Fejér Megyei Hírlap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

BP I ♦ E ✓ 2] __________________ M _ f*"” P"" 1 ^ /i C 8 V,UG proletárjai Ki a legény a garzonházban? g" | L Y Wmm I eovesuueteki Vezetné minden szinten... ——————— ---------------------------- | y||p (1 Ep ^ Csütörtök, ma cégvédelem- f I fi M plfll A ’1 I . ,972 febru4r 12 a társadalom eret ve! XXVII. évfolyam, ---------------------------- 40. szám Tudomány­technika író. ^ fillér [ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | |________________ Gyors információ Ha valaha igaz volt a szálló­ige, hogy a jó pap holtig tanul, akkor ma és holnap, de az emberiség irdatlan időtávol­ságaiban is, feltétlen örök ér­vényű marad. Legfeljebb mó­dosul a kornak, a kor gondol­kodásának megfelelően, ám a lényeg nem változik. Ezt látjuk megerősíteni társadalmunk­ban, mind szélesebb és szerve­zettebb formában. Még akkor is így igaz, ha a mai termelő, teremtő ember az idézett szál­lóige nélkül is érti, igényli az új ismereteket. Az előző eszten­dőben is tudósítottunk jófor­mán valamennyi, a közvetlen termeléssel, termelésfejlesztés­­sel és sok más ezzel összefüg­gő témakörben lezajlott tanács­kozásról. A mezőgazdaságban 1971- ben a termelés gyakorlati és el­méleti ismerteinek terjesztésé­ben, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lya irányításával ,a szakpropa­ganda helyi szervezetei, köztük a Magyar Agrotudományi Egye­sület igazolta változatlanul pél­dás szervező­készségét, és azt a látókört, amiből nem maradha­tott ki a sajátságának megfele­lő program. Maradjunk csak a mezőgazdasági nagyüzemek te­rületén. A mező-, az élelmiszer­es a fagazdasággal összefüg­gésben több mint húsz alka­lommal szerezhettek a különfé­le termelési ágazatokat irányító szakemberek gyors és használ­­ható információt. A múlt évi mezőgazdasági rendezvények tárgya jelzi meg­győzően, hogy a szervezők mindinkább értik, tudják mi kell, mi a fontosabb a termelő nagy­üzemnek. Ismételnénk, haszon­­talankodnánk ,ha most részle­teznénk valamennyi rendezvé­nyülk hasznát. A két fő ágazat, a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés legfontosabb ter­mesztés-technológiai, tenyész­tési és technikai fejlesztésében egy éven belül annyi tudomá­nyos információhoz jutottak, amihez foghatót az előző évek egyikében sem tudunk kiemelni. A mai termelő ember gondol­­kodásából csak elvétve hiányzik a kérdés: megéri-e a jelzett ta­pasztalatért utazni, időt, pénzt költeni. Statisztikánk alapján az említett húsz valahány tapasz­talatszerzési találkozón kétez­ren vettek részt. Ez a létszám azok számára mond többet, akik az előző évekből emlékez­nek a hasonló rendezvények iránti érdektelenségre. Ne rész­letezzük az okokat, hiszen a lé­nyeg csaknem mindenre vála­szol. A mezőgazdasági nagy­üzemekben gyarapodott az ag­rárszellem, a legtöbb helyen fő­iskolai, egyetemi rangú a szab­­iányítás. Egymagában azt je­lenti ez, hogy szinte létkérdés­nek tekintik a tudományos ter­mesztési módszerek alkalmazá­sát. Egyébként is ez a tulaj­donsága erősödik ma vala­mennyi agrárgazdaságnak. E sajátos információszerzés haszna egyértelmű, és talán még a legmaradibb környezet­ben sem vitatott. Esetenként még számokkal, összegekkel is elképzelhető pontosággal ki­mutatták mennyit ér az, hogy itt van a ,,kert alatt" a Magyar Tudományos Akadémia marton­­vásári kutató­intézete, erdőháti gazdasága, a tordosgyúrói faj­takísérleti intézet, a rendszeres növényvédelmi, az állatfajon­ként szervezett állattenyésztési tapasztalatszerzés, stb. Értékesnek tartják az 1971. évi mezőgazdasági rendezvé­nyeiket, de az idei program mintha valamivel jobbnak lát­szanék. Hogy mégis mennyit ér, a gyakorlatban majd választ kapunk rá. (pdf) ­lilst tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Javult a közrend és közbiztonság Az időzítés, az azonos