Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

Olvasószolgálat Csütörtök, 1975. február 6. A Nap kél 7 óra 05 perckor, nyugszik 16 óra 52 perckor. A Hold kél 3 óra 45 perckor, nyugszik 12 óra 33 perckor. Dorottya napja van. A görög Dorotheosz név latinos nőie­­sítésének, a Dorothea névnek régi megmagyarosodott alakja. 30 ÉVE TÖRTÉNT 1945. február 6-án a szovjet csapatok Seregélyesnél betör­tek a Margit-állásba. Erre az innen kiszorított SS-nek az 1. páncélos hadosztályt küldik segítségül. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Változóan felhős, párás, helyenként ködös idő, számottevő csapadék nélkül. Gyenge, napközben kissé élénkebb, változó irányú szél. Várható­ legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2— plusz 3 fok között. (MTI) MAI TÉVÉAJÁNLATUNK Ólombetűs vallomások. A film a hasonló című előadás­­sorozat 13. része, amelyben életútjáról, pályája­­alakulásá­ról vall az írásai révén sokak által ismert újságíró — Vető József. Beszél negyvenéves újságírói tevékenységéről, a szakma szépségéről és nehézségeiről. S minderről azzal a bölcsességgel, amely az éppen nyugdíjba vonuló újság­író sajátja. Vallomását színészek közreműködése teszi szí­nessé, akik néhány írását, groteszkjeit, humoreszkjeit ele­venítik meg. (21.35.) RÁDIÓMŰSOR Kossuth rádió 4.25: Jó reggelt! 8.22: Nóták. 9.25: Zenekari muzsika. 11.14: Gondolat. 12.35: Melódiakoktél. 15.10: Kóruspódium. 15.40: Anyanyelv vagy anyanyelvek? 16.00: A világgazdaság frízei. 16.11: Népi zene. 16.30: Befala­zott kincsek. 17.34: Hallgatja a hallgató? 19.25­: Kritikusok fó­ruma. 19.35: Sanzonlexikon. 20.28: ..Hadüzenet nélküli a bé­ke. 21.01: Színes népi muzsika. 22.15: Sporthírek. 22.30: Beszél­­j mink LÍSZ­­ Ferencről. 23.30: Táncdalainkból. Petőfi rádió 4.25: Reggeli zenés műsor. 9.03: Musicalekből. 9.40: Státusz nélkül. 10.00: A zene hullám­hosszán. 12.00: Rimszkij Kor­­szakov: Seherezádé. Szvit. 13.03: Tannhäuser. Részletek Wagner operájából. 14.00: Ifjú­sági randevú — kettőtől— ötig .. .­­8.10: Csak fiataloknak! 19.32: Új könyvek. 19.40: A dal­irodalom remekei in. 21.15: Rendezte: Barlay Gusztáv. A titokzatos gyors. 22.17: Verbun­kosok, népdalok. 23.15: Ránki György: Cirkusz — fantaszti­kus álomjelenetek 5 képben. 3. műsor 18.10: Iskolarádió. 18.48: Bo­hémélet. Részletek Puccini ope­rájából. 19.40: Magyar irodalmi arcképcsarnok. Arany János. 20.33: Sergio Mendez együttese játszik. Vörösmurty méaW* ' í n ff* a 1 Február 6-án este 7 órakor. Bérletszünetben: MAGÁTÓL. NE­M MEGY! 450 MOZIMŰSOR Köztársaság Filmszínház, Székesfehérvár 15.30 órakor: A fenevad. Színes, szovjet film. 18 óra­kor: 141 perc a befejezetlen mondatból. Színes, magyar film Déry Tibor regényéből. (Díszbemutató). Petőfi Filmszínház, Székesfehérvár 15 és 17 órakor: Fehér far­kasok. Magyarul beszélő, színes, NDK-kalandfilm. TELEVÍZIÓMŰSOR Budapest I. 8.05: Iskola­ tv. 17.20: Tízen Túliak Társasága. 18.40: Mi és a nagyvilág. III. Az idő több mint pénz. 20.00: Egy óra múl­va itt vagyok. XIII. Szökevé­nyek. 21.40: Ólombetűs vallo­mások. Dokumentumfilm-soro­­zat. 22.20: Tv-híradó 3. Budapest II. 20.01: Nincs nálam boldo­gabb . /. Portréfilm. 