Fejér Megyei Hírlap, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
6 Kossuth rádió 8.20: Borisz Godunov: Részletek Muszorgszkij operájából. 9.00: Teremteni. Versek. (Ism.) 9.30: A fehér ló. Részletek. 10.05: Divatos divatok. (Ism.) 10.30: A kolozsvári filharmonikus zenekar hangversenye az 1970. évi bukaresti Enescu fesztiválon. 12.30: Melódiakoktél. 13.40: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.00: Régi hangszerek világa. VII. rész. 14.20: Liszt műveiből. 16.15: Rádiószínház: Dulska asszony erkölcse. 16.32: A lengyel rádió felvételeiből. 17.15: A Belügyminisztérium Duna művészegyüttesének népi zenekara játszik. 17.33: Tanácstörvény a gyakorlatban. I. rész. 17.58: Töltsön egy órát kedvenceivel. 19.30: Kritikusok fóruma. 19.40: Maros Rudolf: Úr lakodalmas. 19.53: Verdi: Aida. Négyfelvonásos opera. Közben: 22.20: Laoszban. Útijegyzet. I. rész. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.04: Meditáció. 23.14: Verbunkosok, nóták. 0.10: Kubai kórusmuzsika. Petőfi rádió 3.06: Such Farkas Pál népi zenekara játszik. 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 9.00: Schubert műveiből. 9.50: Magánvélemény közügyekben. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) 12.30: Kórusok, hangszerszólók. 13.03: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 13.20: Operafelvételek a század első feléből. 14.00: Kettőtől-hatig . . . 18.10: Rádióhangversenyekről. 18.40: ,,Mit akar ez az ember?” (Ism.) 19.10: Zenekari muzsika. 20.25: Új könyvek. (Ism.) 20.28: Manilosz szerelme. Rádiójáték. 21.16: A Montemanti zenekar játszik. 21.28: Fizikus szemmel Indiában. 21.38: Népdal csokor. 22.20: Berlini slágerkoktél. 23.15: Kovács Dénes és Bächer Mihály felvételeiből. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.49: Gyilkosság a sztriptízbárban. Rádiókrimi. (Ism.) 21.00: A dzsessz kedvelőinek. 21.16: Hangfelvételek — felsőfokon. Rádióműsor Televízióműsor Budapest 17.13: Hírek. 17.20: Kukkantó.18.03: Kis lakás, nagy gond. Magyar kisfilm. 18.20: A lift. Riportműsor. 19.00: Napilapok, hetilapok . . . 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Minden kilométerkőnél. 10. rész. A cigánylány. 21.10: Savaria ’71. A szombathelyi Savaria nemzetközi táncverseny és a magyar társastánc-bajnokság gálaestjének közvetítése. 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás. 23.50: „Cigány Zsuzsa” — portréfilm. Jugoszláv tv 16.35: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.00: Giro d’Italija. (Felvételről.) 17.40: Nina és Ivó. (Gyermekadás.) 17.55: Zenei kisdobos. 18.30: Népi muzsika. 10.00: Enciklopédia. 10.20: Egy egész élet egy év alatt. (Ism.) 20.35: Fényszóró. 21.35: Hondo — filmsorozat. Osztrák tv I. 16.30: Kicsinyek műsora. 18.00: A család új életformája. 18.35: A tengerek titkai. 19.15: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sporthírek. 20.15: Emberek. Tvjáték. 21.30: A bécsi filharmonikusok koncertje. 21.55: Tv-híradó. Osztrák tv II. 18.30: Iskola tv. 19.00: Kontakt. 19.30: Tv-híradó. 29.00: Sporthírek. 20.15: Románc. Film. 21.50: Osztrák képek. Pozsonyi tv 16.25: Tv-híradó. 16.30: Középiskolások műsora. 17.15: Biológia. 17.45: Ifjú szemmel. 18.40: A védelem. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Országos szisz-találkozó. 20.05. 6. nemzetközi pop-dalfesztivál. 