té­mák tárgyalása úgy hozta, hogy egymást követő napo­kon adunk tudósítást me­gyénk közrendjéről, közbiz­tonságáról. Kedden ugyanis dr. Szénási Géza legfőbb ügyész sajtótájékoztatóján értékelte az országos, és ezen belül megyénk bűnözési sta­tisztikáját. Tegnap pedig a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága dr. Kovács Sándor rendőrfőkapitány előterjesz­tése alapján tárgyalta me­gyénk közrendjét és közbiz­tonságát. A lakosság nyugodt viszo­nyok között él és dolgozik, vagyis szilárd a közrend, és közbiztonság. A nyugalmat nagymértékben zavaró bűn­­cselekmény — egy-két kivé­teltől eltekintve — nem for­dult elő. A bűncselekmények 3,1 százalékos csökkenése számottevő eredmény, amel­lett, hogy a lakosság mozgá­sa, az idegenforgalom első­sorban a két városban növe­kedett. Ez azt is jelenti, hogy a becsületes emberek mellett több büntetett előéletű, visz­­szaeső, munkakerülő, csavar­gó érkezett megyénkbe. A fertőzöttség veszélye a két városban, a járási székhelye­ken, Bodajkon, a Velencei-tó környékén, Száron, Sárke­­resztúron, Lepsényben, Enyingen, Ercsiben és Me­zőfalván a legszembetűnőbb. Bár az ercsi rendőrőrs meg­szervezése óta ebben a nagy­községben javult a helyzet. Az ismertté vált bűncse­lekmények több mint há­romnegyedét állampolgárok személye ellen követték el. A népgazdaság elleni bűn­ügyek elsősorban a deviza­­gazdálkodás megsértésében, üzérkedésben, míg a társa­dalmi tulajdont károsító bűntettek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és vízgazdál­kodás, erdő- és faanyaggaz­­dálkodás területén nyilvá­nultak meg. E vonatkozásban a belső ellenőrzés, a bizonylati fe­gyelem szilárdítása, a mező­őrök, rendeztek hatékony munkája javíthatja a hely­zetet. A végrehajtó bizottság felhívta a szakosztályok fi­gyelmét, a jelentés terüle­tükhöz­ kapcsolódó megálla­pításaira. A vitában többen foglalkoztak a visszaeső és a fiatalkorú bűnözőkkel. Hang­súlyozták a tanácsoknak az utógondozásban jelentkező feladatát. A büntetés letöl­tése utáni elhelyezkedés, a beilleszkedés figyelemmel kísérése megelőző tevékeny­ség. Juhász János, a Köny­­nyűfémmű igazgatója az utóneveléshez fűzött észrevé­telt. Szerinte a vállalatoknál több büntetett előéletű mun­kába állítására, utógondozá­sára nyílna lehetőség. A közrend és közbiztonság minden részkérdését alapo­san ellenőrző jelentésből és a vitából sem marad ki a társadalmi segítség, a mun­kásőrség, az önkéntes rend­őri hálózat, a karhatalom eredményes közreműködése. Ezzel együtt ismerte el és mondott köszönetet a végre­hajtó bizottság azoknak, akik felelősségből tettek és ezután hivatásból vagy társadalmi felelősségből tettek és ezután is tesznek az ügyért. * Tájékoztatóként szerepelt még a végrehajtó bizottság ülésén az ár- és belvízvéde­lem. Erre a feladatra a ta­nácsaink az előző ötéves tervben 12,5 millió forintot fordítottak. A jelenlegi öt­éves tervben vízkárelhárítási és vízrendezési munkákra a tanácsi fejlesztési alapból és a költségvetésből 27,4 millió forintot költenek. Az ár- és belvízveszély el­leni védekezés a vízügyi igaz­gatóság és a tanácsok közös feladata. A védelemhez szük­séges eszközöket, anyagokat és gépeket az adonyi rak­tárban tárolják. Jelenleg vízfogyasztási kor­látozások vannak érvényben, de a felkészülés ez esetiben sem haszontalan dolog. Több mint 20 kilométer hosszúság­ban érinti megyénket a Du­na, ennek védvonala a 6-os főközlekedési út töltése. A múlt évben a KDT Vízügyi Igazgatósága 14 millió forint értékű munkát végzett több csatornán, vízfolyáson. A ta­nácsok is számos hasonló belterületi vízrendezési fel­adatot megoldottak. n. e. Jól kezdődött az év a kohó- és gépiparban Alapos előkészületek után jól indult az idei év a kohó- és gépiparban — mondta Kiss Ernő kohó- és gépipari minisz­terhelyettes az MTI munkatársának.