Fejér Megyei Hírlap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

Szombat, 1974. június ■ si szolgáltatások korszerűsítése Egy év alatt több mint két­millió háztartási gépet, rádiót és egyéb készüléket javított meg a Gelka — jelentették be pénteken a Gelka sajtótájé­koztatóján. A lakossági szol­gáltatások fejlesztéséről szóló, 1969. évi kormányhatározat alapján a vállalat jelentősen bővítette országos javító háló­zatát, s most már 249 szerviz­zel rendelkezik, s ezen kívül a községekben és más kisebb településeken készülék és címbegyűjtő kirendeltségek megszervezésével segítette a hibás elektromos szerkezetek, gépek javításának meggyorsí­tását. A szolgáltatásokat kor­szerűsítette az átalánydíjas televízió- és hűtőgépjavítással is, amelyre már több mint 80 ezer ügyféllel kötöttek szer­ződést. - HÍRLAP Célcsoportos beruházással ötven lakás épül Gárdonyban. Negyvenöt lakás három, egymás mellett álló házban készül el. Az első épületet a jövő év július közepén, a másik kettőt 1975 decemberében adják át. (Fotó: Rabáczy szilárd) ) fi MTESZ elnökségi ülés napirendjén: A bányászati egyesület kincsesi munkája A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok A székesfehérvári Technika Háza , ami fölött szemérmesen átlépünk, a szemét megkötésére tettek javaslatot, amelyet a megyei szervezet elfogadott, s várhatóan az év negyedik negyedében kerül sor a szerződés előkészítésére. Együttműködési szerződést készítenek, elő a MTESZ és a megyei tanács, a szervezet és az SZMT, valamint a KISZ MB, az egyesület és a TIT megyei szerve között is. Az elnökségi ülésen dr. Far­kas József, a Környezetvédel­mi Bizottság elnöke beszámolt az elmúlt napokban rendezett ankétről, s általában a kör­nyezetvédelmi munka megyei helyzetéről. Ismét — és teljes joggal — napirendre került a szemét kérdése, ami csak lát­szólag valamiféle „eltaposan­dó téma”, hiszen — mint azt az előadó jól érzékeltette — egy világproblémának megyei jelentkezéséről van szó. Na­gyon egyszerűen arról, hogy új városok, iparóriások szület­nek, a technika és technológia „szuperszonikus sebességgel” fejlődik, s az atomkor hazai hajnalán még mindig évszá­zados módszerrel, a környeze­tet veszélyeztető módon „sem­misítjük meg” a szemetet. Il­letve éppen ez a baj, hogy nem semmisítjük meg, mert tervidőszakok múlnak el anél­kül, hogy erre a nagyon is összetett és társadalmi szem­pontból fontos feladatra terv­szerűen — és megfelelő anya­gi fedezettel — felkészülnénk. Guberálók hada túrja a váro­sok szemetét, gyülemlik a külső beavatkozás nélkül nem bomló műanyag hulladék, nö­vekszik az ipari melléktermé­kek mérgező hatása: szemét­égető telep, méregtemető kel­lene. S ez a feltételes mód nem jelentheti azt, hogy léte­zik is a „vagy-vagy” válasz­tás lehetősége! Mert a szemét megsemmisítésének szükség­­szerűségét felvetve ma már nem elsősorban a háztartási hulladékra kell gondolni. Sok­kal inkább a termelőüzemek­ből eredő „szemétre”, ami mérgek, olajok, zsírok, mű­anyagok formájában jelentke­zik, s kerül afféle „népi kohó” jellegű ciszternákba, vagy a­­központi guberáló telepre. A Szervezet elnöksége egyetértett dr. Farkas József felvetéseivel, javasolta, hogy munkálják ki ezt a témakört teljes részletességgel, s fel­adatuknak megfelelően a tu­dományos szervezet javaslat­tal fog fordulni az illetékesek­hez.