Fejér Megyei Hírlap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

6 Kossuth rádió 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Verbunkosok népdalok. 9.11: Puccini, Tosca. Háromfelvoná­­sos opera 11.14: Grieg-művek 12.20: Zenei anyanyelvünk (ism.). 12.30: Magyarán szólva... 12.45: Melódiakoktél 13.56: Közgazda­ság — egyszerűen. 8.06: Kórus­­ródium­ 14.15: Szigorú szeretet.­­Tegyzet. 14 25: Új Zenei Újság. 25.05: Kis magyar néprajz. 15.10: Nóták 16.00: 168 óra 17.30: Az élő Petőfi II rész 18.00: Zenekari muzsika. 19 25: öt perc sport. 19.30: Simándy József operettda­­lokat énekel 20.02: A Sepsiszent­­gy-­rgyi Állami Magyar Színház budapesti vendégjátékának köz­vetítése Csalóka szivárvány. Tamási Áron színműve három felvonásban 22.20: A beat ked­velőinek Elton John felvételei­be! (ism.). 23.05: A XX. század zenéjéből 0.10: Melódiakoktél. Petőfi rádió 8.05: Részletek Mil­utyin A cir­kusz csillagai és Juanita csókja c. operettjéből 8.40: Haydn kó..­ru­s­ műveiből. 9.03: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.19: Örökzöld dallamok (ism ) 10 00: Szombat délelőtt. 12.00: ..Jelképek erde­ien át .” 12.10: Romantikus ze­ne. 13 03: Kitágult törzsasztal. Kallódó emberek? 13.30: Csaj­kovszkij: Anyegin — Zárójele­net. 14.00: Mesterségünk címe­re. . . A Gyermekrádió műsora 6. rész. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.00: Orvosi tanácsok. A szív­fájdalomról (ism.). 15.05: Mozart: D-dúr ..Haffner” szimfónia. 16.05: Az élő népdal. Szék. 1. (ism.). 16.15: Louis Armstrong felvételeiből. 16.44: Az otthont­teremtő­ állatok. 16.59: Új magyar zene a Rádióban — A közön­ség és a kritikusok 1973. évi dí­­jáért. 18.10: Öt perc sport. 18.15: Senki többet? Harmadszor! Szel­lemi árverés az 1-es stúdióban. 19.50: Jó estét, gyerekek! 20.10: Öt perc sport 20.15- Új könyvek (ism.). 20.18: Magyar táncokról. A csürdöngölő. 20.38: Arturo Toscanini operafelvételeiből. 21.30: A Belügyminisztérium­i Du­na Művészegyüttesének népi ze­nekara játszik 22.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdió. Esti hangverseny -barokk szerzők műveiből. 23.15: Slágerstaféta . 3. műsor 12.23: Zenekari muzsika. 13.20: Magyar századok. Szultán és császár közt. Irta: Hegedűs Géza. 14.00:­ Verdi operáiból. 15.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Dél­utáni hangverseny 16.50: ötórai tea. 18.10: Ez isteni . . . Szatirikus mithológiai műsor Lukiánosz is­teni Párbeszédeiből 19.06: Haydn művek. 20.26: Dzsessz felvételek­ből. 21.03: Berlioz: Faust elkár­hozása — drámai legenda Rádióműsor T­elevízi­óműsor BUDAPEST 9.00. Szünidei matiné: „. ..Fut a szél magába . .” Weöres Sán­dor gyermekverseit elmondja: Berek Katalin (ism.). 2. Joe a legyek országában. Francia rajzfilmsorozat. 11. A vízipróba. 12. A boszorkány veszte. 13. Méz­virág ébredése. 3. Michal úr ka­landjai. Lengyel Tv-filmsorozat (ism.). 12 Füstfelhők a vár fe­lett. 10.05: Nő­k három szerep­ben ... A fogápolás ■''(ism.). 10.15: Leonardo da Vinci. Magyarul beszélő■ olasz Tv-filmsorozat. I. rész (ism.). (Színes!) 11.40: Játék a betűkkel (ism ). 12.05: Érdek és érdekeltség. A televízió politikai vitasorozata. 3. rész: Érdekkonf­liktusok (ism.) 14.58: Síugró h.