Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Csütörtök, 1971. április 8. I Az üzemi demokrácia szélesítése a mezőgazdaságban BEFEJEZŐDTEK az alap- és középszervi szakszervezeti választások. Ezekben a he­tekben, napokban már — a többi szakmákhoz hasonlóan — a MEDOSZ megyei bizott­sága is az újonnan megvá­lasztott alapszervi vezetőségi tagok felkészítésén fáradozik. Sok bonyolult témával ta­lálják magukat szemben, fő­leg az új aktívák. Ilyenek: az 1SW19—70. évi kollektív szerződések­ értékelése; az új öt évre szóló kollektív szer­ződés elkészítése; a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának megszerve­zése, segítése, ellenőrzése, a vállalati tervek ismertetése, a végrehajtásukra való moz­gósítás, és így tovább. Minden rendezvényen so­kan szóltak az üzemi demok­rácia növelésének, javításá­nak szükségességéről. Már a Politikai Bizottság 1966. má­jus 10. határozata és a X. pártkongresszus is behatóan foglalkozott ezzel, és sürgette az üzemi demokrácia kiszéle­sítését, továbbfejlesztését. Azóta történt is néhány in­tézkedés. Már az új elvek­­■ ne­k megfelelően folynak üze­meinkben is a vállalati szak­­szervezeti bizottsági ülések, ahol véleményezik a vállalati vezetők értékelését az 1969— 70-es kollektív szerződés vég­rehajtásának tapasztalatai­ról. Ezután kerül a termelési tanácskozás elé, majd az ott összegyűjtött tapasztalatokat felhasználják az új ötéves kollektív szerződések készíté­séhez. Az üzemi demokrácia fej­lesztésének igénye nagyon időszerű, mert az egyszemélyi vezetés elvének erősítésével, a szakszervezeti szervek jog­os hatáskörének rendezésével szabályozták a különböző munkakapcsolatot. Ezzel sok helyen „letudták” az üzemi demokratizmussal kapcsolatos teendőket is. Viszonylag sok elintézendő feladatot külön­böző jogkörrel, az illetékes szakszervezeti szerv hatáskö­rébe utaltak. A viszonylag széles alap­szervezeti jog- és hatáskör is hord magában néhány ellent­mondást­, illetve vitatható ál­láspontot. Ilyen például a munkahelyi taggyűlési rend­szer jogköre. Véleményünk szerint — és azt sok helyen elmondták — a feladatok nagyságával, komolyságával együtt esetleg növelni kell a döntésiben részt vevő tagok számarányát is. NEM BIZTOS, hogy egy fon­tos feladattal kapcsolatosan si­kerül ezres nagyságrendű tag­ság véleményét helyesen, egyöntetűen befolyásolva, ha azt 15—20 résztaggyűlésre szétbontjuk. Biztosabban ér­jük el céljainkat, ha csak 4—5 résztaggyűlésre koncentrá­lunk. Ugyanis helytelen volna 4—5 helyre összpontosítani a tagságot olyan kérdések meg­tárgyalásánál, ahol a döntő dolog a tagsággal való fela­­datközlés, annak részletes megértetése, megbeszélése, de nem kell határozatot hozni. Nagyon nehéz ilyen szűk lehetőségek között az üzemi demokráciáról véleményt nyilvánítani. Szinte ahány üzemünk van, annyi­féle sa­játosságot kellene megemlí­teni annak pozitív és negatív következményeivel együtt. Mindössze egyetlen — sze­­rin­tem — fontos követelményt emelnék ki a sok közül, ami különösen a párt nő- és ifjú­ságpolitikai határozatai után feltétlenül időszerű. Ez a ré­­teg politikai követelmény. Napjainkban egyre több üzemünkben találkozunk ha­sonlóval. Például az Agárdi Állami