­ ­ A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Fejér megyei szerve­zetének elnöksége a napokban elnökségi ülésen vitatott meg néhány olyan kérdést, ami egyrészt meghatározza a tudo­mányos szervezetbe tömörült műszaki értelmiség társadal­mi tevékenységének irányát és feltételeit, másrészt orszá­gos jelentőségű programot ad a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok negyedévszázados jubileumának megünneplésé­hez. Répássy Gellért társelnök megnyitója után — a napi­rendnek megfelelően — az el­nökség megvitatta az Orszá­gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kincses­bányai csoportjának eddigi munkáját, amelyet Vitez Ti­bor titkár a szervezet nevé­ben már előzőleg írásban be­terjesztett az elnökséghez. Az írásos jelentéshez Iski Ká­roly fűzött szóbeli kiegészí­tést. A jelentésből és a szó­beli kiegészítésből megtudtuk, hogy a kincsesi csoport mun­kája az elmúlt három évben szervezettebbé, nagyobb mű­szaki réteget foglalkoztató eleven szervezeti életté for­málódott. Ennek megfelelően a Fejér megyei Bauxitbányák vezetősége a működés tárgyi feltételein is sokat javított a közelmúltban. Néhány, a szer­vezeti munka komplexitását gátló tényezőre is rámutattak. Például arra, hogy a csoport még most sem tud közös programot készíteni a balin­­kai bányák műszaki dolgozói­val, mert a két bánya külön­böző hovatartozósága ezt nem segíti elő. A kincsesiek igény­lik a műszaki-tudományos társadalmi tevékenységnek legalább az alumínium szak­mán belüli integrálódását. Ezt a törekvésüket — munká­juk, eredményeik elismerése mellett az elnökség támogatja. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés 25 éves évfordulója megünneplésének előkészületeiről Csömör Fe­renc adott tájékoztatást az el­nökségnek. Eszerint 1974 szeptember 10—11-én orszá­gos — és részben nemzetközi — jelentőségű programot bo­nyolítanak le Székesfehérvá­ron. A rendezvény a magyar —szovjet timföld- és alumí­nium együttműködésben ér­dekelt vállalatokra, intézetek­re, minisztériumokra vonat­kozó kapcsolatok sokaságára épül, rendezői a jubileum méltó megünneplésére alakult együttműködési kormánybi­zottság, a Nehézipari Minisz­térium, a Magyar Alumínium­­ipari Tröszt, az OMBKE, a székesfehérvári városi párt­os tanácsi szervek, s nem utolsósorban az MSZBT, amelynek tagcsoportja műkö­dik a rendezvény székesfehér­vári „házigazdájánál”, a Könnyűfémműben. A tervek szerint tudományos előadások, az együttműködés sokoldalú­ságát bemutató tájékoztatók, az államközi­, intézetek és vállalatok közi kapcsolatok valamint az egyes emberek, brigádok kapcsolatait de­monstráló ismertetések szere­pelnek a kétnapos program­ban. A megyei szervezet fo­lyóirata, a Műszaki Élet — mint erről Kerkay Andorné tájékoztatta az elnökséget — is méltóképpen készül fel az évforduló megünneplésére, s minden valószínűség szerint már a harmadik negyedévi számban is nagy teret szentel­nek az előkészületeknek, a ne­gyedik negyedévi számot pe­dig teljes egészében a sokol­dalú kapcsolatok ismertetésé­nek szentelik. A székesfehérvári Technika Háza sorsáról, az építkezést előkészítő munka állásáról Kiss József alelnök tájékoz­tatta az elnökséget. Beszámo­lójából megtudtuk, hogy az előkészítés olyan stádiumban van, hogy minden valószínű­ség szerint 1975 áprilisában, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntő ünnep­ségsorozat keretében sor ke­rül a székház alapkőletételére a székesfehérvári Rákóczi úton. A Technika Háza létre­hozásához a megyei Beruházó Vállalattól a Dunai Vasműig szinte minden vállalat hozzá­járul majd, s remélik, hogy ezt a roppant nagy társadalmi összefogást méltányolva a kormányzati szervek is hozzá­járulnak ahhoz, hogy a mű­szaki-tudományos élet társa­dalmi munkaszervezetei meg­felelő otthonban végezhessék társadalmilag hasznos tevé­kenységüket. Ezt követően Takács László titkár a két elnökségi ülés kö­zött végzett munkáról adott tájékoztatást. Többek között arról, hogy a lengyelországi Opole műszaki és természet­­tudományi egyesületével fenntartott kapcsolatok új fe­jezte kezdődik az idén, len­gyel barátaink ugyanis együttműködési szerződés Kátay Antal Nyit a Parkszínpad Mint megírtuk, a székes­fehérvári belvárosi szabad­téri színpad lebontása után