Fejér Megyei Hirlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

­5 Kossuth rádió 8.20: Népdalok. 9.00: Hársan a kürtszó! A Gyermekrádió műso­ra. 9.35: James King énekel. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari mu­zsika. 11.34: Megjelenés előtt. Regényrészletek. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz perc­ben. 12.35: Melódiákoktól. 13.45: Törvényköny. 14.00: A leányból lett vitéz. Mesejáték. 14.49: Ének­lő Ifjúság. 15.10: Beethoven: VI. „Pastorale” szimfónia. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Miért szép? 16.10: A 60-as szám. Rész­letek Offenbach operettjéből. 16.44: Hegyeshalomtól—Záhonyig. Riport. 17.05: Erkel Ferenc nép­színműdé­fáiból. 17.18: Az allergia kutatásról. Beszélgetés. 17.37: Budapesti Művészeti Hetek. Be­mutatjuk új felvételeinket. 18.30: A Szabó-család. 19.00: Esti Kró­nika. 19.25: A pódiumon: Bartha Kitt. 20.04. ..Kiáltunk emberibb világot... . ” 21.04: Népzenei Ma­gazin. 21.43: Könnyű orgonamu­zsika. Kb. 22.13: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Losz- 1 :S­ XI. szimfónia „1905 év”. 23.30: Nóták. Petőfi rádió 8.0.1: Két versenymű. 9.03: Tánczene négy városból. 9.53: Könyvek, tálak, emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Csárdások. 12.15: Rómeó és Jú­lia. Részletek Gounod operájá­­ból. 13.03: Monteverdi: Négyszó­lamú mise. 13.30: Szemtől-szembe anyanyelvünkkel. (Ism.) 14.00: Kettőtől—hatig 18.10: Riportmű­­sor. 18.44: VI.­ könyvek. (Ism.) 18.47: Magyar zeneművek. 20.00: Esti Krónika II. kiadás. 21.10: Év­fordulóról utódoknak. 21.25: Álta­lános foglalkoztató. Elbeszélés. 22.25: Könnyűzene! — Könnyű­zene? 23.13: Fekete Pál operett­felvételeiből. 23.30: Brahms: C-dúr trió. 3. műsor 15.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Kb. 17.05: Gu­lyás Pál verseiből. (Ism.) Kb. 18.20: Iskolarádió. (Ism.) Kb. 18.40: A Stúdió 11 felvételeiből. 19.00: Magyar századok. (Ism.) 19.36: Bach: Két- és háromszóla­­mú invenciók. 20.31: Újítási nap­ló. Riport. (Ism.) 20.41: Hangfel­vételek — felsőfokon. 22.11: Louis Armstrong felvételeiből. 22.38: Kamarazene. Rádióműsor T­elevízióműsor BUDAPEST 8.05: Iskola-tv: Élővilág (ált. isk. 8. oszt.) A növényvilág rend­szerezése. 9.00: Énekeljünk együtt! Rózsaszirma harmatos. 9.05: Környezetismeret (ált isk. 2. oszt.), őszi munkálatok a gyü­mölcsösben. 11.05: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) Királyság szü­letik. 11.55: Matematika (ált. isk. 7. oszt.) Szorzás törttel. 13.35: Élővilág (Ism.) 14.30: Énekel­jünk együtt! (Ism.) 14.35: Kör­nyezetismeret. (Ism.) 17.20: Ma­tematika. (Ism) 17.48: Hírek. 18.00: Beszélgetés a békéről — a nemzetközi békemozgalom né­hány vezető egyéniségével. 18.40: Játék a betűkkel. 19.00: Reklámműsor. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Eszter­gom ezeréves. Dokumentummű­sor. 21.05: Tv-Slágerlista (Színes) 21.30: Nyitott könyv. Sándor Iván: M. L. esetei. 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. Kísérleti (2.) műsor 20.00: Budapesti Zenei Hetek 1973. Nyitó hangverseny közvetí­tése az Erkel Színházból. 21.00: Műhely 1973/2. 22.00: A Duna-delta ismeretlen világa. Román filmso­rozat. (Színes) VI. rész: Pelika- Osztrák tv I. 18.00: Walter és Connie. An­gol nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát gyerekek! 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthí­rek. 20.15: Mi vagyok én? Vi­dám műsor. 21.05: Riportműsor. 22.20: Tv-híradó. Osztrák tv II. 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv­­híradó. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.25: Pezsgős gyilkosok. Film. 21.50: Osztrák képek. 22.10: Tu­dományos aktualitások. 