Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

é Kossuth Rádió. 8.20: Népi zene. 9.00: Harsan a kürtszó, (ism.) 9.35: Lendvay Kamillo, a rendíthetetlen ólom­katona. 10.06: A becsület diadala. Háromfelvonásos opera. 11.36: Alfred Cortot zongorázik. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakok­tél. 13.45: Új Georgikon. 14.00: Csajkovszkij: Diótörő — szvit. 14.23: A muzsikáló kávédaráló, (ism.) 15.10: Rádióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Dietrich Fischer — Dieskau: Beethoven dalokat énekel. 16.28: Lakáshelyzet 1971-ben. 16.48: Az élő népdal — Pusztasomorja. 17.05: Arab arcképcsarnok. 17.20: Az Alekszandrov-együttes mű­sorából. 17.35: A legújabb terme­lőerő. 18.00: Könnyűzenei hír­adó. 18.30: A Szabó család. 19.25: Bartók: Hegedűverseny. 20.05: Ádám Jenő népdalfeldolgozásai­ból. 20.33: Lemezek közt válo­gatva. 21.03: Kilátó. 22.20: Szá­zadunk mesterműveiből. 23.04: Tánczene. 23.30: Birkás Lilián és Antalffy Albert énekel. 0.10: To­ronyzene. Petőfi Rádió. 8.05: Hallgassuk együtt. 8. 05: Külpolitikai figyelő film.­ 9.00: A királyné csipkekendője. Rész­letek. 10.00: A zene hullámhosz­­szán. 11.45: Elakadnak a vona­tok. 12.00: Barokk zene. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Operafel­vételek a század első feléből. 14.00: Kettőtől—hatig . . . 18.10: Rádióegyetem. 18.36: Hangver­seny a stúdióban. 19.20: Nóták. 19.54: Jó estét, gyerekek. 20.23: Életutam . . . Papp Sándornéval beszélget Fekete Gyula. 20.58: Muzsicikáról — fiataloknak. 21.31: Hol tanítanak computerül? 21.51: Könnyűzene. 22.15: Az óvodától felfelé (ism.) 22.30: Szórakoztatózene a csehszlovák rádió felvételeiből. 23.15: Bárdos Lajos—Lukin László: Télen, nyáron. 23.30: Népdalok, nép­táncok. URH. 18.10: Magnósok, figyelem. 18.55: Kursz Russzkovo Jazuka. Nyelvvizsga előkészítő II. feje­zet. 17. lecke. 19.10: zongoramu­zsika. 19.27: Nagyapa névnapja. Részletek. 19.37: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét: a Magyar Állami Hangverseny­­zenekar hangversenye. Kb.: 20.38: Külföldi tudósoké a szó. 21.40: Operaáriák. 22.09: Fél­fogadás. — fél fogadás? (ism.) 22.19: a dzsessz kedvelőinek. 22.39: Orgonakrónika. R­ádióműsor T­elevízióműsor Budapest: 8.05 fő Is­kola-tv. Orosz nyelv (ált. isk .6. oszt.) A tél. 9.00: Rajz (ált. isk. 4. oszt.) Népmű­vészeti alkotások. 9.30: Minden­nap háború. 11.05: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) Urak bosszúja (Dózsa György) 11.55: Filmeszté­tika (középiskola II. oszt.) A megrendezett élet. 13.10: Orosz nyelv (ism.) 14.00: Rajz (ism.) 15.50: Történelem (ism.) 17.98: Hírek. 17.35: Tapsifüles. 18.13: Reklámműsor 18 20: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási ta­nácsadó. 18.30: Dicső tradíciók. A Szovjet Hadsereg Napja al­kalmából. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-h­íradó. 20.00: Szabálytalan nyelvtanóra. Dr. Grétsy László műsora. 21.25: A muzsika ifjú követői. 21.55: Tv-híradó — 2. kiadás. Osztrák tv I. 18.00: Angol nyelvlecke. 18.20: Jó éjszakát, gyerekek. 18.25: Kulturális aktualitások. 18.50: Yancy Derringer sorozat. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Robert Lembke vidám műsora. 21.00: Farsangi össze­állítás. 22.30: Tv-híradó. Osztrák tv II. 18.30: Iskola-tv. 19.00: A mu­zsika útjai. (8. rész) 20.06: Sport­hírek. 20.10: Aktuális esemé­nyek képekben. 20.15: Színházi közvetítés. 21.40: Tv-híradó. 22.15: Kulturális aktualitások. 22.35: Teletest. Bratislava! tv. 16-50: Hírek. 