Fejér Megyei Hírlap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

6 Olvasószolgálat Szerda, 1975. január 8. A Nap kél 7 óra 31 perckor, nyug­szik *16 óra 10 perckor. A Hold kél 3 óra 57 perckor, nyug­szik 12 óra 56 perckor. Gyöngyvér napja van. Arany János névalkotása. Arany így ír erről: „Régi, pogány—magyar női nevet alig-alig talál az ember. Én a váradi regestrum magyar jelentésű neveiben véltem ilyenek nyomára akadni, hol Gyöngy, Gyönyörű stb. fordulnak elő. Így jön szerkesztve a Gyöngyvér, mely annyi, mint :Gyöngytestvér.” 30 ÉVE TÖRTÉNT Az ellenség a déli szakaszon elfoglalta Sárkeresztest, to­vábbi előrenyomulását azonban megállították. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig, túlnyomóan felhős, szeles idő, sokfelé futó esővel, majd hózáporral. Általában élénk, több­felé erős északira forduló szél, helyenként viharos széllöké­sekkel. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2, plusz 7 fok között. (MTI) RÁDIÓMŰSOR Kossuth rádió 4.25: Jó reggelt! 8.22: Zeneka­ri muzsika. 9.00: Az elmés, ne­mes Don Quijote de la Mancha. 10.05: „Nyitnikék”. 10.40: Elfüs­tölt milliók. 10.50: Lantos Ist­ván zongorázik. 12.00: Déli kró­nika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.52: Válaszolunk hallgatóink­nak. 14.07: Balladáink világa I. 14.30: Nőkről, nőknek. 15.10: Hárjam a kürtszó! 15.45: Honthy Hanna énekel. 16.05: Kóruspó­dium. 16.19: Elfüstölt milliók II. rész. 16.39: Régi magyar mu­zsika. 17.05: Külpolitikai figye­lő. 17.20: Versenyművek. 17.45: Elfüstölt milliók III. rész. 18.00: Váci Mihály élete és költészete. 18.20: A zongoraművészet első aranykora. 19.25: Nótaest. 20.15: Mikrofonközelben: Rafael. 20.53: Az év emberei. Portrék 1974. nemzetközi életéből. 21.23: Örökzöld dallamok. 22.15: Sporthírek. 23.20: Pajkos kis­diákok. Részletek Suppé ope­rettjéből. Petőfi rádió 4.25: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05: Népdalok, néptáncok. 9.35: Megjelenés előtt... 10.00: A zene hullám­hosszán. 11.55: Néhány perc tu­domány. 12.00: Barokk muzsi­ka. 12.40: Házunk tája. 13.40: Orvosi tanácsok a szívfájda­lomról. 14.00: Kettőtől—hatig. 18.20: A csodatevő. Mezei And­rás regényének rádióváltozata. 19.06: Glinka, Ruszlán és Lud­milla. 20.00: Esti krónika. 20.25: Kis magyar néprajz. 21.15: Haj­nali himnusz. Garai Gábor ver­sei. 3. műsor 18.05: Iskolarádió. 18.25: Új magyar zene a rádióban. 19.24: Kisértetjárás Magyarországon. 21.07: Dzsessz Prágából. 21.53: Hangfelvételek felsőfokon. TELEVÍZIÓMŰSOR Budapest I. 9.30: Delta. 9.55: lskola-tv. 10.20: Tréfacsinálók. 11.55: Játék a betűkkel. 17.30: Expedíció a kőkorszaki emberek nyomában. 17.55: Síppal, dobbal, énekszó­val. 18.35: Hol vagytok ti régi játszótársak? Dokumentumfilm­sorozat. I. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vacsora a hadiszálláson. Tv-játék. 21.45: Nyitott boríték. 2. műsor 20.01: Városok , művek. NSZK filmsorozat. 20.30: Néze­tek a gyermeknevelésről. 21.15: Zenés film. 21.45: Kislány a hintán. Szovjet film. Osztrák tv I. 10.00: Iskola­ tv. 17.40: Anten­na. Nemzetközi ifjúsági maga­zin. 18.30: Tv-konyha. 20.06: Sporthírek. 20.15: Így élnek ők. Osztrák tv I. 19.30: Tv-híradó és osztrák képek. 20.15: Arabeszk. Kaland­­film. Jugoszláv tv I. 17.30: Távcső. 18.00: A Vajda­ságon át. 18.35: Tudományos stúdió. 