Gazdaságban a nagy tavaszi­­munkák előtt külön hívták össze a traktorosokat. A nőpolitikai határozat sike­res végrehajtása céljából kü­lön tárgyaltak a nőkkel. Ha­sonló jó példákat említhet­nénk más üzemeinkből is. EGYES ÜZEMEINKBEN meghonosodtak a fórumok, ahol a dolgozóik minden kér­déssel bátran fordulhatnak a vállalat vezetőihez, abban a reményben, hogy még a leg­kényesebb kérdésükre is vá­laszt kapnak. Ezen túl az üzemi demokratizmus fejlesz­tése céljából mozgalmait in­dítottak a szocialista brigá­dok rendszeres képzésére. A megyei küldöttértekezlet be­számolójában ezt úgy fogal­maztuk meg, hogy a dolgozók egyharmadát kitevő szocia­lista brigádok segítsenek az üzemi demokrácia gyakorla­tában. Ne csak igényeljék a velük való törődést és a szükséges ismeretek elsajátí­tásának lehetőségét, hanem a nagyobb eredmények remé­nyében saját hatáskörükön belül, a közvetlen vezető­ikkel együtttt mutassanak pél­dát, hogyan lehet közösen, egymást segítve, nagy ered­ményeket elérni. Alakuljanak ki őszinte kap­csolatok a szocialista brigá­dok és a vezetők között. Ho­nosodjon meg a bírálatnak, az ön­bírálatnak olyan termé­szetes légköre, ahol a cél ér­dekében mindenki bátran kö­zölheti véleményét, javasla­tát. Ezt hallgassák meg, fo­gadják el, de az utasításokat, a feladatokat is maradékta­lanul hajtsák végre, hisz ezek is a közös érdekeket szolgál­ják. Nász István, a MEDOSZ megyei titkára Asszonyok, lányok a közéletben 2. Amit elbír az ember Amikor László Zsófiával beszélgettem, minden mon­dat után azt éreztem, szé­gyen az, ha valaki az adott­ságok birtokában vonakodik a közélettől. Így fogalmaz: van az embernek szülőhelye, lakóterülete, amelyért érde­mes és kell is dolgozni. ■— Gimnazista koromban sokat hallgattam azért, mert a seregélyes­ KISZ-szervezet­­hez tartoztam. Akkor még hivatalosan nem volt arra lehetőség, hogy az illető fia­tal maga döntse el, alapszer­­vezetileg hova akar tartozni. Már akkor úgy éreztem, hogy a bejárás mellett inkább itt­hon tudok részt venni a kö­zös munkába. Azóta az idő, a felsőbb szervek elhatározá­sa is engem igazolt. " Hogy akkor mennyit vál­lalt, arról most kevés szó esik. Inkább a mostani mun­kabírás adja beszélgetésünk témáját. Ő a nagyközség if­júsági szervezetének csúcs­titkára. Néhány nappal ez­előtt, azon a párttaggyűlésen adott számot a Zalka Máté KISZ-szervezet akcióprog­ramjairól, amelyen átvette tagsági könyvét. — Sok mindent csináltunk a múlt évben. Eredményeink között tartjuk számon a Le­­nin-centenárium ünnepségét, amelyet a község három if­júsági szervezete együtt ren­dezett. A kommunista vasár­napon parkosítottunk, így van ez minden évben. A fel­ső autóbuszmegálló környé­ke a mi területünk. Ránk vár a művelődési ház nagytermé­nek súrolása. Nincs külön KTSZ-községünk, de hé­ttőink van a művelődési ház életében. Károly György pe­dagógus vezetésével próbál esőnként az irodalmi szín­pad, amelynek többsége KTSZ-fiatal. Van tánccsopor­tunk is.