megkezdődött a Vidám Park szabadtéri színpadának bő­vítése és korszerűsítése, hogy a város minden szempont­ból megfelelő nyári pódium­hoz jusson. Az építkezés be­fejeződött, csupán világítás­szerelési és más kisebb mun­kák vannak még hátra. A Parkszínpad június 12- én nyit, elsőként a Generál együttes és a Mikrolid vokál szórakoztatja a nézőket. Jú­lius 18-án a Bergendi együt­tes játszik, 31-én pedig Hal­ló itt Balaton című show műsorban többek között Koós János és Kovács Kati lép fel. Augusztus 5-én az Állami Népi Együttes ven­dégszereplésében gyönyör­ködhetnek a nézők, 12-én az Omega együttes, 26-án pe­dig a Fonográf együttes lép fel. A hivatásos együttesek mellett természetesen a nem hivatásos csoportok és mű­kedvelő színjátszók is gaz­dagítják a nyári műsort. Közülük Beloiannisz község görög együttese, valamint a székesfehérvári helyőrség zenekarának hangversenye kelthet különös érdeklődést. A Parkszínpad műsora a következő nyáron kibővül: színtársulatok tagjai is pó­diumra lépnek majd és könnyű nyári operetteket mutatnak be. Erre az idén a színpadépítés miatt nem volt lehetőség időben szerződést kötni. Megyei szemle Dunaújvárosban Bemu­tat­koznak a gárdisták Az ifjúgárdisták képzési éve — alkalmazkodva a gár­disták többségét adó közép­iskolás fiatalokhoz — szep­tember 1-től május 15-ig tart. Ezt követően kerülnek lebo­nyolításra különböző szintű szemlék, versenyek, táboro­zások, valamint a parancs­nokságok, tisztségviselők to­vábbképzései. Sokan nem ismerik még az Ifjú Gárdát, s még többen munkájukat, életüket! Ezért örömteli, hogy az utóbbi idő­ben egyre több cikk, beszá­moló, tájékoztató lát napvi­lágot a sajtó hasábjain. Az elmúlt hetekben, na­pokban többször láttak szür­ke nadrágban, kék ingben, piros nya­kkendős lányokat, fiúkat. Az ok egyszerű: soro­zatban követték egymást a területi szemlék. Zárófoglal­kozásokat tartottak az egysé­geik. Az erőfelmérés közben megszülettek a járási, városi győztes szakaszok. Számukra további bizonyítási lehetőség­re nyúik alkalom. 1974. júni­us 1­ 2-án tíz szakasz rész­vételével Dunaújváros és Szalkszentmárton térségében kerül lebonyolításra a VI. Ifjú Gárda megyei szemle. Itt dől el, hogy melyik szakasz képviseli Fejér megye 1100 ifjúgárdistáját a tatai orszá­gos szemlén. Ebben az évben Dunaújvá­ros ad otthont az ifjúgárdis­­ták megyei randevújának. A város illetékes szervei, veze­tői nagy részt vállaltak és minden segítséget megadtak a KISZ Fejér megyei Bizott­ságának a szervezés és az elő­készítés munkáihoz. Ma és holnap sűrűn köve­tik egymást az események. A dunaújvárosi kemping lesz a főhadiszállás, ahol reggel sá­­tor­veréssel, táborkialkítással kezdődik a nap. Ezt követi a számadás az elmúlt képzési év anyagából. Már délelőtt megkezdődik a vetélkedés. A nyolcfős rajok lövészetben, fegyveres terepváltó futásban és úszásban mérik össze tu­dásukat. Délután 16 órakor a Lenin téren lesz a szemle ün­nepélyes megnyitója. Ezt kö­vetően díszegyenruhába öl­tözött gárdisták alaki-, és me­netdal versenyen vesznek részt. Ezeken bemutatják a fegyelmezett, együttes moz­gást, a tiszteletadás alapvető elemeit, a mozgalmi és kato­nai dalok ismeretét, éneklés szeretetét. Az ifjúgárdisták első napi munkájuk után es­te rövid lemezgazda progra­mon, majd a Duna-parton tábortűz mellett ismerked­hetnek, barátkozhatnak egy­mással. A közös ének mellett lehetőség nyílik a megye kü­lönböző pontjain élő fiatalok életének bemutatására, élmé­nyeik felelevenítésére. A vasárnapi program ko­moly felkészültséget igényel a gárdistáktól és szervezőktől egyaránt. Ekkor kerül sor a 12 kilométeres útvonalon 3 elméleti és 6 gyakorlati jel­­legű állomással — a harci túrára, amely reggeltől kora délutánig tart. Szalkszent­­márton térségében a szép környezet, a Dunán történő