­­ A vállalatok össze­hangolták piaci lehetőségeikkel a termelést, így már az év első hónapjától egyenletesen termelnek. A kohászat produk­tuma 7,3 százalékkal nőtt (ezen belül 10 000 tonnával több nyersvasat, 16 000 tonnával több acélt és 28 000 tonnával több hengerelt árut gyártottak), a gépiparban pedig 8,3 száza­lékkal volt magasabb a termelés, mint tavaly januárban. A gépipari termékek közül legnagyobb ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt a közlekedési eszközök és a fémtömeg­cikkek gyártása, utánuk a legdinamikusabban a műszeripar termelése fejlődött. A külföldi értékesítés a termeléshez hasonló mértékben növekedett, s bár az export teljesítéséről pontos januári ada­tok még nincsenek, a jelek szerint a továbbiakban sem lesz értékesítési gondjuk a KGM-vállalatoknak. Az éves tervek szerint ugyanis 8 százalékkal több terméket exportálnak az idén, s az összes export 80 százalékát lekötötték már a kül­földi megrendelők. Különösen sok közlekedési eszköz, külön­böző gép, és híradástechnikai cikk eladására kötöttek eddig megállapodást, s a folyamatban levő tárgyalások azt mutat­ják, hogy a kohó- és gépipar valamennyi terméke elkel. (MTI) Tornaterem a pincében Terveznek a pázmándiak Domák András pázmándi vb-titkárnak alaposan meg­sokasodott mostanában a teendője: öthónapos tanfo­lyamon van Pók János ta­nácselnök, és ilyenkor min­den munka az elnök válláról is az övére hárul. Amikor a napokban betoppantam hoz­zá, éppen egy vaskos, géppel írt füzetet tanulmányozott. Címe: Pázmánd községpoliti­­kai terve. — A jövő héten kerül a tanácsülés elé jóváhagyásra, — mondja a fiatal vb-titkár. — Már „összeállt", de azért tanulmányozom, hátha akad még benne valami javítani való. — Mit tartalmaz a terv? — Tessék beletekinteni. Nehéz volna részleteiben számot adni egy sűrűn gé­pelt, 16 oldalas tervezetből, ezért csak belemarkolva, a leglényegesebbjét kivéve néz­zük meg, mit is szándékoz­nak megvalósítani az idén ebben a 2300 lakosú község­ben. — Nyolcszázezer forintot költünk majd el költségve­tésből, ebben benne van fél­millió forint állami támoga­tás is. Van ugyanis egy út­unk, az ún. Orvos-köz, amelynek ki­kövezése, 200 méter hosz­­szan, most már nem tűr ha­lasztást. Ez makadám út lesz és pontosan elviszi a félmil­liót. . . Olvasom, hogy tornate­rem építésére is készülnek. — A gyermekek tornász­­tatása régi gondja az iskolá­nak. Rájöttünk, hogy az egy­kori kastély — a mostani is­kola — alatt levő óriási pin­ce megfelelő átalakítással al­kalmas lesz tornateremnek. Szakértők is felülvizsgálták elgondolásainkat, jónak ta­lálták, így 50—60 ezer forin­tos költséggel és természete­sen a szülők, társadalmi mun­kájával megépítjük , a torna­termét. Jelenleg ugyanis a művelődési háznak erre egy­általán nem alkalmas termé­ben, tornásznak a gyermekek. Mivel ez a terem­ is felújítás­ra szorul — tornaóra után valósággal sarat köpnek a­ ta­nulók —■ nagy áldás lesz az új tornaterem. Szigetelése, lepadlózása, fűtése és szel­lőztetése is megoldódik. Olvasom a tervezetben: a község sokat küzd a belvíz-e­zel, ezért a vízlevezető csa­tornákat most már sürgősen meg kell építeni. Esőzések idején nagy a sár, vendég­­marasztaló, ezért sok utcá­ban még járdát kell építeni. Baj van a szeméttárolással: helytelen falusi szokás, hogy a szemetet kiöntik a ház elé. Szigorú rendelet írja elő, hogy a lakosság csak a ki­jelölt szeméttárolóban he­lyezheti el a szemetet. Egyébként a termelőszövet­kezet hamarosan megindítja a Tsz-Híradót, és ebben teret adnak a közhasznú községi tudnivalók publikálásának. A pázmándiak régi sérelme volt,­­hogy a 250 lakost szám­láló Újtelepen nincs megfe­lelő vegyesbolt. Ezt mi is több ízben szóvátettük a Hír­lapban. Ez az áldatlan hely­ezet nem sokáig áll fenn, mert a Gárdonyi ÁFÉSZ megvá­sárolt egy újonnan épített családi házat és abban ala­kítja ki a minden igényt