21.20: Párbaj az emlékezettel. vetélkedősorozat. 21.55: Tvhíradó. Nemzetközi vegyipari vásár Június 24 és 30 között rendezik meg Pozsonyban a nemzetközi vegyipari vásárt, amelyre 18 ország több mint 300 kiállítója nevezett be. A Hungexpo már elküldte Pozsonyba a szakmai találkozón és kiállításon szereplő magyar áruk kollekcióját, amelyet öt külkereskedelmi vállalat 13 üzem készítményéből állított ősze. Bemutatják többek között a Forte fotócikkeket, aGraboplast gyár műbőreit, a Tiszai Vegyikombinát és a Borsodi Vegyiművek, a Nitrokémia Ipartelepek, a Reenal fínomvegyszergyár, a Budai átok, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, valamint az Országos Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat legújabb termékeit. A Lampart elküldte a vegyipari gépek, berendezések egész sorát, amelyek között megtalálható a mágneskeverős autokláv is. Megnyílt JÚNIUS 1-TŐL és ÚJ KÜLSŐVEL, RÉGI JÓ ÉTELEIVEL szeretettel várja ÖNT és CSALÁDJÁT a barácsi halászcsárda. Mezőföldi Egyesült ÁFÉSZ, 2226. » __ ________ reverke*«t»i FEJÉR MEGYE! »«n*o*akom I KPI H H «*'jjl dl IjCT p j| y&j H iii » Pejér megyei Lepttade válla*»* A megyei pártbizottság Felelős kiadói és a megye tanács lapja SOGORSLA Bt&JI Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dóasa György tér tf. Vilefeneki Titkárság, panaszfelvétel: 15-18 Ipargazdasági rovat: Il-C1 Belpolitikai rovat: 15-S3 és 25-91 Mezőgazdasági rovat, sport és fotó: 25-1W Szerkesztők: 25-32 Kiadóhivatal: Székesfehérvár Március 19 *. és Delinszky Lasszó utca sarok Telefon: 25-22 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy Héra 81 forts* Index: 25 951 Kéziratokat nem érzünk meg és sen adónk vissza a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat«rsékealekére 19 HÍRLAP A világ első állandó űrállomása A június 6-án ma már világszerte ismert három utasával felbocsátott Szojuz—11 új fejezetet nyitott az űrkutatás, egyben a Föld körüli pályákra telepített űrállomások létesítésének történetében. Most először fordult elő, hogy egy űrhajó utasai hoszszabb ideje, mintegy két hónapja a világűrben tartózkodó rendszerbe — a Szaljutba — szálltak át. Ez feltétlenül az egyik lényeges mozzanata a küldetésnek. Az űrállomások személyzetét kezdetben valószínűleg rövid ott-tartózkodás után váltják majd, azonban magának az űrállomásnak az egy váltás tartózkodási idejénél lényegesen hosszabb élettartamúnak kell lennie. Létesítése és fenntartása ugyanis csak így kifizetődő. Eddig azonban — kivéve a Szaljut rendszert — nem bocsátottak fel olyan objektumot a világűrbe, amelylyel szemben követelményül szabták volna, hogy az ember számára hosszú hónapokon, esetleg éveken át képes legyen biztosítani az életfeltételeket. A Szojuz— 11 asztronautái egy nappal indulásuk után összekapcsolták űrhajójukat a Szaljuttal, és átszálltak annak orbitális fülkéjébe. Ezt követően megállapították, hogy annak valamennyi rendszere az előírásoknak és a várakozásnak megfelelően működik. Ezzel újabb fontos lépés történt az űrállomások létesítésének irányában: bizonyossá vált, hogy mind energetikai, mind egyéb vonatkozásban megteremthetők egy váltott személyzetű, hosszú időn át üzemképes űrállomás műszaki feltételei. Természetes azonban, hogy még további feladatok megoldására is szükség van ahhoz, hogy egy ilyen űrállomás és annak személyzete