Fejér Megyei Hírlap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

6 Rádióműsor Kossuth rádió 8.22: Felicia Weathers és Bru­no Prevedi énekel. 9.00: Ádám­csutka. Mykolas Sluckis szovjet —litván író regénye folytatások­ban II. rész 9.20: Fáy András szerzeményeiből. 9.45: A göllei népdalkor műsorából. 10.05: Is­kolarádió. Történelmi arckép­­csarnok. 10.37: Pergolesi-művek. 11.30: A Szabó-család (ism.). 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Lakatos Lajos cimbalmozik, Lakatos An­tal népi zenekara játszik. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Alexanders Ragtime Band. Epizódok Irving Berlin életéből. 14.30: Nőről a nőknek. Borsodi­ asszonyok. 15.10: Harsan a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora. 15.45: Ilosfalvy Róbert operett­dalokat énekel. 16.00: A világgaz­daság hírei. 16.05: Szerdahelyi János nótáiból. 16.30: Pro és kontra — a minőségről, 2. rész. 16.45: Szólistaparádé. 17.20: Szé­kely Mihály énekel. 17.44: A ma­gunk érdekében, a magunk vé­delmében. A sokgyermekes csa­ládokért. Riport. 18.09: Riga — reggeltől reggelig. 19.25: Kritiku­sok fóruma. Hallama Erzsébet: Odaát Arizónában. 19.35: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Köz­ben: Kb. 20.20: Leselkedő ma­gány. Dsida Jenő versei. Kb. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.18: Hogyan ta­nuljunk meg alkotni? HI. rész: Kamaszok. Kb. 21.48: Verbunkos muzsika. 22.20: Slágermúzeum. 23.00: A Francia Rádió madri­gálkórusa Arma Pál népdalfel­dolgozásaiból énekel. 23.15: Köny­nyűzene Gyulai Gaál János szer­zeményeiből. 0.10: Rácz Aladár Couperin-műveket cimbalmozik. Petőfi rádió 8.05: Népdalcsokor. 9.03: Kiván­csiak klubja. .0.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Zenekari mu­zsika. 12.40: Házunk tája. A Fa­lurádió műsora. 13 03: Magyar muzsika. 13.40: Orvosi tanácsok. Az altató hatású gyógyszerekről. 14.00: „Senki többet?" Szellemi árverés — nyertes műsor. 14.35: „Dolgoztam ám én magyarok­kal is ... ” Rácz György műsora. 17.03: Ötórai tea. 18.05: Külpoli­­kai figyelő (ism.). 18.20: Rendez­te: cserés Miklós dr. Kis Dorint. Charles Dickens regénye rádióra alkalmazva. H. rész. 19.32: A Belügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezeté­sével, Armos Ami népdalokat énekel. 20.25: Kis magyar nép­rajz. 20.30: Új könyvek. (ism.) 20.33: Nyáridéző Kaleidoszkóp. 21.46: Puccini: Manon Lescaut. Négyfelvonásos opera. 3. műsor 18.05: Iskolarádió. 18.20: Pro és kontra — a minőségről. III. rész. 18.30: Petrovics Emil: Jónás Televízióműsor BUDAPEST 9.30: Delta. Tudományos híradó (ism.). 9.55: Maigret felügyelő. Georges Simenon bűnügyi regé­nyének magyarul beszélő, angol tv-filmváltozata. Maigret kis tréfája (ism.). 10.45: Képes Kró­nika. Képzőművészeti magazin V. rész: Goya (ism.). 16.18:. Hírek. 16.25: Tatabányai Bányász—Szon­di SE bajnoki férfi kézlabda­­mérkőzés. Közvetítés Tatabányá­ról. A szünetben: „Egészségün­kért!” 17.45: Ma alakítjuk a hol­nap anyagait. Főirány: A szilárd­testkutatás­­. Félvezetők. 18.25: Postafiók 250. Takács Mária mű­sora 18.40: Játék a betűkkel. 19.05: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A gyógy­szerész tévedése. Magyarul be­szélő olasz tévéfilm. 20.55: Chile, szeptember előtt és után .. Ri­­port-dokumentumfilm. 21.45: Tv- Bérlet. A Magyar Televízió hang­versenysorozata. Berlioz: Rákóczi induló. A művet ismerteti és ve­zényli: Ferencsik János. 