Fejér Megyei Hírlap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
Kedd, 1975. szeptember 2. Pénzzel megmérhetetlen A tizenhatodik paragrafus Alkotmányunk tizenhatodik paragrafusa így hangzik: „A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és szocialista nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.” Idén szeptemberben, az új oktatási év kezdetén, Bicskén három új óvodai csoport kezd munkához. — Sok ez, vagy kevés? — kérdezem a nagyközségi tanácsnál. Válaszul Molnár Ferenc vb-titkár összecsapja a beszélgetéshez szétteregetett feljegyzéseket, számításokat. — Jöjjön, nézze meg! A II. számú óvoda ünneplés új ruhát öltött. Homlokzatán még az alkotmány ünnepe 51 ottfeledett tábla, vörös tábla, rajta fehér betűk: a tizenhatodik paragrafust olvasom ki belőlük. Szemközt a májusi nagy községszépítő társadalmi felbuzdulással épített Barátság Park ismerős látvány már a szememnek. De emitt az óvoda szokatlanul nagyra nőtt. A tervrajz szerint ez a növekvés pontosan száz négyzetméter. Odabenn egymás mellett folyik a mindennapi óvodai munka — labdajáték, énektanulás, ebédfőzés a konyhán —, meg a belső kivitelezés befejező része. A kapuban az MMG párttitkárába botlunk. Kék munkaköpenyt visel, anyagot hoztak. Glózer Antal, az üzem fiatal TMK-lakatosa már dolgozik is az anyaggal. A párttitkár dicsérte az imént a ,,háta mögött”, hát megszólítom. Vélem, ide jár talán a pici óvodába, onnan ez az óvodaépítő buzgalom. Kiderül: nőtlen. Hívták társadalmi munkára a KISZ-be, eljött. Ennyi az egész. Az csak érthető, hogy brigádja, a Május 1. sem akarja alább adni az Április 4. brigádnál, s nemszeretnének kevesebbet tenni, mint a Gagarinék, vagy a Petőfiék. Hellinger Pálné vezető óvónő jegyezget még a társadalmi munkások listájára (a másik bicskei óvodabővítésen, meg Óbarok ÁG-irodából lett külterületi gyermekintézményénél valakik szintén ezt teszik), ám a listán szereplő nevek tulajdonosai már dolguk végezetten elszéledtek. A homokbányai brigádok — Gulyás Józsefék 14-en, Borsos Mihályék 16-an, amelyek júliusban és augusztus első felében összes szabad percüket az ingyenfuvarra, földmunkára szentelték, azóta ismét az országos hírű öntödei homok kitermelésére összpontosítják minden figyelmüket. A többiekkel is ott találkozhatunk csak, a munkahelyükön, a VIV-nél, a MÁV-nál, a Költségvetési üzemben, másutt. Az óvoda készen áll Az ünnepélyes átadást azért rendezik szeptember negyedikén, mert egybekötik a parkettáscsempés ragyogás , birtokba vételét az óvoda fennállásának 50. évfordulójával. 1925- ben „proli óvodának” épült, bányász- és napszámosgyerekek jártak ide jobbára. Később, ha lyuk korhadt a padlón, betonnal öntötték be. A név —hallom — máig rajtragadt az óvodán, s joggal, mert szinte kivétel nélkül munkásgyerekeket nevelnekgondoznak a mai óvónők is. * * * Bicske 12 ezer lakosából körülbelül ezer a bölcsődésóvodás korú gyermek. Bicskén igen magas a nők foglalkoztatottságának aránya. Már az 1970-es népszámlálási adatok szerint is 46,8 százalék (összehasonlításul: Csákváron 40, Vértesacsán 37, Fehérváron 56 százalék), mára pedig — a helybeli munkaalkalmak gyors gyarapodása által — meghaladja az 50 százalékot. A dolgozó nők közül több mint ezer bejáró munkás. Sok köztük a fiatal anya. » * * ! Sok-e kevés-e ez a háromcsoportnyi óvodabővítés? A vb-titkár által megválaszolatlanul hagyott kérdésre vele, majd Juhász Jánossal, a nagyközségi párttitkárral az óvodaépítő bicskei munkások között kerestünk igaz választ. Az egyik tapasztalat: sokat megold a fiatal házasok családi gondjaiból, hogy már 440 bicskei gyermeket nevelhetnek-gondozhatnak, hála a nyári óvodabővítéseknek, a bicskei gyermekintézmények az ősztől. Minden gondot, természetesen, még akkor sem oldhat