Fejér Megyei Hirlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

6 Kossuth rádió 8.1­8: Ad­riana Lecouvreur. Rész­letek Cilea operájából. 9.00: Kü­lönös házasság. Mikszáth Kál­mán regénye folytatásokban. XI rész (Ism.) 9.20: Részlet­ek Szirmai Albert Alexandra és Mágnás Miska című operettjéből. 1­0.05. ..Nyitnákék” Kisiskolások műsora. 10.40: Zenekari muzsika. 11.30: A Szabó-család (Ism.) 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Berki László népi zenekara játszik, vezényel: Sapsizon Ferenc. 13.55: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 14.10: Zon­goraművek. 14.30: Nőkről— nők­nek. 15.10: Keringők. 15.20: Isko­larádió. 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! 16.00: A világgazdaság hí­rei. 16.05: Zenekari muzsika. 16.35: A negyedik közgazdasági Nobel-díjasról: Simon Kuznest­ről. 16.45: Balatoni dalcsokor. 17.05: Külpolitikai­­figyelő. Indiai évforduló. 17.20: Joan Sutherland énekel. 17.45: Kofaspekuláló-e a piaci ár? 18.00: A Bergendi­együttes műsorából. 18.18: Megje­lenés előtt. Sobor Antal: Heten a hídon. 18.58: Hallgatóink figyel­mébe! 10.25: Dalida és Tonny Re­­nis énekel Werner Müller zenekara játszik. 20.10:­ Bartók : Zene hú­ros-, ütőhangszerekre és cse­lesztára. 20.45: Félóra moziról, színházról, olvasásról, tanulásról. 21.16: Szvjatoszlav Richter Bach­ és Beethoven felvételei­ből. 23.04: Nótacsokor, csárdás­­csokor, verbunkos muzsika. 0.10: Boildden operáiból Petőfi rádió 8.06: Régi melódiák új feldol­gozásban. 9.03: Kíváncsiak Klub­ja. (Zsim.) 10.00: A zene hullám­hosszán. 11.55: Néhány perc tu­domány. 12.00: Liszt—Grabócz Miklós feldolg. XIII. magyar rap­szódia. 12.10: Mozart: ,,Jupiter” szimfónia. 12.04: Házunk tája, A Falurádió műsora. 13.03: Csaj­kovszkij: III. vonósnégyes. 13.40: Orvosi tanácso­k: az álmatlan­ságról (Ism.) 14.00: Mindenféle kettőtől—ötig . . . 17.00: ötórai tea 18.05: Külpolitikai figyelő: In­diai évforduló (Ism.) 18.20: Kis na­gyúr néprajz. 18.25: Bicskei Géza cimbalmozik. Balog Albert népi zenekara játszik. 19.00: Kó­rusok Verdi operáiból. 19.24: Henry Lawson ausztráliai író el­beszélése: Körbe a kalappal! 20.25: Nádas Gábor táncdalaiból. 20.36: Új könyvek (Ism.) 20.38: A Rádió Dalszínháza: Planquette — A cornevillei harangok. Ope­rett két részben. 21.46: párnán — ének. 23.15: Liszt: Dante-szim­­fónia. URH: 18.06: Orosz nyelvvizsga-előké­szítő I. fejezet, 17. lecke. 18.20: Zenei panoráma. 18.41: Bing Crosby énekel, a Mantovani ze­nekar játszik. 19.24: Maros Ru­dolf: Kamarazene 11. előadója. 19.35: A Budapesti MÁV Szimfo­nikusok hangversenye. Kb. 20.23: Legkedvesebb verseiről beszél Farkas Ferenc zeneszerző (Ism.) Kb. 20.40: A hangversenyközvetí­tés folytatása. Kb. 21.15: Opera­áriák. 21.40: A dzsessz kedvelői­nek: A Wildlife-dixieland ját­szik. 22.00: A nyelv szerelmese. (Ism.) Rádióműsor T­elevízióműsor Budapest 8.05: Iskola-tv. Történelem. (Alt. isk. 8. oszt.) 9.30: Delta. Tudományos híradó (Ism.) 9.55: önök kérték ... A Televízió kí­vánságműsora a nézők levelei alapján (Ism.) 11.20: Kisfilmek (Ism.) 13.10: Történelem (Ism.) 16.05: ,,Életet az éveknek”. Nyugdíja­sok műsora. 17.40: Hírek. 17.45: Nyitott boríték. 18.25: Műsorka­­l­auz.