Fejér Megyei Hirlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-26 / 21. szám
6 Kossuth rádió 8.18: Adriana Lecouvreur. Részletek Cilea operájából. 9.00: Különös házasság. Mikszáth Kálmán regénye folytatásokban. XI rész (Ism.) 9.20: Részletek Szirmai Albert Alexandra és Mágnás Miska című operettjéből. 10.05. ..Nyitnákék” Kisiskolások műsora. 10.40: Zenekari muzsika. 11.30: A Szabó-család (Ism.) 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Berki László népi zenekara játszik, vezényel: Sapsizon Ferenc. 13.55: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.10: Zongoraművek. 14.30: Nőkről— nőknek. 15.10: Keringők. 15.20: Iskolarádió. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Zenekari muzsika. 16.35: A negyedik közgazdasági Nobel-díjasról: Simon Kuznestről. 16.45: Balatoni dalcsokor. 17.05: Külpolitikaifigyelő. Indiai évforduló. 17.20: Joan Sutherland énekel. 17.45: Kofaspekuláló-e a piaci ár? 18.00: A Bergendiegyüttes műsorából. 18.18: Megjelenés előtt. Sobor Antal: Heten a hídon. 18.58: Hallgatóink figyelmébe! 10.25: Dalida és Tonny Renis énekel Werner Müller zenekara játszik. 20.10: Bartók : Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára. 20.45: Félóra moziról, színházról, olvasásról, tanulásról. 21.16: Szvjatoszlav Richter Bach és Beethoven felvételeiből. 23.04: Nótacsokor, csárdáscsokor, verbunkos muzsika. 0.10: Boildden operáiból Petőfi rádió 8.06: Régi melódiák új feldolgozásban. 9.03: Kíváncsiak Klubja. (Zsim.) 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Néhány perc tudomány. 12.00: Liszt—Grabócz Miklós feldolg. XIII. magyar rapszódia. 12.10: Mozart: ,,Jupiter” szimfónia. 12.04: Házunk tája, A Falurádió műsora. 13.03: Csajkovszkij: III. vonósnégyes. 13.40: Orvosi tanácsok: az álmatlanságról (Ism.) 14.00: Mindenféle kettőtől—ötig . . . 17.00: ötórai tea 18.05: Külpolitikai figyelő: Indiai évforduló (Ism.) 18.20: Kis nagyúr néprajz. 18.25: Bicskei Géza cimbalmozik. Balog Albert népi zenekara játszik. 19.00: Kórusok Verdi operáiból. 19.24: Henry Lawson ausztráliai író elbeszélése: Körbe a kalappal! 20.25: Nádas Gábor táncdalaiból. 20.36: Új könyvek (Ism.) 20.38: A Rádió Dalszínháza: Planquette — A cornevillei harangok. Operett két részben. 21.46: párnán — ének. 23.15: Liszt: Dante-szimfónia. URH: 18.06: Orosz nyelvvizsga-előkészítő I. fejezet, 17. lecke. 18.20: Zenei panoráma. 18.41: Bing Crosby énekel, a Mantovani zenekar játszik. 19.24: Maros Rudolf: Kamarazene 11. előadója. 19.35: A Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye. Kb. 20.23: Legkedvesebb verseiről beszél Farkas Ferenc zeneszerző (Ism.) Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.15: Operaáriák. 21.40: A dzsessz kedvelőinek: A Wildlife-dixieland játszik. 22.00: A nyelv szerelmese. (Ism.) Rádióműsor Televízióműsor Budapest 8.05: Iskola-tv. Történelem. (Alt. isk. 8. oszt.) 9.30: Delta. Tudományos híradó (Ism.) 9.55: önök kérték ... A Televízió kívánságműsora a nézők levelei alapján (Ism.) 11.20: Kisfilmek (Ism.) 13.10: Történelem (Ism.) 16.05: ,,Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. 17.40: Hírek. 17.45: Nyitott boríték. 18.25: Műsorkalauz. 18.50: Reklám. 18.55: Esti mese. 19.06: Parabola. 19.30: Tvhíradó. 20.00: Hová . . . ? Magyarul beszélő angol film. 21.20: Hi- Fi ’71. Részletek a Magyar Rádió legjobb tánczenei felvételeiből rendezett bemutatóból. Közvetítés a Magyar Rádió 6-os stúdiójából. (Színes). 22.05: Tvhíradó — 2. kiadás. Osztrák tv I. 10.00: Iskola-tv. 16.30: Farsang. Gyermekműsor. 17.35: Lassie. Egy kutya története. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.26: Jó éjszakát, gyerekek. 18.30: Osztrák képek. 18.55: Tv-konyha. 19.30: Tv-híradó és Kulturális aktualitások. 20.06: Sporthírek. 20.16: Horizont. 