meg, ha már eleve 120 százalékosra tervezik a férőhelyek kihasználását. A másik tapasztalat: valószínűleg ez volt a világ legolcsóbb építkezése. A tanácsnak mindössze 120 ezer forintjába került a fejlesztési keretből. Mennyibe került volna, ha mindenért fizetnek, ha nincs helyi bontásanyag, számolatlanul az építkezésnek áldozott piihenőóra? Hellinger Pálné vezető óvónő lebeszél a méricskélő számítgatásról. — Tudja, ez olyan, mint a Tretyakov Képtár egyik híres festménye. Emlékszem, mikor tizennégy éve ott jártam megkérdeztem a teremőrtől, mibe kerülhet ez a kép, csak mosolygott, s azt válaszolta: pénzben nem mérhető az értéke ... Búcsúzvul mégegyszer szemembe ötlik a piros tábla: „A Magyar Népköztársaság ...” S azt hiszem, sohasem tudtam annál bizonyosabban, mint épp abban a percben, hogy a Magyar Népköztársaság mi vagyunk, tízmilliónyian, valamennyien. Mi, akik közös javunkra közösen cselekedve olyan sok nagyszerű tettre voltunk már s leszünk képesek. Mekis János Használt a védelem Csökkenőben a levegőszennyeződés A móri árok felől gyakran fújó szél, mint aféle természetes „ventillátor” frissíti Fehérvár levegőjét. Ez a természeti tényező s egy másik kedvező tény, hogy a város ipartelepei főként keleten és délen fekszenek, mindenképp egészségünkre válik. Mindamellett Székesfehérváron is, mint hazánk többi fejlett ipari városában, szükség van a tervszerű levegővédelemre. A székesfehérvári levegő tisztaságának védelmi tervét — alapos felmérések, helyzetelemzések alapján — a Városépítési Tudományos Tervező Intézet készítette el. A felmérések szerint 42 olyan üzem van a megyeszékhelyen, amely a megfelelő védelmi intézkedések nélkül veszélyezteti Fehérvár levegőjének tisztaságát. Vannak közöttük veszedelmes légszennyezők, mint a Bőrgyár, vagy az Öntöde. Idén már szigorúbb jogszabályok érvényesek a levegő tisztasága ellen vétő vállalatokra, s mint a városi tanács illetékeseinél megtudtuk, a január elseje óta bevezetett progresszív bírságolási rendszer máris eredménnyel járt. A szigorú bírságolás azonban csupán egyik eszköze a levegővédelemnek. A levegő tisztaságának megóvása, illetve javítása érdekében folyik a földgázprogram, térnek át fokozatosan a távfűtési hálózatba be nem kapcsolt lakóépületek fűtésénél is a korszerűbb gáztüzelésre. Fontos feladatokat ró a levegőtisztaság védelme a városfejlesztési tervek készítőire is; előrelátó zöldfelületgazdálkodással kell ugyanis elősegíteni a levegő öntisztulását; parksávokkal elválasztani a lakótelepeket a nagyforgalmú útvonalaktól. Az ipartelepítéseknél is a VÁTI által készített levegőtisztaság védelmi terv a jövőben a meghatározó. Ugyanakkor az építésügyi hatóságoknak is fontos feladatául szabták meg, hogy az építési engedélyeket csak akkor adják ki, ha az új létesítmény fűtő-, vagy más berendezései üzemelésük során nem szennyezik a város levegőjét. A levegő óvásához szorosan kapcsolódó másik fontos környezetvédelmi tennivaló a csaknem százezer lakosú városban a tervszerű vízvédelem. A több mint 30 ezer köbméternyi szennyvíz mindennapos gondját elsősorban a rövidesen belépő új szennyvíztisztítómű lesz hivatva megoldani. A városi szennyvízen túl azonban sokat árthatnak környezetvédelmi szempontból a vizet szennyező üzemek is, amelyek közt tanácsi számvetések szerint a Hűtőház, az Ikarus és a Pamuttextilművek jártak az „élen”. A vízügyi igazgatóság a korszerű szennyvízkezelés követelményei ellen vétő üzemeket szintén megbírságolja: a legutóbbi négy év során mintegy nyolcmillió forintra büntették a vízszennyező fehérvári közületeket. ._______ . M. J. HÍRLAP A megyei tanács vb tárgyalta ÚJ GAZDÁT KAP A BAROMFIKELTETŐ A Minisztertanácsnak egy 1972-ben kelt határozata pontosan megállapította, mi tartozhat a tanácsi gazdálkodás körébe. A többi között kimondta: a baromfikeltető és nevelő üzemeket az élelmiszergazdaság gazdálkodó szerveinek kell átadni. Vagyis: a baromfikeltetéssel, neveléssel foglalkozzanak az élelmiszergazdasági üzemek, ne a tanácsok. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy megszünteti, illetve átadja a tanács baromfikeltető állomását. Tervek szerint a gépeket az egyik fehérvári szövetkezet veszi át, az épületet a Szesz- és Szikvízipari Vállalat kezelésébe adják. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Már hírül adtuk, hogy szakemberek megállapították: Csákberény határában néhány olyan ritka ragadozó madár fészkel, amely feltétlenül védelemre szorul. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának javaslatára a vb most úgy határozott, hogy e madarak fészkelési körzetét védettség alá helyezi. A fészkek környékén egész évben tilos az erdőművelés, a favágás és a vadászat is. MEGBECSÜLÉS A TÖRZSGÁRDÁNAK Módosította a megyei tanács apparátusának törzsgárda szabályzatát a végrehajtó bizottság. Az eddigi ugyanis nem foglalkozott azzal, milyen megbecsülésben részesüljenek azok a tanácsi dolgozók, akik 25 éve dolgoznak az apparátusban. A módosítás szerint azokat, akik 1956. év óta tanácsi dolgozók és most a megyei tanács apparátusában tevékenykednek, elismerő oklevéllel, 4000 forinttal és tíz nap szabadsággal jutalmazzák. Párttitkár Iváncsáról Barabás József brigádvezetőre várnom kellett néhány percet, mert éppen abban az időpontban kerestem, amikor a szokásos napi megbeszélésen a másnapi munkát rögzítették. Előhúzza zsebéből a noteszát, belelapoz. De csak azért, hogy pontosítsa: valóban jól mondta-e, mi lesz a feladata brigádja tagjainak, s hová, merre mennek, mit dolgoznak a gépek, a szállítóeszközök. Reggel hatkor már a tanyaközpontban volt, hogy mindenki időben megkapva-aznapi feladatát, s ki-ki indulhasson dolga után. Tizenhét gyalogos munkásból, hármat a silókazalhoz, ötöt a lucernakazaloshoz küldött, négyen a bálázásnál segítettek. Ezek a muncák vannak most soron a termelőszövetkezetben. — Most aztán már hazafelé? — kérdezem, mert igencsak késő délután van. — Haza? Hol van az még! — Még ellenőrizni is kell az elvégzett feladatokat, minden rendben van-e, kell-e valahol segíteni? A brigádvezetőnek ezenkívül van egy nagyon fontos, felelősségteljes párttisztsége is, alapszervi titkár. Az egykori traktoros, aki a Sinatelepi Állami Gazdaságban kezdte munkáját, 1960 óta dolgozik az iváncsai termelőszövetkezetben, s ebben a közösségben érett kommunistává. A pártvezetőségben végzett munkája volt előző lépcsőfoka- annak, hogy párttitkárnak- válassza őt a huszonkét tagú alapszervezet. — Életre hívtunk három pártcsoportot is. Így könynyebben tudjuk összefogni a tagságot — egyet a tanműhelyben, egyet a traktorosokból, egyet a növénytermesztők sorából, s az irodai dolgozókat szépen elosztották közéjük. A párttitkár még 1973-ban részt vett egy öthónapos bentlakásos pártiskolán, az ott szerzett elméleti, politikai ismeretek segítik a munkáját. — Enélkül — mondja — sokkal nehezebb lenne. Szerintem minden párttitkárnak szüksége lenne hasonlóra, de a párttagok sem engedhetik meg maguknak, hogy ne tanuljanak. Mi különös gonddal segítjük, készítjük elő az oktatást. Termelőszövetkezetünkből az őszi-téli oktatás során valamilyen szinten kilencven-százan tanulnak az idén is. Igyekeztünk minél több dolgozót bevonni. Régi és jó propagandisták segítik Örömmel beszél a szocialista brigádmozgalom eredményeiről, mely a termelőszövetkezetben valóban élő és közösséget kovácsoló, gazdasági eredményeket fokozó mozgalommá szélesedett. Az Egyetértés traktorosbrigád 14 tagú kollektívája nyolcszor nyerte el a szocialista címet, az Április 4. brigád — a