Fejér Megyei Hírlap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
Szombat, 1974. június ■ si szolgáltatások korszerűsítése Egy év alatt több mint kétmillió háztartási gépet, rádiót és egyéb készüléket javított meg a Gelka — jelentették be pénteken a Gelka sajtótájékoztatóján. A lakossági szolgáltatások fejlesztéséről szóló, 1969. évi kormányhatározat alapján a vállalat jelentősen bővítette országos javító hálózatát, s most már 249 szervizzel rendelkezik, s ezen kívül a községekben és más kisebb településeken készülék és címbegyűjtő kirendeltségek megszervezésével segítette a hibás elektromos szerkezetek, gépek javításának meggyorsítását. A szolgáltatásokat korszerűsítette az átalánydíjas televízió- és hűtőgépjavítással is, amelyre már több mint 80 ezer ügyféllel kötöttek szerződést. - HÍRLAP Célcsoportos beruházással ötven lakás épül Gárdonyban. Negyvenöt lakás három, egymás mellett álló házban készül el. Az első épületet a jövő év július közepén, a másik kettőt 1975 decemberében adják át. (Fotó: Rabáczy szilárd) ) fi MTESZ elnökségi ülés napirendjén: A bányászati egyesület kincsesi munkája A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok A székesfehérvári Technika Háza , ami fölött szemérmesen átlépünk, a szemét megkötésére tettek javaslatot, amelyet a megyei szervezet elfogadott, s várhatóan az év negyedik negyedében kerül sor a szerződés előkészítésére. Együttműködési szerződést készítenek, elő a MTESZ és a megyei tanács, a szervezet és az SZMT, valamint a KISZ MB, az egyesület és a TIT megyei szerve között is. Az elnökségi ülésen dr. Farkas József, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke beszámolt az elmúlt napokban rendezett ankétről, s általában a környezetvédelmi munka megyei helyzetéről. Ismét — és teljes joggal — napirendre került a szemét kérdése, ami csak látszólag valamiféle „eltaposandó téma”, hiszen — mint azt az előadó jól érzékeltette — egy világproblémának megyei jelentkezéséről van szó. Nagyon egyszerűen arról, hogy új városok, iparóriások születnek, a technika és technológia „szuperszonikus sebességgel” fejlődik, s az atomkor hazai hajnalán még mindig évszázados módszerrel, a környezetet veszélyeztető módon „semmisítjük meg” a szemetet. Illetve éppen ez a baj, hogy nem semmisítjük meg, mert tervidőszakok múlnak el anélkül, hogy erre a nagyon is összetett és társadalmi szempontból fontos feladatra tervszerűen — és megfelelő anyagi fedezettel — felkészülnénk. Guberálók hada túrja a városok szemetét, gyülemlik a külső beavatkozás nélkül nem bomló műanyag hulladék, növekszik az ipari melléktermékek mérgező hatása: szemétégető telep, méregtemető kellene. S ez a feltételes mód nem jelentheti azt, hogy létezik is a „vagy-vagy” választás lehetősége! Mert a szemét megsemmisítésének szükségszerűségét felvetve ma már nem elsősorban a háztartási hulladékra kell gondolni. Sokkal inkább a termelőüzemekből eredő „szemétre”, ami mérgek, olajok, zsírok, műanyagok formájában jelentkezik, s kerül afféle „népi kohó” jellegű ciszternákba, vagy aközponti guberáló telepre. A Szervezet elnöksége egyetértett dr. Farkas József felvetéseivel, javasolta, hogy munkálják ki ezt a témakört teljes részletességgel, s feladatuknak megfelelően a tudományos szervezet javaslattal fog fordulni az illetékesekhez. