Fejér Megyei Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
"* ...........................■" ■ "................................. ■ ■ BIRLAR ........■ Népi BhtSk&k szocialista bíráskodásunkban A BfttdSÁG 30KiQtN jelenleg működő népi ülnökök megbízatása 1973. június 30-án lejár, ezért eddig az időpontig , a bíróságokról szóló 1972. évi 4. törvény értelmében újból meg kell választani a járásbíróság (városi, kerületi bíróságok) a megyei (fővárosi) bíróságok, a munkaügyi bíróságok és a katonai bíróságok népi ülnökeit. Szocialista bíráskodásunkban az alkotmány is biztosítja az Ülnökök részvételét az első fokon, amikor a bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló, háromtagú tanácsban ítélkezik. Az elsőfokú bíróságokra felelősségteljes munka hárul az igazságszolgáltatásban. Az ő feladatuk: minden eléjük kerülő ügyben alaposan és lelkiismeretesen tisztázni a történteket, megállapítani a pontos tényállást, amely a leglényegesebb kelléke minden bírósági határozatnak (ítéletnek). Ezek alapján kell a bíróságnak meghoznia a jogszabályoknak és a törvényességnek megfelelő igazságos döntést. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy ebben a nagy jelentőségű munkában a dolgozó nép képviselői, az ülnökök élettapasztalatukkal, termesztés igazságérzetükkel, társadalmi és politikai ismereteikkel a bíróság segítségére legyenek. A népi ülnökök érvényesítik a dolgozók egészséges életfelfogását, véleményét, akaratát, a bíráskodásban és ezzel előmozdítják, hogy a bíróság munkája, az ítélkezés ne szakadjon el az élettől, a jogilag képzett bíráknak és az ülnököknek az igazságszolgáltatásban való harmonikus együttműködése a bíróságok tekintélyének is javára szolgál, mert közelebb hozza a bíróságot a dolgozó néphez, s ezzel fokozza a bíróság iránti bizalmat és megbecsülést. Érdemes megemlíteni, hogy például a munkaügyi jogvitás ügyekben — amelyekben korábban ülnökök részvétele nélkül döntöttek — a jövőben szintén részt vesznek népi ülnökök a bíráskodásban. Az ülnökök közvetlenül megismerik a bíróságok sokrétű feladatait, a bírák szép, de nehéz és felelősségteljes munkáját. Tapasztalják továbbá, hogy a bíró munkája nem merülhet ki a munkaidő letöltésében, mert az előtte lévő, sokszor rendkívül bonyolult és súlyos ügy nemcsak igen alapos tanulmányozást, sok fejtörést, kíván, hanem a belső, lelkiismereti meggyőződés kialakítását is. És éppen ebben a tekintetben támaszkodhatnak a bírák különös súllyal a velük együtt munkálkodó ülnökökre. Az ülnökbíráskodásnak igen nagy szerepe van a tömegek nevelésében, felvilágosításában, a dolgozók körében végzett, ismeretterjesztő munkában, a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és társadalmi együttélés kialakításában. A bíróságoknál eddig évente 17 900 népi ülnök vett részt az ítélkezésben. Ez jelentős szám. Ülnökeink működésének társadalmi hatása ennél sokkal szélesebb körben gyűrűzik tovább. A bíróságon szerzett tapasztalatok, tanulságok kihatnak a környezetükre, munkatársaikra, családi és ismeretségi körükre. Így az ülnökbíráskodás mély hatást gyakorol a dolgozó nép életfelfogására, gondolkodására, mindennapi munkájára is. , Meg kell említeni, hogy a bírósági törvény az első fokú bíróság — már említett — összetételének általános szabálya mellett, egyes rendelkezéseivel lehetőséget ad arra, hogy az elsőfokú bíróság egyesbíróként, illetőleg öttagú tanácsban járjon el. Így: népi ülnökök közreműködése nélkül egyesbíróként ítélkezik a bíróság a vétségi eljárásban; két hivatásos bíróból és három répülnökből álló tanácsban a megyei bíróság, illetőleg a katonai bíróság akkor ítélkezik, ha az ügy kiemelkedő jelentőségű, vagy rendkívül bonyolult. Hangsúlyozni kell az ülnökök jogállásával kapcsolatban azt az alapvető szabályt, hogy a hivatásos bíró és a népi ülnök jogai és kötelességei azonosak; a tanács elnöke