Fejér Megyei Hírlap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
6 Kossuth rádió 8.20: Kedvelt régi melódiák. 9.02: Kik laknak a nagybőgőben? Kázys Laja meseregénye folytaitokban. XV. rész. 9.29: Artúr Rubinstein Chopin-műveket zongorázik. 10.05: Mi és a nemzeti múlt. Vitavezető: Szakály Ferenc. 10.25: Zenekari muzsika. 9.30: A Szabó-család 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Ifj. Döme János népi zenekara játszik. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Charity, te édes! Részletek Coleman zenés játékából. 14.38: Dalok és forradalom. Az Októberi Forradalom dalainak történetéből. 15.10* Abigél. Szabó Magda ifjúsági regényét ismerteti: Szilágyi Károly. ■ 35.32: Marija Biesu orosz áriákat énekel. * Közreműködik: a moszkvai Nagyszínház zenekara. 15.53: Petőfi-kalendárium. 15.00: A világgazdaság hírei. 35.05: Diákok nyáron. 16.35: Az élő népdal. Tar I. 16.45: Ránki Dezső zongorázik. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Holnap közii Delibes Lakmé című onerája. 17.52: Munkásstúdió. 13.07: Toldi. I. rész: Arany János elbeszélő költeményének rádióváltozata I. rész. 18.58: Hallgatunk figyelmébe! 19.25: Töltsön egy órát kedvenceivel. A Beatles-együttes régi slágerei. 20.25: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 21.12: Nagy siker volt. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Mozartban a versenye a Zeneakadémia Nagytermében. 22.49: A XX. század gondolatai. 23.04: Nótacsokor. 0.10: Operaáriák. Petőfi rádió 8.05: Anyegin. Részletek Csajkovszkij operájából. 9.03: Ifj. Magyar Imre népi zenekara játszik. Kovács Józsefné népdalokat énekel. 9.29: Mi van a varázsdobozban? 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Mendelssohn: D-dúr szonáta. 12.30: A 04. 05, 07 jelenti. Balestek, tűzesetek, bűnügyek. Petress István műsora. 13.03: Zenekari muzsika. 14.00: Kettőtől—hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.05: Külpolitikai figyelő. 18.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Egy évszázad Pesten—Budán. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Kis magyar néprajz. Szerkeszti: Ortutay Gyula. 20.30: Új könyvek. 20.33: Sport, táncdal, könynyűzene. Közvetítés Göteborgból a vívó világbajnokság kard egyéni döntőjéről. 22.30: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 23.15: Századunk zenéjéből. 23.50: A Zeneművészeti Főiskola énekkara Schumann-kórusokat énekel. 3. műsor 18.05: Ray Charles énekel. 18.25: Magyar zeneszerzők. 18.51: A gazdaságtörténet és a gazda-ság hétköznapjai. I. rész. 19.01: Schumann: A-dúr vonósnégyes. 19.29: Három Händel concerto grosso az Op. 6-ból. 20.25: A dzsessz kedvelőinek, Charlie Byrd és együttese játszik. 20.48: Prokofiev: A tűz angyala, ötfelvonásos opera. Rádióműsor Televízióműsor BUDAPEST 9.30: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) 9.55: Egész Spanyolország felett felhőtlen az ég. Magyarul :beszélő NDK tv-filmsorozat 1.ki. rész. (Ism.) 17.08: Hírek. 17.15: Nemzetközi teniszverseny (színes!) közvetítés Wimbledonból. 18.15: Életet az éveknél. Nyugdíjasok műsora. 18.50: Játék a betűkkel. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gádor Béla: Lyuk az életrajzon. Tv-játék. 21.35: Telesport: Nemzetközi teniszverseny. (Színes!) Közvetítés Wimbledonból, felvételről. 22.45: Tv-híradó — 2. kiadás. (Kísérleti 2. műsor) 20.fl.: A Montreuxi Aranyrózsa fesztivál gálaestje. (Színes!) Tony Bennett műsora. 21.05: Tvhíradó — 1. kiadás (Ism.) 21.35: Rémműsor. 21.40: Társadalmi előítéletek. II. rész: Generációk. Osztrák tv I. 10.00: Iskola tv. 11.00: Doktor Ahol! (Film — ism.) 12.30: Hétfői telesport. (Ism.) 16.30: Kicsinyek műsora. 17.20: Ifjúsági műsor. 18.00: Három asszony a házban. Filmsorozat.:"' 18.25 : Jó éjszakát, gyerekek! 