21.05: Karrier. Tv-film. 22.10: Tvhíradó — Esti kiadás. Osztrák tv II. 18.30: Iskola-tv. 19.30: Tv-híradó és Kulturális aktualitások. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.16: Az utolsó kockázat. Film. 21.25: Osztrák képek. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.45: Filmsorozat gyermekeknek. 18.30: • Riport. 19.15: Szórakoztató zene. 19.30: Atom hangya — rajzfilm. 20.30: Mind elestek — amerikai játékfilm. (Zágráb: A notórius — amerikai játékfilm) . Pozsonyi tv 8.23: Iskola tv. 10.25: Tv híradó. 17.25: Hírek. 17.30: Középiskolások műsora. 18.15: Napjaink szemszögéből. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.25: A nan margójára. 19.40: Dalok. 19.50: Mi történik a nagyvilágban? 20.00: Tv-film. 21.30: Családi posta P. Hanny: Ketrec. Tv-játék. 21.55: Tv-híradó. Agyonlőtték-e Ficykét a Fekete városban ? Bessenyeinek nem fogadott szét Sikerrel mutatja be a televízió Mikszáth Kálmán: A fekete város című regényéből forgatott filmsorozatát. A vetítést követően többen kerestekmeg személyesen és telefonon a film rendezőjét, Zsurzs Évát a kérdéssel: valóban megölte-e Egri István a szép magyar vizslát? Voltak bizakodóbbak, akik átélni érdeklődtek, hogy kigyógyul-e sebeiből Fityke? - gyors karrier nem is meglepetés: Fityke ,,kamera közelben'’ nőtt fel, apja szép sikereket ért el művészi pályán. Fityke apja legutóbbi szerepét Lengyel József „Igéző” című írásából készült televíziójátékban alakította, nagy közönség sikerrel. Valóságos főszerep volt. Egyébként Fityke testvérei is „A fekete városban" mutatkoztak be a közönségnek, ők kiérték a tragikusan végződő újévi vadászatra. A vizsla család Szigethy Kálmán idomár tulajdona s a filmgyár gödöllői telepén él. Rendkívül fegyelmezett kutyák s mint Zsurzs Éva elmondta, egyes-egyedül csak gazdájuknak hajlandóak engedelmeskedni. Az ő parancsszavára azonban mindig mindent megtesznek, annál a bizonyos vadászati jelenetnél a rendező úgy tervezte, hogy a kutyát elaltatják. Fityke egészséges szervezete azonban semmiféle altatóra nem, reagált, a gazda parancsára azonban elvágódott a hóban. A vágóasztalon pedig olyan élethűen sikerült összeállítani a jelenetet, hogy valóban úgy érezte a néző, hogy a lőcsei főbíró halálra sebezte a vizslát. A felvételek során filmbéli gazdájának a Görgey Pált alakító Bessenyei Ferencnek nem engedelmeskedett Fityke, így kamerán kívül, a nézők számára láthatatlanul mindig ott járt Bessenyei előtt a vizsla gazdája, idomára. FEJÉR MEGYEI J5NSIK&] A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: BENKŐ KÁROLY Kiadja: a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SOGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. telefonok: Titkárság, panaszfelvétel: 11 —584. ipargazdasági rovat: 12-169. s. Belpolitikai rovat: 11-583. és 12-591. Mezőgazdasági rovat, sport és foto: 12-590. Szerkesztők: 12-532. Kiadóhivatal: Szekesfehervár, Március 15. és Velinszky László utca sarok. Telefon: 12-521. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj egy hóra 20 forint Index: 25 056. Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. Ernát megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehervár HÍRLAP Az anya nyelve-e az anyanyelv? Válaszol: Lőrincze Lajos A rádióban évek óta az egyik legnépszerűbb nyelvművelő műsort Lőrincze Lajos Állami-díjas professzor vezeti. Hétről-hétre visszatér az „Édes anyanyelvünk” adása. De miért „anya”-nyelv az anyanyelv? És miért „édes” az anyanyelv? Válaszoljon erre Lőrincze Lajos: — Azt hiszem, legtöbbünknek nem okoz gondot egy pillanatra sem, ha valamilyen hivatalos helyen erre a kérdésre kell válaszolnunk: mi az anyanyelve? Sőt, nyilván nagyon sokan egyáltalán nem is tudják elképzelni, hogy olyan ember is akad, akinek ez a