­ 18.50: Reklám. 18.55: Esti mese. 19.06: Parabola. 19.30: Tv­­híradó. 20.00: Hová . . . ? Magya­rul beszélő angol film. 21.20: Hi- Fi ’71. Részletek a Magyar Rá­dió legjobb tánczenei fel­vételei­ből rendezett bemutatóból. Köz­vetítés a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. (Színes). 22.05: Tv­­híradó — 2. kiadás. Osztrák tv I. 10.00: Iskola-tv. 16.30: Farsang. Gyermekműsor. 17.35: Lassie. Egy kutya története. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.26: Jó éjszakát, gyerekek. 18.30: Osztrák képek. 18.55: Tv-konyha. 19.30: Tv-hír­­a­­dó és Kulturális aktualitások. 20.06: Sporthírek. 20.16: Horizont. 21.05: Karrier. Tv-film. 22.10: Tv­­híradó — Esti kiadás. Osztrák tv II. 18.30: Iskola-tv. 19.30: Tv-híradó és Kulturális aktualitások. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális ese­mények képekben. 20.16: Az utolsó kockázat. Film. 21.25: Osztrák képek. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű tv-kró­nika. 17.45: Filmsorozat gyerme­keknek. 18.30: • Riport. 19.15: Szó­rakoztató zene. 19.30: Atom han­gya — rajzfilm. 20.30: Mind eles­tek — amerikai­ játékfilm. (Zág­ráb: A notórius — amerikai já­tékfilm) . Pozsonyi tv 8.23: Iskola­ tv. 10.25: Tv híradó. 17.25: Hírek. 17.30: Középiskolá­sok műsora. 18.15: Napjaink szemszögéből. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.25: A nan margójára. 19.40: Dalok. 19.50: Mi történik a nagyvilágban? 20.00: Tv-film. 21.30: Családi posta P. Hanny: Ketrec. Tv-játék. 21.55: Tv-híradó. Agyonlőtték-e Ficykét a Fekete városban ? Bessenyeinek nem fogadott szét Sikerrel mutatja be a tele­vízió Mikszáth Kálmán: A fekete város című regényé­ből forgatott filmsorozatát. A vetítést követően többen kerestek­­meg személyesen és telefonon a film rendezőjét, Zsurzs Évát a kérdéssel: va­lóban megölte-e Egri István a szép magyar vizslát? Vol­tak bizakodóbbak, akik áté­lni érdeklőd­tek, hogy kigyó­gyul-e sebeiből Fityke? -­ gyors karrier nem is meglepetés: Fityke ,,kamera közelben'’ nőtt fel, apja szép sikereket ért el művészi pályán. Fityke apja legutób­bi szerepét Lengyel József „Igéző” című írásából ké­szült televíziójátékban ala­kította, nagy közönség siker­rel. Valóságos főszerep volt. Egyébként Fityke testvérei is „A fekete városban" mutat­koztak be a közönségnek, ők ki­érték a tragikusan végző­dő újévi vadászatra. A vizsla család Szigethy Kálmán ido­már tulajdona s a filmgyár gödöllői telepén él. Rendkí­vül fegyelmezett kutyák s mint Zsurzs Éva elmondta, egyes-egyedül csak gazdá­juknak hajlandóak engedel­meskedni. Az ő parancs­sza­vára azonban mindig min­dent megtesznek, annál a bi­zonyos vadászati jelenetnél a rendező úgy tervezte, hogy a kutyát elaltatják. Fityke egészséges szervezete azonban semmiféle altatóra nem, rea­gált, a gazda parancsára azonban elvágódott a hóban. A vágóasztalon pedig olyan élethűen sikerült összeállíta­ni a jelenetet, hogy valóban úgy érezte a néző, hogy a lő­csei főbíró halálra sebezte a vizslát. A felvételek során filmbéli gazdájának a Görgey Pált alakító Bessenyei Fe­rencnek nem engedelmeske­dett Fityke, így kamerán kí­vül, a nézők számára látha­tatlanul mindig ott járt Bes­senyei előtt a vizsla