22.00: Tv-híradó — 2. kadás. 2. műsor 20.00: G. B. Shaw: Szent Johan­na. Dráma két részben. A Szol­noki Szigligeti Színház előadása, felvételről. (14 éven felülieknek­.). Osztrák tv I. 10.00: iskolatelevízió. 11.00: így szeretnek Párizsban. Film (ism.). 16.30: Kicsinyek műsora. 17.05: Az indián folyó. Filmsorozat. 17.30: Mi leszek, ha nagy le­szek? 18.80: Francia nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát gyerekek! 18.30: Három lány és három fiú. Film­sorozat. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthí­rek. 20.15: Riportműsor. 21.05: A futball történetéből. 2. rész. 21.50: Tv-híradó. 21.55: Modesty Blai­se. Kalandfilm. Osztrák tv II. 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv­­híradó. 20.06: Tudományos hí­rek. 20.15: Sacha Distel műsora a Párizsi Olympiában II. 21.00: Holnap jön a királynő. Film. 21.45: Osztrák képek. 22.15: Tv­híradó. Jugoszláv tv 15.50: Magyar nyelvű Tv-napló. 16.50: Messzelátó. 17.20:­ Reggeltől takaródéig. 17.50: Jelenkori tudo­mány. 18.15: Kosárlabda. Jugo­szlávia—Olaszország. 20.30: Családi élet — angol játékfilm. 22.00: Elő­térben. 2. műsor 20.30: Szabadegyetem. 21.15: Dzsessz a képernyőn. 22.00: A fe­leségem, itt, mellettem — humo­ros adás. Pozsonyi tv 15.45: Hírek. 15.50: Mezőgaz­dasági egyetem. 17.20: Fiatalok szemével. 18.00: Esti mese. 18.15: 52 komikus. Ben Turpin. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Találkozás bará­tainkkal. 20.00: Hírek a Nemzet­közi tv-fesztiválról. 20.10: Ottfe­lejtett alma. Francia film. 21.35: Tv-híradó. 22.00: Szabad fórum. 2. műsor 17.25: Hírek. 19.00: Tv-híradó. 19.35: A kőkorszaki emberek nyo­mában. 2­0.00: Slágerstúdió. 20.45: Költészet. 21.40: Az orvos és­ önök. 21.50: Tv-híradó. ­■ ....... 1 1 .................— ABLAKTISZTÍTÓT keresünk AZONNALI BELÉPÉSSEL! Fizetés: Kollektív Szerződés szerint Jelentkezés: Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat Munkaügyi Osztálya Székesfehérvár, Népköztársaság u. 44-46. Telefon: 12­ 686. 2148. A sorbanállás időveszteség! Bevásárlásait ne a hét végi CSÚCSFORGALOMBAN végezze! Az ALBAKER boltjai és ABC áruházai a hét minden napján bő áruválasztékkal várják. Szabad időt vásárol, ha nem a hét végén vásárol. 2186. HÍRLAP Hírek testvérlapjainkból Avatás: alkotmányunk ünnepén Befejezéséhez közeledik a veszprémi házgyár építése. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint az alvállalkozók nagy erőket mozgósítottak a végső hajrá­hoz, építik a különféle csa­tornákat, a vasúti pályáit, az elemtároló, készáru tereket, betonozzák a „hajóitat”, azaz a gyártósorok kifutópályáit, festik a külszíni darupályá­kat. Készen van az 1-es és a 6-os gyártócsarnok; a 4-es „hajóban” a gépek, berende­zések hideg járatására készül­nek. Úgy tervezik, hogy a vesz­prémi­ házgyárat alkotmá­nyunk ünnepén, augusztus 20-án avatják fel. (Veszprémi Napló) Kerámiák Június 28-án nyílik Pécsett a világszerte hódító magyar kerámia eddigi legnagyobb seregszemléje, a tíz napig lát­ható „Magyar kerámiakiállí­tás”. A felvonultatott, szemet gyönyörködtető­ dísztárgyak, edények, építészeti, kerti és műszaki porcelánok egyúttal képet adnak az iparág sok millió forintos költséggel vég­rehajtott fejlesztéséről is. (Dunántúli Napló) Vadmentő traktorosok Jól megfér a vadgazdálko­dás a szőlő monokultúrával a Kunbaj­a-Bácsszőlősi