­­Túl sikerült március 26-án a KTSZ-bál, amelyhez a felnőttek is segítséget nyúj­tottak — sorolt néhány ese­­ményt, munkát a párttaggyű­lésen. Nagy részt vállalt a tervek teljesítéséből. Pedig napköz­ben eléggé elfoglalt. A gyógy­szertári munka külön is nagy felelősséggel jár. Asszisztens, Budai Rozáliával együtt dol­gozik. Vezetője, Károly Györgyné szívesen segít tár­sadalmi megbízatásának vég­rehajtásában. Eljár pártkö­zépiskolába, szorgalmasan ta­nulja a marxizmus—leniniz­­mus elméletét. Az áfész KISZ-szervezeté­­nél (ide tartozik a falu ifjú­sága, nincs külön községi alapsze­rv) nincs oktatás. Ezt nem sikerült megszervezni. Pedig a hívó szóra összejön­nek a fiatalok. :— Én szinte naponta hasznát veszem a pártközép­iskolán tanultaknak. Min­den fiatalnak elkelne a to­vábbképzés. Terveink között szerepel még az úttörők pat­­ronálása, de még nem elég erős a kapcsolat. Jó lenne, ha a fiatal pedagógusok is ke­resnék az­ együttműködés le­hetőségeit — említi. Tanácstagnak jelölték. Nem rettent vissza, pedig „nehéz” körzet lesz, megválasztása után. Bízik erejében, azt mondja, csak arra vállalko­zik, amit el is bír. Úgy érzi, ezt most már elbírja, mert lesznek és vannak is segítői. Egy község ifjúsága áll mel­lette, akiket támogatnak szüleik, a felnőttek is. N. E. hírlap Épül hazánk — épül megyénk Kincsesbánya Az 1962. november 15-én megkötött szovjet—magyar tórnföld-alumínium egyez­ményben közvetve érdekelt hazánk két bauxitbányája, a Bakonyi és a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat. A szerződés távlati tervei­­ je­lentős növekedést irányoztak elő a timföldgyártásban, ami megkövetelte a bauxit, min­t alapanyag termelésé­nek fokozását is. A bauxittermelés felfu­tását a terveknek megfele­lően kellett biztosítani, ami a műszaki fejlesztés és ü­zemsze­rv­esés fokozása mellett, új bányák feltárását is igényelte. A Bakonyban megindult a halimbai, Kin­csesbányán pedig a József III. bányaüzem feltárása, ami 1967 végére elérte a 200 vagonos éves kapacitást. A kincsesbányái üzemek tavaly 688,5 ezer tonna ba­­uxi­tot termettek, s idén is 680 tonnát irányoztak elő. A távlati tervek szerint pedig a negyedik ötéves terv végé­re, 1975-re már 900 ezer ton­na bauxitot küldenek a kin­csesi bányászok a felszínre. Ennek megvalósítása érde­kében még 1968­­ tavaszán megkezdték a kapcsolódó beruházásokkal együtt 680 millió forintos fejlesztési költséggel előirányzott Rák­hegy II. bányaüzem egyedi nagyberuházás m­unkálatait. A szállító- és légaknát és a két víztelenítő aknát már lemélyítették, jelentősen előrehaladtak a fettárovaga­tok kihajlásának mun­kála-­­ tabban is. A feltárás József­­ III. akna felőli besegítése­­ révén lehetővé válik, hogy , erről a területről még az­­ idén, 50 ezer tonna bauxitot­­ kitermeljenek. 1973 elejére­­ már az új akna is üzembe , lép, azonban évi 350 ezer­­ tonnás teljes kapacitását­­ csak 1974 elejére éri el.­­ Az Iszka II. aknában egy­­ nagy rekonstrukciót hajtan­á­nak végre. A 30—40 milliós , saját beruházás még az el-­­ múlt év nyarán megkezdő-­­ dött. A bányaüzem szállító-­­ és légaknapárja ugyanis­­ nagy ércmezőt köt le, ami- k nek kitermelésére egy vál­­­gazpárt méh­etenek, s jövő-­­ re itt is megkezdik a terme-­­ lést A rekonstrukciós munká-­­­latok és a Rákhegy II. bá-­­ nyaüzem teljes feltárása le- ' hetővé teszi a termelés to-­­­vábbi fokozását, s így 1975-­­ re a Fejér megyei Bauxit- I bányák Vállalat