16.55: Francia nyelvtanfolyam. 17.25: Aranyka­mera. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.25: A Tv-híradó jegyzete. 19.30: Hősök stafétája. 20.00: Szerencsés hetes. 20.40: Az Alekszandrov-együttes műsorá­ból. 21.10: A világ minden vo­nata (sorozat) 21.35: Tv-híradó. 21.55: Álarcok és tánc. Jugoszláv tv. 16.45: Magyar nyelvű kultu­rális panoráma. 17.40: Távcső. 19.00: Népi muzsika. 19.20: A nézők és a tv. 20.35: Umberto D­i olasz játékfilm. 22.25, Zag­reb, Hattyúk tava — balett. HÍRLAP Húsos tanácskozás Február 25-én délelőtt 10 órakor kezdődik a fehérvári Velence Szállóban az a ta­nácskozás, ahol a Fejér me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat nagyszámú résztvevővel, gazdasági veze­tőkkel a vágóállat áruterme­lés növeléséről és forgalma­zásáról konzultál. A témáról Tillinkó Antal, a vállalat igazgatója tart vitaindító előadást Sonnohh ovnovszer: az atwaterfi A dohány , mint a hasis Minden eddiginél nagyobb arányú kísérletet kezdett a dohányzásról való leszokta­­tásra az NSZK-beli heidel­­bergi egyetem rákmegelőző kutatóintézete, dr. Ferdinand Schmidt professzor vezetésé­vel. A vizsgálatok 1970. ápri­lisában kezdődtek, amikor a kutatók felhívással fordul­tak a füstölésről leszokni szándékozó erős dohányosok­hoz. A kísérletre több, mint 7000 nő és férfi jelentkezett, a válogatás után 2300-an ve­hettek részt az elvonókúrán. Az intézet összesen 18 féle preparátumot, gyógyszert küldött szét a jelentkezőik­nek, kérve, hogy a rendsze­res használat eredményéről a mellékelt kérdőíven beszá­moljanak. Legtöbben betegek Arra a kérdésre, hogy ki miért akar leszokni a do­hányzásról, legtöbben meg­romlott egészségükre hivat­koztak. A panaszok között szerepeltek a köhögés, a ne­héz lélegzés, az étvágytalan­ság, a vérkeringési zavarok, emésztési zavarok, gyomor­fekély . .. Csak kevesen vá­laszolták azt, hogy hallottak vagy olvastak a nikotin ká­ros hatásáról, és szeretnék megelőzni a bajt. Az összes gyógyszert olyan semleges csomagolásban küldték meg a teszt résztve­vőinek, hogy senki sem tud­ta, mit vesz be. Hogy meg­állapítsák az akaraterő sze­repét az elért sikerben, egy ellenőrző szerepű csoport­nak olyan készítményt küld­tek, amely semminemű ható­anyagot nem tartalmazott (placebo). A gyógyszerrel együtt egy papírlapon jóta­nácsokat is kaptak a kísér­letre jelentkezett dohányo­sok. Ezekben a többi között szerepelt: foglalkozzanak a dohányzás veszélyeiről szóló szakirodalommal. Gyógyszer és akarat A kísérletben részt vevő 2300 nő és férfi közül csak 1800 küldte vissza a kitöltött kérdőívet, amelyen beszá­molt a kúra eredményéről. Közülük 800-an jelezték, hogy teljes sikert értek el, abbahagyták a dohányzást. A legdrágább preparátum használói közül 30 százalék­nak sikerült csak kigyógyul­nia a szenvedélyből. A leg­olcsóbb készítmény, az ezüst­nitrát bázisú, az NSZK-ban évek óta ismert és használt gyógyszer a 18 közül a má­sodik legjobbnak bizonyult. Legjobban bevált a „Ta­­bex” nevű bolgár készít­mény: az ezzel kísérletezők 66 százaléka ért el sikert. Az akaraterő fontosságát bizo­nyítja, hogy a semmi ható­anyagot nem tartalmazó tab­letták szedői közül is 33 szá­zalék jelezte, hogy „meggyó­gyult”, leszokott. Az elvonókúra idején fo­kozott ingerlékenység és ide­gesség mutatkozott a részt­vevőknél. Néhányukban fel­merült a félelem, hogy a dohányzás nélkül elhíznak. Az orvosok erre az aggályra megnyugtató választ adhat­tak: ahhoz, hogy az elhízás valakinek annyira