22.35: Tv-híradó. Jugoszláv tv 17.15: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Kis világ. 18.30: Harminc nap a tudományban. 19.15: Népi muzsika. 20.30: Nyitott képernyő. 21.15: Az Albatrosz utolsó repü­lése — szovjet filmsorozat. Pozsonyi tv 14.35: Iskolatévé. 16.15: Egész­ségügyi tanácsok. 16.30: Hírek. 16.35: Telesport. 17.05: Fiatalok ho­rizontja. 18.00: Esti mese. 18.10: A XX. század embere. Dokumen­tumfilm. 18.35: Dalok. 19.00: Tv­­híradó. 19.30: Leonyid Brezs­nyev Amerikában. 20.30: Nagy küldetés. NDK tv-filmsorozat. 21.50: Tv-híradó. 22.20: Kaleidosz­kóp- 2. műsor 18.50: Hírek. 19.00: Fiatalok ve­télkedője. 19.50: Két nemzedék beszélgetése. 20.10: Fiatalok tv­­klubja. 21.00: Riportfilm. 21.25: Hírek. Nagyné kalapjai Nagy Mihályné olyan kalapos csa­ládban született, ahol már a déd­­nagyapa is ennek a szakmának volt a mestere. Kez­detben a férfiem­berek keze alól kerültek ki a kala­pok, sapkák, de később az asszo­nyokra maradt a műhely gondja, így történt, hogy tizenhat éves ko­rában már ottho­nosan mozgott a kalaprámák kö­zött. Azóta har­minckét évet töl­tött a kalapformá­ló gőz mellett. Ha a kalapos­mester dédanyja most Székesfehér­váron, a Sütő ut­cai kis műhelybe toppanna, talán nem is lenne túl­ságosan megle­pődve. A kalapos eszközei oly keve­set változtak az évtizedek során, mint maguk a fér­fikalapok, hiszen Nagy Mihályné ma is hasznát ve­szi az édesanyjá­tól örökölt szer­számoknak, mes­terségbeli tudás­nak. De a főfedők hagyományos anyaga a gyapjú és a nyúlszőr mel­lé a műbőrt is fel­használják a ka­lap és sapka ké­szítéshez. Hajdan a kalap­ról könnyűszerrel megállapították, mely vidékről va­ló a gazdája, mi­vel keresi a ke­nyerét, s tehetős-e. Napjaink fejreva­­lói már nem eny­­nyire árulkodók. De Nagy Mihály­né kalapjait né­zegetve így is megállapítható né­hány dolog a még meg sem érkezett vásárlóról. A zöldzsinóros zöld kalapot az erdészek, mező­őrök, vadászok és juhászok használ­ják. A fekete ma­gas tetejűeket ki­vétel nélkül az idősebb vidékiek keresik, ragasz­kodva — talán még dédapáik di­vatja szerint — a széles vagy kes­keny szalaghoz, a vágott és szegett kalapszélhez. Nagy Mihályné kalaposmester szerint régebben a szokás, a divat kényszerítette a férfiakra a kala­pot, napjainkban kizárólag az idő. Ha kevesebb a haj, hidegebb a szél, kalapvásárlásra szánják rá magu­kat azok is, akik fiatalon a haja­donfőtt hívei vol­tak. S ha sehogyan sem barátkoznak meg a kalappal, még mindig ott a sapka. Nagy Mihályné kalapostanulót — se fiút, se lányt — nem igen talál­na a városban. S ha a családban nem lenne aki folytassa a szak­mát, akkor Szé­kesfehérváron egyetlen férfi-ka­­laposmester ma­radna. Nagy Mi­­­hályné veje évek óta segédkezik a műhelyben. Vele, munkájával él to­vább a kalapgyár­tás hagyománya. mihók ft f­R­G­A­P Mókuskaland Egy mókus verte fel az egyik nap délelőtt Móron, a Rákóczi utca csendjét. A há­zakból kifutott az otthonlé­vők apraja-nagyja. A ke­rékpárosok, az autósok kí­váncsian megálltak, miért ez a nagy gyülekezet? Egy mókus szaladgált a fán, káprázatos mutatvá­nyokkal szórakoztatva né­zőit. Meg nem erősített hírek szerint a Bukarest cirkusz­ból szökött meg, amely a hét elején Móron vendégszere­pelt. A közelben ugyanis nincs semmilyen erdő, vagy fás hely, ahol mókus ta­nyázhat. Tájékozottabb kö­rök tudni vélték, hogy ez repülőmókus. Az egyik óriás fáról bámulatos szaltóval vetette magát a földre, on­nan pedig a következő fára szaladt. Először csak nézték, aztán megkezdődött a mókus­va­dászat. Gyerekek, férfiak kúsztak a fákra, hogy el­kapják a kis állatot. De az túl járt valamennyiök eszén. Akrobatikus ügyességgel szökdécselt egyik ágról a má­sikra, egyik fáról a másik­ra. Üldözői nem hagyták