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Fejér megyei szervezetének elnöksége a napokban elnökségi ülésen vitatott meg néhány olyan kérdést, ami egyrészt meghatározza a tudományos szervezetbe tömörült műszaki értelmiség társadalmi tevékenységének irányát és feltételeit, másrészt országos jelentőségű programot ad a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok negyedévszázados jubileumának megünnepléséhez. Répássy Gellért társelnök megnyitója után — a napirendnek megfelelően — az elnökség megvitatta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kincsesbányai csoportjának eddigi munkáját, amelyet Vitez Tibor titkár a szervezet nevében már előzőleg írásban beterjesztett az elnökséghez. Az írásos jelentéshez Iski Károly fűzött szóbeli kiegészítést. A jelentésből és a szóbeli kiegészítésből megtudtuk, hogy a kincsesi csoport munkája az elmúlt három évben szervezettebbé, nagyobb műszaki réteget foglalkoztató eleven szervezeti életté formálódott. Ennek megfelelően a Fejér megyei Bauxitbányák vezetősége a működés tárgyi feltételein is sokat javított a közelmúltban. Néhány, a szervezeti munka komplexitását gátló tényezőre is rámutattak. Például arra, hogy a csoport még most sem tud közös programot készíteni a balinkai bányák műszaki dolgozóival, mert a két bánya különböző hovatartozósága ezt nem segíti elő. A kincsesiek igénylik a műszaki-tudományos társadalmi tevékenységnek legalább az alumínium szakmán belüli integrálódását. Ezt a törekvésüket — munkájuk, eredményeik elismerése mellett az elnökség támogatja. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés 25 éves évfordulója megünneplésének előkészületeiről Csömör Ferenc adott tájékoztatást az elnökségnek. Eszerint 1974 szeptember 10—11-én országos — és részben nemzetközi — jelentőségű programot bonyolítanak le Székesfehérváron. A rendezvény a magyar —szovjet timföld- és alumínium együttműködésben érdekelt vállalatokra, intézetekre, minisztériumokra vonatkozó kapcsolatok sokaságára épül, rendezői a jubileum méltó megünneplésére alakult együttműködési kormánybizottság, a Nehézipari Minisztérium, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, az OMBKE, a székesfehérvári városi pártos tanácsi szervek, s nem utolsósorban az MSZBT, amelynek tagcsoportja működik a rendezvény székesfehérvári „házigazdájánál”, a Könnyűfémműben. A tervek szerint tudományos előadások, az együttműködés sokoldalúságát bemutató tájékoztatók, az államközi, intézetek és vállalatok közi kapcsolatok valamint az egyes emberek, brigádok kapcsolatait demonstráló ismertetések szerepelnek a kétnapos programban. A megyei szervezet folyóirata, a Műszaki Élet — mint erről Kerkay Andorné tájékoztatta az elnökséget — is méltóképpen készül fel az évforduló megünneplésére, s minden valószínűség szerint már a harmadik negyedévi számban is nagy teret szentelnek az előkészületeknek, a negyedik negyedévi számot pedig teljes egészében a sokoldalú kapcsolatok ismertetésének szentelik. A székesfehérvári Technika Háza sorsáról, az építkezést előkészítő munka állásáról Kiss József alelnök tájékoztatta az elnökséget. Beszámolójából megtudtuk, hogy az előkészítés olyan stádiumban van, hogy minden valószínűség szerint 1975 áprilisában, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat keretében sor kerül a székház alapkőletételére a székesfehérvári Rákóczi úton. A Technika Háza létrehozásához a megyei Beruházó Vállalattól a Dunai Vasműig szinte minden vállalat hozzájárul majd, s remélik, hogy ezt a roppant nagy társadalmi összefogást méltányolva a kormányzati szervek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a műszaki-tudományos élet társadalmi munkaszervezetei megfelelő otthonban végezhessék társadalmilag hasznos tevékenységüket. Ezt követően Takács László titkár a két elnökségi ülés között végzett munkáról adott tájékoztatást. Többek között arról, hogy a lengyelországi Opole műszaki és természettudományi egyesületével fenntartott kapcsolatok új fejezte kezdődik az idén, lengyel barátaink ugyanis együttműködési szerződés Kátay Antal Nyit a Parkszínpad Mint megírtuk, a székesfehérvári belvárosi szabadtéri