megrövi­dítse várható élettartamának idejét, mint az erős dohány­zás, legalább 60 kilót kelle­ne magára szednie. A filter se használ A kísérletet vezető Schmidt professzor meggyőződése, hogy csakis a dohányzás tel­jes beszüntetése vezethet a káros hatások leküzdésére. (Az NSZK-ban évente 50 000 ember hal bele a dohányzás kiváltotta betegségekbe.) Kí­sérletek szerint a füstszűrős cigaretták épen olyan veszé­lyesek, mint a füstszűrő nél­küliek. Az erős dohányosok kapva kapnak minden lehe­tőségen, hogy megnyugtassák önmagukat a cigaretta ártal­matlanságáról. A dohány­gyárosok viszont kihasznál­ják az alkalmat: a túlságo­san megszűrt cigarettafüst­nek szál ma íze van, ezért megemelik a dohány nikotin­­tartalmát, mondván, senki se panaszkodjon, hogy a füst­szűrös cigaretták nem olyan „ízletesek”, mint a többiek. És a szervezet tovább mérge­­ződik, mert a filteres ciga­retta füstjében éppen annyi a kátrány és a nikotin, mint a másikban. Schmidt professzor min­denekelőtt a cigarettareklá­mok betiltását tartja szüksé­gesnek. A hasissal való ke­reskedés például tiltott cse­lekedet, pedig a hasis ártal­­masságát eddig tudományo­san nem tudták kimutatni. A dohányzás okozta egészségi károk nyomasztó módon bi­zonyítottak, a cigaretta áru­sítása, reklámozása mégis korlátlan. Frankfurter RundschaufFF A táltos íia Girbe-gurba utcákon ballagnak az emelkedőre — ki tudja, milyen meggondo­lás vezette az építőket annak idején? De talán nem is volt különösebb meggondolás, ragasztották egymás mellé a szerény, szegényes kis házi­kókat, így aztán a mai újv­áros — a régi Pentele so­kat megőrzött az elszakadt századokból. A Táltos utca szegényes házacskái szürkén és sem­­mitmondóan sorolnak egy­más mellé. Nem is utca ez, inkább egy girbe-gurba kis köz. De miért a különös név? Van valami köze talán az utcának a táltosokhoz? Az Élet és Tudomány kiskönyv­tára a sámánizmusról írott könyvének előszavában meg­említi a dunaújvárosi Tál­tos utcát — mondván, — „nem hivatalosan keresztel­ték el így, hanem a nép adta a nevét az utcában lakó Ber­celi Jóskáról, aki a század­­fordulón élt, s ugyanabban a házban lakott, amelyben most az unokái.” Berceli Jóska a néphit szerint tál­tos volt. Ismerték-e Berceli Jóskát és mit tudnak róla? Van­nak-e rokonai, leszármazott­jai? Berceliek ma is élnek Du­naújvárosban és őket is úgy ismerik: a Táltos Berceliek. A rokonság tehát minden kétséget kizáró, mégis fur­csa, hogy milyen keveset tudnak, őriznek meg a régi mende­mondákból. — A viadalra gondol? — kérdezi tőlem, az unokaöccs, Berceli János, aki maga is az óvárosban lakik egy ki­csiny és öreg házikóban. Az ő nagyapja, Berceli Márton testvére volt Berceli Jóská­nak. — Arra is. Ez a viadal úgy zajlott le, hogy Jóska sokáig odakóbo­rolt, s amikor előkerült lé­petten, sebesen, elmondta, hogy bika képében megküz­­dött a gróf táltosfiával és legyőzte. — Azt mondják, hogy itt van valahol az a mező__ A történetek az egykori pentelei táltosról lassan a fe­ledés homályába merülnek. — Legtöbbet erzse néném tudott, de ő már meghalt — mondja az unokaöccs, a­ki azon, hogy őket „táltos” Ber­celieknek hívják, csak moso­lyog. — De miért nem keresi meg a fiát, hiszen ő is él még... Berceli Dömötör az új te­mető közvetlen szomszédsá­gában lakik. Egy jó dobás­­nyira a síroktól, magányos tanya áll. Két láncra kötött kutya vicsorog a kaput nyitó­ra, amíg a gazda le nem csi­­títja őket. A konyhában van meleg, letelepedünk, s Dömötör bá­csi piros bort önt a