és­ sáncverseny. Közvetítés Bischershofenből (színes). 16.15: Vili, Henrik hat felesége. Ma­gyarul beszélő angol tv-filmso­rozat. I. rész: Aragóniai Kata­lin (ism.). 17­50: Reklámműsor. 17.55: Hírek. 18.00: Dúdoló. Beethoven: VII. szimfónia — II. tétel — részlet. 18.30: Repülnek a tenger felett Szovjet rövidfilm. 18.45: Interklub. Könnyűzenei műsor 19.15: Cicavízió... (szí­nes!) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Herman Wouk: Zendülés a Caine hajón. Dráma két részben. A Madách Kamara Színház előadá­sa. felvételről. (14 éven felüliek­nek!). 22.30: Tv-híradó — 2. ki­­a­lás. 22.40: A buszon. Angol­ Tv­­filmsorozat­­..Az Új kalauz”. Osztrák tv I. 9.55: Az Eurovisio közvetítése Garmisch Partenkirchenből. Sí VB 15.45: Koncert. 16.55: Kicsi­nyek műsora 18.25: Jóéjszakát gyerekek. 18.30: Kulturális spe­cialitások. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Budapesti éj­szakák. Zenés műsor. A Magyar Televízió és az ZDF kooproduk­­ciója. 21.30: Sporthírek. 22.00: Tv-híradó. Osztrák tv II. 15.55: Minden asszonyt szere­tek! Zenés filmkomédia. 18.30: Mini max. 18.55: Zenei hírek. 19.30: Tv-híradó 20.06: Sporthí­rek. 20.09: Aktuális események képekben 20­15: A Saint—Tro­­pez-i csendőr. Francia filmvígjá­ték. 21.45: Osztrák képek. Jugoszláv tv 15.10: A tudás — vagyon. 18.15: A ház amelyben élek. 19.15: Színház a házban. 19.45: Rajz­film. 20.30: Világhírű komikusok ciklusa. 22.00: Show-műsor. 2. műsor 20.30: Jugoszláv klasszikusok. 22.20: Tv-tárca 22.40: Show mű­sor.­­23.40: Huszonnégy óra. Pozsonyi tv 8.30: Iránytű. Katonák műsora. 9.30: Útirajzfilm Jakutföldről. Hírek. 16.30: Zöld évek. Katonák magazinja 1. 20: Polly. Francia tv-sorozat. 18.00: Mates. 19.00: Tv-híradó. 19.45: Publicisztika. 20.00: Vidám est. 21.15: Tv-híradó. 21.20: Banditák Milanóban. Olasz 9.50: Interparádé (ism.). 12.05: Tv-híradó 12.30: Síverseny. 16.20: film. 22.50: Sporteredmények. 2. műsor 17.35: Tv-híradó. 18.05: Kocká­zat tv-sorozat. 1. rész. 18.50: Esti mese 19.00: A világ nagy állat­kertjei. 19.30: Offenbach: Kék­szakáll. Operett. 21.50: Tv-híradó. -------------------------------------------------------­ ÚJ FILMEK A nemrég Brnóban járt magyar delegáció számos ér­dekes filmet vett át hazai forgalmazásra a csehszlovák filmstúdiókból. Egy idősebb és egy fiatal pár szerelméről szól a világhírű rendező, ha­ halálozás Mély fájdalomr­al tudatom, hogy hőn szeretett, drága jó édesanyám Özv. ZÖNI ISTVÁNNÉ sz. Barna Margit folyó hó 2-án életének 88. évé­ben­­rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése január 7-én, hétfőn délután háromnegyed kettő órakor lesz a székesfer­­hérvári Sóstói temetőben. Zóni István L.: 2464 Gyúró, 7250 rel Kachyna „Szerelem” című műve. Ugyancsak Kachyna alkotása a „Forró tél”, amely­nek története a II. világhábo­rúban játszódik. Egy javítóintézetből szaba­dult fiú és a nevelését vállaló munkás konfliktusa áll Anto­nym Kachlik ,­A kockázat két autóversenyzője’' című film­­jér­ek középpontjában. Cseh­szlovák—NDK koprodukció­ban forgatta Vaclav Vorlicek a „Három mogyoró Hamupi­pőkének” című filmjét. Lélektani * bűnügyi dráma diri Saquen.1 „Gyilkossági kí­sérlet” című filmje. Az