13.30: Három lány és három fiú. 19 00: Osztrák képek. 13.30: Tv-híradó. 20.05 Sporthírek. 20.15: Forte Saga. (22. rész). 20.10 : Keresztmetszet. 22.10: Tv- híradó. Osztrák tv II. 14.00: Közvetítés Wimbledonból: Angol teniszbajnokság. 19.30: Tvhíradó. 2006: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Nanga Parbat. Dokumentumfilm. 22.25: Osztrák képek. 22.45: Tv-híradó. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Guliver — filmsorozat gyermekek számára. 18.30: Ébresztőtől — takaródéig. 19.00: Rajzfilmek. 19.15: Szórakoztató műsor. 20.30: Egy játékfilm. 22.00: Előtérben. 23.05: Harcosok találkozása — filmriport. 2. műsor 20.30: Összetalálkozás a Felkelés Napja alkalmából. 21.00: Szlovén partizándalok. Pozsonyi tv 17.15: Hírek. 17.20: Kaland a tenyéren. 2. rész. 17.45: Kerületeink hangja. 18.00: A birodalom démonja. Tv-sorozat. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Hatékonyság a baromfitenyésztésben. 20.00: Ember a vágányon. Lengyel dráma. 21.20: Tv-híradó. 21.45: Emberek és történelem. Niválé dasté lesz A cipőbolt vezetője megkérdezi új beosztottját: — Vegyük például hogy egy vásárló hölgy azt mondja magéinak, hogy az egyik lába nagyobb, mint a másik, akkor mit felel rá? — Azt felelem, hogy, sőt ellenkezőleg, a kedves hölgynek egyik lába kisebb, mint a másik. Isszenok beszélgetnek . Ha a férjem megállapítja, hogy „ezentúl jobban kell takarékoskodnunk”, akkor ezt mindig rám érti; és ha azt mondja, hogy: „azért ütött meg is engedhetünk ma gunknak valamit”, akkor sajátmagára gondol. .ÜJ FILMEK Tizenegy filmet vásárolt a Cannes-i Filmfesztiválon járt magyar filmátvételi küldöttség. Ibsen művének angol filmváltozata a Babaház. A világhírű rendező Joseph Losey világhírű színészeket szerepeltet: Jane Fondát, és Trevor Howardot láthatja a közönség. Színes, szélesvásznú amerikai filmdráma, a fesztivál megosztott nagydíjának egyik nyertes alkotása, két modern „hobó” története Anna ébresztő. Ugyancsak színes amerikai filmdráma — a Jeremy című szerelmi történet. Nyolc különböző nemzetiségű rendező közös filmje a müncheni olimpiáról az „így látták nyolcan” című színes, amerikai dokumentumfilm. Egy film forgatásának hétköznapjaiba vezet el Francois Truffaut alkotása, az „Éjszaka, amerikai módra” című színes francia—olasz film. A zsűri különdíját kapta Claude Goretta társadalmi szatírája: A meghívás című színes, svájci film. Egy fiatal pap a főhőse az Aldo Francia rendezte színes, chilei társadalmi drámának, Az imádság már nem elégnek. A történet 1968-ban játszódik, amikor az éles osztályharcban a pap a forradalmárok oldalára áll. Különös hangulatú, színes spanyol társadalmi dráma az Anna és a farkasok című film. A nálunk már bemutatott Olsen és bandája balkezes hőseinek újabb mulatságos kalandjait láthatják a nézők az „Olsen és bandájának fogadása” című színes, dán bűnügyi vígjátékban. Az „Oh, Jonathán” című színes, nyugatnémet vígjáték igénytelen történet, főszerepét — kitűnő alakítással — Heinz Rühmann játssza. Angol társadalmi dráma a bérelhető ember című film. „A közvetítő” után ez az újabb Hartleyregény filmváltozata, a húszas években játszódó szerelmi történet — rendezője Alan Bridges, főszereplői: Sarah Miles és Robert Shaw. (MTI) Hift 1 AP Van-e élet a Földön kívül? Az exobiológia szerint a Vénuszon, a Marson, eseteg a Jupiteren lehetséges az élet Az exobiológia aránylag fiatal tudomány, amely az egykori kozmobiológia és a még régebbi asztrobotanika stb. jelentősebb eredményein alapszik. Az exobiológia a más égitesteken lehetséges élet problémáival foglalkozik, de úgy, hogy figyelembe veszi a földi élet sajátos jellemzőit, s ezeket idegen égitestekre képzeli. Ennek a tudománynak az alapjait Oparin szovjet biokémikus