Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Kedd, 1971. február 23. A Stimulex nem csodaszer, de.»» Az antibiotikumok Hiéna ? A nyilvánosság számára először írjuk le, hogy léte­zik, és egyelőre még csak sző­kébb területen alkalmazunk kísérletképpen dán importból származó táptalaj-koncentrá­­tumot, bendőkivonatból ké­szített anyagot. A Stimulex néven ismert és forgalma­zott koncentrátumról, illet­ve annak jó hatásáról csak nemrégiben készített össze­gező jelentést a Megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség. A felügyeleti hatóságnak cím­zett­­szakinformáció nemcsak azt fogalmazza meg, hogy mennyit ér az új anyag, ha­nem egyúttal azt is elénk tár­ja, mit tud tenni az ember a gazdaságos állattartásért „Gyilkos“ évszak Mielőtt azonban folytat­nánk az eredmények ismer­tetését, hadd álljon itt rövi­den, miért kísérletezünk a Stimulexszel. Gazdaságaink régi gondja, hogy mérsékelje a különböző állati kórokozók pusztításait, különös tekin­tetél az emésztőszervi meg­betegedésekre. Két-három év­vel ezelőtt a céli jellegű hasmenés a szaporulathoz mérten 12,9 százalékos ma­lacelhullással járt. Szakem­berek, tapasztalt állatgondo­zók egybehangzóan vallották, hogy mindez jóformán meg­­akadályozhatatlanul a tavasz, tehát az évszakváltás kárté­tele, valamint a korszerű ta­karmányozásban keresendő hibaforrás. Bizonyos mérték­ben igazolva látszik a meg­figyelés, a tapasztalat, mert ténylegesen márciustól május végéig a sertéstartó gazdasá­gok szaporulatának a 15—20 százaléka pusztul el, míg a kiegyensúlyozottabb évsza­kokban 4—5 százalékra tehe­tő a veszteség. Annak ellené­re, hogy ma már az állat­gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kimutatha­tóan eredményesek. Szigorúan bizalmas Kur­fy Zoltán ismert állat­­tenyésztési kutatónk sem egyezett ki a természetes károkkal, hanem európai és hazai lehetőségek után nézett, így került három évvel ez­előtt megyénkbe a Stimulex. Szigorúan és bizalmasan, ki­zárólag kísérletre. Ma­­ Csuti Károlynak, az Állatte­nyésztési Felügyelőség igaz­gatójának információja sze­rint — csodákat regélnek azokban az állattartó gazda­ságokban, ahová néhány ki­lót szállítottak. Kétségtelen jó hatása ellenére csodate­­vésről szó sem lehet, de tény­nek számít: azokban a szö­vetkezetekben, ahol önkölt­ségszámítást végeznek, megfi­gyelhették, hogy hízóserté­­senkét átlagosan 150—300 fo­rint a nyereség. A malacel­hullást 6,2 százalékra szorít­hatták vissza. Ez összegezhe­tő abban a húsz gazdaság­ban, ahol 1970-ben felhasz­nálták a 385 kiló koncentrá­­tumot. Számok alapján a Stimulex széles körű megyei alkalmazásával — 175 ezer malacszaporulattal számolva — 1,5—3 millió forinttal nö­velhető a termelőszövetkeze­tek sertéságazatának nyere­sége. A felügyelőség jelentése szerint a Stimulex használa­tát még az is előtérbe állítja ma már, hogy a ,,kezelés’' költsége 30—50 százalékkal olcsóbb, előnyösebb, mint az antibiotikumokkal. A Stimu­lex iránti érdeklődést bizo­nyítja, hogy az a húsz tsz, amely 1970-ben használta, idén is igényli. A megrende­lés 1971-re csaknem a négy­szerese a múlt évinek. PÁLYÁZAT kórusmtírek és politikai dalok írására A KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisz­térium a KISZ VIII. Kongresszusa alkalmából az ifjúsági dalkultúra gazdagítása céljából közös éneklésre alkalmas politikai dalokra és ifjúsági együtteseknek szóló kórusmű­­pályázatot hirdet. Pályázni lehet új, egyszólamú — kíséret vagy kíséret nélküli — dalokkal, többszólamú „a cappella” és bármilyen hangszer, vagy zenekari kíséretes kórusmű­vekkel. A felhívás olyan zeneművek írására terjed ki, — amelyek a műfaj legértékesebb hagyományához