten­ként szépítettük a helyzetet, s ez lehetővé tette, hogy a felszín alatt szerveződjenek a szocialistaellenes, revizionista erők. Ez nem 19116-ban kez­dődött, ennek gyökerei ré­gebbre nyúlnak vissza. Pár­tunk fő törekvése most az, hogy teljes összhang legyen a szavak és a tettek között — mondotta dr. Lubomir Strou­gal. T­alálkozás a magyar újságírókkal G­iap tábornok: A­z USA akciói veszélyeztetik a VDK biztonságát Vo Nguyen Giap tábornok, a VDK nemzetvédelmi mi­nisztere kedden — a szovjet nagykövetségnek a hadsereg napja alkalmából adott foga­dásán — kijelentette, hogy az Egyesült Államok újabb indokínai katonai lépései ve­szélyeztetik a VDK biztonsá­gát. Az amerikai és dél-vietna­mi csapatok nagyszabású in­váziót indítottak Dél-Laosz­­ban, együttműködve a laoszi k­irá­lyi kormánnyal és a thaiföldi csapatokkal. ..Ilyen tömeges katonai erő jelenlé­te a 17. szélességi körtől alig valamivel délre a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságát is veszélyeztetik" — mondotta Giap­­tstatan Nixat legahabemé­val fenyegető legutóbbi kije­lentéseire, hozzátette: „Ez újabb komoly lépés az ame­rikai imperialisták részéről a háború kiterjesztésének út­ján. A laoszi királyság semle­gességének és szuverenitásá­nak megsértése egyben ve­szélyt jelent a VDK számá­ra. A Nixon-kormányzatnak azonban tapasztalnia kell majd, hogy semmiféle barbár háborús cselekedet vagy fe­nyegetés nem rendíti meg a három testvéri indokínai or­szág népeinek elszántságát, hogy küzdjenek a végső győ­zelemig. A Laoszban elszen­vedett vereségek figyelmez­tetőül kell hogy szolgáljanak az amerikai imperialisták számára, hogy katonai ka­landjukra-az összeomlás-valrt. hírlap ■Csütörtök, 1971. február 23. Eszmecsere az európai biztonságról éter János koppenhágai tárgyalásai Magyar—dán kulturális egyezményt írtak alá­­ Bokor Pál, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt Koppen­hágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kultu­rális egyezményt. A megálla­podást magyar részről Péter János külügyminiszter, dán részről pedig poul Hartling külügyminiszter írta alá. A 19 cikkelyből álló meg­állapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kí­séretében levő személyiségek elmondották — a jelenlegi hivatalos látogatás egyik fon­tos eredménye. A skandináv országok közül hazánkban eddig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megálla­podása, s az a készség, amely­­lyel a dán fél ennek az egyez­ménynek a létrejöttében köz­rem­űködött, meggyőző bizo­nyítéka a kétoldali kapcsola­tokban feltáruló további le­hetőségeknek is. A szerződés értelmében a felek elles­zii­k a közvetlen együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudomány terü­letén. Kölcsönösen ösztöndí­jakat ajánlanak fel az egye­temi hallgatók és egyetemet végzett szakemberek, vala­mint tudományos kutatók ré­szére. Előmozdítják művésze­ti, oktatási és tudományos, valamint könyvkiállítások rendezését egymás országai­ban. A szerdán aláírt megálla­podás végrehajtására vegyes bizottságot alakítanak, amely meghatározott időközönként a legközelebb előrelátható­lag ez év májusában — ösz­­szeü­l, hogy részletes munka­tervet dolgozzon ki. Az öt évre szóló magyar— dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János megkezdte hivatalos tárgya­lásait Hartlinggal. A másfélórás eszmecsere elején Poul Hartling üdvö­zölte Péter Jánost és kísére­tének tagjait. Emlékeztetett arra, hogy a magyar külügy­miniszter jelenlegi látogatása per­ülaekkerup volt dán kül­ügyminiszter 1966-os buda­pesti látogatásának viszonzá­sa, mivel az új dán kormány megújította a külügyminisz­terünknek szóló meghívását. Péter János elmondotta: örömmel ragadta meg az al­kalmat, hogy most megbe­széléseket folytathat a dán vezető politikusokkal. Tol­mácsolta a magyar kormány Raunsgaard miniszterelnök­nek és Hartling külügymi­niszternek szóló meghívását. Az eszmecsere folyamán a két miniszter egyetértett ab­ban, hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését semmi­féle zavaró tényező nem aka­dályozza, s tovább kell fej­leszteni az országaink közötti kulturális, gazdasági és ipari, valamint a két nép és kor­mányai közötti személyes kapcsolatokat egyaránt. Pé­ter János felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari kooperá­ció formá­jában létrejövő együttműködés a kereskedel­mi kapcsolatoknál is erősebb és fontosa­bb összekötő kap­csot jelenthet a két ország gazdasága között. Magyaror­szág, amely megkülönbözte­tés nélkül folytat gazdasági együttműködést minden or­szággal, különösen érdekelt a skandináv országokkal való ipari kooperációs tárgyalások folytatásában. A