Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

6 Kossuth rádió 8.20: Behár György: Bolero. 8.26: Harsan a kürtszó! A Gyer­mekrádió műsora. 9.01: A Rádió Operaszínpada: Erkel — Bánk bán. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Az operaközvetítés folytatása. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Melódiákoktól. 13.43: Önálló várospolitika. Ri­port. 13.58: Csacsiszerenád. Enye­­di György mesejátéka (Ismétlés) 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Gyurkovics Mária énekel. 15.24: Rádióiskola. 16.00: A világgazda­ság hírei. 16.03: Petőfi-kalendá­­rium. 16.11: A modern külkeres­kedelem. Előadás. 16.21: Kórus­pódium a Zeneakadémián I. rész. 16.51: Polkák. 17.0­5: Franck: Preludium, korál és fuga. 17.25: A fonogramtól a sztereolemezig. 17.45: Találkozásom esőistennel. Passuth Lászlóval beszélget Mé­száros Tamás. 18.00: Könnyűze­nei Híradó. 18.30: A Szabó csa­lád. 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zenekarának hangversenye. 20.30: A néppel tűzön-vízen át! Részletek a Ma­gyar Rádió érsekújvári és var­sói Petőfi-estjéből. 21.13: A Ma­gyar Rádió és Televízió népi ze­nekara játszik, Kozák Gábor Jó­zsef vezetésével. 21.40: Giuseppe di Stefano énekel. 22.15: Közve­títés a Magyarország—Kínai Nép­­köztársaság jégkorong VB-mér­kőzésről. 22.35: Huszonöt perc sanzon. 23.00: Dinu Lipatti zon­gorázik. 0.10: Lakatos Lajos cimbalmozik. Petőfi rádió 8.05: Barokk zene. 9.03: Az Ál­lami Népi Együttes felvételeiből. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. II. 40: A hétköznapok etikája. III. rész. 12.00: Szimfonikus ze­ne. 14.00: Randevú kettőtől— hatig. . . 18.10: Mi lett velünk? Vitnyédi lányok. Dokumentum­­műsor (Ism.). 18.40: Reményi Ede, a szabadságharc muzsikusa (Ism.). 19.05: Vass Lajos népdal­­feldolgozásaiból. 19.24: Piros sza­lagok. Dokumentumműsor. 19.54:­­Jó estét, gyerekek! 20.25: Új könyvek (Ism.). 20.28: Hangle­mezgyűjtőknek. 21.28: Epizódok Győri Dezső: Viharvirág című regényéből. 22.03: Kálmán Imre operettjeiből. 22.25: Brahms: A- dúr szerenád. 23.15: Nótacsokor. URH 18.10: Angol társalgás középha­­lakóknak. 24. lecke. 18.30: Zenei panoráma. 19.14: Tudósok a mik­rofon előtt­. 19.29: A Tátrai vo­nósnégyes játszik. 20.18: A dzsessz kedvelőinek: Stan Kenton és ze­­n­ekara játszik. 20.35: Régi ope­ramuzsika. 21.02: Paul Badura- Skoda zongorázik és vezényel. 22.10: Rádiószínház: A nappali. Ebba Torstenson rádiójátéka. Rádióműsor t­elevízióműsor Budapest 8.05: iskola-tv: Számtan-mér­tan (Alt. isk­. 5. oszt.). Tizedes törtek összeadásával, kivonásá­val kapcsolatos gondolkodtató feladatok. 9.00: Környezetisme­ret (Ált. isk. 4. oszt.). A cukor­répa. 9.25: Battonyától—Debre­cenig. Debrentől április 4-ig. A tv politikai tanfolyamának adá­sa a­ honvédség részére. 9.55: .Történelem (Ált. isk. 5. oszt.). .A rómaiak hazánk területén. 11.05: Osztályfőnöki óra (Ált. isk. 6— 7—8 oszt.). Hol vág' Vtzár? ..Hazafiság és nemzetközi...cg'’ c. témához. 13.10: Számtan-mértan (Ism.). 14.00: Környezetismeret (Ism.). 14.55: Történelem (Ism.). 15.55: Osztályfőnöki óra (Ism.). 16.58: Hírek. 17.05: Zsebtévé... 17.35: Napilapok, hetilapok... Miről ír a világsajtó? 17.55: Klubról-klubra. Mi így csinál­tunk klubot.. 13.45: Reklámműsor. 18.50: Játék a betűkkel. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ho­gyan élünk 2073-ban? Kállai Ist­ván műsora. 