20.00: Szerelemből élni. Jugoszláv játékfilm. Jugoszláv tv II. 20.00: Amerre a vaddisznók járnak. Drámasorozat. 21.45: Szomjas föld. Filmsorozat. 22.35: Kaméleon. Balett. Pozsonyi tv I. 9.00: Gyermekeknek. 15.50: Az élet keletkezése. 18.10: Autó­motor revü. 20.00: Kedves meg­lepetések. Olasz film. 22.40: Saj­tószemle. MAI TÉVÉAJÁNLATUNK Vacsora a hadiszálláson. 1849-ben, közvetlenül a fegyverle­tétel után, a Wenkheim kastélyban egyetlen nap esemé­nyeibe sűrítve játszódik Száraz György történelmi drámája. A jelenlévők — a magyar szabadságharc vezéralakjai szá­mára sorsdöntő pillanatok ezek. Az orosz cár foglyai úgy vélik, dönthetnek sorsuk további alakulásáról: választhat­nak az orosz cár, a Habsburgok kegyelmi gesztusa, vagy a száműzetés között. Az összezártságban kiéleződnek az ellen­tétek. Főbb szereplők: Nagy Attila, Horváth Sándor, Kozák László, Inke László, Madaras József, Rajz János. (20:00) MOZIMŰSOR Köztársaság Filmszínház Székesfehérvár 16 és 18 órakor: Vágtass lovam! Magyarul beszélő, színes, szovjet film. 20 órakor: A halott asszony visszatér. Magyarul beszélő, színes, francia—olasz bűn­ügyi film. Petőfi Filmszínház Székesfehérvár 15, 17 és 19.30 órakor: Légy jó mindhalálig. Magyar film. Dózsa Filmszínház Dunaújváros 16 és 18 órakor: A dunai hajós. Színes, magyar film. 20 órakor: Penny Gold. Ma­gyarul beszélő, színes, angol bűnügyi film. KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár Felnőtteknek nyitva: 1­l— 19.30 óráig. Gyermekeknek: 10—19.30 óráig. Velinszky László Városi Könyvtár, Székesfehérvár Nyitva: 14—19 óráig. ORVOSI ÜGYELET A felnőtteket ellátó központi orvosi ügyelet Székesfehér­váron a Pintér Károly utca 5. szám alatt található 19 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11—456.­­ Ügyeletes gyógyszertár Székesfehérváron a Liszt F. utca 11. szám alatt található. HIRiA!» Világgazdasági híradó Szovjet—brit konténercsoport Anglia és a Szovjetunió kö­zös munkacsoportot állít fel a konténergyártás megoldá­sára, miután szovjet delegá­ció látogatott Angliába, élén N. F. Akulinyuskinnal, az OSZSZK gépkocsiipari mi­niszterhelyettesével. A csoport a CBS védnöksé­ge alatt működik, s az angol fél képviselője a Freight Bo­nalack cég elnöke, Sir Ri­chard Bonalack. A Szovjetunió a közeljö­vőben 175 konténer­bázist óhajt létesíteni, főként Orosz­ország európai területén. Mint mondották, óriási megrende­léseket adtak fel konténerek építésére és berendezések szállítására. Ezek egy része angol cégeknek is juthat, ha meg tudnak egyezni a feltéte­lekben. A Szuezi-csatorna igazga­tósága nemrég nyilvánosság­ra hozta, hogy a csatornát va­lószínűleg már 1975 tavaszán meg lehet nyitni, s a várat­lan körülmények is csupán júliusig késleltethetik ezt a nagy eseményt. Az igazgató­ság jelentése szerint a csa­tornát teljesen megtisztítot­ták és kikotorták. Most még 15 nagy és 75 kisebb zátonyra futott hajót kell eltávolítani, ezenkívül megjavítani több hidat. Igaz, egyelőre csak már­ évekkel ezelőtt kiala­kult az együttműködés Japán és a Szovjetunió között a kő­olaj- és földgáztelepek fel­kutatására és feltárására Újabban egy másik közös vállalkozás van kialakulóban. 