kérdés gondot okoz. Pedig bizonyosan igen sok van ilyen: én is találkoztam eggyel, ha nem is személyesen. — Azt kérdezték tőlem egy hivatalból, mit kell írnia a bejelentőlapra egyik kartársuknak: angol vagy pedig magyar-e az anyanyelve? Mind a két nyelven jól beszél, az anyja angol, az apja pedig magyar. Mi a hivatalos álláspont ilyen esetben? — „Hivatalos” állásfoglalásról én nem tudtam, bevallom, ma nem tudok. Csak azt felelhettem, hogy sem az Akadémia Nyelvművelő Bizottsága, sem más nyelvtudományi intézmény nem illetékes ennek a kérdésnek az eldöntésében. — De hát nem döntő-e maga az anyanyelv szó? — tették fel a kérdést. Ez világosan mutatja, hogy az anyanyelv: az anya nyelve, tehát az a nyelv, amelyen az anya beszél vagy beszélt. Való igaz, hogy anyanyelv szavunkat így magyarázzuk. Czuczor—Fogarasi szótára — több mint száz évvel ezelőtt — ugyancsak így értelmezi: „Azon nyelv, melyet, mint mondani szokás, anyánk tejével szoptunk, anyáktól tanultunk”. Ez természetes is, hiszen a legtöbb esetben valóban az anya az, akitől a gyermek az első szavakat elsajátítja, akitől beszélni tanul. Ebből a tényből azonban aligha lehet szigorú jogi következményeket levonni. Úgy gondoljuk hát, hogy Értelmező Szótárunk meghatározását kell irányadónak tartanunk az anyanyelvre vonatkozólag: „Az a nyelv, amelyet az ember legjobban és legszívesebben beszél, s rendszerint az, amelyet gyermekkorában, főként anyjától tanult.” — Anyanyelvünk gyakori jelzője az édes. A szeretetet, a gyöngédséget fejezzük ki ezzel a szóval, így használja már Arany János is ezekben a soraiban: „Lessz-e költő, ki az édes anyanyelven Rólatok korának csudát énekeljen?” — Ma tehát semmi kétségünk sincs afelől, hogyan értelmezzük az édes anyanyelv kifejezést. Nem ilyen egyszerű azonban a dolog a régebbi nyelvhasználatban. Régen ugyanis főként így írták ezt a kifejezést: édes anyai nyelv. —Üdvözöljük hát az édesanyákat, akiknek, íme, kétszeresen is közük van anyanyelvünkhöz. Radnóti ügyvéddel lektoráltatott A mai közvélemény nemigen ismeri a cenzúrát, s ha hallott is róla, nem tartja lényegesnek, vagy egyszerűen zárt jogi fogalomnak tekinti. A magyar történelemben azonban hosszú ideig a szellemi életet megbénító hatása közismert. Kevésbé ismert azonban néhány történet, amely a korabeli cenzúratörvények és rendeletek kijátszásával kapcsolatosak. 1934-ben Pozsonyban jelent meg a „Barna Könyv Hitler Németországáról és a lipcsei perről” Fábry Zoltánelőszavával és Balogh Edgár szerkesztésében — a Baselben 1933 júliusában kiadott német nyelvű kiadvány alapján. A könyv Károlyi Mihályné segítségével került be az országba, ő így emlékszik vissza: „Ama nevezetes Barna Könyv nagy részét, mely Hitler szörnyűségeit adatokkal bizonyította be, én hoztam ki Németországból nagy viszontagságok között, öszszeköttetésben voltam egy föld alatt dolgozó elvtársnővel, aki szállította az anyagot. Windisch-Graetz Lajos herceg, aki a Gestapo szolgálatában állt, tudomást szerzett ottlétemről, jelentette gazdáinak, de szerencsém volt, sikerült idejében eltűnnöm Berlinből...” „Természetesen” tilos volt Magyarországon a marxista— leninista szellemű eszmeiségű könyvek terjesztése is, így láttak napvilágot az úgynevezett álcázott kiadványok — a kommunista könyvek klasszikus írók nevét (Goethe, Dickens, Mikszáth) vagy kitalált neveket viselő (Thompson-Madzsar József: Spanyolország múltja és jelene) köntösben. A szovjet alkotmányt például 1937-ben, Csehszlovákián át a „New York-i lány” címmel csempészték be az országba. Jellemző erre a korra, hogy Radnóti Miklós „Lábadozó szól’ ’című kötetét ügyvéddel nézette át, nyomdába adás előtt. Illyés Gyula „Rend a romokban” című verseskötetében fordult elő , a „Dózsa György beszéde a ceglédi piacon" című költeménye. A