méltó­ zenei produktumok, — amelyek eszmeiségükben a dolgozó és tanuló fiatalok hazai vagy nemzetközi harcát, alkotási vágyát és tevé­kenységét hirdetik. A pályázaton résztvevő művek (zene és szöveg együtt) között az alábbi díjak kerülnek kiosztásra: I. díj 15 900,— Ft II. díj 10 000,— Ft III. díj 8 000,— Ft A fentieken kívül a zsűri további különdíjak adományo­zására tehet javaslatot. A díjazott és külön jutalomban részesített művek a ki­adáson, a tömeges terjesztésen és hanglemezfelvételen kívül ünnepi hangversenyen is bemutatásra kerülnek. A jeligével ellátott pályaművek szerzői nevüket és címü­ket lezárt borítékban mellékelték. A pályaművek beküldési határideje: 1971. április 15. Címe: Művelődésügyi Minisztérium Zene- és Táncművészeti Főosztálya, Budapest, V., Szalay u. 10/14. cializmus alapjainak lera­kását, s országunk a népi de­mokrácia útján halad előre a szocializmus felé”. Az állami élet 1949-ben el­fogadott alapokmányát azóta csak jelentéktelen kérdések­ben módosították, az lénye­gében változatlan. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott ha­tározat szerint­: „Szocialista fejlődésünk alapvető biztosí­téka és egyben politikai fegy­vere a Magyar Népköztársa­ság 1949-ben elfogadott al­kotmánya, amely az ország alaptörvényének erejével rögzítette a néphatalom ad­digi vívmányait és nagy vo­nalakban kijelölte hazánk szocialista fejlődésének irá­nyát. Az elmúlt két, évtized­ben végbement, változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. Az alkotmány­módosítások révén rögzíteni kell társadalmi fejlődésünk eredményeit, mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus alap­jai létrejöttek és megszilár­dultak, hazánk a szocialista építés fejlettebb szakaszaiba lépett, az új társadalom tel­jes felépítése útján halad. Ennek megfelelően az alkot­mánymódosításnak szolgálnia kell országunk szocialista jel­legének erősítését, a szocia­lista demokrácia további ki­bontakozását, államunk to­­vábbfejlődése... Az 1971-ben megválasztan­dó országgyűlés feladata, hogy ezt az alkotmánymódo­sítást elvégezze. Ez lesz a ha­todik választás, amely párt­versengés nélkül kerül sorra. Az 1949-es választások után legközelebb 1953 május 17-én tartottak választásokat. Ezen részt vettek már a 18—20 éves fiatalok is. Ez az ország­gyűlés — az ellenforradalmi támadás következményei fel­számolásának időszakában másra kellett az erő, sem a választásokra — 1957 május 9-én megkezdett, történelmi jelentőségű ülésszakán meg­hosszabbította megbízatását. A meghosszabbított parla­ment aztán 1958. szeptember 26-i ülésé© tűzte napirendre az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására vonatkozó jogszabályok mó­dosítását. Ekkor hozták az 1958-as III-as törvényt. Ugyanezen a parlamenti ülé­sen mondták ki az ország­­gyűlés feloszlatását és tűzték le november 16-ra a válasz­tást Október 2-án kezdődtek meg a jelölőgyűlések az ezút­tal első ízben közösen meg­tartott országgyűlési és taná­csi választásokra. Három hét alatt több mint százezer je­lölőgyűlést tartottak meg. A JELÖLŐGYŰLÉSEK egyre fontosabb szerepet ját­szottak a választásokban a szocialista államélet fejlesz­tésében. 1963 januárjában­ már több mint 3 400 000-en vettek részt, a különböző je­lölőgyűléseken és 370 000-en szólaltak fel. A különböző választási szervekben több mint 412 000 választó műkö­dött. 250 450-nel többen sza­vaztak, mint 1958-ban. A vá­lasztásra jogosultak száma 7 114 850, s ennek 97,2 száza­léka élt szavazata jogával. Az érvényes szavazatoknak szá­ma 6 880 830 volt, s a voksok 98,9 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire jutott, 340 országgyűlési képviselő és több mint 105 680 tanács­tag kapott megbízatást. Az államipolgárok a szavazással kifejezésre juttatták, hogy helyeslik hazánk fejlődését, a szocializmus alapjainak lera­kását, s a szocializmus teljes felépítését,­­saját törekvésé­nek,­ egyéni és közös tevé­kenységünk alapjának tekin­tik. Jelentős lépést jelentett a szocialista demokrácia és a parlament munkájának to­vábbfejlesztésében az 1966 novemberében elfogadott új választójogi törvény. Ez az ország addigi fejlődését tük­rözve szabályozta az ország­gyűlési képviselők és tanács­tagok megválasztását. Ez a törvény továbbfejlesztette a választás demokratizmusát és az addigi lajstromos sza­vazás helyett bevezette az egyén­i, választókerületek szerinti szavazást. Ennek ér­telmében minden választó négy szavazólappal szavazott Egigyel a községi, eggyel a já­rási, eggyel a megyei tanács­tagra, eggyel pedig az or­szággyűlési képviselőikre. Ez a törvény már lehetővé tet­te, hogy egy-egy mandátum­ra több jelöltet is lehessen állítani, az ú­j törvény alap­ján lezajlott 1967-es válasz­tásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott prog­ramra mondott igent orszá­gunk lakossága. Az így meg­választott országgyűlés jelen­tős törvényt alkotott az el­múlt négy évben. Az új Mun­ka Törvénykönyve, a terme­lőszövetkezeti törvény, a földtörvény, a negyedik öt­éves tervről, valamint a ta­nácsokról megalkotott törvé­­nyek jelzik azt a jelentős társadalmi, gazdasági hala­dást, amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus időszakában elért. Pintér István következik: A legalkalmasabb személyeket Neotesol kombináció A kislány! Béke Tsz-ben kísérletképpen Stimulex és Neotesol kombinációt alkal­maztak a fertőző gyomor- és bél­gyull­ad­ás megfékezésére. A megbetegedett válatszint­t malacokat és a süldőket 2—3 napig antibiotikum tartalmú Neotesollal kezelték. Ezután került sor 3—4 napon át a Stimulexre, hogy a hasznos mikroszervezetek szaporodá­sát elősegítsék, illetve az artibiotikum negatív hatá­sát, az étvágytalanságot meg­szüntessék. A vártnál is jobb eredményt tapasztaltak, mert a megfigyelés szerint a kór­okozó tovább nem „százalé­koz­ta” az állományt. Saját szakadra Érdekessége a felügyelőség kísérleteinek a gazdaságok­ban még az is, hogy hazánk­ban először — Dánián kívül állítólag még a kontinens egyetlen országában sem — szarvasmarháknál is kísérle­teztek Stimulexszel. Az ered­mény meglepően jó. Tavaly a kísérletbe bevont gazdasá­gok 545 borjúszaporulatából összesen 32 hullott el. A saját „szakaikra" történt kísérlet a szarvasmarháknál tovább folytatható, ha a gazdaságok is akarják, ha a beszerzés csatornáin Fejér megye igénye teljesedik. Peresztegi T. Ferenc HÍRLAP —---------------------------------------------------------------——­­­----------------------------------------------------­ „Előhívtak százezer villanással...'7 IRODALMI EST AZ IFJÚSÁGI KLUBBAN A fehérvári ifjúsági klubban pénteken este Román Károly tanár vállalkozott arra a ne­héz feladatra, hogy felderít­se Takács Imre költészetének mondandóját. „Takács Imré­nek a falu volt első élménye, aztán a világ” — mondotta, így szélesedett ki a költői horizont. Verseiben mindazt megtaláljuk, ami bennünk is él, csupán nem tudtak elő­hívni „bonyolódó esztendők ingerei". Román Károly sikerrel kalauzolta az ifjúsági klub irodalomkedvelő tagjait a versekkel „kikövezett” úton, ahonnan megláthatták azt a „valakit”, aki Takács Imré­ben lakik. A költőt. S ebben nagyszerűen se­gítette két versmondó. Tóth Edit, a Vasvári Gimnázium tanulója és Wimmer Ist­ván. Mindketten több verset mondtak, értően és átéléssel. Egy-egy ilyen szerzői est si­kere ugyanis nagyban függ attól, hogy