60 000 tonnásnál kisebb ha­jók közlekedhetnek, de már megkezdték a csatorna mé­lyítését is, japán és arab vál­lalkozók a Nemzetközi Bank támogatásával. A munka be-­ fejezését 1978-ra tervezik, s­ akkor a csatornán 150 000 tonnás hajók is közlekedhet-­ nek, 1980-ban pedig már 250­ ezer tonnásak is. Ilyenformán­ a nagy szállítóhajóknak sem kell megkerülniük egész Af­rikát, amely szintén a kőolaj kiak­názására vonatkozik. Japán ugyanis 250 millió dollárral hozzájárul a Szahalin sziget környékén elterülő tenger­­alatti olajtelepek felkutatá­sához. Megnyílik a Szuezi-csatorna Japán a szovjet olajmezők feltárásáért ENSZ-tanulmány a világkereskedelem helyzet­éről A kereskedelem nagymér­vű fejlődése minden való­színűség szerint hozzájárult a világ jelenlegi gazdasági bajainak­ kialakulásához, és nincs kizárva, hogy ráadásul ezeknek a bajoknak még ál­dozatául is fog esni. A mai gazdasági fejlődés­ről készült ENSZ-tanulmány arra figyelmeztet, hogy be­következhet a gazdasági el­szigetelődés korszaka, mint­hogy a különböző országok megpróbálják megvédeni magukat az inflációtól, az olaj, az élelmiszer és más cikkek árának bizonytalan­ságától. Amennyiben ez valóban bekövetkeznék, véget vetne a kereskedelem fejlődésének, amely pedig az elmúlt há­rom esztendőben páratlanul nagymérvű volt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdasági és Szocialista Tanácsa tanul­mányt készített a közgyűlés felszólítására. Ebben 1971-től vázolja a fejleményeket, te­hát attól az évtől, amelyben a nyugati országok egész sor­a valutaárfolyam-módosí­tást hajtott végre, beleértve a dollár két alkalommal va­ló devalválását. A dollár le­értékelése azzal a kívánatos céllal történt és azzal az eredménnyel is járt, hogy fokozta a világkereskedel­met, mindenekelőtt az Egye­sült Államok viszonylatában, amely mindent elkövetett, hogy megszüntesse fizetési mérlegének hiányát. Az exportpiac 1972-ben és 1973-ban egész sor iparosított államban a termelés legfőbb ösztönzője volt, egyebek kö­zött Nyugat-Németországban, Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban is. Az USA-ban az árellen­őrzés ráadásul vonzóbbá tet­te az áruk külföldi, semmint hazai értékesítését. Az országok közötti keres­kedelem becslések szerint 1973-ban elérte az 570 milli­árd dollárt és az előző évhez képest 37 százalékkal volt magasabb, vagyis 25 százalé­kos rekordot ért el még ak­kor is, ha a devalváció előt­ti dollárban számoljuk. El­mondhatjuk, hogy gyakorla­tilag mindenki kereskedett mindenkivel. Ennek az általános jelen­ségnek a következtében fo­kozódott a kereslet az ércek és egyéb ipari nyersanyagok iránt. A szállítók azonban képtelenek voltak fokozni a termelést, legalábbis olyan gyors ütemben, hogy eleget tudjanak tenni az azonnali keresletnek és ennek követ­keztében — mint a tanul­mány megállapítja —, „a piac általában kielégítetlen maradt, s az árak gyors ütemben­­sielekedtek­­. 