poharak­ba. — Emlékszik-e az édesap­jára? — Emlékszem, persze. — Tud arról, hogy táltos­nak tartották? — Mondanak ilyesmit... De én nem tudok különleges cselekedetéről. Komoly, erős ember volt. Szigorú. Szeretett mulatozni... — Ott laktak a Táltos ut­cában? — Nem. Sohasem laktunk ott. Ez valami tévedés lesz. Lassú, komótos léptek­kel a kapuig kísér. Innen a már tavaszt lehelő földekre lépünk egyenesen. Talán ez lett volna az a tét...? Ki tudja azt ma már. De nem is ez a fontos, hanem a küzde­lem és győzelem, amelyikből ez a friss leheletű város is épült. Balázs Katalin A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: BENKŐ KÁROLT. Kiadja: a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: SÓGORKA BÉLA. Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér lé. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 15-30. Szerkesztőségi titkárság: panaszfelvétel: 15-84. Belpolitikai rovat: 15-83. 25-91 Főmunkatársak: 21-89. Közgazd. rovat: 29-53. 86-os mellék. Fotó és sport: 25-90 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Március 15. utca. Velinszky László utca sarok. Telefon: 25-21. 25-24. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 058. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár. K­essuth Könyvkiadó FÓRUM Megjelent a Kossuth Könyvkiadónál a közérdekű kérdé­sekre válaszoló FÓRUM legújabb száma, amelyben éppúgy, mint az előző füzetben hivatott szakemberek válaszolnak a többi között a következő kérdésekre: Miként alakult a mun­kás- és parasztszármazású fiatalok továbbtanulási aránya. Mennyiben tükröződik a szakképzettség elismerése a kerese­tekben, A nők egyenjogúsága és a munkakörök betöltése, il­letve a munkabérek, A kiskeresetűek, nagycsaládosok és a fiatalok lakásproblémája és a tervezett intézkedések. * Az ipar fejlődéséről a negyedik ötéves terv időszakában címmel megjelent a TÉNYEK ÉS ÉRVEK legújabb füzete a Kossuth Könyvkiadónál. Bélyeggyűjtőknek MAURITIUS Minden gyűjtő szeme fel­csillan, amikor a kétezer négyzetkilométer nagyságú szigetország nevét hallja, amelynek címerében ez a jelmondat olvasható: „Stella clavisque Maris Indici” (az Indiai-óceán csillaga és kul­csa). A történelem igazolja ezt a mondást, mert a fontos és gyönyörű szigetre mindig vágytak a világuralomra tö­rő nemzetek. 1511-ben fedez­ték fel a portugálok, majd hollandok veszik birtokba és uralkodójuk, Nassaui Móric után kapta elnevezését a szi­get. A 18. században franciák kebelezik be, 1810-ben Ang­lia hódítja meg az Indiai­­óceán déli részén fekvő, ma is alig 700 ezer lakosú szige­tet. 1847-ben jelenik meg első bélyege, amellyel örökre be­írta nevét a filatélia történe­tébe. A sziget kormányzója estélyre készült, de a meghí­vók szétküldéséhez nem volt bélyeg, mert Angliából nem érkezett meg a szállítmány. A helyi órás- és vésnökmes­tert, J. Barnardot megbízták, hogy kisegítésül bélyeget ké­szítsen. 850 darabot gyártot­tak, így a bált fényes siker­rel tarthatták meg. A gyűj­tők csak évek múlva fedez­ték fel, hogy a szigeten bé­lyeget nyomtattak, pedig a helyi kiadásra a s­zokásos „Post piád” (bérmentve) szö­veg helyett „Post office” (postahivatal) felirat került. A bélyegek elkallódtak, ma a legnagyobb világritkaságok közé tartozik a sárga színű 1 penni névértékű bélyeg, amelyből 20, illetve a kék színű 2 pennis, amelyből 12 példány létezéséről tudunk. 