gazdája, idomára. FEJÉR MEGYEI J5N­SIK&] A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: BENKŐ KÁROLY Kiadja: a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SOGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. telefonok: Titkárság, panaszfelvétel: 11 —584. ipargazdasági rovat: 12-169. s. Belpolitikai rovat: 11-583. és 12-591. Mezőgazdasági rovat, sport és foto: 12-590. Szerkesztők: 12-532. Kiadóhivatal: Szekesfehervár, Március 15­­. és Velinszky László utca sarok. Telefon: 12-521. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj egy hóra 20 forint Index: 25 056. Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. Ernát megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehervár HÍRLAP Az anya nyelve-e az anyanyelv? Válaszol: Lőrincze Lajos A rádióban évek óta az egyik legnépsze­rűbb nyelvművelő műsort Lőrincze Lajos Állami-díjas professzor vezeti. Hétről-hétre visszatér az „Édes anyanyelvünk” adása. De miért „anya”-nyelv az anyanyelv? És miért „édes” az anyanyelv? Válaszoljon erre Lő­rincze Lajos: — Azt hiszem, legtöbbünknek nem okoz gondot egy pillanatra sem, ha valamilyen hi­vatalos helyen erre a kérdésre kell vála­szolnunk: mi az anyanyelve? Sőt, nyilván na­gyon sokan egyáltalán nem is tudják elkép­zelni, hogy olyan ember is akad, akinek ez a kérdés gondot okoz. Pedig bizonyosan igen sok van ilyen: én is találkoztam eggyel, ha nem is személyesen. — Azt kérdezték tőlem egy hivatalból, mit kell írnia a bejelentőlapra egyik kartársuk­nak: angol vagy pedig magyar-e az anya­nyelve? Mind a két nyelven jól beszél, az anyja angol, az apja pedig magyar. Mi a hivatalos álláspont ilyen esetben? — „Hivatalos” állásfoglalásról én nem tudtam, bevallom, ma nem tudok. Csak azt felelhettem, hogy sem az Akadémia Nyelv­művelő Bizottsága, sem más nyelvtudományi intézmény nem illetékes ennek a kérdésnek az eldöntésében. — De hát nem döntő-e maga az anyanyelv szó? — tették fel a kérdést. Ez világosan mutatja, hogy az anyanyelv: az anya nyel­ve, tehát az a nyelv, amelyen az anya beszél vagy beszélt. Való igaz, hogy anyanyelv szavunkat így magyarázzuk. Czuczor—Foga­­rasi szótára — több mint száz évvel ezelőtt — ugyancsak így értelmezi: „Azon nyelv, melyet, mint mondani szokás, anyánk te­jével szoptunk, anyáktól tanultunk”. Ez ter­mészetes is, hiszen a legtöbb esetben való­ban az anya az, akitől a gyermek az első szavakat elsajátítja, akitől beszélni tanul. Ebből a tényből azonban aligha lehet szigorú jogi következményeket levonni. Úgy gondol­juk hát, hogy Értelmező Szótárunk meghatá­rozását kell irányadónak tartanunk az anya­nyelvre vonatkozólag: „Az a nyelv, amelyet az ember legjobban és legszívesebben beszél, s rendszerint az, amelyet gyermekkorában, főként anyjától tanult.” — Anyanyelvünk gyakori jelzője az édes. A szeretetet, a gyöngédséget fejezzük ki ezzel a szóval, így használja már Arany János is ezekben a soraiban: „Lessz-e költő, ki az édes anyanyelven Rólatok korának csudát énekeljen?” — Ma tehát semmi kétségünk sincs afelől, hogyan értelmezzük az édes anyanyelv kife­jezést. Nem ilyen egyszerű azonban a dolog a régebbi nyelvhasználatban. Régen ugyanis főként így írták ezt a kifejezést: édes