színpad lebontása után megkezdődött a Vidám Park szabadtéri színpadának bővítése és korszerűsítése, hogy a város minden szempontból megfelelő nyári pódiumhoz jusson. Az építkezés befejeződött, csupán világításszerelési és más kisebb munkák vannak még hátra. A Parkszínpad június 12- én nyit, elsőként a Generál együttes és a Mikrolid vokál szórakoztatja a nézőket. Július 18-án a Bergendi együttes játszik, 31-én pedig Halló itt Balaton című show műsorban többek között Koós János és Kovács Kati lép fel. Augusztus 5-én az Állami Népi Együttes vendégszereplésében gyönyörködhetnek a nézők, 12-én az Omega együttes, 26-án pedig a Fonográf együttes lép fel. A hivatásos együttesek mellett természetesen a nem hivatásos csoportok és műkedvelő színjátszók is gazdagítják a nyári műsort. Közülük Beloiannisz község görög együttese, valamint a székesfehérvári helyőrség zenekarának hangversenye kelthet különös érdeklődést. A Parkszínpad műsora a következő nyáron kibővül: színtársulatok tagjai is pódiumra lépnek majd és könnyű nyári operetteket mutatnak be. Erre az idén a színpadépítés miatt nem volt lehetőség időben szerződést kötni. Megyei szemle Dunaújvárosban Bemutatkoznak a gárdisták Az ifjúgárdisták képzési éve — alkalmazkodva a gárdisták többségét adó középiskolás fiatalokhoz — szeptember 1-től május 15-ig tart. Ezt követően kerülnek lebonyolításra különböző szintű szemlék, versenyek, táborozások, valamint a parancsnokságok, tisztségviselők továbbképzései. Sokan nem ismerik még az Ifjú Gárdát, s még többen munkájukat, életüket! Ezért örömteli, hogy az utóbbi időben egyre több cikk, beszámoló, tájékoztató lát napvilágot a sajtó hasábjain. Az elmúlt hetekben, napokban többször láttak szürke nadrágban, kék ingben, piros nyakkendős lányokat, fiúkat. Az ok egyszerű: sorozatban követték egymást a területi szemlék. Zárófoglalkozásokat tartottak az egységeik. Az erőfelmérés közben megszülettek a járási, városi győztes szakaszok. Számukra további bizonyítási lehetőségre nyúik alkalom. 1974. június 1 2-án tíz szakasz részvételével Dunaújváros és Szalkszentmárton térségében kerül lebonyolításra a VI. Ifjú Gárda megyei szemle. Itt dől el, hogy melyik szakasz képviseli Fejér megye 1100 ifjúgárdistáját a tatai országos szemlén. Ebben az évben Dunaújváros ad otthont az ifjúgárdisták megyei randevújának. A város illetékes szervei, vezetői nagy részt vállaltak és minden segítséget megadtak a KISZ Fejér megyei Bizottságának a szervezés és az előkészítés munkáihoz. Ma és holnap sűrűn követik egymást az események. A dunaújvárosi kemping lesz a főhadiszállás, ahol reggel sátorveréssel, táborkialkítással kezdődik a nap. Ezt követi a számadás az elmúlt képzési év anyagából. Már délelőtt megkezdődik a vetélkedés. A nyolcfős rajok lövészetben, fegyveres terepváltó futásban és úszásban mérik össze tudásukat. Délután 16 órakor a Lenin téren lesz a szemle ünnepélyes megnyitója. Ezt követően díszegyenruhába öltözött gárdisták alaki-, és menetdal versenyen vesznek részt. Ezeken bemutatják a fegyelmezett, együttes mozgást, a tiszteletadás alapvető elemeit, a mozgalmi és katonai dalok ismeretét, éneklés szeretetét. Az ifjúgárdisták első napi munkájuk után este rövid lemezgazda programon, majd a Duna-parton tábortűz mellett ismerkedhetnek, barátkozhatnak egymással. A közös ének mellett lehetőség nyílik a megye különböző pontjain élő fiatalok életének bemutatására, élményeik felelevenítésére. A vasárnapi program komoly felkészültséget igényel a gárdistáktól és szervezőktől egyaránt. Ekkor kerül sor a 12 kilométeres útvonalon 3 elméleti és 6 gyakorlati jellegű állomással — a harci túrára, amely reggeltől kora délutánig tart. Szalkszentmárton térségében a szép környezet, a Dunán