20.45: A lézersugár. NDK ismeretterjesz­tő film. 21.35: Századunk zené­je. 22.05: Városok és művek. V. rész: Metztől Lyonig. Osztrák tv I. 10.00: Iskola­ tv. 18.00: Jerome és­ Isabella. Film. 19.30: Tv­­híradó és kultúra. 20.50: Charly. Film. Osztrák tv II 18.00: Orosz nyelvlecke. 20.00: Nemzetközi pop show-műsor. 21.20: Filmbarátok műsora. Jugoszláv tv I. 16.35: Magyar nyelvű tv-nap­­ló. 20.00: Farkas a farkasok között. Filmsorozat. 22.05: Do­kumentumfilm. Jugoszláv tv II. 18.00: Kosárlabda. Zadarkinis. 20.45: A jam­aseváciak. Színházi előadás felvételről. 21.40: Szó­rakoztató műsor. Pozsonyi tv I. 16.55: Hírek. 17.00: Bratisla­va! esti műsor. 18.00: Ifjúsági magazin. (Cseh). 19.30: Embe­rek és történelem. Pozsonyi tv I. 17.55: Hírek. 18.00: Szabad a ring. 19.30: Skoda Plzen—Steau Bukarest férfi kézilabda BEK- mérkőzés. 19.30 órakor: Jó estét Mrs. Campell! Magyarul beszélő, amerikai filmvígjáték. Dózsa Filmszínház, Dunaújváros 16 órakor: Hajdúk. Színes, magyar történelmi kaland­­film. 18 és 20 órakor: A lo­pakodó Hold. Színes, ame­rikai film. KIÁLLÍTÁS Csók István Képtár, Székes­­fehérvár. Mai magyar mű­vészet. KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály, Megyei Könyvtár, Székesfehérvár. Nyitva felnőtteknek: 13— 19.30 óráig. Gyermekeknek: 13—17.30 óráig. Velinszky László, Városi Könyvtár, Székesfehérvár. Nyitva: 14—19 óráig. ORVOSI ÜGYELET A felnőtteket ellátó központi orvosi ügyelet — csak­ sürgős esetekre! — Székesfehérváron a Pintér Károly utca 5. szám alatt található, 19—07 óráig. Telefon: 11—456. Ügyeletes gyógyszertár Székesfehérváron, a falusi Ferenc utca H. szám, alatt található.­­ _ r Tudomány­­technika Rakéták a jégeső ellen Bulgáriában forró és szá­raz volt az elmúlt nyár. Egy alkalommal súlyos jégeső is fenyegette a szőlőskerteket és a gyümölcsösöket. Több milliós súlyos kár kelet­kezhetett volna, de a ve­szélyt sikerült elhárítani, a jeget hozó felhőre irányí­tott „sortűzzel”. Bulgária számos vidékén ugyanis már működik a jég­esőt elhárító tüzérség. A rakétákkal felszerelt állo­másokon radar­készülékek működnek, s ezek a jeget hozó felhőt 80 kilométer távolságból „felismerik”, így mintegy 8 kilométeres ma­gasságban „sortűzzel” fo­gadják azokat. A mikroszko­pikus részecskékből álló vegyszer, amelyet rakéták­kal a felhőbe lőnek, meg­akadályozza a jég kialaku­lását és a szemcsék növeke­dését. A mintegy hatmilliárd forintnyi beruházással felépült leninvárosi olefin-gyár üzembe állí­tásával hazánk is belép a fejlett műanyagtermelő országok sorába. Képünk: az olefin­gyár. (Telefoto : Fejér megyei Hírlap) Távolságok és sebességek a világűrben Az utazás 75 ezer évig tartana... Gondolkodtak már azon, hogy a „közel” és a távol” fogalma milyen viszonyla­gos. Ha például Sopronból Nyíregyházára utazunk, közben mondogathatjuk, hű de nagy utat tettünk, hű de messze van! Ezt a távolsá­got a 86 km-es óránkénti se­bességet haladó gyorsvonat néhány óra alatt megteszi. Ha az Antarktiszra, vagy a Hawaii-szigetekre gondo­lunk, mindig eszünkbe