21.00: A fiatal Ver­di: Macbeth. Opera-keresztmet­szet. 22.30: Tv-híradó - 2. ki­adás. Kísérleti (2.) műsor MÉG EGYSZER! Ismétlés feb­­ruári műsorainkból. 20.00: Rideg Sándor: A vándor péklegény. Részlet a „Péklegé­­nyek, költők, huszárok” című műsorból. Kb. 20.25: Nagy Lajos: Egyiptomi íródeák. Részlet a ,,Krétarajz Nagy Lajosról” című műsorból. 20.40: Mai magyar egyfelvonásosok a képernyőn. Hubay Miklós: Te Imre, itt va­lami ketyeg. Részlet az „Agyúra verébbel” című műáárból. 21.10: Ránki Dezső zongoraművész hangversenye a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan dísz­terméből (Színes!) 21.40: „Szent tiszta művész, Giottó jó utóda” Portréfilm Gulácsy Lajosról (Színes!) Osztrák tv I. 18.00: Angol nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát gyerekek. 18.30: Ál­latok paradicsoma. 19.0­­: Oszt­rák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Mi va­gyok én? Vidám műsor. 2 1.05: Az Anschluss napjai. Dokumentum­­műsor. 20.33: Tv-hí­adó. Osztrák tv K­. 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv­­híradó. 20.00: Az ORF ma este. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuá­lis események képekben. 20.15: A túlvilág. Játékfilm. 21.35: Oszt­rák képek. 22.20: Tv-híradó. Jugoszláv tv 16.40: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Kis világ. 18.30: Tudomá­nyos stúdió. 19.15: Műkedvelők a­­színen. 20.30: Nyitott képernyő. 21.15: A Forsyte Saga. 22.25: Komolyzene. Pozsonyi tv 14.00: Iskola-tv. 16.05: Öveges professzor kísérletei. 16.35: Tele­sport. 17.05: Fiatalok horizontja. 18.00: Esti mese. 18.10: Az An­tarktiszon voltunk. 18.40: Mun­kásdalok. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Dal Po-Langról. 20.00: Ismerik Orbánt? NDK film. 21.40: Tv­híradó. 22.00: Napjaink szemszö­géből. 22.25: A demanovai bar­lang nagydíja. B­eszélik, hogy: A pénz az OTP-nál van BIZONYÁRA sokan emlé­keznek még a néhány év­vel ezelőtt közszájon forgó történetre, amely szerint a külföldi üzletember Buda­pestre jön tárgyalni, körül­veszik az esti fővárosban és magyarázzák neki, hogy ez ez, az meg az. Ő mindenre bólogat, közben nézi az üz­letek kivilágított cégtábláit, a neonfel­iratokat, majd a vá­rosnézés végén azzal a kér­déssel fordul utómrazsaliljához, hogy mielőtt hazautazik, sze­retne találkozni Mr. OTP-vel, bizonyára ez az úr lehet Ma­gyarországon a leggazdagabb üzletember, mert na­gyon sok helyen látni a reklámját. Megtörtént-e ez a valóság­ban, vagy sem, hát ezt leg­feljebb találgatni lehet, de mindenesetre tény, hogy az OTP heti sajtótájékoztatóján, amelyen a tavalyi eredménye­ket és az idei terveket ismer­tették, valósággal röpködtek a milliárdok, kiderült, hogy az OTP-nak csakugyan ten­gernyi a pénze, tehát csak­ugyan­ a leggazdagabbnak te­kinthető ebben az országban, amelyet pedig köztudomású­lag nem sorolnak a leggazda­gabbak közé. Kapkodják önök is a fejüket: a lakosság takarékbetét gyanánt 55 mil­liárd forintot tart az OTP- ban, a közületi betétállomány mintegy 10 millárd. A pénz tehát csakugyan az OTP-nál van, amelynek ha­talmas apparátusa behálózza az egész országot. Jelenleg 552 úgynevezett hálózati egy­sége van, de ez még semmi, a Takarékpénztár ügynöksé­geként végzi betétgyűjtő te­vékenységét a posta 11185 hi­vatala is. Az ember nem te­het mást, mint nagy tiszte­lettel megemeli a kalapját egy ilyen mammutszervezet előtt, nem csoda, ha az OTP- fi­ókokba belépő alázatos