bíróság az osztályizgatás vádjával illette, a költő meggyőző érvelése nyomán azonban ezt kénytelen volt elejteni, maradt a vallásgyalázás vádja a „Megjelenik” című verse miatt — s talán nem is annyira a vallási „kegyelet” vezette a bíróságot tevékenységében, mint inkább azok a bizalmas jelentések, amelyek a versek idézésével „tanúsították” a költő „vörös” voltát, már a huszas évek elejétől. Vannak fő Üzletek Mikszáth szivarcsonkja és Chevalier szalmakalapja Színes hírt röppentett fel egyik külföldi hírügynökség a napokban a híres francia filmszínész és sanzonénekes Chevalier világszerte közismert szalmakalapjával kapcsolatban. Ez a szalmakalap, melyet miközben a bűvös melódiák felszálltak ajkáról, zsonglőr mutatványként forgott ujjai körül, úgy hozzá nőtt egyéniségéhez, akár Chaplinéhez a kis keménykalap. A nemrég elment művésznek ez a rekvizituma halála után számbelileg alaposan megszaporodott. Élelmes emberek tucatjával kínáltak szalmakalapokat kegyeletes művészbarátoknak és hobbys gyűjtőknek, mint Chevalier egykori tulajdonát, természetesen borsos áron. Mondani sem kell, hogy a kalapoknak nem sok közük volt a francia művészhez, aki félszázadon át ragadtatta el művészetével a francia közönséget és a világ filmpublikumát. Annál több a szóbanforgó egyének élelmességéhez. De ne higgye valaki, hogy élelmes és ötletes emberek csak Franciaországban vannak. Ami megesett Párizsban és francia föld más pontjain, arra van szinte tökéletesen azonos példa Magyarországon is a nagy palóc írónak, a születésének 125. évfordulójához érkezett Mikszáth Kálmánnak alakjával kapcsolatban. A Csabai kultúrtörténész csoport tagjai mondották el, hogy néhány esztendeje Balassagyarmaton gyűjtöttek adatokat Sántha Kálmánról, a nagy magyar tudós orvosprofesszorról, annak a palóc városban töltött éveiről és működéséről készülő monográfiához. Természetesen e munkájuk során elvetődtek a palóc múzeumba is, ahol Mikszáth íróasztalán ott látható egy vastag szivar csonkja. Az ehhez fűződő legenda szerint Mikszáth utolsó kéziratának papírra vésése közben hamvadt el háromnegyed részben a szivar. Nos, a Mikszáth-csikk története ezen a ponton érintkezik a francia sanzonénekes tömegesen „piacra dobott’ szalmakalpjának históriájával. Volt ugyanis a Mikszáth-családnak egy kedvesen könnyelmű, bohém atyafia. Nos, a fáma szerint, ez a fiatalember pénzzavarában valami isteni szikra folytán arra az elhatározásra jutott, hogy pénzt csinál. Elkezdte nagyban gyártani a Mikszáth-féle utolsó szivarvégeket és azt megfelelő áron irodalombarátok és műgyűjtők között forgalomba hozta. Mint a történet igazolja: nálunk is akadt ötlet, ha megszorult emberek pénzt akartak szerezni. Szerda, 1972. január 23. Milyen vastag a szalonna ? A tengerfenék mélységének megállapítására jól használják a hanghullámokat. Ugyanis a hajóról kibocsátott hang visszhang formájában visszatér a kiindulási ponthoz, így ismert terjedési sebességének, és az eltelt időnek a viszonylatából meg tudják a távolságot, vagyis a tenger mélységét állapítani. Hasonló elvek alapján ultrahangokkal mérik az élőállatok szövetének a vastagságát. Természetesen ilyenkor viszonylagosan kis távolságról és más hangsebességről van szó. Az ultrahang-visszhang eljárást először szarvasmarháknál, majd sertéseknél, újabban pedig baromfiaknál is alkalmazzák. A korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően hazánkban is egyre inkább, de a világpiacon szinte már kizárólag a sok húst, vagyis fehérjét és minél kevesebb szalonnát adó sertésfajták a keresettek. Az ilyen állatok tartása gazdasági szempontból sem mellékes, ugyanis a zsír előállítása sokkal többe kerül, mint a húsé. Nem mindegy tehát, hogy milyen állatot fognak tenyésztésbe. Így ott, ahol az állatokat