annyiban a dolgot. Minden fára felkúszott valaki, a föl­dön lévők pedig lesben áll­tak. A szegény üldözöttet végkimerülésében sikerült elkapni egy férfinak, aki diadalittasan vonult vele ha­za két gyerek kíséretében. A nézők sajnálták az aranyos kis állatot, akit a szívtelen férfi megfosztott szabadsá­gától. A mókus mogyoróval, bükk- és fenyőmaggal táp­lálkozik, de a fiatal madara­kat és a tojásokat sem veti meg. A fák rügyeinek hajtá­sait lerágja, ezért az erdé­szek is üldözik. Mind­ezek ellenére kedves, formás, csi­nos állat, és ráadásul a fog­ságban könnyen megszelí­dül. Persze lehet, hogy nehe­zen viseli majd az emberi környezetet. Ha újdonsült gazdája a szívére hallgat —­ elengedi, és hagyja valódi környezetében, saját törvé­­nyei szerint élni. — te — Várösmarty =*£&;==» vínn­ál Ma este 7 órakor „G” bérlet TISZTA VIZET A FEJEKBE 3603. G­épkorszak Sakk minden hétfőn A professzor és kísérete már elvonult. Tizenegy óra van. A diétás nővér a holnapi étkezést beszéli meg a bete­gekkel. A maszek órás a csap­nál borotválkozik. Icu, a vö­rös hajú ápolónő tablettákat rak az éjjeli szekrényekre. Az újságos ember is megér­kezik. Minden ágynál elad egy-egy lapot. Totót, lottót is Bandi, a mérnök fésü­lkö­­dik. Kis zsebtükrében néze­geti arcát­. Borbély borotvál­ja, minden reggel. Kisvízit előtt. A párna összekuszálja a hajat. Hétfő van. Csendes, nyu­godt nap. Apóka jön látoga­tóba. Apóka hatvanhárom éves. Nyugdíjas. Négynapos állást vállalt. Ketten vannak otthon, anyu és ő. Anyu nem utazik, csak karácsony­kor, húsvétkor, András-na­­pon. Apóka pontosan jön, mint a hajnal. Csak épp he­tenként egyszer. Apóka a kór­házon kívüli világ. Szomorú­ság, vigasz, reménység. Icu nővér a karóráját né­zi. Két széket rak Bandi ágya mellé. Egyik Apókáé. Másikra a sakktáblát­ teszi. Minden beteg az ajtót néz­te, mégsem vette észre sen­ki, hogy apóka megérkezett. Kezében vastagra tömött táska. (Túrós rétes, rántott csirke.) A betegtársak is örülnek apónak. Minden ágynál kezet fog. Régi ismerős. Közéjük tartozik. Négy év óta. — Anyuka jól van? — Jól, csókol. — Három hónap és kará­csony lesz. Apuka Bandi vállát simo­gatja. — Az öreghegyen már szü­retelnek. A korait szedik. Ez még nem jó. Majd két hét múlva hozok mustot. A rántott csirke húsa ró­zsaszín. A rétesek átlátszóak, ki sem hűltek a négyórás vo­natozás alatt. Barna mazsola­­szemek a fehér tésztában. Kék ruhás lányok az ebé­det hozzák. Bandiét le sem veszik a zsúrkocsiról. Apóka a sakktábla fölé ha­jol. Gondosan fésült hajában, hétről-hétre több a szürke­ség. Bőre feszes. Bandi sze­retné megcsókolni apja arcát, de nem lehet. • Mert akkor sírni kell. Apóka lép először a táblán. Tizenhat fehér, tizenhat fe­kete bábú. A sarokmezőkben a bástyák. Apóka keze re­meg. Otthon mindig ő nyert. Ötven éve játszik. Icu nővér az ágy végénél áll. A játékot figyeli. Apóka veszíteni akar. Az óramutatók most ker­getik egymást. Csend van. Apóka keze reszket, ahogy előre lép. Bandi, mielőtt lép, gondolkozva tartja kezében a futót. Hat órakor indul a vonat. Késő éjjel ér haza Apóka. A szobatársak újságot olvasnak. Az ablakok mögül behallat­szik az utca zaja. Balázs Sándor Kedd, 1973. szeptember 25. Magány A tornácon fekszik. Meleg volt a nappal, most jól esik a hűs éjszaka. Kemény a fek­hely, régi a szalma a zsák-­­­ban. Piszkos-szürke a pok­róc, a lábnál piros-fehér­­zöld csík húzódik keresztben rajta. Régi katonapokróc, harminc éves, negyven éves, talán több is — találgatja az öreg ember. Felhős az ég, sö­tét vattaszőnyegen ül szana­szét néhány fáradt csillag. frik-tak... tik-tak... mond­ja az óra a házban, az ablak mögött. Az istállóajtót még délután nyitva hagyta. Időn­ként fáradtan bök lábával az alomba odabent a ló. A ku­tya elcsavargott. Csend van. Éjszaka. | Fáradt a test, fáradtak a gondolatok is. A vacsora az asztalon maradt. Odatették a rokongyerekek. Még öt perc­iig sem maradtak. Majd hol­­­nap megkéri a Lacit, hord­­­­jon vizet a fürdőkádba. Dél­­­­utánra meglangyul majd a­­ víz.