ügy­felek rendszerint kézicsóko­lommal köszönnek, hiszen a takarékpénztárak alkalma­zottai között amúgy is a nők vannak nagy többségben. Másrészt a pénz a szocializ­musban is hatalom, s a ha­talmat tisztelni illik, ha bár­ki hosszú életű akar lenni a földön, akarom mondani hosszú lejártú kölcsönt pró­bál igényelni. Nézzünk azonban egy kissé a számok mélyére, ha már a páncélszekrényekbe nem na­gyon pillanthatunk be. Kié voltaképpen ez a sok pénz? Minthogy a zöme a lakosság takarékbetéteiből tevődik össze, így végeredményben a miénk. Mi fizettük be a kü­lönböző OTP fiókokba és postahivatalokba, méghozzá teljesen önként és örömmel. Ez a közösségi szellem igazán megható megnyilvánulása, mert bárki tarthatná a szal­mazsákban, bevarrva kabátja bélésébe, elásva a kertben, de nem, mi takarékbetétre adjuk megspórolt pénzünket, használja és forgassa az OTP a maga hasznára, s a haz­a javára. Ez az ötvenöt milli­árdnyi betét azt jelenti, hogy országunk minden lakosára a csecsemőket is beleértve át­lagosan mintegy 5 és fél ezer forintnyi takarékbetét jut, csak azt tudnám, hogy az enyém kinél van. Ez a tény azonban azt mu­tatja, hogy magamat kivéve lakosságunk kifejezetten ta­karékos természetű, évről év­re többet rak be az OTP-hez, pedig el is költhetné, igazán volna mit venni a forintötve­nes pattogatott kukoricától a nyolcvanezer forintos bundá­ig, ő azonban inkább spórol. Ami egyben azt is mutatja, hogy lakosságunk minden ellenkező híreszteléssel szem­ben bízik a forint értékálló­ságában, nem esik pánikba az ismétlődő dollárválságok híreire sem. . Másfelől akadnak a spóro­lással ellentétes tendenciák is. A sajtótájékoztatón nyo­matékosan hangsúlyozták, hogy az OTP igen fejlett hi­tel- és kölcsönpolitikája ered­ményeként ez év végére csak­nem negyedmilliárd forint értékben leszünk eladósodva. Finomabban kifejezve 1973. decemberében ennyi lesz a lakossági hitel állománya, nagyrészt lakásépítés és vá­sárlás finanszírozása címén. Pedig már jelenleg is min­den ötödik magyar család­nak van lakásépítési, illetőleg vásárlási hitele, mert egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Lehetne ezzel kapcsolatban korholó vagy akár bíráló sza­vakat is ejteni, hangoztatva, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, s csak akkor vegyünk nagyobb érté­kű dolgot, ha már együtt van rá a pénzünk. Én azon­ban ezt nem mondom. Tiszte­lem, sőt szeretem az OTP-t, valósággal rajongok érte, fon­tos és nélkülözhetetlen intéz­ménynek tartom. REMÉLEM, el is olvassák, akiket illet, mert a napokban adtam be személyi kölcsön iránti kérelmemet. Eddig még nem kaptam rá választ. Ké­résemet megismételve mara­dok megkülönböztetett tisz­telettel . Árkus József HÍRLAP Tavaszi fáradtság? *T­avasz — megújhodás, tavasz — fiatal­­­­ság, tavasz — az ébredő természet és hosszan sorolhatnám ennek a szép évszaknak szebbnél szebb szinonimáit. Napjainkban még egy fogalom került szoros kapcsolatba a tavasszal: a fáradtság. Kétségtelenül léte­zik, többnyire a vitaminszegénység, a nap­­­fényhiány okozta bágyadtságot, levertséget nevezzük tavaszi fáradtságnak, de hajlamo­sak vagyunk mindent erre kenni, még a báli éjszakák utáni másnaposságot is. Ellentmondásos dolog az, ha mind gyak­rabban panaszkodunk tavaszi fáradtságra, mikor évről évre több vitamindús gyümöl­csöt, mirelit zöldfőzeléket fogyasztunk telen­te, nem is beszélve a tablettában bevett