öt­­lik, hogy milyen „távol” is vannak ezek tőlünk. A világűrt az irdatlan tá­volságok és szédítő sebessé­gek jellemzik. A földi mér­tékegységek a világűrben kicsinek bizonyulnak, ami meglepő, figyelembe véve, hogy Földünk a térben és időben végtelen világűrben, a Naprendszernek csak egy porszemnyi része. Ha a vi­lágűrben lévő távolságokról és sebességekről beszélünk, ki kell lépnünk a mi földi vonatkoztatási rendszerünk­ből. Messze vannak a Ha­waii-szigetek? Igen, de csak földi méretekben. Ha a vi­lágűrről beszélünk elmond­hatjuk, hogy a Hold a hoz­zánk legközelebb lévő égi­test, melynek távolsága „mindössze” 384 060 km, ami 9,5-szöröse a földi Egyenlítő hosszának. Ha ezt a távolságot egy óránként­­ 86 km-es sebességgel, meg­állás nélkül haladó gyors­vonattal akarnánk megten­ni, az út 206 napig tartana. A Nap a Földtől 149 500 000 km-re van. Ezt a távolságot az említett gyorsvonat mint­egy 250 év alatt tenné meg. A Nap és a Föld távolsága világűrméretekben nagyon kis távolság. Ezt a távolsá­got a csillagászok világűr távolsági alapegységnek te­kintik (csillagászati egység). Amíg a földi távolságmérés­ben alapegység a 100 cm-es méter, addig a világűr tá­volságainak mérésében alapegység a 149,5 millió km-es csillagászati egység. A csillagászati egység a vi­lágűr métere. A­­Nap és Föld távolsága 1 csillagászati egység. A Merkúr „közel van” a Naphoz mindössze 0,39 csillagászati egységnyi­re, „csekély” 58 millió km­­re. A világűr méreteihez vi­szonyítva azonban a csilla­gászati egység is nagyon kis távolságokat mér. A Földről látható csillagok nagy része távoli nap. Olyan messze vannak tőlünk, hogy fényüket, amit ma látunk, évekkel ezelőtt bocsátották ki magukból. A csillagászok azt a távolságot, amit a fény egy év alatt megtesz fényévnek nevezik. Egy fényév rettentő nagy távol­ság, ha arra gondolnak, hogy a fény másodpercenként 300 000 km utat tesz meg. Egy fényév 9,5 billió km. És még ez sem nagy távol­ság a világűrben. Az Andro­meda köd 1,51 millió fény­évre van tőlünk. A fény on­nan több mint másfél millió évig halad, amíg elér a csil­lagászok távcsöveibe. Hasonló a helyzet a vi­lágűr sebességeivel. A ver­senyautó 250, a repülőgép 1000 km-es sebességgel szá­guld óránként. Ugyanakkor mi mindnyájan a Föld nevű űrhajó utasai vagyunk. For­gónk és száguldónk a világ­űrben. A Föld 1 nap alatt fordul meg tengelye körül. A tengelyforgás sebessége Budapesten 285 m/s, több mint 1000 km/óra. A Föld űrhajó 108 000 km/óra se­bességgel kering a Nap kö­rül. Az egész Naprendszer, valamennyi bolygójával, ezek Holdjaival 982 800 k­m­es óránkénti sebességgel ke­ring a Tejútrendszer köz­pontja körül. A világűr távolságai nagy sebességgel haladó űrhajók­kal áthidalhatók, vagy áthi­dalhatók lesznek. A mai űrhajók sebessége még na­gyon „csekély”. Ha lenne olyan űrhajónk, amivel ki tudnánk törni a Naprend­szerből, akkor a mai sebes­ségekkel a legközelebbi Naprendszerig a Proxima Centauri-ig — 75 000 évig tartana az utazás. És vissza is kellene térni... Ezért az űrkutatás fontos feladata növelni az űrhajók sebessé­gét. A tudósok