­­ Mennyi lehet még hátra?... " Az asszonyt az anyja, apja közé fektették. Ott már nincs több hely. Motorkerékpár húz el a ház előtt. Ketten ül­nek rajta. A lány hátulról öleli át a fiút. Huszadika után hozzák a nyugdíjat. Lisztet, sót, cuk­rot kell venni. Teát. Szenet is, mert itt az ősz. Be kell te­lepülni a házba, éjszakára is. Holnap este majd bekap­csolja a rádiót. Vagy elkéri az újságot a szomszédtól. Ne­héz a járás. Nincs rendes botja sem. Venne újat, de hol árulnak ma sötét botot? Talán Fehérváron. Az messze van. Harminckét forint a menetjegy. Valaki elhúzta a vattasző­nyeget a csillagok alól. Fé­nyesebbek lettek a csillagok. Talán benéz hozzá holnap az orvos. Digoxin kellene és Nitropenton. „Az asszony már csak por. Én is az leszek. Csak még soká. Hónapok, évek múlva. Kár..." Szeme lecsukódik. Elszen­­dereg. Homloka mögött elal­szanak az emlékek és a gon­dok. Az istállóból dobbanás hallatszik. Nemsokára hajnal lesz. B. S. F­entislet a régészeti leletek védelméről Az­ óbudai, pécsi és az or­szág más nagyobb építkezé­sein gyakran kerülnek fel­színre értékes építészeti em­lékek, képzőművészeti alko­tások, vagy muzeális tárgyak. E leletanyag megmentése ér­dekében — a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértés­ben — új rendeletet adott ki az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium. A Taná­csok Közlönyében most meg­jelent rendelkezés kimondja: ha a föld felszíne alól épít­kezés, bányaművelés közben lelet kerül elő, a munka "fele­lős vezetője 24 órán belül táviratban köteles értesíteni a Budapesti Történeti Mú­zeumot, Pest megyében a Ferenczy Múzeum igazgató­ságát, Komárom megyében a tatai Kundy Domokos Mú­zeumot, az ország többi részé­ben pedig a megyei múzeu­mokat, vagy a Magyar Nem­zeti Múzeum régészeti adat­tárát. A bejelentéssel egyidőben a lelőhelyen végzett munkát fel kell függeszteni és gon­doskodni kell arról, hogy a lelet és környezete — a szak­értői vizsgálatig — érintetle­nül maradjon. A múzeumok a bejelentés alapján a lelő­helyet kötelesek haladékta­lanul megtekinteni és a fel­színre került muzeális tárgyat biztonságba helyezni, illetve intézkedni a műemléki je­lentőségű építmény állagának hatékony megóvásáról. A ki­vitelező az elsőfokú építés­ügyi hatóságot is köteles ha­ladéktalanul értesíteni a le­letről, és annak helyét a ha­tóság intézkedéséig érintet­lenül kell hagynia. A rendelet értelmében szabálysértést követ el és 5000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtják azt, aki az építkezés során előkerült le­letet nem jelenti haladékta­lanul és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig nem hagyja érintetlenül. (MTI) 114 aranyérem A szovjet Traktorexport Külkereskedelmi Egyesülés elnöke — A. Jengibarov — a sajtó munkatársainak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ebben az évben jelentős mértékben bővül a szovjet mezőgazdasági gépexport. El­ső ízben exportálnak például új típusú gabona- és silókom­bájnokat és egy sor más gé­pet. A Külkereskedelmi Egye­sülés a világ több mint 70 or­szágának cégeivel tart üzeleti kapcsolatot. Ezekben az or­szágokban a mezőkön nap­jainkban 250 szovjet traktor, 60 000 gabonakombájn, 30 000 útépítő gép dolgozik. Az utóbbi években a szov­jet traktorok, mezőgazdasági és útépítő gépek a különböző nemzetközi vásárokon és ki­állításokon 114 aranyérmet és kitüntetést nyertek.

Next