a művész mellett megidézzék magát a művet. Ezúttal a verseket. Mégpedig úgy, hogy a költő szerényen az alkotás mögött marad. A városi ifjúsági kinti „Antologia-estek” sorozatá­ban ez volt a harmadik szer­zői est. S mondhatom, a leg­több élményt­ nyújtó. Nem azért, mert a hármas bűvös szám a „magyar igazság’’ felderítésében, hanem első­sorban azért, mert Takács Imre költészete mélyről fa­kadó és tiszta. K­icsi a klubszoba Két néző egy fotelban A TIT biológiai szakosztá­lyának minden hónap utolsó csütörtökén megtartott klub­napjai hovatovább már any­­nyira népszerűek, hogy a közönség kívül reked a klub­terem falain, aki befér, ül vagy áll, de a kisebb terme­­tűek közül igen sokan ketten ülnek egy fotelben. Jele ez annak; szükséges lenne már Fehérvárott is, mint az or­szág több más városában van — egy természettudományos előadóteremre. A biológiai vonatkozású előadások iránt hatványozottan nő az érdek­lődés. Szó lehetne arról, hogy a Megyei Művelődési Központ bocsát a TIT rendelkezésére hasonló célokra termet (az Ady-terem kitűnő volna), csakhogy ez terembér nélkül nem megy, a TIT-nek vi­szont erre nincs fedezete, mivel ezek a természettudo­mányos előadások ingyene­sek. Korunkban nagy­­erőket kell befektetni a természet­­tudományos világnézet ki­alakításába — aminek egyik igen hatásos eszköze: a TIT már említett előadásai — a közös érdek szempontjából közeledni kellene tehát egy­máshoz a két intézménynek. E bevezetés csupán kitérő. Arról szeretnék ugyanis be­számolni, hogy a TIT bioló­­lógiai szakosztálya harmad­ízben rendezett klubnapot, mégpedig a székesfehérvári József Attila Gimnázium III. és IV. osztályos tanulóinak részvételével. A meghívó szerint a Mezőföld vadgazda­ságáról, valamint — csak tö­redékes előadásban, mert „kifutottak az időből” — a Velencei-tó haltenyésztéséről volt szó. (Zárójelben hadd jegyezzük meg: az előző klubnapon, amelyet a fehér­vári Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola tanulói rendeztek Borsányi Béláné tanárnő ve­zetésével, sokkal összefogot­­tabb, fegyelmezettebb rende­zés volt, a betervezett időt teljesen kihasználva az egész programot végrehajtották.) A legutóbbi klubnapon Tóth Lajos tanár vezetésé­vel fel­von­ult „józsefattilá­sok” neveit szándékosan nem soroljuk, mert senkit külön nem lehet kiemelni, annyira jól felkészült valamennyi. Igen tanulságos előadást hal­lottunk például a túzokról, erről a titokzatos, szinte megközelíthetetlen óriás ma­dárról, amely a Sárrétet kü­lönösen kedveli és ezen kí­vül még Békésben szokott tanyázni. A kisparaszti gaz­daságok idején számuk ál­landóan csökkent, az egybe­­szántott hatalmas táblákon azonban háborítatlanabbul élnek és az utóbbi években gyarapodik a számuk. Egy megjegyzést: a klubes­ten inkognitóban jelen volt a mezőföldi vadgazdaság kép­viselője is, és a vendégkönyv­ben mondott köszönetet a di­ákoknak a vadak védelmé­ben kifejtett tevékenységü­kért. Eddig három klubestet tar­tott a TIT biológiai szakosz­tálya és valamennyi esten szinte megkétszereződik a résztvevők száma, örvende­tesen nagy az érdeklődés a különféle iskolák részéről, de egyre több a felnőtt és különösen az üzemi dolgozó. Ezért írtuk az elején: már kicsi a klubszoba, sürgősen nagyobb helyiségről kellene gondoskodni. Aki ezeken a minden hó­nap utolsó csütörtökjén sor­ra kerülő biológiai klubeste­ken részt akar venni, jelent­kezzék levelezőlapon a TIT biológiai szakosztályán (Szé­kesfehérvár, Liszt Ferenc u. 1.), ahonnét címére rendsze­resen küldenek meghívót. Balogh József : A legutóbbi klubesten bemutatták a József Attila Gimnázium biológiai szertárában őrzött túzokat is. (Fotó: Bárniczky József) S

Next