rakta le, tőle származik az élet eredetéről szóló legsikeresebb modell. Ugyanide sorolhatjuk Tyihov első földi asztrobotanikai kísérleteit, amelyekkel a más égitesteken lehetséges növényi élet lehetőségét kutatta. Átköltözhetünk a Vénuszra? A Naprendszer két legbelső bolygóját gyakran felső bolygóknak nevezik. .A Naphoz legközelebb a Merkur van. Régebben is élettelennek tartották, mert a Nap „forró” övezetében kerint. Ez az állítás mit is helyes. Felszínén a légnyomás egy ezredrésze a földinek. Mert lassan forog a tengelye körül, a nappal és az éjszaka határa („ teminátor) folytonosan körbe jár”, ezért stabil, alacsony hőmérsékletű zónák nincsenek. Hogy számottevő légkör hiányában egyáltalán lehetséges-e élet, azt a holdkutatásnak kellene eldöntenie (mert a Hold hasonlít a legjobban a Merkúrhoz). A sok holdszonda és a 12 holdjáró ember az élet legcsekélyebb nyomát sem találta a Holdon, ezért arra a megállapításra juthatunk: az esetleges merkuri vagy holdbéli életnek legfeljebb egy ezrelék a valószínűsége. Ha azonban életet találnának, ez minden eddigi biológiai ismeretünknek ellentmondana. A Földet időnként 40 millió kilométerre megközelítő Vénuszt csaknem egy évszázadig a Földön kívüli élet legfőbb bázisának tartották. Felszínére őstengereket képzeltek, esetleg szárazföldjeit mulatságos élőlényekkel népesítették be. (Hiszen ki láthatott be a sűrű felhőtakaróba burkolózó Vénusz örök éjszakájába?) A Vénusz volt mégis az első bolygó, amellyel kapcsolatban mind a csillagászok, mind a laikusok tévedtek. A kettős tévedés okának magyarázata — most már — igen egyszerű. A Vénusz 300 —500 légköri nyomása szinte teljességgel kizárja valamiféle magasabb rendű „társadalom” létezését. A szkeptikus tudósoknak sem lett igazuk. A légkör rétegeződése ugyanis — elvileg — lehetővé tesz olyan alacsonyabb hőmérsékletű zónákat, amelyekben mikroélőlények létezhetnek. A Földön is ismernek „hőkedvelő” algákat, amelyek forrásponthoz közeli hőmérsékletű vizekben is megélnek. Mi lenne, ha millió és millió tonna földi kékalgát szórnának — rakéták útján — a Vénusz légkörébe? Erről a szinte fantasztikus kérdésről vitatkozik Legan amerikai, valamint Szkovszkij szovjet csillagász egyik legutóbbi közös könyvükben (Intelligent Life in the Universe, San Francisco). Ha az algák a Vénusz légkörében ideális környezetre találnának, elszaporodhatnának. Martinov szovjet és Anderson amerikai csillagász is csatlakozott a vitához, amely elképesztő elméleti végeredménnyel zárult: a Vénusz 1000—3000 éven belül az emberi faj számára lakhatóvá tehető! Az algák szaporodása (a Nap sugárzásának hatása alatt) lassan átváltoztatja a Vénusz-légkör kémiai összetételét: a széndioxidból és a vízpárából lassan szabad oxigén keletkezik — mind nagyobb mennyiségben. Az őslégkör mesterséges megváltozása alatti korszakban a hőmérséklet lassan alászáll. Ezek a minőségi és mennyiségi változások elképzelhetetlen méretű felhőszakadásokkal járnának, amelyek — Anderson szerint — olyanok lennének, mint „amit Noé átélt”. Fokozatosan kitisztulna az ég, megindulna az általános légkörzés, és végre kisütne a Nap. Ezután a veszélyes életcsírákat elpusztítanák, s az emberiség egy része folyamatosan átköltözhetne a Vénuszra. Itt végződik a két amerikai és a két szovjet csillagász szigorúan tudományos alapokon nyugvó fantasztikus „regénye”. Nincs mit elvezetni A Mars egyes területeinek színváltozása is változatlanul foglalkoztatja a tudományt és a laikusok fantáziáját. Bizonyos vidékek a Mars 687 napos keringési ideje alatt szinte periodikusan változtatják színüket. Bizonyos szürkéssárga, vörösbarna, az esetleges homokviharoktól sárga felszín nyaranként zöldesre, kékeszöldre változik, mintha ott is megújulna a természet, akár a Földön. Az