történő kompátkelés fokozza az élményeket. Az elméleti állomásokon ifjúságpolitikai, katonapolitikai, általános katonai ismereteik, közrend, közlekedés- és ifjúságvédelem, tereptani, főelméleti ismeretek mellett szerepelnek az időszerű bel- és külpolitikára, felszabadulásunk éveire, Fejér megye munkásmozgalmi történetére, a KISZ KB határozatára, az 1348—49-es szabadságharcra vonatkozó kérdések is. Ezeken kívül a kézigrániát dobásban, szennyezett terepszakasz leküzdésében, elsősegélynyújtásban, kötélhídon való áthaladásban, légpuskalövészetben és a megfigyelési képességben kell a gárdistáknak bizonyítani fizikai felkészültségüket, gyakorlati képzettségüket. A leírtaik tanúsítják, hogy az Ifjú Gárda, mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség sajátos munkaformája gazdag lehetőségeket hord magában a fiatalok hazafias érzéseinek fejlesztésére, a honvédelemre való felkészítésben. Növeli tanuló és dolgozó ifjúságunk fizikai állóképességét, fegyelmét, munkaszeretetét, formálja gondolkodását, tartalmassá és hasznossá teszi szabadidős tevékenységét. Munkájukat, képzésüket, nevelésüket segítik a különböző társadalmi szervezetek, fegyveres testületek, ifjúsági vezetők, pedagógusok. A cél kettős: egyrészt minél több felnőtt és fiatal ismerje meg az ifjúgrrdiisták életét, tevékenységét. Másrészt minél több fiatal találja meg a gárdához vezető utat és ehhez, valamint munkájukhoz minél több felnőtt adjon segítséget. Ma és holnap a megye legjobb ifjúgárdistáin a sor, hogy szavaikkal és cselekedeteikkel egyaránt propagandistái legyenek a gárdisták hasznos, tartalmas életének. Baksa László Dunaújvárosi új fitos Jó liszt a szójából A szakemberek körében régóta ismeretes, hogy a szójabab milyen értékes növény: a szójaliszt a búzánál is nagyobb biológiai hasznú és rendkívül egészséges táplálék lehet. Elterjedését azonban meggátolta jellegzetesen keserű íze. Ezen változtat most az az újítás, amelyet Dunaújvárosban a Dunavidéki Gasztronómiai társaság két tagja dolgozott ki. Újításuk alapján készült termékek elsőként Fejér megyében kerülnek forgalomba. Az újítás azért jelentős, mert rendkívül értékes élettani hatású táplálékkal gazdagíthatja az étrendet. A szójaliszt ugyanis 38—42 százalék fehérje mellett 18—20 százalék növényi olajat és 5 százaléknyi értékes ásványi sót tartalmaz. A szójaolaj nagyrészt olyan zsírsavakból áll, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, és sertészsírban jelentéktelen mennyiségben van csak meg. A szójaliszt 22—26 százalék szénhidrát tartalma sem keményítő, hanem dextrin és más cukorféle. A magyar étkezési szokások — a sok lisztfogyasztás — külön értékessé teszik a szójalisztet számunkra. A búzaliszt nem teljes értékű fehérjéit a szójaliszt fehérjetartalma kompletálja, teljes értékűvé teszi. Lisztes termékekben tehát saját élettani értékein túl a szója a búzaliszt fehérje tartalmának biológiai értékét is javítja. Ezek ismeretében Baján László mesterszakács és Csemegi Mihály kísérleteket folytattak a neu), keserű ízű szójaliszt előállítására. A kísértetek eredményre vezettek. A 30 százalék szójaliszt adagolással készített piskóta tortákat a KERMI nem csupán forgalomba hozatalra alkalmasnak minősítette, hanem a Dunavidéki Vendéglátó Vállalatnak javasolta: az új terméket magas biológiai értéke és kiváló minősége miatt a „KERMI Tanúsító Védjegy”-gyel hozzák forgalomba. A vállalat várhatóan ez év szeptemberében az új termékkel megjelenik a piacon. Az újítók a lisztet elsősorban a cukrászat korszerűsítésére, továbbá gyermekélelmezés céljaira kívánják hasznosítani, lehetőség nyílik arra, hogy a hazai ízlésnek megfelelő minőségű szójalisztet álusítsanak elő az élelmiszeripar és a vendéglátóipar számára." 3