külpolitikai kérdések közül az eszmecsere során a legnagyobb figyelmet az eu­rópai kontinens problémái­a fordították. Ezen belül első helyen szerepelt az európai biztonsági együttműködé­si konferencia előkészítésének, kérdéscsoportja. Péter János kifejtette a magyar fél állás­pontját ebben a kérdésben. Elmondta, hogy véleménye szerint nem szabad időt ve­szíteni a biztonsági értekez­let előkészítő munkájában amiatt, hogy bizonyos euró­pai kérdésekre még nem si­került megoldást találni. F.z­­zel összefüggésben a magyar külügyminiszter utalt a Nyu­­gat-T­erlinről folyamatban le­vő négyhatalmi tárgyalások­ról. Fel kell használni min­den lehetséges alkalmat az európai biztonsági konferen­cia kétoldalú és többoldalét eszmecserék útján történő előkészítésére — mondotta. Poul Hart­ling a maga ré­széről hangoztatta, hogy Dá­nia támogatja a biztonsági és együ­t­tműködési értekezlet összehívására vonatkozó in­dítványokat. Külön említést tett arról, hogy Dánia támo­gatásáról biztosította azt a finn kezdeményezést, amely­nek értelmében a konferen­ciát Helsinkiben rendeznék meg. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági lá­togatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd a koppenhá­gai tőzsdepalotába hajtatott, ahol D. Björner, a Dán Ke­reskedelmi Kamara­­elnöke adott ebédet külügyminiszte­­ri­rak tiszteletére. Délután öt órakor a ma­gyar külügyminiszter a Dán Külpolitikai Társaságban tar­tott előadást. Foglalkozott a két ország kapcsolatainak kérdéseivel és elismerésre­ emlékezett meg a délelőtt aláírt magyar—dán kulturá­lis megállapodásról, amely az 1969-ben létrejött ötéves ke­reskedelmi egyezménnyel együtt biztosítékot nyújt az együttműködés további sok­oldalú fejlesztésére. Az elő­adás második részében Pé­ter János a Magyar Népköz­­társaság és a szocialista or­szágok külpolitikájának főbb vonásait ismertette. Megem­lékezett egyebek között a­ Varsói Szerződéshez tartózó államok külügyminiszterei­nek legutóbbi bukaresti ta­lálkozóján elfogadott állás­pontról. Este a dán kormány hiva­talos vacsorát adott a ma­gyar külügyminiszter tiszte­letére. Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson Dá­niában tartózkodik, a Christianborg-palotában dán kollé­gájával, Poul Hartlinggal aláírta a két ország kulturális egyezményét. (Telefoto : F. m. Hírlap) Aiz EJIK újabb diplomáciai lépései­ sszeül a Biztonsági Tanács ?­­ Az izraeli kormány vasár­napi közleménye nyomán mozgásba lendült az egyipto­mi diplomácia gépezete. Kai­ró az ENSZ rendelkezésére bocsátotta annak a hivatalos nyilatkozatnak a szövegét, amelyben az EAK a Jarring­­ja­vaslatok kategorikus eluta­sításaként értékelte Tel Aviv állásfoglalását. Riad minisz­terelnök-helyettes és külügy­miniszter ezzel kapcsolatban — kairói képviseleteik útján — üzenetet intézett a négy nagyhatalom külügymiiiisz­­tereihez. Riad fontos utasítá­sokat adott Zaj­­a­­ ENSZ-fő­­delegátusnak, akit megbí­zott, hogy folytasson tárgya­lásokat U Thant főtitkárral és Jarring közel-keleti meg­bízottal. Zajjat — írja az Ahram a világszervezet diplomáciai köreit idézve — tájékoztatta Jarringot, hogy amennyiben javaslataira, illetve kérdései­re nem kap az egyiptomihoz hasonló pozitív válását Izra­eltől, akkor az egyiptomi vá­lasz is érvényét veszti. Tájé­kozott források szerint — írja a lap — a Biztonsági Tanács valószínűleg napirendre tűzi és megvitatja a közel-keleti válság kérdését, amennyiben Izrael a Jarringnak adandó válaszaiban népi tanúsít ru­galmas magatartást a meg­szállt területek kiürítését il­letően.” A Golda Meá­r miniszterelnöki irodája szerdán nyila­tkozat­­ban cáfolta azokat a koráb­ban elterjedt híreket, ame­lyek szerint a Jarring-féle ,tapslatokra adandó izraeli válasz — a kabinet vasárnapi üléséről kiadott közlemény­­nyel ellentétben — nem fogja megismételni azt a kijelen­tést, hogy Izrael nem hajlan­dó visszatérni az 1967. június 4-i határok mögé. „Az izraeli választervezet tartalmazza azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében — mint a vasárnapi hivatalos közle­mény leszögezte — Izrael nem fog visszatérni az 1967. június­­ 4-i vonalaik mögé” — hangzik a nyilatkozat Az ezzel ellentétes értelmű sajtóértesüléseket az izraeli külügyminisztérium is „alap­talanoknak és meglepőknek” minősítette. A lengyel vezetők Sziléziában Edward Gierek, a LE­MP első titkára és Piotr Jarosze­­wicz miniszterelnök Alsó- Sziléziában tartózkodik. Szer­dán Wroclawban találkoztak a LEMP vajdasági bizottsá­gának vezetőségi tagjaival és a wroclawi városi és vajda­sági népi tanácsok elnökei­vel, és megvitatták velük a körzet fejlesztésének legfon­­tosabb­ problémáit.

Next