ilyen zöld területekről viszszavert napfény olyan optikai tulajdonságot mutat, mint a Föld zöld domboldalai, azaz organikus eredetű anyagok létezésére utal. Ez a nagy felismerés Tyihov orosz csillagász nevéhez fűződik, a gyakorlati igazolást Linton amerikai tudós szolgáltatta. Röviden: a Mars színképének egyes vonalai klorofill — a zöld növényzet festőanyaga — jelenlétét sejtetik. Ez a bizonyíték azonban nem meggyőző, mert összesen egy mérés volt. Exobiológiai kísérletek azonban arról tanúskodnak, hogy állati, növényi élet a Marson — elvileg — mégis lehetséges. Kaktuszok, gyíkok élnek a Földön magas hőmérsékleten, szinte víz nélkül, baktériumok élnek a Sarkvidékeken, anaerob baktériumról is tudunk, amely oxigén nélkül él. Siegel amerikai csillagász és Lerin szovjet kutató kísérletei különös eredménnyel zárultak. Azt tapasztalták, hogy nagy hidegben az alacsonyabb rendű élővilág sejtjeinek belsejében a biokémiai folyamatok hőegyensúlya eltolódik, és egyes földi élőlényeknek a Mars-klíma még jobb is, mint a földi! Összegezve: a Marson nincsenek virágos növények, nincsenek magas növények, mert a vízhiány ezt megakadályozza. Fotoszintézis lehetséges, de repülő rovarok, állatok a ritka légkör miatt aligha vannak. Mikroorganizmusok, baktériumok, gombák, kis állatok létezhetnek. A valóságot azonban csak tökéletes rakétaszondák vagy ember vezette űrhajók exobiológusai tárhatják fel. És a Jupiter? A Föld legnagyobb testvére,, a Jupiter. Ennek a bolygónak a felszínén gigantikus viharok dúlnak, az ottani villámok legalább tízezerszer erősebbek a földieknél. Élet ezért még lehet. A Jupiter színeit komplex szerves vegyületekkel is magyarázhatjuk, például azulén, pirén és koronán jelenlétével... Régóta ismeretesek olyan baktériumok, amelyek metán légkörben is megélnek. Enebo svéd biológusnak sikerült egy Chlorella nevű egysejtű kékalgát rothadó iszapból izolálnia, s metán légkörben továbbtenyésztenie. A tenyészet jobban fejlődött mint levegőn! A feltételezett jupiteri élet további lehetőségei túl fantasztikusnak tűnnek, ezért nem foglalkozunk velük. A Naprendszerben a Földön kívül legfeljebb a Vénuszon, a Marson, esetleg a Jupiteren lehet szerves vagy alacsonyabb rendű élet. Értelmes lényekkel a Nap birodalmában nem találkozhatunk. Vendégvárás Szegeden Szegeden a tavalyi idegenforgalomnak megfelelően mintegy 470 000 hazai és külföldi vendéget várnák a három hét múlva kezdődő ünnepi hetek eseménysorozatára, a 15. alkalommal sorakerülő szabadtéri játékokra. Az idegenforgalom számottevő növekedésére azért nem számítanak,, mert az idén elmarad a sok évtizede hagyományos ipari vásár, amely a múlt évben csaknem 9000 látogatót vonzott. Mindemellett nagy érdeklődés előzi meg az ipari vásárt mintegy helyettesítő élelmiszergazdasági kiállítást, amelyre csak Jugoszláviából 14 vállalat jelentette be részvételi igényét. A várható nagy turistaforgalomra máris jól felkészült a városi tanács kereskedelmi osztálya, a megyei vendéglátó vállalat, az idegenforgalmi hivatal és több más „vendégváró” intézmény. „Csúcsforgalmi” napokon 5000 vendég megfelelő szállásáról, valamint 45 000 étlap szerinti ebédről és vacsoráról gondoskodnak. Ennek megoldására egyrészt szállodai diszpécserszolgálatot szerveztek, ami azt jelenti, hogy az autós turistákat szükség esetén a szomszédos városok, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes szállodáiba irányítják, másrészt kétszeresen kihasználják Szeged iskolaváros jellegét. Ez utóbbi körülmény azért jelentős a vendéglátás szempontjából, mert a kollégiumokat is felhasználják szálláshelynek, ugyanakkor sok idegen nyelvet ismerő diákot alkalmaznak idegenvezetés mellett éttermi felt szolgálónak is. A vendéglők zsúfoltságát enyhíti néhánynak