Ale­na nővér ismeretsége” című filmalkotást Hubacsek és Bor készítette. A Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat az­­ 1972. Bk. M. sz. rendelet értelmében PÁLYÁZATOT HIRDET BOLTVEZETŐ­ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, a Székesfehérvár, Népköztársaság útja 50. sz. alatt megnyitandó 2 személyes TAPÉTABOLTJÁNÁL. Szakképzettek, boltvezetői vizsgával rendelkezők előnyben. Jelentkezés: írásban, önéletrajzzal. Cím: Székesfehérvár, Népköztársaság u. 44-46. 78. / HÍRLAP Pestre jön a szülőföld Helyszín: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, dr. Fehér Károly osz­tályvezető értekezletet tart. Előtte öt megyei lap, mind az öt újság első oldalán induló anyag, az őszi betakarításról szól. Az osztályvezető adato­kat, számokat tényeket idéz. Az egyik cikk kritikai meg­jegyzéseket tesz, „felfelé” bí­rál. Ezt a részt Fehér Károly szó szerint felolvassa. . És az illetékesek intézkednek, a szót nem a pusztába kiáltot­ták. A 19 megye, 19 megyei és három városi pártbizottság lapja 1973-ban naponként át­lagosan 930 ezer példányban jelent, illetve jelenik meg, 1983-ban. 10 évvel ezelőtt a megjelent példányszám napi 580 ezer volt. A fejlődés — e két szám összehasonlításából is — kézenfekvő, (a Népsza­badság 1973-ban napi 750 ezer példányban jelenik meg.) A megyei és városi lapokat az emberek szeretik, olvas­sák odahaza, de olvassák a fővárosban, Pesten is.­­És ol­vassák sok külföldi országban az ott élő magyarok. Levél - részlet, amelyet Egerbe küld­tek, a Heves megyei Népújság Szerkesztőségének Kanadá­ból: „Olvastam lapjukban, hogy a külső Hostyán szilárd burkolatú járdát építettek. Nagyon örültem a hírnek. Végre szegény édesanyámnak télvíz idején nem kell dagasz­tania a bokáig érő sarat. ..”) A megyei lapokat minden minisztérium, közintézmény megkapja, abból tájékozódik, tájékozódhat a vezetés az or­szág életéről. A megyei lapo­kat minden pályaudvaron és frekventált újságárusító­ he­lyen megvásárolhatják Buda­pesten is az emberek. ***­ Budapesti pályaudvar dél­után 4 óra. Kovács János nagykátai lakos, a Ganz- MÁVAG dolgozója, kezében a Pest megyei Hírlap. — Húsz éve minden haj­nalban vonatra ülök és jövök Pestre, a gyárba. Egész nap dolgozom, már arany törzs­­gárdatag vagyok. És minden­nap késő délután ismét vo­natra ülök, utazom két órát haza. A gyár jól fizet, meg­becsülnek, szeretek itt dol­gozni. De hátát, szülőfalumat sohasem hagyom el. Kertes házam van, ott a családom, feleségem, kisfiam. Nagyká­­tával és a családommal húsz éve már csak esténként ta­lálkozom. A Pest megyei Hír­lapot mindennap délután el­olvasom. Jó időtöltés a vona­ton, könnyen repül az idő, és útközben is „odahaza” va­gyok. Az újságból tudom, hogy mi történik a községben. Vasárnap azután „ellenőr­zöm”, saját szememmel győ­ződöm meg a hírek valódisá­gáról. Látom az új épületeket, az emberek gazdagodó életét, a fejlesztést. És elmegyek a családommal a kultúrotthon­­ba, megnézzük azt a műsort, amelyről csütörtökön olvas­tam a Hírlapban. (Pest megyéből naponként 160 ezer ember jár Budapest­re és 80 ezer pesti jár a me­gyébe dolgozni.) EMKE aluljáró Nagy Ist­ván, debreceni fiatalember, egyetemi