komp­átkelés fokozza az él­ményeket. Az elméleti állo­másokon ifjúságpolitikai, ka­­tonapolitikai, általános kato­nai ismereteik, közrend, köz­lekedés- és ifjúságvédelem, tereptani, főelméleti ismere­tek mellett szerepelnek az időszerű bel- és külpolitiká­­­­ra, felszabadulásunk éveire, Fejér megye munkásmozgal­mi történetére, a KISZ KB határozatára, az 1348—49-es szabadságharcra vonatkozó kérdések is. Ezeken kívül a kézigrániát dobásban, szennyezett terep­­szakasz leküzdésében, elsőse­gélynyújtásban, kötélhídon való áthaladásban, légpuska­lövészetben és a megfigyelé­si képességben kell a gárdis­táknak bizonyítani fizikai felkészültségüket, gyakorlati képzettségüket. A leírtaik tanúsítják, hogy az Ifjú Gárda, mint a Kom­munista Ifjúsági Szövetség sajátos munkaformája gazdag lehetőségeket hord magában a fiatalok hazafias érzéseinek fejlesztésére, a honvédelemre való felkészítésben. Növeli tanuló és dolgozó ifjúságunk fizikai állóképességét, fegyel­mét, munkaszeretetét, for­málja gondolkodását, tartal­massá és hasznossá teszi sza­bad­idős tevékenységét. Mun­kájukat, képzésüket, nevelé­süket segítik a különböző társadalmi szervezetek, fegy­veres testületek, ifjúsági ve­zetők, pedagógusok. A cél kettős: egyrészt mi­nél több felnőtt és fiatal is­merje meg az ifjúgrrdiisták életét, tevékenységét. Más­részt minél több fiatal talál­ja meg a gárdához vezető utat és ehhez, valamint mun­kájukhoz minél több felnőtt adjon segítséget. Ma és holnap a megye leg­jobb ifjúgárdistáin a sor, hogy szavaikkal és cseleke­deteikkel egyaránt propagan­distái legyenek a gárdisták hasznos, tartalmas életének. Baksa László D­una­újvárosi új fitos Jó liszt a szójából A szakemberek körében régóta ismeretes, hogy a szó­jabab milyen értékes növény: a szójaliszt a búzánál is na­gyobb biológiai hasznú és rendkívül egészséges táplá­lék lehet. Elterjedését azon­ban meggátolta jellegzetesen keserű íze. Ezen változtat most az az újítás, amelyet Dunaújvárosban a Dunavidé­­ki Gasztronómiai társaság két tagja dolgozott ki. Újítá­suk alapján készült termékek elsőként Fejér megyében ke­rülnek forgalomba. Az újítás azért jelentős, mert rendkívül értékes élet­tani hatású táplálékkal gaz­dagíthatja az étrendet. A szó­jaliszt ugyanis 38—42 száza­lék fehérje mellett 18—20 százalék növényi olajat és 5 százaléknyi értékes ásványi sót tartalmaz. A szójaolaj nagyrészt olyan zsírsavakból áll, amely az emberi szerve­zet számára nélkülözhetetlen, és sertészsírban jelentéktelen mennyiségben van csak meg. A szójaliszt 22—26 százalék szénhidrát tartalma sem ke­ményítő, hanem dextrin és más cukorféle. A magyar ét­kezési szokások — a sok liszt­­fogyasztás — külön értékessé teszik a szójalisztet számunk­ra. A búzaliszt nem teljes ér­tékű fehérjéit a szójaliszt fehérjetartalma kompletálja, teljes értékűvé teszi. Lisztes termékekben tehát saját élet­tani értékein túl a szója a búzaliszt fehérje tartalmá­nak biológiai értékét is ja­vítja. Ezek ismeretében Baján László mesterszakács és Csem­­­egi Mihály kísérleteket foly­tattak a neu), keserű ízű szó­jaliszt előállítására. A kísér­tetek eredményre vezettek. A 30 százalék szójaliszt adago­lással készített piskóta tor­tá­kat a KERMI nem csupán forgalomba hozatalra alkal­masnak minősítette, hanem a Dunavidéki Vendéglátó Vál­lalatnak javasolta: az új ter­méket magas biológiai érté­ke és kiváló minősége miatt a „KERMI Tanúsító Véd­­jegy”-gyel hozzák forgalom­ba. A vállalat várhatóan ez év szeptemberében az új ter­mékkel megjelenik a piacon. Az újítók a lisztet elsősor­ban a cukrászat korszerűsíté­sére, továbbá gyermekélelme­zés céljaira kívánják haszno­sítani, lehetőség nyílik arra, hogy a hazai ízlésnek megfe­lelő minőségű szójalisztet álu­sítsanak elő az élelmiszeri­par és a vendéglátóipar számára." 3

Next