és az egyesbíró mindig hivatásos bíró. A bíró kizárására vonatkozó szabályok az ülnökre éppúgy irányadók, mint a hivatásos bíróra. A fiatalkorúak ügyében eljáró első fokú bíróságok öszszetételét illetően a büntető eljárásról szóló új törvény fenntartotta azt a rendelkezést, hogy az egyik ülnök pedagógus legyen. Nem vette át viszony azt a korábbi szabályt, hogy a másik ülnöknek a megyei, illetve a járási tanács által választott nőnek kell lennie. Ezt az általános rendelkezés helyettesíti, hogy az elsőfokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának egyik tagja nő. A fiatalkorúak elleni eljárásban egyébként a bíróság mindig népi ülnökök közreműködésével ítélkezik, egyesbíró eljárásnak itt nincs helye. A magánvádas eljárásban a bíróságnak a személyes meghallgatással kapcsolatos teendőit népi ülnök is elláthatja, és a feljelentő meg nem jelenése, vagy a feljelentés visszavonása esetén az eljárást megszünteti. A katonai bíróság népi ünöki intézményéről tudni kell, hogy a népi ülnök itt nemcsak a vádlottnál alacsonyabb rendfokozati csoportba tartozó személy, de alacsonyabb rendfokozatú nem lehet. Különleges eljárásokban a bíróság általában egyesbíróként ítélkezik; egyes eljárásokban azonban (ilyenek: mellékbüntetések utólagos kiszabása, kényszergyógykezelés felülvizsgálata, kiadatás) a törvény előírja a népi ülnökök részvételét. A következő hetekben, hónapokban esedékes ülnökválasztásokról érdemes megemlíteni, hogy a járásbíróságok népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölik. A munkaügyi bíróságok népi ülnökeinek, továbbá a fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróságok pedagógus ülnökeinek jelölése, a bíróság székhelye szerint illetékes szakszervezetek megyei tanácsának (SZMT), illetve a szakszervezetek budapesti tanácsának (SZBT) a feladata. Az egyes perkategóriákban bevezetett egyesbíráskodásra tekintettel a legutóbb, 1969- ben megválasztott ülnökök számához (körülbelül 17 000) viszonyítva most lényegesen kevesebb (körülbelül 13 000) ülnök megválasztására lesz szükség. A nyilvános jelölőgyűlések szervezését üzemekben, intézményekben a szakszervezeti bizottság, a szövetkezetekben a vezetőség, vagy a Hazafias Népfront illetékes helyi szervei végzik. NÉPI ÜLNÖKNEK büntetlen előéletű, feddhetetlen, választójoggal rendelkező, és 24. életévét betöltött magyar állampolgárok jelölhetők. E követelményeken túl a választások során biztosítani kell, hogy olyan személyeket válasszanak meg, akik megfelelő politikai ismeretekkel, kellő élettapasztalattal rendelkeznek és munkahelyükön, környezetükben megbecsült emberek. Jogos igény, hogy népi ülnöknek a bíróságok munkáját valóban segíteni tudó, és elsősorban a termelőmunkában közvetlenül résztvevő dolgozókat — köztük megfelelő arányban fiatalokat és nőket is — jelöljenek. A munkaügyi bíróságok ülnökeinek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani arra, hogy az adott megyében jelentkező valamennyi fontosabb iparág területéről kerüljenek be a jelöltek közé szakmájukat jól ismerő, aktív dolgozók. (MTI Tűz Gyúrón Pénteken tűz pusztított Gyúrón a Bicskei Állami Gazdaság Bányavölgy-pusztáján, egy 49 X 14 méteres és egy 34 X 14 méteres „L" alakú cserépfedésű csibenevelő épület tetőszerkezete és részben a belső berendezése égett. A tűzoltáshoz szükséges vizet a kivonult székesfehérvári és budapesti állami tűzoltók több kilométerről szállították a helyszínre, ezért csak nagy erőfeszítés árán tudták a tűz tovaterjedését megfékezni. Az időközben kiérkezett martonvásári önkéntes tűzoltók segítségével a tüzet eloltották. Személyi sérülés, haláleset nem történt, de a keletkezett kár megközelíti a százezer forintot. A tűz keletkezési okát bizottság vizsgálja. ............ ..............