Állami Gazdaságban. A ritka társí­tást, apróvad- gazdálkodást intenzív kertészeti- és szán­tóföldi növénytermesztéssel együtt alakították ki. Egyrészt gondoskodnak a vadkárok megelőzéséről, — vegyianyaggal védik a kerté­szeti termékeket — másfelől a vadak megmentésével is tö­rődnek. Költésikor, fiazáskor összegyűjtik a háborgatott te­rületeken a fácán- és fogoly­tojásokat, valamint a kisnyu­­lakat. Erre speciális kosara­kat készítettek, s kiosztották a mezőn dolgozó traktorosok­nak, akik minden talált to­jásért, illetve nyúlfiókáért pénzjutalmat kapnak, így ta­vaszonként több ezer vad­madártojás és több száz kis­nyúl kerül a tenyésztelepre, ahol keltetik, felnevelik a fá­cánokat, foglyokat és táplál­ják a kisnyulakat. (Petőfi Népe) Világgazdasági híradó Egyiptom 10 százalékkal fokozni kívánja az ipari termelést Egyiptom 1974-ben 10 százalékkal 4,6 milli­árd dollárral kívánja emelni ipari termelését külföldi beruházások segítségével. A jövedelem sajtó­jelentések szerint eléri majd az 1815 millió egyiptomi fontot, amely lényegesen több, az 1973-as 1670 milliónál. A termelés növelését tervezik a gyapotfel­dolgozó- és textiliparban, a cukorgyártásban, a cementgyártásban, az étolajgyártásban, a szappangyártásban, a hűtőgépek, fűtőtestek, mosógépek, cigaretták és televíziós készülékek gyártásában — tette hozzá a jelentés. Az urániumlelőhelyek kiaknázása francia­­spanyol együttműködés keretében Spanyolország állami urániumvállalata, az Emprese Nacional de Urania jelenleg tanul­mányozza annak lehetőségét, hogy a francia Atomenergia Bizottság közösen urániumlelő­helyeket aknáz ki Nigerben — jelentette a CIFRA spanyol hírügynökség. Az Atomenergia Bizottság azt javasolta, hogy a spanyol szerve­zet vállaljon 10 százalékos érdekeltséget az új Cominal vállalatban, amely Niger uránium­lelőhelyeinek kiaknázására alakult. Kereskedelmi nyitás a szocialista országok felé Argentína több piac között akarja megosz­tani a kockázatot, hogy egyik se váljék ural­kodóvá s ne teremthessen függőségi helyzetet. Például az együttműködés erősíti Argentina védekezését az energiafronton az új kőolaj­árak okozta kritikus szakaszban. Ezen kívül az argentin kormány hangsúlyozza egyetérté­sét a szocialista országok egyes követeléseivel, konkréten — ami politikailag is jelentős — az alapanyagárak védelmét és az önrendelke­zés tiszteletben tartását. A baráti szálak mel­lett lényegileg a szuverenitás védelméről van szó, olyan hatalmi egyensúlyrendszer előmoz­dításáról, amelyben a fejlődő országoknak nem szükségszerűen az áldozat szerepét kell ját­szaniuk. Ezek a célkitűzések erősítik a nem­zeti követeléseket. A napenergia gyakorlati felhasználása belát­ható közelbe került A világ energiaszükségletének fedezésére szolgáló tüzelőanyagokból rendelkezésre álló tartalékok durva becslések szerint csak XXI. évszázad közepéig lesznek elegendők. Pótlásukra az atomenergián felül már hosz­­szabb idő óta foglalkoznak a napenergia hasz­nosításával is. Azt, hogy a Nap melege mennyi energiamennyiséget képes rendelkezésünkre bocsátani, a következő példa is érzékelteti: az USA-ban levő (25 755 négyzetkilométer felü­letű) Erie-tavat érő napsugárzás egyenértékű az USA egész évi energiafogyasztásával. A kö­vetkezőkben áttekintést nyújtunk a napener­gia hasznosításával kapcsolatban az USA-ban és Ausztráliában felvetett és megvalósított tervekről, elért