hallgató. Kezében a színes, offsett nyomással ké­szült Hajdú-Bihari Napló. — A színház érdekel, és Boda István verseit szeretem. Itt Pesten is járok színházba, természetesen csak a jó dara­bokat nézem meg, hiszen az ösztöndíjból mindenre nem telik. Van tehát összehasonlí­tási alapom. Ne vegye hence­gésnek, de a mi színházunk odahaza néhány produkciójá­val bármelyik pesti színház előadásával felvenné a ver­senyt. Sajnos Debrecen mesz­­sze van. Viszont közel hozza az újság. Mindennap elolva­som, képzeletben naponként odahaza járok, illetve így jön el hozzám a szülőföld, a ked­ves város, a Nagyerdő, a Cso­konai Színház és a barátok. * + * Kérdés e sorok szerzőjéhez önmagamhoz: — Kedves Barátom. Te, miért olvasod el mindennap a Heves megyei Népújságot? — Gyöngyösi vagyok, a Mátrában nőttem fel. És Egerben az újságnál töltöt­tem a leggyötrőbb, és leg­szebb éveimet. — Mit szeretsz az újság­ban? — Mindent. Azt, hogy Ké­kesen 30 centis a hó, és 15 fokos a hideg, hogy új pálya­udvar épül, hogy barátomat kitüntették, hogy új . . . Hogy időnként engem is közölnek, hogy hírt kapok szűkebb ha­zámból, s hírt adhatok szű­kebb hazámnak a magamról. *•* 640, megyékben dolgozó új­ságíró naponként járja,­az üzemeket, földeket, sportpá­lyákat, színházakat, eszével­­szívével figyeli, vizsgálja, méri az életet és naponként 930 ezerszer 8 oldalon adja a hírt mindenkinek: dolgozik a nép, szórakoznak, művelőd­nek az emberek, fejlődik az ország. Suha Andor a rendreutasított fogyasztó MINDENEKELŐTT szö­gezzük le: ma kevesebb a rendreutasított vevő, megren­delő, mint tíz, vagy akárcsak két évvel ezelőtt is. Kevesebb a felszólított,­­ parancsolóan kioktatott, esetleg megfenye­getett — írásban vagy élőszó­ban megfegyelmezett vevő. Egyrészt: két esztendeje megjelent egy kormányren­delet, amely szabályozta a vállalatok hatósági jogkörét. Másrészt: az utóbbi tíz évben a gazdasági környezet is úgy változott, hogy egy sor szol­gáltató vállalat egyszerűen rákényszerült újraértékelni saját szerepét az ellátásban és kapcsolatait a vevőkkel, így adódik tehát, hogy az ember egyre ritkábban érez­heti magát móresre rászolgált állampolgárnak, mert a ka­bátját szerette volna rendben kitisztíttatni, vagy, mert egy gyár villanyvasalóját esetleg rossznak találta, s szerette volna, ha visszaveszik és ki­javítják ... Ráadásul még a számlát is az ember fizette, amiért esetleg rápirítottak, hogy ezt vagy amazt márpe­dig nem tette helyesen. Az igazságnak azonban tarto­zunk annyival, hogy megje­gyezzük: többnyire akkor öl­töttek az elmarasztalható vál­lalatok hatósági pózt, ha a megrendelő reklamált... No, de jogos-e már a múlt idő? Hát ez az. Ha jogos len­ne, kár lenne papírt pocsé­kolni erre a témára. Teljes körben viszont semmi esetre sem jogos. Sőt, van egy ér­zésem — mint szintén fo­gyasztó, szolgáltatást­­igénylő állampolgár — éspedig az, hogy a modor — esetleg már tényleg nem hatósági, de a gondolkodás — a megrendelő, felvevő helyiségek mögött — még sok helyen az. A szolgáltatások fejleszté­sére tett erőfeszítések az utóbbi években, és az elért eredmény , — ha a fővárost, és egy-két vidéki nagyvárost nem tekintjük — bizony erre is enged következtetni. Tehát, hogy