■» *“ Vasárnap, 1973. április* világhíradó HÉTFŐ: Szadat átalakította az egyiptomi kormányt, maga vette át a kormányfői tisztet is — Nimeri Szudáni elnök tárgyalásai Londonban KEDD: Megalakult az új chilei kormány — Medici olasz külügyminiszter Jeruzsálemben Golda Meirrel tárgyalt SZERDA: Nixon amerikai látogatásra hívta meg Tanaka japán miniszterelnököt — Lemondott a francia kormány — Kreisky osztrák kancellár Budapestre érkezett CSÜTÖRTÖK: Nyilvánosságra hozták, hogy Brezsnyev moszkvai látogatásra hívta meg Tanaka japán miniszterelnököt — Szabadon bocsátották az utolsó amerikai hadifoglyot, távozott Vietnamból az utolsó amerikai katona — Nixon beszéde PÉNTEK: La Celle—Saint—Cloud-ban újabb eredménytelen tárgyalás a két dél-vietnami kormány képviselői között — Párizsban a Renault-művekben sztrájk robbant ki SZOMBAT: Thieu saigoni elnök az Egyesült Államokba utazott — Echeverria mexikói elnök Kanadában tárgyal így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: La Celle-Saint Cloud kastélya Párizstól nyugatra, a Saint-Cloud-i erdőben nem tartozik a háromcsillagos idegenforgalmi látványosságok közé. Történelmi nevezetessége is csak az utóbbi negyedszázadban alakul, amikor hol a NATO-nagyságok ott tartózkodása miatt, hol egyes nemzetközi tárgyalások színhelyeként tűnt fel a kastély neve a krónikákban. Most a francia kormány itt ad otthont a két dél-vietnami fél tárgyalásainak. Amelyek — s ez nem meglepő! — egyelőre eredménytelenek. A saigoni rezsim küldöttsége a magáét hajtogatja „az északi csapatok kivonásáról”, az ideiglenes forradalmi kormány képviselője hiába emlékeztet újra meg újra arra, hogy a párizsi békemegállapodás értelmében itt Dél-Vietnam politikai jövőjéről kellene tárgyalniok. Saigon pillanatnyi vezetői láthatólag időt akarnak nyerni, s aki időt nyer, életet nyer ... Thieu végre útnak indulhat, elutazhatik Washingtonba, hogy Nixon elnöktől további támogatást kérjen. E nélkül Thieu elveszett... Persze az Egyesült Államok elnökében — legalábbis egy ideig — lesz hajlandóság a saigoni szövetséges segítésére. Az a „szózat”, amelyet „a béke első napján” a Fehér Ház ura valamennyi amerikai rádió- és tévéállomás műsorában elmondott, soksok békeszólam , mellett néhány fenyegető mondatot is tartalmazott. Az amerikai politika ismerői arra következtettek ebből, hogy Nixon valamilyen jogi alapot teremt máris arra az esetre, ha egyszer újra beavatkozásra szánná el magát Vietnamban. Az indokínai félszigeten komolyabb csatározások már csak Kambodzsában folynak. Az amerikai légierő folytatja a kambodzsai népi erők állásainak bombázását, bármennyire is tiltakozik ez ellen a washingtoni kongreszszus tekintélyes része. Nixon említett „szózatában” továbbra is igazolni igyekezett a kambodzsai terrorbombázásokat. Viszont Kissinger — megint csak ő! — politikusok kisebb csoportja előtt bizalmasan kijelentette, hogy nincs sok hátra a kambodzsai tűzszünetig. Hol lennének a tűzszüneti tárgyalások? Ezeket is Párizsban rendeznék meg? Ha Párizsnál tartunk, említést érdemel, hogy Franciaországban ismét jelentkezik a szociális nyugtalanság. A március elején lezajlott választások előtt a bérharc a politikai küzdelemnek adta át a teret, most visszaigényli a terepet a szakszervezeti mozgalom. Az első sztrájk a Renault Művekben robbant ki. A Renault a francia dolgozóknak mindenkor utat mutat, követésre méltó példát szolgáltat. A betanított munkások bérének, munkakörülményeinek javítása a sztrájk célja, s következtetni lehet ebből, hogy a francia ■bérharcnak ez lesz a központi témája. E munkások között sok az úgynevezett vendégmunkás, sok a színesbőrű is. (E sorok írója 1961-ben, 1965-ben, 1968-ban járt a Renault telepein, minden alkalommal több és több külföldi munkással találkozott ...) A francia szakszervezetek egész Nyugat-Európára szóló példának szánják a mostani akciót: az afrikai, arab, portugál, spanyol, délolasz, jugoszláv, görög, török vendégmunkásokat keményebben