1968-ban két sárga bélyeggel bérmentesített levelet 380 ezer dollárért adtak el. A gyarmati élet további folyamán több értékes soro­zatot adtak ki, később az an­gol királyok és királynők képmása ismétlődik, hason­lóan az angol uralom más területének bélyegeihez. A „Post office” bélyeg cente­náriumát megünnepelték és négyértékű sorozaton a rit­kaság reprodukcióját mutat­ták be. A szigetország 1968. márci­us 12-én elnyerte független­ségét. Az első hatértékű so­rozat bemutatja Mauritius négyszínű lobogóját, címerét és a Dodo nevű madarat Ez a nagy testű, dús tollazatú, erős csőrű szárnyas már 200 éve kipusztult, de a sziget bélyegein gyakran látjuk 1970-ben öt értékben az otta­ni posta történetét ismerhet­jük meg, az első címleten a régi hivatal épülete mellett ismét feltűnik a nevezetes bélyeg. A befejező érték a kikötő 18. századi látképét, a 75 centes a főváros, Port Lues mai látképét ábrázolja. S. T. Kedd, 1971. február 23. Duna vagy Inota ? Sajnos megrögzött rabja vagyok a különböző édessé­geknek. De a legelőkelőbb helyet kedvenceim között a csokoládé foglalja el. Ha lá­tok valami újfajta csomago­lásút, nem bírom ki, hogy meg ne kóstoljam. Legtöbb­ször örömöm zavartalan, és az új csomagolás új ízt is hoz az életembe. A legutóbbi vásárláskor azonban pórul­jártam: Duna néven megje­lent ugyanis boltjainkban egy csokoládészelet, két vál­tozatban. A piros papírba csomagoltról azt állították, hogy „mandulás”, és 2,30-ért „vesztegették” a kéknek pe­dig mogyorósnak kellett vol­na lennie, és potom 2,20 volt az ára. — Ahhoz képest, hogy ilyen vékonyka szegény, elég sokat kérnek érte — gon­doltam, de azért vettem mindegyikből. Csak amikor megízleltem, akkor döbben­tem meg egy kissé... Az még rendben volna, hogy mindkettőnek egyforma — leginkább főtt tarkababhoz hasonló íze volt. Az sem volna túl nagy baj, hogy mo­gyorót, vagy pláne mandulát valószínűleg egyik sem látott. De az már igen, hogy az íze kísértetiesen emlékeztet a nemrég még 90 fillérért kap­ható „Inota” nevű csokoládé­­szeletre. Nem az árán bosszanko­dom. Akinek kell, az megve­szd ennyiért is. Csak a tálalás megtévesztő módja miatt ér­zem magam egy kicsit be­csapva. Mert így — vélemé­nyem szerint — ha már nem hagyták meg „Inotának”, a „Duna” helyett nyugodtan adhatták volna neki a „Csalóka”, vagy a „Drágica” nevet. Őszintén remélem, hogy a többi — jelenleg 1 forint kö­rüli árban kapható csokisze­let nem jut hasonló sorsra. Vagy ha már mindenképpen meg kell emelni az árát, leg­alább a nevét hagyják meg. Hogy nevén nevezhessük a kicsikét. Zánkai Zita HÁROM SZAKOS munkahelyre: villanyszerelő szakmunkást, kezdőt is, felvesz az­ Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művel Fehérvárcsurgói üzeme. 192 797. HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen jó férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk és rokonunk JÁSZAI JÓZSEF f. hó 20-án életének 72. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 24-én, szerdán du. egy órakor lesz a Hosszú temetőből a Szedreskerti teme­tőben. A gyászoló család Lakás, Szúnyog u. 12. sz. A Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat 1. év február 25-én: MŰSZAKI BECSLÉST tart Székesfehérváron. Írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető kiren­deltsége címére Székesfehérvár, Kossuth utca 2. szám alá beküldeni. Budapesti címünk: MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLL­ALAT, Budapest, V., Báthori u. 3. Telefon: 115—619 Foglalkozunk: használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek, stb. eladásával, vételével és közvetítésével. 192 055.

Next