Fejér Megyei Hírlap, 1971. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
Új Arany János anekdoták ÚJ Arany János anekdoták kerültek elő Nagyszalontán, ahol az Arany János Múzeum hozzáértő igazgatója, Fábián Imre hozzálátott a még élő szájhagyomány felkutatásához. A végleges Arany családfa összeállítását célzó munkája során módjában állt kiegészíteni Jámboráé, Arany Sára ma is élő leszármazottainak történetéből, viszszaemlékezéseiből az eddig jobbára alkalomszerűen előkerült históriák, adomák sorát A költő családja ugyanis Arany Lászlóval kihalt, s ma már csak Sára néniének sokszámú leszármazottja őrzi leginkább a költő emlékét. A múzeum munkatársai 156 rokont nyomoztak ki. Olykor detektívi bravúrral. Megállapításuk szerint elsősorban a negyedikági rokonok őrzik leginkább a családi tradíciókat, ápolják Arany emlékét. A többi azonkívül, hogy tisztában van őseivel, nem őriz semilyen hátrahagyott csalódmondást adom át. Molnár Zsuzsánna 85 éves asszony mesélte: „Nyáron Arany János kinn lakott a Margitszigeten. Sétálgatott és elejtette a botját, ő is rosszul láthatott mint én... — lehajolt a botja után a homokba, de nem lelte. Frigyes főherceg emelte fel neki, mert éppen arra járt, a szógája is felvehette volna, de nem engedte, így is nagy tisztesség vót neki, hogy segíthette Aranyt.” — Jábornénak tartozott Kalapos Balogh. De nem tudta megvenni rajta az adósságot. Ezért felírta a gerendára: Az isten jósága, meg a Kalapos adóssága fennmarad mindörökre. Jámbor Ferenc 93 éves rokontól származó történet: „— Jankó bátyám, még amikor kicsi vót, kivitte a tehenet oda, ahon a huszonötös őrház van, ott vót a kaszálójuk. ’«^mászott az összerakott boglyára és ott viselt. Az apja kergette, hogy ne vágja szét a szénát. Ő azt mondta: alig a tehénnek, ami marad!” Molnárné, Jámbor, Erzsébet 88 éves: „Arany vendégeit mindig magával hozta a szülői házhoz, így történt ez Petőfivel is. Még utolsó látogatása alkalmával is leszaladt hozzánk. Egyszer, mikor itt volt, ugyancsak a pohár fenekére nézhetett, mert annyira elbódult, hogy itt fektették le. Csak másnap reggel ébredt fel. Azontúl akárhányszor is jött, csak nagy unszolásra ivott egy-két pohárkával.” A nagyszalontai Arany kutatás — mivel a visszaemlékezők kivétel nélkül idős, sőt nagyon idős emberek, a tizenkettedik órában végzett mentési munka — így értéke pótolhatatlan Éppen arról beszélnek ezek a kallódó anekdoták, amit a helyzeténél fogva objektív tudomány mellőz: a közvetlen élmény melegéről. Keresett-e a magifor színész ? Évről-évre százakat vonz a fiatalok közül a világot jelentő deszka. A rivalda varázsa azonban csak 15—20 ifjúnak válik valósággá esztendőről esztendőre. Elegendő-e ennyi színész? Keresett szakember-e a magyar színész? Az idén 504 fiatal pályázik színész tanszakon felvételre, ugyanakkor,az operett-színész utánpótlás szervezett biztosítása — ez a pálya 111 fiatalt érdekel. Színházi rendező 134, filmrendező és operatőr 474 diák szeretne lenni. Eny-,mnnyire persze nincs szükség, de a végzetteknél jóval több kellene. Hazánkban jelenleg 886 színművész fejti ki hivatását: 357 nő és 529 férfi. Nálunk a színész „mindenes”, ezernéú. Filmez, tévézik, rádióban lép fel, szinkronizál, s anyaszínházában szerepel. Csoda-e, ha túlhajszolt? Csupán egyetlen példa. Szinkronszínésznek — sajátos hangadottsága miatt — csak kevesen alkalmasak, a 886- nak mintegy fele. Évente mégis több ezer szinkronszerepet kell megformálni. Mi a gyakorlat? A 400 alkalmas színész túlterhelése. Külföldön számos helyen már külön szakma a film, a tévé, a szinkron és a színházi színészi mesterség. Külön szakma, mert különféle adottságokat is feltételez. Hazánkban