sújtja a kizsákmányolás. A Renault falai közt más a proletár nemzetköziség jegyében indult meg a harc. A francia kormány lemondott a héten. Ez csak formaság tulajdonképp, de jelen esetben mód nyílik egyes miniszteri tárcák újraelosztására is. A választások tanulságait érvényesítheti Pompidou elnök. Igaz, a miniszterelnöki poszton meghagyta Pierre Messner eddigi kormányfőt, de számos fontos miniszteri széknek új gazdája lesz." Kormányátalakítás volt a héten Egyiptomban és a déli félteke másik végében, Chilében is. Szadat döntése talált nagyobb visszhangra a világsajtóban: az egyiptomi elnök egyben átvette a miniszterelnöki teendőket is. Nyilatkozatában az erők összpontosításáról beszélt, amit egyesek úgy értékeltek, hogy talán Izrael elleni felkészülés diktálja ezt az új irányzatot. Más vélemények szerint azonban Szadat elnök csak ki akarja húzni az időt a nyárig, amikor Washingtonból diplomáciai kezdeményezést vár — és bizonyos mértékig az arab érdekek figyelembevételét is. A chilei új kormány összetétele szintén jelzéssel szolgálhat a helyzet alakulására. Dr. Allende elnök már nem tart igényt a három tátornok miniszteri szolgálatára, amire pedig nagyon is szükség volt a múlt év őszének viharos napjaiban. A reakció heves támadásai, a sorozatos tüntetések, a fegyveres merényletek láttán be kellett vonni a kabinetbe például Prats tábornokot, a vezérkar főnökét. (ő kapta a belügyminiszteri tárcát, s ezzel együtt a köztársasági elnök helyettesítésének jogát is!) Most a tábornokok kivonulnak a kormányból, ami egyrészt a chilei Népi Egységkormány helyzetének megszilárdulására vall, másrészt azt bizonyítja, hogy a hadsereg valóban teljesen lojális, azaz fegyelmezetten engedelmeskedik a polgári hatalomnak. E napokban éppen három esztendeje, hogy magyar újságírókat fogadott dr. Allende — akkor még csak elnökjelöltként — és emlékszem, milyen meglepő volt számunkra, látni-hallani Allende magabiztosságát: „Ha a Népi Egység győz, a hadsereg támogatni fogja, a tisztikar lojális lesz!” Az események a chilei szocialista államférfit igazolták. Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő tanácskozáson jól haladnak a dolgok. így nyilatkozott Walter Stoessel, az Egyesült Államoknak európai ügyekkel foglalkozó államtitkára is az amerikai lapkiadók, rádió- és tévékommentátorok egynapos értekezletén. Kijelentette, ha minden így megy tovább, akkor valószínűleg júniusban sor kerülhet a külügyminiszteri szintű konferencia munkájának megkezdésére. A hét még egy jellemzője: sok szó esett készülő utazásokról, meghívásokról. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára levelet intézett Tanaka japán miniszterelnökhöz és meghívta moszkvai látogatásra, de még a levél tartalmának nyilvánosságra hozatala előtt közölték Tokióban, hogy Tanakát Nixon elnök is meghívta. Bonnban pedig kormánykörökben tudni vélik, hogy május közepén sor kerül Brezsnyev NSZK- beli látogatására is. Utoljára, de nem utolsósorban: számunkra jelentős esemény volt dr. Bruno Kreisky, osztrák kancellár magyarországi látogatása. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások után a közös közlemény is megerősíti hazánk és Ausztria további együttműködésére vonatkozó elképzeléseit. A közös közlemény ezt így fejezi ki: „A tárgyalások befejeztével a két kormányfő megerősítette azt a szándékát, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jószomszédi kapcsolatait a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve alapján tovább fejlesztik.” Thieu köszönetet mond: Saigon Thieu dél-vietnami elnök szombaton Saigonból elindult az Egyesült Államokba. Elutazása előtt a repülőtéren tett rövid nyilatkozatában kijelentette, hogy szeretne személyesen is köszönetet mondani Nixon elnökön keresztül az Egyesült Államoknak „azokért a nemes áldozatokért, amelyeket az amerikai fegyveres erők hoztak Vietnamban”. 