a szolgáltató szemlélet kialakulása még nem fejező­dött be. Ezalatt azt értem — szolgáltató szemlélet —, hogy ezt a tevékenységet társadal­milag nagyon fontosnak, s egyre fontosabbnak értéke­lem. A mai idők korszerű társadalmi­­munkamegosztá­sának nélkülözhetetlenül fon­tos részeként, amelynek egyre inkább számottevő hatása lesz a termelésre — vagy még általánosabban — a társada­lom értékalkotó tevékenysé­gére. S mint ilyen: szolgálat­nak tekintem, kötelességnek — nem másod-, harmadrendű témának, amely majd sok minden után következhet, hiszen ez a társadalom túlzott igényeivel, elkényelmesedésé­vel is összefüggésbe hozható. Vagyis: a modor már ud­varias. Nem vissza — előre köszönnek. Legyen szíves — mondják. Sőt — nemcsak így egyszerűen mondják, hanem: így uram, úgy uram, paran­csoljon uram, természetesen uram, legyen máskor is sze­rencsénk uram ... És a fel­vevő helyiségekben fotelek, csipketerítő és újságok, ha várni kellene. A felvevő he­lyiség mögött esetleg még semmi sem változott. Ott kint — a pultnál — még reklamá­ció esetén is — udvariasság, hiszen a lakosság szolgálatá­ban állunk; a szolgálatban viszont még nem vagyunk a helyzet magaslatán, ha a mi­nőséget, a kapacitást, a határ­időket, vagy a hivatástudatot mérlegelem. A hivatástuda­tot, hiszen az lesz a jó, ha ez lép a­­ hatóságtudat helyére. Az a hivatástudat, amely a szolgáltató szemlélet kialaku­lásával van összefüggésben. Világos, hogy a körülmé­nyek további javulása, a gyarapodás, az életszínvonal­emelkedés — hozza majd ma­gával a legdöntőbb változást. Például az, ha már nem egy, hanem két-három Patyolat, Gelka: ruhajavító lesz egy­­egy körzetben ... Amikor a fogyasztó választhat, melyik szolgáltatóhoz megy. És nem ahhoz, ahol a legszebben kö­szönnek. A hatósági póz oldódásának ez egyik jelene. De a lényeg azért, mégis abban van, ha a Gelka, vagy az autójavító nemcsak szolgáltató vállalat­ként köszön —, hanem és — mindenekelőtt — gyorsan, bármikor és kitűnően javít, karbantart... Végtére, ha így végzi a munkáját, azt te­heti kicsit már ridegebben is... Komolyan: a szolgáltatások fejlesztése nem modor, ha­nem a gazdaság kérdése. És eltelik még egy-két év, amíg a szolgáltató hálózat általá­nosan elfogadható lesz. Külö­­­­nösen vidéken, mert a váro­sokban már egy-egy profilhoz tartozó vállalatból lassan ket­tő, három is akad ... De a hatósági szemléletbe mereve­dett vállalatokat — mélyen és teljesen — a gazdasági fej­lődés fogja igazán a helyére billenteni. A hatóságosdit persze addig sem kell meg­tűrni sehol. A kormányrende­let a minisztériumokat erre kötelezi. Ma is — nemcsak a rendelet megszületésének évében. A közszolgáltató vállalatok ügye persze más. Víz, gáz, csatorna, kémény, villany — ezekben a témákban szüksé­ges bizonyos határig a ható­sági jogkör. Hiszen, ha vala­hol engedélyt adnak egy ké­mény használatára, akkor az­zal egyben a Kéményseprő Vállalat­­ felelősséget is vál­lal, hogy a rendeltetésszerű használatból nem lesz tűz .. . Az viszont ugyancsak jó len­ne, ha ezért ezek a vállalatok sem válhatnának egy-egy körzetben — kényúrrá. Ha fellebbezni lehetne a dönté­seik ellen, ha valaki azt sé­relmesnek érzi. A HELYI TANÁCSOK ezt vállalhatnák —s a fellebbvi­­teli fórum feladatkörét ebben a tevékenységben — s így ezeknél a vállalatoknál sem csúszhatna hiba a törvényes, tehát emberséges ügyintézés­be­n a hatósági jogkör elle­nére sem. Gerencsér Ferenc ♦ Szombat, 1974. január 5. Vendégségben Csillag­városban Mindenkit, aki Csillagvá­­rosban lakik és dolgozik, Ju­­rij Gagarin „fogad”. A Koz­mosz úttörőjének magas em­lékművét a várost övező erdő szélén állították fel.