ez a kérdés még csak épp hogy felvetődött. A kárát többek között a vidéki színházak is „szenvedik” a fonák helyzetnek. Egy-egy fiatal tehetség „megszerzéséért” valóságos közelharc indul. Harminc évnél fiatalabb színművész ma mindössze 126 dolgozik vidéken, s a fővárosban is csak 71. Kézenfekvő a kérdés: miért nem képeznek több színészt? Miért nem szakosítják a színművészeti mesterséget? A szakemberek véleménye szerint ennek több akadálya is van. A legalapvetőbb: a tehetséghiány. Pontosabban szólva: hirtelen, tömeges „duzzasztás” megoldhatatlan, ez a képzés színvonalát csökkentené, a megoldást többek között abban látnák, ha a középiskolás korosztály számára szervezettebb és tömegesebb méretű szakköröket szervezhetnének, ha az iskolai színjátszás méreteit kitágíthatnák, s szakszerűbbé tehetnék. Többen a színházak mellett működő stúdióképzésben is reménykednek, igaz, hogy ez a képzési forma elsősorban a segédszínészi utánpótlást célozza, így megvalósult már a stúdióképzés a Nemzeti Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a 25. Színházban és a Mikroszkóp Színpadon. A circulus vitiosus itt véget is ér: az elmúlt hat év folyamán 46 fiatal színészt „kaptak” a budapesti színházak, 44-et „szereztek” a vidékiek. A film, a tévé, a szikron is csak belőlük válogathat. A magyar színészképzés 106 esztendős nagymúltú hagyományait ápolva hamarosan az útkeresés lesz a legfontosabb feladat a továbblépéshez. ezt az apró munkát sok cikkben elvégeztük, midőn szorgalmaztuk az iskolák és közművelődési könyvtárak együttműködését, művelődési házak és gyermekklubok, ifjúsági klubok közös munkálkodását, az ismeretterjesztés és a klubszerű vitaszellem egyesítését, az amatőr művészeti mozgalom és az esztétikai nevelés egybekapcsolását. Mert, hogy ez mit jelent az egyén , illetve az egyének sokaságából álló társadalom számára, hadd idézzem ismét Szent-Györgyi professzort: az eleven oktatás, amely a lelket és agyat kielégíti, hozzásegíti az embert, hogy szembeszálljon minden problémák legszörnyűbbikével, hogy ti. mit kezdjen önmagával. Eleven művészetet és tudományot tanítva az iskolák feltárhatják a művészi és tudományos élet kihívásait, azok végtelen horizontját, izgalmas kalanddá tehetik az egész életet”. És itt álljunk meg annál a gondolatnál: mit kezdjen önmagával? ... Ez a téma már azt a kérdést érinti: kit hova vezessen a „Lucifer”, a fényhozó. Az ember személyisége milyen szakterületen, milyen gyakorlati, tudományos vagy művészeti tevékenységben gyarapszik hasznosan? Hermann István A szocialista kultúra problémái című könyvében így utal e tennivalókra: Az embernemcsak pihenni vágyik, hanem a szükséges pihenés mellett a szabad idő egy részét is alkotásra használja fel, s nemcsak tárgyakat alkot, hanem a tárgyalkotással és amellett önmagát is alkotja. Ilyen értelemben az ember önmagát alkotó lény”. Nos, a szabad idő növekedése és az ember személyiségének kiteljesedése a szabad idő hasznosítása révén, így függ össze a folyamatos tanulással és a művelődési intézmények tevékenységével. Mert csak az önmagát „kifejezni akaró” ember alkot a pihenés óráiban! Ám, közművelődésünk társadalmi hivatása éppen az, hogy valamennyi emberben felébreszsze az önművelés vágyát. És megteremtse hozzá a feltételeket Az idő gyorsul , ám egyelőre sem az iskola, sem a népművelés nem igazította lépteit hozzá. Bár országos népművelési konferencia próbálta összegezni az új tennivalókat, az új erőforrásokat, a népművelés jobbára az eddig bevált (ma már erejét vesztett) módszerekkel, sablonokkal dolgozik. Hiányzik a helyi kezdeményezés, az önállóság, a szükségletek és lehetőségek józan felmérése. A népművelés