vi­taminokról. A fáradtság, a munkahelyeken néhol „vérszegény” munkateljesítmény azon­ban vitathatatlan tény, csakhogy ez nem ki­zárólag tavasszal tapasztalható, hanem egész évben és legtöbbször az ilyen fáradtságnak nincs köze semmiféle vitam­in-hiánybeteg­­séghez. Ennek okait célszerűbb életvitelünk­ben keresni. Világjelenség a rohanás, a felfokozott élet­ritmus. A tudományos-technikai forradalom­nak mozgalmasító hatása van életritmusunkra is. Általánosnak tekinthetjük, hogy kávét és más doppingszereket fogyasztunk, viszont kirándulni, sportolni „nem érünk rá” és mind jobban elterjed az az elv, hogy „ki so­kat alszik, keveset él.” Szocializmust építő társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Ez nemcsak elv, nemcsak jelszó, de államünk, társadalmunk mindennapi gyakorlata is. A legkézenfek­vőbb tényekkel bizonyíték: — a munkaidő napi nyolc óra, vagy ennél kevesebb, — gyermekgondozási, anyasági szabadság és se­gélyek — szakszervezeti, vállalati üdülők, kedvezményes üdültetések. Ezért döbbenetes az az ellentmondás, hogy hiába nő a szabad idő, az emberek mégsem fordítanak több időt pihenésre, kikapcsolódásra. Mindenkit más és más ösztönöz életritmu­sának fokozására. Jogos tehát a kérdés, hogy ki miért siet? Van aki azért rohan munka után, hogy mielőbb családjával lehessen, de egyre többen lesznek azok, akik másodállá­suk teendőit intézik, vagy éppen maszekol­­nak, fusiznak. Az utóbbi típusnál, természe­tesen nem azokra gondoltam, akik aktív pi­henésként barkácsolnak, hanem azokra, akik ily módon egészítik ki fizetésüket. Az egyik állami iparvállalatnál egy asz­­szonyka kéréssel fordult a vállalata vezetői­hez, miszerint szeretné, ha szabad szombat­jait azokon a heteken vehetné ki, amikor délutános műszakbeosztásban dolgozik. Ké­rését azzal indokolta, hogy férje azokon a szombatokon szintén szabad napos és ezért nem ér rá elmenni gyerekükért az óvodába. A vállalat vezetője nem értette meg azonnal, hogyan lehetséges az, hogy valaki pihenő napján nem tud elmenni a gyerekért az óvo­dába, de az asszonyka megmagyarázta, hogy férje ezekre a napokra maszek munkát vállalt. A fent leírt probléma több szempontból is figyelemre méltó. Először is azért, mert elég gyakran felmerülő probléma, a társadal­mi, csoport­érdek ütközik itt az egyéni ér­dekkel. Másodszor az sem elszigetelt jelen­ség, hogy egyesek munkahelyükön pihenik ki a maszek munkák fáradalmait. Amikor fő­­foglalkozásuk munkahelyén véget ért a műszak, felfrissülnek és nagy hévvel vetik magukat másodállásuk feladatai közé. Felesleges ebbe beleártanom magam, mondhatná bárki, ez a vállalatvezetők dolga. Kívülről, az utcáról nem lehet javítani a munkamorált, kibiceléssel nem lehet inten­zívebbé tenni a termelést. Valóban. Viszont aggaszt, hogy a munkahelyükre pihenni já­róknak, környezetükben nagyobb a becsületük. Igyekvő, szorgalmas, a családjáért mindent megtevő embereknek mondják őket, de az sem ritka, hogy a közösség érdekeire hivat­kozva halmoznak állást állásra, vagy­ fize­tést fizetésre, s nem egyszer olyan fizetést vesznek fel, melynek nincsen munkafedezete. Nehéz ezekkel az érvekkel vitatkozni, hi­szen el kell ismerni azt is, hogy sokan főfog­lakozásukban, másodállásukban egyaránt maximális teljesítményt nyújtanak. Mégsem hajolhatok meg az érveknek látszó problé­mamegkerülés előtt. Ezek a becsületes, tö­rekvő emberek tönkre teszik