­­A városban mindenekelőtt az új építkezés látványa szembetűnő. Egy nagy, mes­terséges tó partján, amelyet a Csillagváros lakói maguk hoztak létre,­ emelkedik a vá­ros második szállodája. Nem messze néhány új laboratóri­­umi épületet szerelnek. .... Az egyik laboratóri­umban a Szojuz típusú űrha­jók fehérre festett leszálló­­egységein dolgoznak. Elfog­laljuk az űrhajós helyét. A miniatűr televízió képernyő­jén fényesen világító impul­zus-lámpáival hirtelen egy másik Szojuz tűnik fel. Az űrhajók közelednek egymás­hoz. Néhány kézmozdulat az­­ irányítókarral és máris meg­történt az űrhajók összekap­csolása, így lehet a földön begyakorolni az űrhajózás egyik legbonyolultabb dina­mikus műveletét. A központban nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a komplex gyakorlatokon vég­zett munkának, különféle osztályú és rendeltetésű, élet­hű kozmikus készülékeken, például­ Szojuz típusú szállí­tó-űrhajón, vagy Szaljut tí­pusú orbitális űrállomáson végzik a kísérleteket. Ellen­őrzik és összegezik, kiegészí­tik az űrhajósoknak a felké­szülés különböző szakaszá­ban szerzett ismereteit. Az űrhajósok egyik csoportja a repülőtérre ment, reaktív gé­peken próbarepüléseket vé­geznek. Ez is fontos szakasz az orbitális űrrepülésre való felkészülésben. Az űrhajósképző központ szorosan együttműködik az­­ akadémia tudósaival, akik az űrhajózás kulcsfontosságú kérdéseit tanulmányozzák. Érdekes kísérleteket végez­nek például az űrhajósok életbenmaradási képességével kapcsolatban. A centrum munkatársai néhány napot töltöttek egy sivatagban, ter­mészetesen megfelelő, bár­mely űrhajós személyes biz­tonsági tartalékában megta­lálható élelmiszer- és ivóvíz­­készletekkel felszerelve. A kísérlet végső célja a kozmi­kus munka biztonságának fokozása volt. Azokban a napokban, ami­kor ott jártunk, idegen nyel­ven is beszéltek a Csillagvá­rosban és a Jurij Gagarin űr­hajósképző központban. Az amerikai­­ asztronauták ér­keztek, akit­­ szovjet kollégá­ikkal együtt hozzákezdtek kéthetes gyakorló foglalkozá­saikhoz. A Szojuz—Apolló program vendégei és házi­gazdái számára megkezdőd­tek a dolgos hétköznapok.­ Alekszej Gorohov (APN—KS) Az Aeroflot szibériai útvonalai Az Aeroflot kelet-szibériai kirendeltsége 1975-re az 1973. évihez viszonyítva csaknem másfélszeresére bővíti a légi teherszállítást. Ez Szibéria nagyütemű fejlődésével függ össze. E terület fejlesztésére a kilencedik ötéves tervben több mint 1M­ milliárd rubelt irányoztak elő. A teherszállító repülőgépek napjainkban Szibéria legne­hezebben megközelíthető és legtávolabbi területeit keresik fel. Rendszeresen ellátják a jakutföldi gyémántkutatókat és aranyásókat. Építőanyagot szállítanak az ipari létesítmé­nyekhez és a villamos erőmű-

Next