a bővítése, másrészt újak megnyitása. Ez utóbbiak között szerepel az E 5-ös nemzetközi út melletti erdőben létesült elsőosztályú kemping, illetve az ugyanott nemrég megnyílt „kempingcsárda”. A szabadtéri előadások látogatóinak a Dóm téren 100 méter hosszú „óriásbüfét” építettek fel, ahol egy-egy szünetben 5000 vendéget is pillanatok alatt kiszolgálnak hűsítővel, fóliában sült kolbásszal, ajándéktárgyakkal. Ez utóbbiak közé tartozik a több mint 30 millió Szeged cigaretta, amelyet a játékok idején hoznak forgalomba. Szegedi csemege szalámiból több száz mázsát hoznak forgalomba az ünnepi hetek idején. (MTI) Űrmonográfia ,,A természetes közeg tanulmányozása az ember irányította űrhajóról” címmel Leningrádban monográfiát adtak ki. A monográfia szerzői: Georgij Beregovoj, Andrijan Nyikolajev, Vitalij Szevasztyjanov, Jevgenyij Hrunos és más szovjet űrhajósok, tudósok. Szerda, 1973. július 4. Jótanácsok a fürdőzőknek Bár még nem köszöntött be az igazi nyár, a baleseti krónikák máris számos vízi balesetről adtak számot. Magyarországon az utóbbi öt év alatt több mint másfélezer ember fulladt vízbe. Az egyéni tragédiák elkerülhetők lennének, ha a fürdőzők ismernék a víz természetének törvényeit, betartanák a fürdés szabályait. A legfontosabb tudnivaló: lehetőleg zárt medencés uszodában, vagy strandon fürödjünk. Figyeljünk a mélyvizet jelző táblákra és kerüljük a vízben a műugró emelvénynek még a környékét is. Akár folyó-, akár állóvízben csak a hatóság által kijelölt, vagy engedélyezett helyen szabad fürdeni. Általános szabály, hogy mély vízbe csak fiatal egészséges, jó úszók merészkedjenek, lehetőség szerint párosan, hogy ha úszás közben váratlan veszélyek adódnak, kéznél legyen a gyors segítség. A szív- és érbetegségben szenvedők lábadozók és idős emberek kerüljék a hideg vizet. A fülbetegek és akiknek a dobhártyája sérült, ne ugorjanak fejest, a víz alatt se ússzanak, mert elveszíthetik egyensúlyérzéküket és nem tudnak fölmerülni. (MTI) Mi a probléma? Elsősorban az, hogy a rengeteg „probléma” között elvész a jelentés, az értelem. Aki nem akarja megnevezni a valódi bajokat, hibákat, az ködösítően problémákról beszél. A bürokrácia kedveli és tenyészti az ilyen általánosságban mozgó, felelősséget leleplező és elhárító fogalmazási módokat. Görög szóval problémát mond (melynek eredeti jelentése: védő tető, ürügy, tudományos tétel, vitás kérdés, föltétel), hogy mindenki azt érthesse rajta, amit akar, hogy senki ne láthassa meg az igazi gondokat, melyeket a probléma bő szólebernyege játékonyan elfedez, eltakar. Az ilyen gumi-tágulékony értelmű szavak mindenre ráillenek, ezért nem is jelentenek semmit, semmi megfoghatót, nem nevezik nevén a gyereket. A mondatszerkesztésben hasonló eljárás ehhez a közismert és nyakatekert alanytalanítás: a probléma elintézést nyert, a problémák vizsgálat alá kerültek stb. Ki intézett el és mit, mit vizsgált meg kicsoda? Ezt senki sem tudja. A nyelv társadalmi jelenség, a nyelvi hibáknak, divatoknak, tüneteknek társadalmi tartalmuk van. A probléma a bürokrata pajzsa, védekezési eszköze — következtethetünk viszsza a beszédből a beszélőre, a szavak mögött az emberre. A probléma tehát tünet, stiláris jellemzője a szívósan tenyésző bürokratikus észjárásnak, magatartásnak. Ha kevesebbet használjuk, mindjárt kevesebb lesz vele a probléma. Igényesebb stilisztának, őszinte, nyílt beszédű embernek kerülnie illenék. Az untalan problémázás, a probléma imamalomszerű ismételgetése nemcsak nyelvi, hanem jellembeli kérdés is. A probléma ugyanis nem pusztán csúnyává teszi a mondatot, hanem homályossá is, tehát rosszá. És „minden rossz *mondat törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni” (Babits). Ez a legfőbb probléma a problémával. — ZoA —