inkább programokból áll, semmint állandó művelődési életet jelentene. A gazdasági szakemberek többsége nem sokra tartja a művelés szerepét. A termelés, az igent Az a kezdet és a vég. Ám nem számolnak a legfontosabb „termelő erő”, az ember fejlődési szükségleteivel. Hermann István Marxra hivatkozik midőn kifejti, hogy a „kultúra igazi nagy funkcióját csakis abban lehet látni, hogy az ember, aki kikerült a termelési folyamatból a kultúra segítségével — amelyet egyrészt ő maga teremt, másrészt általános kultúrát magába szív — más szubjektumként kerüljön vissza a termelésbe". Vagyis többet tudó, felkészültebb, kiegyensúlyozottabb dolgozóként álljon a gépek mellé! Ma, a tudományos technikai forradalom korszakában a megszokott termelőeszközök mellé egy új erő lép — a tudomány! Ezt meghódítani, elsajátítani tartozik, aki modern eszközökkel akar termelni. Az elsajátítás pedig — tanulás, önművelés. Vezess új utakra Lucifer! Vezess új ismeretekre, tudományos és technikai forrásokra. Értelem! A „tudás fája” végtelenül terebélyes; gyümölcsét szakítani, állandóan fogyasztani emberi, történelmi parancsolat. Balogh Ödön ni .. Zenei egyesült nemzetek Valóságos zenei ünnep volt, amikor az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 25. koppenhágai ülésén elhatározták, hogy a jugoszláviai Groznjanban létrehozzák az ifjú zenebarátok első nemzetközi központját. A határozat széles utat nyitott az ifjúsági zenei mozgalom terjedésének, hiszen a fiatal zenészek egy teljes várost kaptak. Zenei zarándoklat Már a koppenhágai kongresszuson megkezdődött a jelentkezések jegyzése. Többen részt kíván,-ak venni a groznjani zenei zarándoklaton. Különleges találkozókat tartottak, amelyeken az új ifjúsági zeneközpont jellegének, szervezeti felépítésének kidolgozásával foglalkoztak. Megalakult a Groznjan-bizottság a zágrábi székhelyivel. Tagjaivá választották Belgiumot, Magyarországot, Svédországot, az NSZK-t és Jugoszláviát. A bizottság az elkövetkezendő időkben évenként kétszer ülések; feladata lesz a mindenkori program kidolgozása és a felállított, zeneközpont állandó fejlesztése. Groznian városka — ahol a munka elkezdődött — a jugoszláv—olasz határon fekszik. Lakóinak nagy része elköltözött innen, — az elhagyott épületek túlnyomó része így nemcsak lakatlan, hanem lakhatatlan is. A fiatalokra vár tehát a város újjáépítésének és újjáélesztésének feladata. Az „elhagyott város” története Groznjan 1030-ban jött létre; az istriai kormányzat székhelye volt a XIV. században, a múlt megőrzött maradványai: a XVI. századbeli kastély, az ugyanebből a századból származó könyvtár, néhány rendkívül értékes első kiadású könyv- ,vel és kézirattal, az ittai iskola néhány rendkívül ritka és értékes festménye és egy régi római katolikus templom orgonákkal, az ősi időkből megőrzött hajókkal. A valódi, mai Groznjan ódon, régies, de stílusában és apró házaival majdnem újszerűen vonzó. A legmagasabb ház, amely a zeneközpont székháza lesz, 3 emeletes. A legújabb ház, ez egyik a legmodernebb épület is, a múlt század közepén épült fazenekarral és pórussal augusztusban. Végül a belga fiatalok kerülnek sorra. Bach—Bartók szeminárium lesz augusztus 17-től szeptember 5-ig. Az egyes „nemzeti turnusok” zenészei természetesen más országok művészeivel is találkoznak és így az „egyesült zenei nemzetek” elve Groznjanban még ebben az évben gyakorlattá válik. Az ifjú muzsikusok találkozásán idősebb zenészek és pedagógusok részvételére is számítanak. Rijeka városi közgyűlésének határozata alapján hamarosan átalakítják az említett groznjani 3 emeletes házat, hogy így a kapacitást 70 lakóra növelhessék az első szezonban, később ezt a