szervezetüket. Napi hat-nyolc kávé, két doboz cigaretta — hányán, de hányan fokozzák így élet- és munkatempójukat? „Senkinek semmi köze hozzá, hogy mit csinálok, magam teszem tönkre nem mást!” Hangzik a hetyke válasz, t ha valaki jószándékúan figyelmezteti a szu­pergyors tempóban élőket. Pedig felelősek a magukkal szemben elkövetett életerő pazar­lásért, mégpedig családjuknak, munkatár­saiknak, az egész társadalomnak, hiszen a legfőbb érték az ember! Csak csodálkozunk a magunk és mások ingerültségén, tavaszi fáradtságot emlegetünk tavasszal, nyáron frontátvonulást, ősszel a napfoltok és így to­vább. Csak az egészséges életmód hiányát nem nevezzük nevén. Csak környezetünkben látjuk a hibát, az „okait” fáradtságunknak, holott magunkban, időbeosztásunkban kelle­ne keresnünk azokat. /A­zonnali megoldást hiába is keresnénk,­­­­ hiszen a következményeket, a tünete­ket lehet csak drasztikus módszerekkel ke­zelni. Az okokat — melyek közé odaállíthat­juk a harácsolást, az önzést, státuszszimbó­lumok hajszolását éppúgy, mint a jószándék­ból, az önzetlenségből, a másokon segíteni akarásból adódó erőnket meghaladó felada­tok vállalását és teljesítését — már sokkal nehezebb. Türelemmel, az önismeret fejlesz­tésével, egészséges közszemlélet kialakításá­val, a szabad idő ésszerű kihasználásával, belső környezetünk védelmével tehetünk so­kat a magunk és mások egészséges életvi­teléért. Lovas Gábor (1 KÖNYVESPOLC ) Mellére: Válogatott színművei A kötet a nagy francia vígjátékíró halálának 300. évfordulójára jelenik meg. A válogatás vígjátékai kö­zül 5 a közelmúltban több­ször megjelent a Diákkönyv­tár sorozatban: a Tartusé, a Danávi György, a Fösvény, a Tudós nők, valamint a pálya­záró mű, a Képzelt beteg. Az új válogatás időrend­ben közli a darabokat. A leg­korábbi, a Nők iskolája a házasság, a felszarvazás kö­rüli férfi fondorlatot és női praktikák ábrázolásával már a sajátos ironikus, kesernyés Moliere-i hangot üti meg. A Don Juan az európai dráma­irodalom sokszor feldolgozott témáját kesernyésen, filozofi­kusan, erős vallásellenes él­lel és tragikus végkifejlettel formálja meg. Sok vitát, ér­telmezési kísérletet váltott ki az Embergyűlölő (ismert címváltozata: Mizantróp), az író ember- és társadalom­­kép keserű összegezésének tartja az irodalomtörténet. A Kazinczy fordításban olvas­ható Botcsinálta doktor vér­bő, igazi bohózat; az Úrhat­nám polgár ravaszul kétélű: a cím és rangvadászat kari­katúrája polgárokkal, neme­sekkel szemben egyar­ánt ke­gyetlen. Különleges eszpresszó Bázel belvárosában külön­leges eszpresszót rendeztek be. A Café Tropic nád- és bambuszkötegekkel „tapétá­zott” falaiba eleven óriáskí­gyókkal, csörgőkígyókkal né­pesített akváriumokat, skorpi­óktól nyüzsgő inszektáriumo­­kat építettek be. A falakon a megvilágított vitrinekben af­rikai benszülöttek kultikus maszkjai, fegyverei, faragott szobrai,­­ krokodil- és kígyó­bőrök keltik a trópusi kör­nyezet hangulatát, de nem hiányzik az afrikai előember koponyaleletének mása sem. A kávézóasztalok lapját egy terrárium képezi, amelynek üvegfedőlapja alatt kígyók és más csúszó­mászók élnek. Segítik a művelődést A falu legmagasabb fóru­mai foglalkoztak a közmű­velődéssel, a községi műve­lődési otthon helyzetével So­­ponyán. Az intézmény igaz­gatójának beszámolóját meg­hallgatva leszűrték a tapasz­talatokat, feltárták a hibákat, s határozatot hoztak az eddi­ginél nagyobb