1958 óta, amikor Ngo Dinh Diem saigoni diktátor járt az Egyesült Államokban, Thieu az első dél-vietnami elnök, aki Washingtonba látogat. Saigoni, amerikai források értékelése szerint a Nixon elnökkel hétfőn és kedden folytatandó tárgyalásokon Thieu milliárd dolláros nagyságrendű amerikai segélyért folyamodik, hogy rendszerét hatalmon tarthassa. Az Egyesült Államok után Thieu Olaszországban, Angliába, Dél-Koreába és Tajvanra is ellátogat. (Reuter, AP) Phnom Penh A csütörtök éjszakai rövid szünet után az Egyesült Államok stratégiai bombázói pénteken éjjel felújítottákbombatámadásaikat Kambodzsában. A főváros, Phnom Penh lakói is hallhatták a nyolcmotoros amerikai repülőgépek jellegzetes robaját, amikor a fővárostól délnyugatra, a Mekong mentén szórták le bombaterhüket a szabadságharcosok által ellenőrzött területekre. (AFP) mai Sikeres látogatás „Europe most egyedülálló történelmi korban él. Sehol sincsenek katonai összeütközések a kontinensen j Jelenleg a földkerekség legbékésebb részén élhetünk”, - így jellemezte a helyzetet csütörtökön, a tudományos akadémián tartott előadásában Bruno Kreisky, a hivatalos látogatáson nálunk tartózkodó osztrák kancellá . Valóban nem sok hasonló korszakra emlékezik kontinensünk. S az ilyen körülmények természetesen kedvezőek az országok közötti kapcsolatok fejlesztésére. De fordítva is igaz ez — legalábbis a két szomszédos állam, Magyarország és Ausztria viszonylatában, az a szó legigazibb értelmében jószomszédi viszony, amely az osztrák kormányfő budapesti látogatásán újra meggyőzően kifejezésre jutott, ugyancsak hozzájárul az egészségesebb európai körülmények kialakulásához. A látogatásról kiadott magyar-osztrák közös közlemény tanúsága szerint mindkét fél ilyen értelemben, ebben az irányban próbál összehangoltan tevékenykedni a jövőben is a nemzetközi porondon. „Érdekeltek abban, hogy a helsinki előkészítő megbeszélések mielőbb befejeződjenek és hogy 1973. közepén sor kerüljön az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívására.” A külpolitikai azonos vélemények közül kiemelkedő még egy olyan kérdés, amelyben Ausztriának, mint a német ügyekben különösen érdekelt országnak az álláspontja nemzetközi vonatkozásokban is súlyosan esik a latba. Ez pedig a közös közleményben is kifejezésre juttatott remény, hogy a két német államot a közeljövőben felveszik az ENSZ- be, s hogy Csehszlovákia és az NSZK közötti tárgyalások rövidesen eredményre vezetnek és ezzel egyengetik a további európai enyhülés útját. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti: a budapesti tárgyalások is mutatták, milyen sok a találkozási pont és a kölcsönös érdeklődés, illetve érdek. A két ország határmenti megyéi, illetve tartományi vezetői, a városgazdálkodás szakemberei, a kulturális élet képviselői nagyon sok közös témát találtak eddig is, s a mostani budapesti eszmecserék ezt a rohamosan erősödő folyamatot konkrét programokkal fejlesztenék tovább. A gazdasági kérdésekben főleg azt kutatták ez alkalommal is a tárgyaló partnerek, hogy a forgalom növekedését hogyan lehet elősegíteni a közvetlen ipari kooperációval. Hiszen világos, hogy minél inkább bekapcsolódik a két ország egymás gazdasági vérkeringésébe, az együttműködés, a vállalati kooperáció révén, annál tartósabb e két államot összefűző szálek. Fock Sebnő miniszterelnök, Kreisky kancellár tárgyaló pannere pohárköszöntöjében, amikor méltatta a két ország példamutató viszonyát, rögtön hozzátette: „Eddig elért elismerésre méltó eredményeinken túl számos területen kínálkoznak még lehetőségek viszonyunk további javítására, kapcsolataink szélesítésére." Ez még a látogatás első napján hangzott el, s mintegy programot is adott az eszemecserék részére. Most, a látogatás végeztével megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ezt a célt sikerült elérne N. I.