anyai nyelv. —Üdvözöljük hát az édesanyákat, akik­nek, íme, kétszeresen is közük van anya­nyelvünkhöz. Radnóti ügyvéddel lektorál­tatott A mai közvélemény nem­igen ismeri a cenzúrát, s ha hallott is róla, nem tartja lé­nyegesnek, vagy egyszerűen zárt jogi fogalomnak tekinti. A magyar történelemben azonban hosszú ideig a szel­lemi életet megbénító hatása közismert. Kevésbé ismert azonban néhány történet, amely a korabeli cenzúratör­vények és rendeletek kiját­szásával kapcsolatosak. 1934-ben Pozsonyban je­lent meg a „Barna Könyv Hitler Németországáról és a lipcsei perről” Fábry Zoltán­­előszavával és Balogh Edgár szerkesztésében — a Basel­­ben 1933 júliusában kiadott német nyelvű kiadvány alap­ján. A könyv Károlyi Mi­­hályné segítségével került be az országba, ő így emlékszik vissza: „Ama nevezetes Bar­na Könyv nagy részét, mely Hitler szörnyűségeit adatok­kal bizonyította be, én hoz­tam ki Németországból nagy viszontagságok között, ösz­­szeköttetésben voltam egy föld alatt dolgozó elvtársnő­vel, aki szállította az anya­got. Windisch-Graetz Lajos herceg, aki a Gestapo szolgá­latában állt, tudomást szer­zett ottlétemről, jelentette gazdáinak, de szerencsém volt, sikerült idejében eltűn­nöm Berlinből...” „Természetesen” tilos volt Magyarországon a marxista— leninista szellemű eszmeisé­­gű könyvek terjesztése is, így láttak napvilágot az úgy­nevezett álcázott kiadványok — a kommunista könyvek klasszikus írók nevét­­ (Goe­the, Dickens, Mikszáth) vagy kitalált neveket viselő (Thompson-Madzsar József: Spanyolország múltja és je­lene) köntösben. A szovjet alkotmányt például 1937-ben, Csehszlovákián át a „New York-i lány” címmel csem­pészték be az országba. Jel­lemző erre a korra, hogy Radnóti Miklós „Lábadozó szól’ ’című kötetét ügyvéddel nézette át, nyomdába adás előtt. Illyés Gyula „Rend a romokban” című versesköte­­tében fordult elő , a „Dózsa György beszéde a ceglédi piacon" című költeménye. A bíróság az osztályizgatás vádjával illette, a költő meg­győző érvelése nyomán azon­ban ezt kénytelen volt elej­teni, maradt a vallásgyalázás vádja a „Megjelenik” című verse miatt — s talán nem is annyira a vallási „kegyelet” vezette a bíróságot tevékeny­ségében, mint inkább azok a bizalmas jelentések, amelyek a versek idézésével „tanúsí­tották” a költő „vörös” vol­tát, már a huszas évek ele­jétől. Vannak fő Üzletek Mikszáth szivarcsonkja és Chevalier szalmakalapja Színes hírt röppentett fel egyik külföldi hírügynökség a napokban a híres francia filmszínész és sanzonénekes Chevalier világszerte közis­mert szalmakalapjával kap­csolatban. Ez a szalmakalap, melyet miközben a bűvös melódiák felszálltak ajkáról, zsonglőr mutatványként for­gott ujjai körül, úgy hozzá nőtt egyéniségéhez, akár Chaplinéhez a kis kemény­kalap. A nemrég elment mű­vésznek ez a rekvizituma ha­lála után számbelileg alapo­san megszaporodott. Élelmes emberek tucatjával kínáltak szalmakalapokat kegyeletes művészbarátoknak és hobbys gyűjtőknek, mint Chevalier egykori tulajdonát, természe­tesen borsos áron. Mondani sem kell, hogy a kalapoknak nem sok közük volt a francia művészhez, aki félszázadon át ragadtatta el művészeté­vel a francia közönséget és a világ filmpublikumát. Annál több a szóbanforgó egyének élel­mességéh­ez. De ne higgye valaki, hogy élelmes és ötletes emberek csak Franciaországban van­nak. Ami megesett Párizsban és francia föld más pontjain, arra van szinte tökéletesen azonos példa Magyarorszá­gon is a nagy palóc írónak, a születésének 125. évforduló­jához érkezett Mikszáth Kál­mánnak alakjával kapcsolat­ban. A Csabai­ kultúrtörténész csoport tagjai mondották el, hogy néhány esztendeje Ba­lassagyarmaton gyűjtöttek adatokat Sántha Kálmánról, a nagy magyar tudós orvos­professzorról, annak a palóc városban töltött éveiről és működéséről készülő monog­ráfiához. Természetesen e munkájuk során elvetődtek a palóc múzeumba is, ahol Mikszáth íróasztalán ott lát­ható egy vastag szivar csonk­ja. Az ehhez fűződő legenda szerint Mikszáth utolsó kézi­ratának papírra vésése köz­ben hamvadt el háromne­gyed részben a szivar. Nos, a Mikszáth-csikk tör­ténete ezen a ponton érint­kezik a francia­ sanzonéne­­kes tömegesen „piacra do­bott’ szalmakalpjának histó­riájával. Volt ugyanis a Mikszáth-családnak egy ked­vesen könnyelmű, bohém atyafia. Nos, a fáma szerint, ez a fiatalember pénzzavará­ban valami isteni szikra folytán arra az elhatározásra jutott, hogy pénzt csinál. El­kezdte nagyban gyártani a Mikszáth-féle utolsó szivar­végeket és azt megfelelő áron irodalombarátok és mű­gyűjtők között forgalomba hozta. Mint a történet igazolja: nálunk is akadt ötlet, ha megszorult emberek pénzt akartak szerezni. Szerda, 1972. január 23. Milyen vastag a szalonna ? A tengerfenék mélységének megállapítására jól használ­ják a hanghullámokat. Ugyanis a hajóról kibocsátott hang visszhang formájában visszatér a kiindulási pont­hoz, így ismert terjedési se­bességének, és az eltelt idő­nek a viszonylatából meg tudják a távolságot, vagyis a tenger mélységét állapítani. Hasonló elvek alapján ultra­hangokkal mérik az élőálla­tok szövetének a vastagságát. Természetesen ilyenkor vi­szonylagosan kis távolságról és más hangsebességről van szó. Az ultrahang-visszhang eljárást először szarvasmar­háknál, majd sertéseknél, újabban pedig baromfiaknál is alkalmazzák. A korszerű táplálkozás kö­vetelményeinek megfelelően hazánkban is egyre inkább, de a világpiacon szinte már kizárólag a sok húst, vagyis fehérjét és minél kevesebb szalonnát adó sertésfajták a keresettek. Az ilyen állatok tartása gazdasági szempont­ból sem mellékes, ugyanis a zsír előállítása sokkal többe kerül, mint a húsé. Nem mindegy tehát, hogy milyen állatot fognak tenyésztésbe. Így ott, ahol az állatokat tesztelik, vagyis megnézik mit tudnak, nagy szolgálatot tesz egy ilyen készülék. Nem utóvizsgálatokkal kell meg­állapítani a szalonna vastag­ságát, hanem élőállatokon tudnak gyorsan, még párosí­tás előtt tájékozódni, így a legjobb egyedeket tudják ki­választani. Patyolat­gép a központi levéltárban Ha az Új Magyar Központi Le­véltárban őrzött 10—12 centimé­ter vastag iratkötegeket egymás mellé helyeznék, hat kilométer hosszú papírfolyamot alkotna. Ez a hatalmas dokumentumgyűjte­mény — szocialista korszakunk történeti értékű nemzeti kincse — egyéb kezelés mellett folyama­tos tisztítást, restaurálást igé­nyel. A jelenleg folyó