segítség for­máiról. A tennivalók közül a legsürgetőbb, az intézmény kerítésének megépítése, amely közös összefogással — a Rákóczi Tsz, a tanács, az erdészet anyagi segítségével, a KISZ-szervezet, a gyermek­­város és a tömegszervezetek társadalmi munkájával — még a tavasz folyamán elké­szül. Majd a ház belsejének rendbehozatala, festése lesz a soron következő feladat. Kerekes Péter Kedd, 1973. múzenu­m! Világ­mozaik A Lengyel Népköztársaság térképén különös helyneve­ket találunk. Van ott Afrika és Amerika, több Párizs, Moszkva és Novgorod. De akad olyan falu is, amely a Vodka és amely a Pokol (len­gyelül: Ad) nevet viseli. Gdansk közelében fekszik a Visztula és a Nogat elága­zásánál, s a következő fur­csaságról nevezetes: a szülők nem akarják, hogy gyerme­keik anyakönyvében „Pokol” szerepeljen mint születésük helye. Bár nagyon szeretik kies falujukat, a várandós anyák születés előtt mégis a szomszédos Stum faluba utaznak, hogy gyermekük születési anyakönyvi kivona­tában ne „Pokol” szerepel­jen. * Egy chicagói cég mozgó laboratóriumot létesített geo­lógusok számára. A kerekeken gördülő, két helyiségből álló laboratórium felszerelése hiánytalan. Van benne elektromosságtermelő blokk, légkompresszor, vá­kuumcső, stb. A két helyisé­get bárhová el lehet szállíta­ni. Teljes hosszúságuk 16,50 méter. A konstrukció lehető­vé teszi, hogy akár teherautó­val, akár helikopterrel szál­lítsák. A vatikáni tűzoltóknak az elmúlt évben nem kevesebb, mint 276 alkalommal kellett kivonulniuk, vagyis 1154 km-t tettek meg összesen anél­kül, hogy az egész év folyam­­án akár egyetlen egy tűz­eset is adódott volna. A tűz­oltóparancsnok évi beszámo­lójából kiderül, hogy a 16 tűz­oltónak az éjszaka folyamán meghibásodott fűtőtesteket kellett helyreállítania, és a felvonóban rekedt egyházi főméltóságokat kellett kisza­badítani. Antoine de Saint Exupéry világhírű regényéből, a Kis hercegből zenés filmet készí­tenek. A főszerepre a hatéves angol Stevan Warnert szer­ződtették. A forgatást a kö­zeli napokban kezdik meg Dél-T­unéziában. Egy New York-i börtönben az egyik rab címére furcsa cipő érkezett. A rendőrség­nek feltűnt az a sajátos fa­zon és közelebbről megvizs­gálta a küldeményt. Csak­hamar feltárták a cipő tit­kát: két fűrészt rejtett a láb­beli. A New Hampshire-i Con­cord egyik kölcsön könyvtá­rában a könyvekkel együtt kitömött madarakat is lehet kölcsönözni. A kölcsönzőjegy egyhónapos madárkölcsön­zésre is felhasználható. A könyvtár­ igazgatónője el­mondotta, hogy a 400 dara­bos kitömött madárgyűjte­­ményt egy raktárhelyiségben fedezte fel és úgy gondolta, hogy nem árt valami válto­zatosságot nyújtani a könyv­tár látogatóinak. Új ötlettel állt elő egy Hampstead-i cég. Ál-válópe­­res iratokat hoz forgalomba, darabonként 18 frankos áron. A cég jelszava: „Szerezzen meglepetést feleségének!” 35 óra, harmincöt percen át tartó csókban forrt össze egy ausztráliai pár. Fél órá­val szárnyalták túl a koráb­bi csókvilágrekordot, amely­nek beállítója egy tasmániai házaspár volt. A hosszú csók végén a fér­fi kissé fáradtnak tűnt, part­nernője azonban kijelentette: „Nyolc hónapja élünk együtt, így bőségesen volt alkal­munk tréningezni”. Becslések szerint tavaly az Egyesült Államokban nem kevesebb, mint 18 800 golf­játékos sérült meg golflabdá­tól. 2200-nak koppantottak a fejére golfütővel és 1450-en ütköztek össze kezdő golfjá­tékosokkal.

Next