az ország­­ mintegy 3 millió tonnás ba-­­ uxittermelésének közel egy- , harmadát adja majd. , — ács —­­ Fotó: Kabáczy­­ Az épülő Rákhegy II. bányaüzem szállító- és légaknapárja. Közös érd­ek Nem kevés azoknak a szakmunkástanulóknak a szá­ma akik a szakiskola el­végzése után gimnáziumiban szeretnék tovább folytatni tanulmányaikat. Akik az emelt szintű oktatásban vesz­nek részt, könnyebben jut­hatnak a gimnázium harma­dik osztályába. Hogy a gimnázium a to­vábbtanulni szándékozók helyzetét megkönnyítse, elő­készítő tanfolyamokat indít. A tanfolyamok anyagát a fiatalok a gimnáziumi tan­könyvek segítségével sajátít­ják el. Ilyenkor azonban — az előkészítő tanfolyamok in­dítása idején — a tanköny­veket szinte lehetetlen besze­rezni. Ezért a székesfehérvá­ri Dolgozók Gimnáziumának igazgatósága életrevaló ja­vaslatot készített, erről be­szélgettem Kardos Antal igazgatóhelyettessel. — Nagyon hasznos volna — mondja az igazgatóhelyet­tes — ha a továbbtanulni szándékozó fiatalok már szeptemberben — amikor még minden tankönyv kap­ható — beszereznék a tanköny­veket. Igen ám, csakhogy legtöbbjük nem rendelkezik akkora összeggel, hogy a könyvek árát megfizethesse. Célszerű volna, ha az üze­mek szakmunkástanulójuk részére szociális, vagy tanul­mányi segély címén megté­rítenék a könyvek árát, to­vábbá azt a szerény hozzájá­rulást, ami az előkészítő tan­folyam óradíjait és egyéb költségeit fedezi. Ez — 30 tanulóból álló létszám ese­tén — tanulónként 50 forint. Az így idején beszerzett tankönyvek segítségével, al­kalmas időben és kellő fel­szereltséggel megindulhatnak az előkészítő tanfolyamok. Még egy figyelemre méltó javaslatot mondott el Kardos Antal igazgatóhelyettes. A továbbtanulásra jelentkező legtöbb tanuló hátrányos helyzetű, gyengébb felké­szültségű. Ezért igen hasznos volna, a MüM-intézetekben a magyarból és matematiká­ból hetente egy-egy korrepe­­tációs órát tartanának szá­mukra az intézet tanárai. Mivel azonban erre a MüM- intézeteknek nincs fedezete, ismét csak a tanulók munka­adói nyúlhatnának a zsebük­be egy-két száz forint erejé­­ig, fedezve a korrepetálást végző tanárok túlóradíját. Természetesen kérdés: az üzemek mennyire viselik szí­vükön ifjú szakmunkásaik továbbtanulását? Aki tovább tanul, annak nyilván távo­labbi céljai is vannak. Ám, hogy az üzem törzsgárdájá­­nak tagja legyen, vagy ma­radjon a magasabb iskolát is elvégzett szakmunkás, ahhoz magának az üzemnek kell megteremtenie a feltételt, jó közérzetet. Balogh József - 5 • Mit mond az új lakásügyi jogszabály ? Válaszolunk olvasóinknak Nagy László Székesfehér­vár, Zsolt u. olvasónk házá­ban 2 bérlő lakik. Az egyik bérlő az egy szoba-konyhás összkomfortos lakást kétszo­básnak rendezte be, úgy, hogy a konyhát szobának, a fürdőszoba első részét pedig konyhának használja. Mint tulajdonos a lakásfelmérés­nél és a lakbérmegállapítás­nál a valóságnak megfelelő­en egy szoba-konyhás lakást vett figyelembe, de a bérlő ezt elutasította. Kérdezi, mi a teendő, ki orvosolja sérel­mét igazságosan? A bérlethez gyümölcsös, udvar és kert is tartozik, amit addig a bérlők ingyen hasz­náltak. Most a jelenlegi új lakbérkivetéshez még 10 n%p­os emelést alkalmazott, azon