tesztelik, vagyis megnézik mit tudnak, nagy szolgálatot tesz egy ilyen készülék. Nem utóvizsgálatokkal kell megállapítani a szalonna vastagságát, hanem élőállatokon tudnak gyorsan, még párosítás előtt tájékozódni, így a legjobb egyedeket tudják kiválasztani. Patyolatgép a központi levéltárban Ha az Új Magyar Központi Levéltárban őrzött 10—12 centiméter vastag iratkötegeket egymás mellé helyeznék, hat kilométer hosszú papírfolyamot alkotna. Ez a hatalmas dokumentumgyűjtemény — szocialista korszakunk történeti értékű nemzeti kincse — egyéb kezelés mellett folyamatos tisztítást, restaurálást igényel. A jelenleg folyó irattartósítás csak évi 30 méter anyag konzerválását oldja meg, kis hatásfoka mellett drága és valutaigényes, ezért csak az egyedi muzeális anyagok esetében használják. Az Új Magyar Központi Levéltár az Országos Levéltárral közösen kísérletet végez olyan módszer kidolgozására, amely lehetővé teszi a tömeges iratvédelmet. Hosszas próbálkozások után — mint dr. Réti László, az Új Magyar Központi Levéltár főigazgatója elmondotta — idén elkészül a tisztító berendezés, egy speciálisan átalakított Patyolat mosógép prototípusa. Ez a kísérletnek azonban csak technikai része, bonyolultabb, összetettebb feladat megtalálni azt a folyadékot, amely a tartósítás sokrétű követelményének megfelel. Problémát jelent, hogy egy-egy iratkötegen belül különböző papírminőségek és írásmódok találhatók. Az eddigiek során már elkészült egy olyan mosóanyag, amely a géppel, tintával, tintaceruzával írott szöveg esetében egyrészt kielégítő volt, de a pecsétet elhalványította. Miért verték meg Budán Casanovát? A vasárnapi kicsoda,micsodában szerepelt a 175 évvel ezelőtt született Casanova Giovanni Jacopo de Senigal, szerelmi botrányairól világhírnévre szert tett olasz kalandor. Budán, a Vízivárosban, a Batthyány téren ma is viseli nevét az egykori Fehér Kereszt fogadó, a rokokó műemléképületben berendezett jelenlegi éjjeli mulató. A katona, hegedűművész, csodadoktor, a párizsi lottó igazgatója a rokokó kor erkölcsének és pénzügyi szellemének egyik legtehetségesebb képviselője azonban aligha szállt meg ebben a budai fogadóban. Ugyanis a sok helyről történt számtalan menekülése után utoljára 1782-ben futamodott meg Velencéből, hogy Csehországba szökjék üldözői elől, s beálljon a Waldeck grófok könyvtárnokának. Sietős útja miatt aligha volt bőviben a pénznek, hiszen léhán megírt emlékezéseiben maga vallja, hogy Kosztsics Péter vendéglősnél szállt meg a tabáni Hadnagy utcában. Velence és Csehország közötti bolyongásai közepette érkezett Budára az 57 éves, öregedni nem akaró széptevő — bizonyára azért is, hogy a csodásnak mondott rácfürdői hévízben visszaszerezze elillant ifjúságát. Itt érte aztán a csúfos kudarc. Szemet vetett a rác vendéglős szépséges leányára, meg is szöktette, de annak udvarlói a Gellérthegy tövében elfogták és félholtra verték. Vérében fetrengve csak másnap tért magához. Átvánszorgott Pestre, Schneider József ötvösmesterhez — akivelüzleti viszonyban lehetett — és nála pihente ki budai botrányának fáradalmait. „Már attól féltem — írja rezignált hangon, — hogy a Dunába dobnak. Ha ez Velencében történik velem, laguna lett volna a sírhelyem!” Az eset történetéhez tartozik, hogy negyvenöt évvel ezelőtt a magyar napilapok és folyóiratok erősen vitatták, hogy a nevezetes Jacopo valóban járt-e hazánkban és valóságos „irodalom” keletkezett a „nagy” kérdésről. Híre jött, hogy most a dudicovi kastélyban, ahol a szélhámosság művésze a minden tudományban járatos, udvari csiszoltságú és a testi ügyességben kiemelkedő, csak a szerelemnek és a szerelemből élő világcsavargó élete utolsó éveit élte — Casanova emlékmúzeumot rendeztek be. 175 évvel halála után így emelkedett a halhatatlanságba.