eredményekről és távolabbi kilátásokról. Az USA-ban jelenleg a kis háztartási nap­energia-készülékektől kezdve, a napházakon („Solar House”) és a napenergiát átalakító te­lepeken („Solar­ Farm”) át a mesterséges hol­dak felhasználásával létrehozott napenergia­rendszerig („Satellite Solar Power System”) különböző tervek megvalósításán dolgoznak. Feltehető, hogy a napenergia belátható időn (2—5 éven) belül egyelőre csak épületek fűté­sére és klimatizálására, valamint víz felmele­gítésére lehet hasznosítani. De már ez is jelen­tősen tehermentesítené e három célra felhasz­nált más energiahordozókat, hiszen ezeknek az összenergia-fogyasztáson belüli hányada je­lentős, az USA-ban például 26 százalék. A napenergia villamos energiává átalakítá­sának kérdéseivel az Ausztráliai Nemzetközös­ségi Tudományos és Ipari Kutató Szervezet (Australian Commonwealth Scien­tific and Industrial Research Organisation, a további­akban CSIRO) már két évtizede foglalkozik. Gépészeti osztályának vezetője, R. Morse úgy véli, hogy a napenergia pótolhatná a hagyo­mányos energiahordozókat és örökre fedezhet­né a teljes energiaszükségletet. Ez a megálla­pítás azonban egyelőre csak az energiaszük­ségletnek az alacsony hőmérséklet-tartomány­ban felhasznált egyharmadára érvényes. A háztartásokban használt melegvíz előállí­tására a napenergiát már valóban felhasznál­ják, így például az Ausztrália északi részében fekvő Darwinben a Quatria légiforgalmi tár­saság 9 otthonának és lakásainak melegvíz­szükségletét 90 százalékban napenergia fel­­használásával biztosítják. Egyes bányavárosokban már fűtőberende­zéseket is napenergiával üzemeltetnek. A me­legvíz-berendezések készlettartályait a tető­térben helyezkedik el, és a hőt abszorpciós lapokkal adják át a víznek. Nemcsak a lakó­házak, hanem a gyárak tetőin is elég hely van a fűtőkészülékek elhelyezésére. Már klímaberendezéseket is táplálnak nap­energiával. R. Morse jobbnak tartaná azon­ban, ha a hagyományos klímaberendezéseket napenergiát villamos energiává átalakító be­rendezések által szolgáltatott villamos áram­mal üzemeltetnék. ) A CSIRO által kifejlesztett fűtőkészülékek 200 ausztráliai dollárnál kevesebbe kerülnek. A napenergiát felfogó készülékekkel is ellá­tott, 20 évig működőképes melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése mindenesetre még két­szer annyiba kerül, mint a hagyományosé. A napenergiát viszont ingyen kapják, és így ez a megoldás kereskedelmi és népgazdasági szá­mítások szerint hosszú távon jutányos. Ausztráliában jelenleg évente mintegy 4000 négyzetméter abszorpciós felülettel rendelkező fűtőkészülékeket gyártanak. R. Morse az eddig felszerelt abszorpciós lapok összfelületét 20 000 négyzetméterre becsüli. Egyébként a napener­gia-berendezések már exportra is kerülnek. Szállítanak belőlük: Kenyába, Szingapúrba, Malaysiába, Új-Zélandba és Fidzsi-szigetekre. K. Broadman, a CSIRO másik tudományos munkatársa szerint 2000-ben Ausztrália össz­­energia-szükségletének 10—20 százalékát már napenergiából fogja fedezni. Hangsúlyozza, hogy a technológia mai állása szerint már le­hetőség nyílik a haszonfákban és a cukornád­ban tárolt energiának gépjárművek hajtására alkalmas tüzelőanyaggá való átalakítására. Ez a tüzelőanyag ugyan jelenleg még háromszor annyiba kerül, mint a kőolajból előállított benzin, de az eljárás jelentős olcsóbbodásával