irattartósí­tás csak évi 30 méter anyag kon­zerválását oldja meg, kis hatás­foka mellett drága és valutaigé­­nyes, ezért csak az egyedi muzeális anyagok esetében hasz­nálják. Az Új Magyar Központi Levél­tár az Országos Levéltárral kö­zösen kísérletet végez olyan módszer kidolgozására, amely lehetővé teszi a tömeges iratvé­delmet. Hosszas próbálkozások után — mint dr. Réti László, az Új Magyar Központi Levéltár fő­igazgatója elmondotta — idén el­készül a tisztító berendezés, egy speciálisan átalakított Patyolat mosógép prototípusa. Ez a kísér­letnek azonban csak technikai része, bonyolultabb, összetettebb feladat megtalálni azt a folyadé­kot, amely a tartósítás sokrétű követelményének megfelel. Prob­lémát jelent, hogy egy-egy irat­­kötegen belül különböző papír­­minőségek és írásmódok találha­tók. Az eddigiek során már el­készült egy olyan mosóanyag, amely a­ géppel, tintával, tinta­ceruzával írott szöveg esetében egyrészt kielégítő volt, de a pe­csétet elhalványította. Miért verték meg Budán Casanovát? A vasárnapi kicsoda,micsodában szere­pelt a 175 évvel ezelőtt született Casanova Giovanni Jacopo de Senigal, szerelmi botrá­nyairól világhírnévre szert tett olasz ka­landor. Budán, a Vízivárosban, a Batthyány téren ma is viseli nevét az egykori Fehér Kereszt fogadó, a rokokó műemléképületben berendezett jelenlegi éjjeli mulató. A katona, hegedűművész, csodadoktor, a párizsi lottó igazgatója a rokokó kor erköl­csének és pénzügyi szellemének egyik legte­hetségesebb képviselője azonban aligha szállt meg ebben a budai fogadóban. Ugyanis a sok helyről történt számtalan menekülése után utoljára 1782-ben futamodott meg Ve­lencéből, hogy Csehországba szökjék üldözői elől, s beálljon a Waldeck grófok könyvtár­nokának. Sietős útja miatt aligha volt bővi­­ben a pénznek, hiszen léhán megírt emléke­zéseiben maga vallja, hogy Kosztsics Péter vendéglősnél szállt meg a tabáni Hadnagy utcában. Velence és Csehország közötti bo­lyongásai közepette érkezett Budára az 57 éves, öregedni nem akaró széptevő — bizo­nyára azért is, hogy a csodásnak mondott­ rácfürdői hévízben visszaszerezze elillant if­júságát. Itt érte aztán a csúfos kudarc. Sze­met vetett a rác vendéglős szépséges leányá­ra, meg is szöktette, de annak udvarlói a Gellérthegy tövében elfogták és félholtra verték. Vérében fetrengve csak másnap tért magához. Átvánszorgott Pestre, Schneider József ötvösmesterhez — akivel­­üzleti vi­szonyban lehetett — és nála pihente ki budai botrányának fáradalmait. „Már attól féltem — írja rezignált hangon, — hogy a Dunába dobnak. Ha ez Velencében történik velem, laguna lett volna a sírhelyem!” Az eset történetéhez tartozik, hogy negyv­­enöt évvel ezelőtt a magyar napilapok és folyóiratok erősen vitatták, hogy a neveze­tes Jacopo valóban járt-e hazánkban és va­lóságos „irodalom” keletkezett a „nagy” kér­désről. Híre jött, hogy most a dudicovi kastély­ban, ahol a szélhámosság művésze a mind­en tudományban járatos, udvari csiszoltságú és a testi ügyességben kiemelkedő, csak a sze­relemnek és a szerelemből élő világcsavargó élete utolsó éveit élte — Casanova emlék­múzeumot rendeztek be. 175 évvel halála után így emelkedett a halhatatlanságba.

Next