megkezdhesse tényleges és tartós szereplését a világűrben, Föld körüli pályán. Ezt a fontos feladatot sorrendben a negyvenedik emberszállító űrhajó utasai oldották meg. Természetesen felmerül az a kérdés is, hogy milyen feladatokat szánhatnak a szakemberek egy ilyen űrállomásnak. Nos a válasz: meglehetősen sokat és sokfélét. A Föld körüli pályán a világűrben keringő űrállomások megfelelő egységeiben létrehozható igen alacsony nyomás, nagy munkaterekben, ahol — a Földön egyelőre elképzelhetetlen — fizikai, anyagszerkezet-vizsgálati, s egyéb kísérletek bonyolíthatók le. A tartósan fennálló alacsony nyomással egyidőben igen alacsony, az abszolút nulla fokot 4—5 fokra megközelítő hőmérsékletek is biztosíthatók. Ez a fémeknek az elektromos árammal szemben tanúsított ellenállásuk elvesztését eredményezi — számos fém vagy ötvözet esetében. Mivel ezen jelenségek ismerete az elektromos áram veszteség nélküli továbbításában igen jelentős, érthető az érdeklődés ezen területek iránt. Egy űrállomáson kitűnően tanulmányozhatók a kozmikus sugárzásban száguldó energiájú elemi részek, amelyek az anyag atomi szerkezetének mélységébe engednek bepillantást. Ilyen energiájú részecskéket a földön egyenlőre — s valószínű, hogy még hosszabb időn át — nem lehet előállítani, s azok a légkör részecskéivel való kölcsönhatás miatt a kozmikus sugárzásban áramolva sem érik el a tengerszintet. E terület vizsgálata érdekes biológiai kísérletekkel is összekapcsolható. Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy csillagászati, geofizikai, geológiai, térképészeti, meteorológiai, mezőgazdasági jellegű megfigyeléseket végezzenek. A leendő űrállomások tehát mind gyakorlati, mind tudományos szempontból jól felhasználhatók. Ezért is várjuk nagy érdeklődéssel a folyamatban lévő kísérlet fejleményeit a Szojuz—11, illetve a Szaljut legénységének további kozmikus tevékenységét. Sinka József A Szojuz űrhajó személyzete átszállt a Szaljutra, miután sikeresen összekapcsolta a Szojuz—11 űrhajót a Szaljut űrállomással. Az összekapcsolás — az elképzelések szerint — a képen látható formában történt. Csütörtök, 1971. június 10. Medárd Kedden, Medárd nap járt, valószínűleg sokan aggódva figyelték az eget, hogy borul-e az ég, jön-e az eső, írt a néphit szerint a csapadékos Medárd után negyven napig áznak a földek. Ezúttal sokfelé esett az eső, s dörgés, villámlás közepette az ország nagy részének kijutott a zivatarból is. A néphit szerint tehát mindenképpen időszerű, hogy sor, kerüljön a negyvennapos esőre. A meteorológiai tudomány azonban nem osztja ezt a felfogást. Szó sincs arról, hogy folyamatosan ilyen tartós esőzés alakuljon ki. A júniusi esőzéseket, amelyeket, a néphit Medárd napjával hoz összefüggésbe a monszuni jelenség okozza, vagyis az a körülmény, hogy a felmelegedő szárazföldre beáramlik a hűvös óceáni levegő. Jelenleg azonban nincs egyértelmű beáramlás, inkább csak a Kárpát-medence egyik vagy másik szélén szivárog be az országba hűvösebb levegő, amely a zivatarokat kiváltja. Felfújható híd Az USA-ban most próbálnak ki egy olyan felfújható hidat, mely húsztonnás terhelést bír el. A műgyantával összedolgozott üveggyapotból készülő híd önsúlya mindöszsze 2250 kilogramm. Beszélgetés a komputerrel Szovjet szakemberek leküzdötték a „nyelvsorompót” az ember és a számítógép közötti kapcsolatban. Az általuk szerkesztett gép szavakban kimondott mondatokat ért. Az eddigi megoldások csupán egyes szavak megértésére voltak alkalmasak. A komputer kezelőjének szájából elhangzik a mondat: „ide figyelj, számítsd ki lombdát. Átmérő 100, hosszúság 15, szélesség 0,6, hőmérséklet 300. Ezután az írószerkezet zaja hallatszik és a kezelő előtt megjelenik a számítás eredménye. A szovjet kohászat óriásai Miről vall az óriáspecsét? 