lehet számolni. Ez természetesen még a jövő ígérete. De a CSIRO egyik kutatóállomásán már ma is nap­energiát használnak fel egy haszonfaszárító kemence fűtésére. Kísérleteznek a napenergiá­nak ivóvíztisztításra való felhasználásával is. Szerda, 1974. június 12. Apróságok Hajtunk... Mióta „kimúltunk” az is­kolából, alig néhányszor ta­lálkoztam vele, akkor is sie­tett, s a szokásos hogy vagy? kérdésre csak legyintett és így válaszolt: tudod, haj­tunk... Ezért lepett meg, hogy a napokban sétatempóban jött szembe velem, és a szo­kásos kérdésre kimerítően válaszolt. Sovány volt és el­gyötört, de a szeme csillogott amikor elmondta, hogy áll már a ház, háromszobás, be­rendezve, nagy kerttel. Igaz, hajtani kellett, a munka, a másodállás, az após szőlőjét is ő műveli fel e termésért. A ház körül, a kertben is akad tennivaló, de megéri... A jö­vő hónapban megjön a kocsi is. Kár, hogy nem vezethet, az orvos nem engedi, az ide­gei nincsenek rendben, feké­lye is van, no meg a szíve rendetlenkedik, dehát az or­vos szerint hamarosan fel­épül, ideje is, az a 2 hóna­pos betegállomány legalább tízezeret kivett a zsebéből, pedig még a balatoni telek felét ki kell fizetni... Máris búcsúzik, megy, majdnem olyan gyorsan szedi a lábát, mint annak előtte. Hát igen, hajtunk... tefuvar” A fénysorompót nem min­dig vesszük komolyan, hiába villogtatja a pirosat, csak át­megyünk a síneken. Most, azonban URH-s kocsi áll a sorompónál, így mi, gyalogo­sok is respektáljuk a pirosat, egy fiatalember kivételével, aki csak nekivág, míg az eré­lyes kürtszó meg nem állítja. A rendőr kihajol az ablakon, odainti és mondja amit ilyen­kor kell. A fiatalember ide­gesen lesi az óráját. — Dehát lekésem a buszt —■ mondja. Buszjárat több is van — fe­lel a rendőr, de élete csak egy. Közben a vonat elmegy, zöldre áll a lámpa, a fiatal­ember még egyszer az órájá­ra néz, aztán bosszúsan le­gyint. Már indulna — most már ráérősen — mikor szólít­ja a rendőr: — Randevú? Á, — legyint újból — a srácért, az óvodába. Nyílik az URH-s kocsi ajtaja, aztán becsukó­dik. Nekiiramodik a Volga, ne várja hiába a csemete a papát... — csepregi —■ KGST: 130 millió lakás Az első pillantásra para­doxonnak tűnik: egyrészt az építőipar fejlődésével növek­szik a lakásépítés lehetősége, másrészt viszont a tények ar­ról tanúskodnak, hogy sok or­szágban a la­kásválság egyre súlyosbodik. Az ENSZ szak­embereinek számításai sze­rint az egész világon 200 mil­lió lakás „hiányzik” — s ez a szám egyre növekszik. A KGST-országokban az utóbbi 13 évben (1961—1973) több mint 35 millió lakás épült, 130 millió em­ber költözött új lakásába, annyi, mint Francia­­ország, a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia és Dánia népessége együttvéve. Az utóbbi tíz évben, a Szov­­­jetunió a lakóházépítkezés mennyiségét tekintve a veze­tő helyek egyikét foglalja el a világon. A jelenlegi ötéves tervidőszakban (1971—1975) a Szovjetunióban körülbelül 12 millió lakás épült, mintegy 60 millió embernek javulnak meg a lakásviszonyai, csupán az idén mintegy 15 milliárd rubelt fordítanak lakásépít­kezésekre. Sok szocialista országban, a lakások főleg állami és szö­vetkezeti pénzeszközökből épülnek, vagy egyéni építke­zéssel, állami kölcsön igényt bevételével­. Az állami hitell­­el történő egyéni építkezés az utóbbi időben a szocialis­ta országokban egyre na­gyobb méreteket ölt

Next