ki­elégítő vegyesboltot. — Bajban vagyunk a szol­gáltató iparral, — mondja Domnak András vb-tit­kár, — ezért szívesen látnánk köz­ségünkben 2—3 kőművest és 1—2 fodrászt. A tsz építőbri­gádja leginkább csak házon belüli munkákat végez, ezért akadozik nálunk az építke­zési tatarozás. A község ke­nyérellátása — úgy tűnik —­ megoldódik, mert a péküze­met jelenleg bérlő sütő-kis­iparos megvásárolja a mű­helyt a tsz-től és saját keze­lésében üzemelteti. Termé­szetesen a községtől minden segítséget megkap, a törvé­nyes kereteken belül. — Panaszkodik a lakosság a zöldségellátásra. — Jogosan. A jelen­leg meglevő zöldségbolt ellátása nem megfelelő, ezért vagy a tsz, vagy háztáji társulás út­ján megpróbálunk az ellátá­son javítani. — Építkezés, telkesítés? — Nagyobb lakásépítke­zést államilag nem tervezünk ebben az évben. Van azon­ban 159 beépítetlen telek a községben, ezek beépítését most már ha kell, admi­nisztratív eszközökkel is elő­segítjük. A beépítést rendelet írja elő. Ezen kívül még szá­mos más apró teendőnk van, amelyek végrehajtásához na­gyon számítunk a népfront, a nőbizottság, a KISZ, a Vöröskereszt és a tsz támo­gatására. Balogh József Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazik Romániába A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban Kádár János elvtársnak, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével magyar párt- és kormányküldöttség utazik Bukarestbe hivatalos baráti látogatásra. (MTI) Küldöttgyűlések a fogyasztási szövetkezetekben • Megkezdődött a fogyasztá­si, takarék- és lakásszövet­kezetek küldöttgyűléseinek sorozata. Ezeken a gyűlése­ken adnak számot a több mint kétmilliós mozgalom képviselőinek a fogyasztási szövetkezetek nemrég lezaj­lott VII. kongresszusának munkájáról, ismertetik a szö­vetkezetek szocialista to­vábbfejlődésével, a gazdasá­gi célokkal kapcsolatos hatá­rozatokat, állásfoglalásokat. Februárban 580 fogyasztási valamint több mint 800 taka­rék- és ugyancsak mintegy 800 lakásszövetkezet tartja meg küldöttgyűlését. A SZÖVOSZ-tól kapott tá­jékoztatás szerint a fogyasz­tási szövetkezetek küldött­­gyűlésein jelentős eredmé­nyekről adhatnak számot: 1971-ben az áfész-ek 41 milli­árd 216 millió forint értékű kiskereskedelmi, a szövetke­zeti vendéglátók pedig 1 mil­liárd 688 millió forintos üz­leti forgalmat bonyolítottak le. Ez az előző évhez képest a kiskereskedelemben 11,2, a vendéglátásban 9,3 százalé­kos növekedést jelent. Erősödnek a Vöröskereszt nemzetközi kapcsolatai A Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenysége, kapcsolatainak fejlesztése szempontjából igen jelentős állomás volt az 1971-es esz­tendő — mondották a szer­vezet országos központjában, ahol most összegezték a ta­pasztalatokat. — A testvér­­szervezetekkel kialakult kap­csolatok élénkülését jelzi, hogy a Magyar Vöröskereszt képviseletében 14 delegáció járt külföldön. Hazánk pedig 31 ország delegációját fogad­ta. Idei nemzetközi tevékeny­ségünk arra irányul, hogy to­vább szélesítsük együttmű­ködésünket a szocialista or­szágok szervezeteivel, és bő­vítsük kapcsolatainkat a fej­lődő országok Vöröskereszt­jeivel is. Egyes nyugat-euró­pai államok nemzeti Vörös­kereszt társaságaival kétol­dalú kapcsolatot építünk ki. Arra törekszünk, hogy sajá­tos eszközeinkkel támogas­suk az európai biztonsági ér­tekezlet, valamint az antiim­­perialista világértekezlet ösz­­szehívását célzó erőfeszítése­ket. Folytatjuk az agressziót szenvedett vietnami nép, az arab menekültek, valamint a fegyveres konfliktusok áldo­zatainak és a természeti ka­tasztrófák által sújtott orszá­gok lakosságának erkölcsi és anyagi támogatását. A szét­szakadt családok egyesítése érdekében keressük az együttműködést azokkal a szervezetekkel, amelyek a külföldön élő magyarokkal a kapcsolat felvételét elősegít­hetik — fejezték be a tájé­koztatást.

Next