a címen, hogy a kerthaszná­lattal külön szolgáltatást ad részükre. Kérdezi, jogos-e a 10 %-os lakbéremelés? A lakásbérletről szóló új jogszabályok értelmében a bérlő a lakásbérleti jogvi­szony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és terü­leteket, továbbá a közös hasz­nálatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni. Ilyen te­rületnek minősül az épület­hez tartozó udvarnak, kert­nek az egy építési telek nagy­ságát meg nem haladó része. A kerthasználat tehát nem minősül külön szolgáltatás­nak, ezért az új lakbérren­delet alapján megállapítható lakbérösszegen felül — ami összkomfortos lakás esetében négyzetméterenként 6 Ft, komfortos lakás esetében pe­dig 5,40 Ft — további lakbér­­emelésnek nincs helye. Itt tartjuk szükségesnek megemlíteni, hogy összkom­fortosnak csak akár minősül a lakás, amennyiben abban központi fűtés is van. Olva­sónk egyébként helyesen tet­te, hogy a szoba számát és a mellékhelyiségeket rendel­tetésüknek megfelelően vette figyelembe. A lakbér új ösz­­szegének megállapításánál annak nincs jelentősége, hogy a bérlő a szobát kony­hának használja, mert a lak­bér összegének megállapítása a lakás alapterülete és a komfortfokozat alapján tör­ténik. Vita tehát a komfort­­fokozat kérdésében állhat fenn a lakbérkivetésnél a tu­lajdonos és a bérlő között. Amennyiben állampolgár tulajdonában álló lakóház­ban lévő lakás bérlője és tu­lajdonosa között vita merül fel a lakbérközléssel kapcso­latosan, úgy a bérlőnek kell kérni annak felülvizsgálatát a lakbér közlésétől számított nyolc napon belül. E határ­idő elmulasztása jogvesztő. A felülvizsgálati kérelmet a bérlőnek a Városi Tanács építésügyi szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, amely a vitában 30 napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezés­nek helye nincs. Özv. Pellion Lászlóné Szé­kesfehérvár, Gáztelep u. 33. Olvasónk nyugdíjas pedagó­gus, magántulajdonban lévő kétszobás lakásban lakik je­lenleg egyedül, mert férje 1969-ben elhalt. Korábban jogosult volt 2 szoba haszná­latra, mert férje tüdőbeteg volt. Attól tart, hogy a tulaj­donos az igényét meghaladó — egyébként nem fűthető —­ egyik szobát elveszi és akkor a saját előszobáján és kony­háján keresztül fog közleked­ni, mert a szoba nem külön bejáratú. Tanácsot kér, hogy mitévő legyen? Olvasónknak nem kell at­tól tartania, hogy a tulajdo­nos a külön bejárattal nem rendelkező igényét meghala­dó szobát igénybe veheti. Er­re a korábbi és az új lakás­ügyi jogszabályok sem adnak lehetőséget. Amennyiben a tulajdonos maga vagy közeli hozzátarto­zója számára a lakásra igényt tart, úgy legfeljebb az egész lakás bérleti jogviszonyát mondhatja fel, mivel a szo­bák nem külön bejáratúak. A felmondás azonban a jövő­ben is csak akkor érvényes, ha a tulajdonos egyidejűleg ugyanabban a városban, vagy községben levő másik, igény­­jogosultságának megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel. Amennyiben a bérlő a felajánlott cserelakást nem tartja megfelelőnek és emi­att a felmondást nem fogad­ja el, a tulajdonos a felmon­dás érvényességének kimon­dását a bíróságtól kérheti, aki a felajánlott cserelakás megfelelősége kérdésében dönt.

Next