1971 márciusának közepén állították üzembe Nyugat- Szibériában a Szovjetunió legnagyobb teljesítményű, 3 ezer köbméter térfogatú nagyolvasztóját. Ez a 82 méter magas óriás naponta 7 ezer tonna nyersvas kiolvasztását teszi lehetővé. A Szovjetunió a közeljövőben még nagyobb teljesítményű olvasztóművek üzembe állításával szándékozik növelni vas- és acéltermelését. Az 1971—75-ös tervidőszakban 5 ezer köbméter térfogatú nagyolvasztókat is építenek. A Szovjetunió nyersvas-, acél- és a hengereltáru termelése az elmúlt tervidőszakban majdnem egyharmadával nőtt, ily módon 1970-ben 116 millió tonna acélt és több mint 80 millió tonna hengereltárut gyártottak a szovjet kohászok. A XXIV. kongresszuson elfogadott irányelvek 1975-re 142—150 millió tonna acél és 101—105 millió tonna hengereltáru előállítását írják elő. A gyorsan fejlődő szovjet kohászat saját feladatainak megoldása mellett, külföldön vállalt kötelezettségeknek is eleget tesz. 1970-ben 33 vas- és acélkohászati objektumot terveztek és építettek szovjet részvétellel — 14 ország vas- és acélkohászatának szállítva berendezéseket. Ugyanebben az évben körülbelül ezer szovjet szakember utazott külföldre, hogy műszaki segítséget nyújtson szovjet berendezések beindítása, illetve normális üzemeltetésének elsajátítása során, míg a szovjet kohászati vállalatoknál 1100 külföldi járt tanulmányúton. IAPNEKS) Kétezer éves római kori pecsétóriás lesz az egyik legérdekesebb látnivaló a szombathelyi régészeti múzeumban. A 8,6 centiméter átmérőjű, 0,4 centiméter vastagságú és 20,8 centiméteres, hajlított nyéllel ellátott bélyegzőt az ókor híres pannon útja, a Borostyánkő út savariai szakasza mellett vámhivatalban használták, s az ásatások során került elő. Felirata domború, tömörírással a vámhivatalnok neve, rangja és a dátum olvasható rajta. A szövegből a szakértők „kiolvasták”, hogy Caius Titius Antonius Peculiaris 13. éve bérelte a vámszedés jogát Savariában. Keleti származású, rangos, gazdag polgár volt. Az antik vám lényegesen különbözik a maitól. Nem kizárólag határvám volt, hanem úgynevezett belsővám is. Ez úgynevezett áthaladó út, híd, komp, kapu vagy vásárvámot jelentett. E rendszer részeként működött Savariában is a fontos útelágazásnál a vámház. Abban az időben nem pénzvám, hanem értékvám volt érvényben. Az áru meghatározott értékének egy bizonyos százalékát szedték be vám fejében. Például: a fügének, a datolyának, a bornak 2,5 százalékát, az állatoknak 0,375 százalékát, a rabszolgáknak 0,3 százalékát. Sokszor az áru minősége is meghatározta a vámot A szakemberek ezzel kapcsolatban végzett kutatásai megállapították, hogy a csempészés éppoly régi, mint maga a vám. Ezért a vámosnak joga volt nemcsak az árukat és a tárgyakat átkutatni, hanem fel volt hatalmazva a testi motozásra is. Amennyiben ilyenkor be nem jelentett tárgyat találtak az utazóknál, elkobozták!