1973 végére, mint a tanul­mány megállapítja, a faárak átlagban 50 százalékkal vol­tak magasabbak, mint 1972- ben, s a különféle fémek ára is felment, az alumíni­umtól kezdve (14 százalék) egészen a rézig, amely a duplájára és az órig, amely a háromszorosára drágult. Az árindex a legfontosabb színesfémek esetében 1973 végén mintegy 70 százalék­kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A termé­szetes gumi New York-i ára háromszor annyi volt, mint átlagban két évvel korábban. Ehhez járult még az olaj­árak emelkedése a korábbi­nak a négyszeresére. E­nnek következtében az olajexportáló országok szer­vezetének tagállamai lega­lább 60 milliárd dollár kész­­készpénztöbblethez jutottak az idei évben. Ha az olajárak nem emelkednek ilyen mér­tékben, ennek az összegnek a túlnyomó része megma­radt volna Európa és az Egyesült Államok ellenőrzé­se alatt. Az ENSZ-tanulmány meg­állapítja, hogy a különböző gazdaságok „általános lassu­lást” mutatnak a fejlődés tekintetében, hiszen az or­szágoknak nehezére esik az olajszámlákat kiegyenlíteni. A lassúbbodás a hazai gaz­dasági életben úgy jelentke­zik, hogy elbocsátások van­nak és az ipar sok esetben visszafogja a termelést. Ha azok a munkások, akik el­vesztik az állásukat, az im­portot kárhoztatják emiatt, elképzelhető, hogy a kormá­nyok milyen kereskedelmi­ védőintézkedésekkel reagál­nak ezekre a szemrehányá­­­sokra. Ugyanakkor számolni kell­ azzal, hogy a magas árak, ösztönzése nyomán az eddi­ginél nagyobb mennyiségű­ nyersanyag kerül piacra. El­képzelhető azonban, hogy az­ ipar, minthogy nem bizo­­­nyos többé a külföldi piacok, felvevőképességében, haboz­­zik átvenni a nyersanyag© kát. Máris tapasztalható, hogy a rezet egyre nagyobb meny-, nyiségben lehet vásárolni; a­ kereslet azonban lanyha, hi­szen például csökkentették­ az autógyártást. Ennek meg­felelően a rézárak az 1974. áprilisi áraknak kevesebb mint a felére estek vissza. Négy nagy érctermelő or­szág, Chile, Peru, Zaire és Zambia elhatározta, hogy 10 százalékkal csökkenti a ter-­­melést és megpróbálják ezen­ az úton felnyomni az ára­kat. Az ENSZ-tanulmány meg-­­állapítja, hogy a jelenlegi­ helyzet, az olajszámlák sú­­­lyossága, a gazdasági fejlő-, dés lassúbbodása és a nyers­­anyagi kínálat erős túlfokozó-­ dása súlyos próbára teszi a­ nyílt kapuk gazdaságpoliti­­kájának filozófiáját. Félő, hogy az országok­ kezdik meggondolni maguk a kát az egymástól való függő-­ ség és a globális szolidaritás­ tekintetében, holott ezek vol­­­tak azok a gondolatok, ame­lyek a második világháború­ óta a leginkább elősegítették­ a kereskedelmet és a köl­­­csönös segítség politikáját. Kölcsön ked­ a tenger alatti kőolaj felkutatásához Norvégia tárgyalásokat folytat egyes arab országok­kal, mert hitelre van szüksé­ge a tengeralatti kőolajmezőik felkutatásához és feltárásá­hoz. Mint ismeretes, tavaly az Északi-tengerb­en, a norvég partok mentén a kutatók kő­olajat találtak a tenger alatt. Megállapításuk szerint a tar­talékok számottevőek, így érdemes lesz feltárni ezeket a­ lelőhelyeket. A kutatás kezd­­detén a norvégiai pénzinté­zetek 590 millió koronával­ vettek részt a vállalkozás pénzelésében. Most az a hír járja, hogy körülbelül húsz­szorta nagyobb összeg szük­séges, összeállította: B. P.. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, kik szeretett jó nagybátyánk LANTAI MAYER JÓZSEF temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és jóleső részvétükkel nagy f­ájdal­­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család fi köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet mindazon kedves rokonnak, is­merősnek, jó barátnak, kik drága jó mamánk ÖZV. LACZKÓ LÁSZLÓNÉ temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és jóleső részvétükkel nagy fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. » A gyászoló család TC Szerda, 1975. január 8. TEKE Sormit lebecsülik az üze­mi pszichológusok, a munka­lélektan ésatöbbi jelentősé­gét. A pszichológiával Sőt Gézáné már évtizedekkel ez­előtt jelentős eredményeket ért el családi szinten, pe­dig csak hat elemit végzett, egyszerű varrónő volt. Asszonytársaitól sokban különbözött. Nem akkor küldte Gézát fát vágni, ami­kor az fáradtan ledőlt egy kicsit. Megvárta míg kipihe­ni magát, aztán elkezdte minden félével macerálni, heccelni. Nem várta meg azonban, hogy Géza a tá­nyérokat kezdje vagdalni a földhöz dühében, hanem ki­tűnően időzítve, a kitörés előtt pár pillanattal megsi­mogatta őt rózsaszirom te­ny­erecskéivel: — Gézuka, ugye vágsz pár darabka fát? Ilyenkor Géza úgy kapott a fejsze után, mint a vérbosz­­szúért lihegő ószerb, és ösz­­szehasogatta az egész évre valót. Tizenkét hónapig nyugta lett. A legtöbb asszony ilyen teljesítmény után engedé­keny szokott lenni. Sőtné sohasem követte el ezt a súlyos hibát a holtra fáradt emberrel. Ha igazi, nagy ünnepeket akart rendezni, nem a kimerült emberrel kezdett, mint mások. Elvitte Gézát táncolni, és hagyta, hogy ott kedvére rúgja a port a szemrevaló csitrikke. Még biztatta is: — Azt a kis bögyöst kérd fel, nézd, milyen mozgása van! Hazafelé a feldobott férfi már az utcán nem hagyott békét az asszonynak. Mal­vin legtöbbször előremene-­­kült és kizárta Gézát, de egy ablakot mindig úgy csu­kott le, hogy azt Géza köny­­nyen benyomhassa. Csókra éhesen eszét vesztve tört rá az ablakon keresztül saját feleségére. Malvin nagy pszichológus volt. Szerencse, hogy nem végzett egyetemet. Géza minden szombaton elmehetett kuglizni. Nagy­szerűen gurított, de csak az első órácskában. Ahogy iszo­gatni kezdett a cimborákkal, nemcsak az első óra nyere­ségét vesztette el, hanem rendszerint meg is tetézte egy ötvenessel. Egyik szombaton különö­sen jól indult, és arra gon­dolt, jó lenne most abba­hagyni, de csúnya dolog ilyenkor lelépni. Ekkor jött lélekszakadva a nagyobbik gyerek: — Édesapa, gyere haza gyorsan, anyuka rosszul van. Géza hazáig futott. Sze­rencsére csa­k egy kis szédü­lés ment át az asszonyon, mire hazaért, már jobban volt. Olyannyira, hogy egy óra múlva az asszony kérlel­te: — Eredj vissza,­ nem illik nyereséggel faképnél hagyni őket. Géza kelletlenül vissza­­baggyogott, megpróbálta el­veszteni a pluszt, de sehogy sem sikerült. Színjózanon úgy ment a­ golyó, mintha vonalzóval húzták volna meg az útját. Egy százast nyert. — Jó — jó, gratulálok, — simogatta meg a piroshasát az asszony, — majd jövő szombaton elveszted, és kvit­tek lesztek. És el is vesztette, mert a feleség nem hívta haza, csak a harmadik szombaton. Ki­szabadult a hízó, és egy órán át kellett keresgélni. Géza ekkor is józanon ment vissza, és nyert hetven forintot. A negyediken elvesztette. És így tovább. Hol a biztosíték vágott ki, hol a vasaló nem szuperált, Gézának egyórai kuglizás után sürgősen haza kellett néznie, de csak min­den második szombaton. Mert Malvin nemcsak pszichológus, hanem okos nő is volt. Nem irigyelte Gézá­tól a szórakozást, de ráfizet­ni sem akart és kapzsi mó­don pénzhez jutni sem a férje teketehetségén. Nem a pénzt, Gézát szerette, és őt akarta megtartani magának, — nagyja —

Next