elképzelései­ben szerepel az úgynevezett fotonrakéta. Ez csaknem fénysebességgel haladna, és a legközelebbi Naprendszer­ig az utat oda-vissza 10 év alatt tudná megtenni. E képzeletbeli űrutazás során furcsa jelenség történhetne. Ilyen sebességgel az idő megrövidülne: amíg az űr­hajós 10 évet utazna, addig a Földön 1000 év telne el. Ugyanis a relativitáselmé­let szerint a földi vonatkoz­tatási rendszerben egy ese­mény lefolyását mérő idő­tartam 100-szor akkora is lehet, mint az az időtartam,­­ amellyel ugyanannak az eseménynek a lefolyását egy csaknem fénysebességgel mozgó vonatkoztatási rend­szerben mérjük. A fotonra­kétában az órák 100-szor lassabban járnak. Furcsa elképzelni, hogy például a kitöréskor 30 éves űrhajós 40 éves korában visszatérne a Földre, s itt egy teljesen új világot találna, hiszen míg ő 10 évet öregedett, Földünkön éppen 1000 év telt el. Képzeljék el, ha I. István királyunk születé­se körül fontos rakétát tud­tak volna fellőni, az éppen manapság érkezne vissza a Földre a legközelebbi Nap­rendszerből. Az űrhajósnak lenne min csodálkozni... Berc­ül Mihály II világ első gátja Demokritosz atomelmélete Püthagorasz tataié (4) Az ókor legjelentő­sebb vízimérnöki alkotása, a dél-arábiai Marib-gát 2620 éves. A Vádi Adhanat nevű, torrens jellegű folyó vízének visszatartására épült gát 560 m hosszú, 8 méter ma­gas és a folyó vízét mintegy 5 méterre tudta felduzzasz­tani. Rendeltetése az volt, hogy a Sábár birodalom szék­helyét, Marib városát megvédje az árvizektől. A gáton már zsilipeket is alkalmaztak, melyeket 11 méter magas falazással, fa­ragott kövekből készítettek el, és ezeket vashorgok fog­ták össze. A gátra elhelye­zett felirat szerint a világ első vízvédelmi berendezé­sét időszámításunk előtti 680. évben kezdték el épí­teni és i.e. 650-re fejezték azt be. Nemcsak vízvédelmi berendezés volt ez, hanem zsiliprendszere lehetővé tet­te az oázist öntöző főcsator­nának is a vízzel való ellá­tását. * * * Demokritosz görög filo­zófus (i. e. 460—370) tanító­jával, Deukiposszal együtt alkotta meg a görög ato­­misztikát. Zseniális elképze­lésükkel már i.e. 430 táján megsejtették az anyagok atomos szerkezetét. A vi­lág — Demokritosz szerint — atomokból és üres térből áll. Filozófiájában a mennyi­ségi szemléletet vezette be: az atomok minőségileg egy­neműek s csak mennyiségi­leg különböznek egymástól, ezek az örökké létező és mozgásban lévő elemi ré­szecskék. Feljegyzései sze­rint Demokritosz már több mint 2000 évvel ezelőtt a mai atomfizika elméleti alapjait lefektette. Püthagorasz, görög ma­tematikus és filozófus i.e. 580-tól 496-ig élt,­­ tehát mintegy 2500 évvel ezelőtt alkotott. Minden dolog ős­alapjának a mértéket és a számokat tartotta. Felállí­totta a rezgő húrok hang­zástörvényét. Képünkön áb­rázolt híres tétele a de­rékszögű háromszög átfogó­jára és a két befogóra raj­zolt négyzet területének egyenlőségét mondja ki. Ma már minden általános isko­lás tanuló ismeri ezt, de a korában a geometria és a matematika alapját jelentő felfedezés volt e tétel meg­állapítása. (k. a.) Demokritosz Püthagorasz tétele

Next