számot 250-re emelik. Könyvtárat, gyakorló termeket, hangverseny-termeket és hanglemez-szobát rendeznek be, ahol hanglemezfelvételeket is készíthetnek. Várható, hogy az UNESCO és más szervezetek is közbenjárnak a zenei központ fejlesztése ügyében. Ezzel a kis jugoszláviai városka az egyik legfontosabb ifjúsági zeneközpontja lesz Európának. Bach—Bartókszeminárium Áprilisban került sor a felújítási munkálatokra és a parkosításra, amelyet belga és jugoszláv fiatalok végeztek el. Ezután 50 ifjú dán muzsikus érkezett, énekkaruk és szimfonikus zenekaruk júliusban lép fel. Addig a városban az újjáépítési munkálatokat végzik, őket hasonló létszámú jugoszláv kamarazenész csoport követi, majd NSZK-beli muzsikusok lépnek fel kama csúrizmák Bár minden ember tarsolyában hordja a halhatatlanságot, a halál ritkán hagy élőket. A bölcs balgasága — szükségszerű mélypont, a balga bölcsessége — ritka tünemény. A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház A Bukarest központjában lévő nagy, négy egységből álló épület egyik részében kapott helyet a Petőfi Sándor Művelődési Ház .A bejáratnál a heti programot feltüntető faliújságot minden héten kifüggesztik. A változatos műsort minden korosztály szívesen nézi, hallgatja; természetesen főleg a magyar nemzetiségű dolgozók. De járnak ide külföldiek is, akik a Romániában élő magyarság kultúrája iránt nagy érdeklődést tanúsítanak. 1970-ben a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezett előadásokon, a népi egyetem foglalkozásain, a kiállításokon, koncerteken, az önképzőköri előadásokon több mint 300 000-en vettek részt. 1971-ben a látogatottság még nagyobbnak ígérkezik, s eddig naponta több mint ezer látogatót fogadtak. A népi egyetem műsorait magyar és román nyelven pergetik; az egyetem által szervezett tanfolyamok tematikája igen változatos. A szakköri foglalkozásokon gyakorlatot szerezhetnek a hallgatók és résztvevők a rádiótechnika, a tv-javítás, a szabás-varrás területén; van román és magyar nyelvi szakkör, modern tánc-szakkör is. A szakköri rendezvényeket esetenként mintegy 500-an látogatják. A Petőfi Sándor Művelődési Ház együttesei nagy sikerrel szerepeltek a művészeti önképzőkörök országos fesztiválján. A színjátszó szakkör Gorkij: „Kispolgárok” című drámájának önálló rendezésével bekerült az országos pályázati döntőjébe. Igen népszerűek a modern balettegyüttes és a „Vadrózsák” elnevezésű ének- és táncegyüttes előadásai is. A képzőművészeti klub bukaresti és más városok művészeinek alkotásaiból rendez kiállításokat. A „Radius” filmklubban az érdeklődők megismerkedhetnek a filmművészet és a fotóművészet technikai kérdéseivel. A klub tagjai először vesznek részt a filmamatőrök országos fesztiválján ebben az évben. A dzsessz-klubban Románia legjobb dzsessz zenészeinek közreműködésével rendeznek koncerteket A klubesteken neves külföldi vendégművészek is fellépnek. A Bartók Béla zenei klub munkájában a román zenei élet kiemelkedő személyiségei vesznek részt. A koncerteken kívül az operával, a kamara- és a szimfonikus zenével foglalkozó előadásokat is tartanak. Az értelmiségiek klubjában és a politikai klubban aktuális bel- és külpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Példaként megemlítünk néhány témát: „A tudós politikai felelőssége”, „Az ember és a könyv”, „Tudomány és politika”. A magyar színházak kiváló művészeinek, az Erdélyi Filharmonikusok szólistáinak, a folklór együtteseknek és a népdalénekeseknek közreműködésével rendezett vasárnapi matiné programjában színdarab-részletek, valamint zene- és balettszámok szerepelnek. Vasárnap, 1971. július 4. HÍRLAP=—==■»isrs— i ===== a• i? :»-■ »==«===^8=^ 9 ***=*£.a