gépműhely kollektívája hétszer lett birtokosa a címnek. — Nem véletlen a két brigád jó munkája. Egyik a másik nélkül nehezen boldogulna, a gépműhelyesek jó munkáján is múlott, hogy a traktorosok kiváló eredményt érhettek el. "Most újabb fontos munka előtt állunk. Az őszi feladatokkal kell megismertetnünk dolgozóinkat. Hogy milyenek ezek a tervek? Bizonyára olyanok, melyek segítenek előbbre vinni a közös ügyet és az egyéni sorsokat is. Ezt segíteni szép feladata a párttitkárnak, s így érzi ezt Barabás József is. Balázs Katalin 3 A Asztalhoz ülni sem egyszerű sztalhoz ülni sem mindig egyszerű. Olyan asztalhoz, amely fölött megyék, városok, községek lehetőségeiről, sorsáról, üzemek fejlődéséről, munkájáról, milliókról vagy milliárdokról, ezrek élet- és munkakörülményeiről, egyesek sorsáról ötéves, vagy tizenöt évre szóló tendenciákról kell dönteni. Nem könnyű asztalhoz ülni, és mégis, egyre többen üljük körül a zöld posztóval bevont tárgyalóasztalokat. Olyanok is, akiknek tegnap még csak a család jövedelmének ügyes beosztása jelentett gondot, akik tegnap csak egyetlen pályaválasztó kislányuk sorsán aggódtak, akik ma nem kevés megilletődöttséggel hajolnak jegyzetfüzetük fölé, de akik ma már egyetlen kézfelemeléssel döntenek, ők tudják, mennyivel nehezebb dönteni, mint véleményt mondani. Mennyivel nehezebb a pártvezetőségben megszavazni azt a javaslatot, ami a műhelyben még csak figyelmet érdemlő vélemény volt! Milyen nehéz dönteni a tanács testületében arról a kérdésről, amit egy választópolgár terjesztett elő, de ami végül is meghatározza, hogy mi legyen előbb törpevízmű-e, vagy járda, iskola, vagy óvoda. Választott, tisztségekben, testületekben, társadalmi és tiömegszervezetek vezetőségében egyre több új arcot látni. Egyre többször kell megkérdezni ülések szünetében, még otthon is, ahol pedig úgymond, ismerős az ember, hogy ki az a szemüveges elvtárs középen, és mellette kettővel hogy hívják azt a szőke asszonyt? A pártkongresszust megelőzően felfrissültek a párt vezető testületei. Egyre több új ember foglal helyet a vállalatok igazgató tanácsaiban is, a szakszervezetek vezetőségeiben és mindenütt, ahol közös ügyekről kell dönteni. Új arcok, de régi harcosok — a termelés első vonalából. Gépek mellől, daruk kosarából, kombájnok kormányai mellől. Munkások, akik műhelyek friss levegőjét és szellemét hozzák a tárgyaló asztalok mellé. Tiszta szellemet, friss levegőt, jó szándékot, érdeklődést, tettkészséget, akaratot, gyakorlati tapasztalatot, igazságérzetet, új látásmódot. Gondolom az olvasó is várja már, hogy leírjam:... és szakértelmet, hozzáértést. Csakhogy nehéz ezt egyszerűen leírni. Elvárhatjuk a végrehajtó bizottság darulakatos tagjától, hogy a város, vagy a megye fejlesztési programját a közgazdász szakértelmével, az egészségügy helyzetét az orvos hozzáértésével, az iskolahálózat bővítését pedig a demográfus szakmai felkészültségével vitassa és értékelje? Elvárhatjuk-e attól, a választott tisztségviselőtől, aki két testületi ülés között kombájnt vezet, vagy alumíniumlemezt hengerel, hogy alkalmanként a közgazda, az orvos, a demográfus hozzáértését csillogtatva határozzon fontos kérdésekben? Nyilvánvalóan nem. De nem is erre van szükség. A legdemokratikusabb döntés a jó döntés. És lám, a kételyek bizonyítják, hogy vannak még helyek, ahol nem tisztázták, milyen szakértelem kell a helyes döntéshez. A város, vagy a község fejlesztéséről szóló, minden kritikát kiálló elhatározás nemcsak közgazdászok, hanem a lakosság véleményét is feltételezi. Az egészségügy helyzetének helyes megítéléséhez szükség van a rendelők zsúfolt folyosóin várakozó betegek véleményére és a demográfiai helyzetkép felvázolásában, jut néhány ceruzavonás a két-három gyermeket nevelő anyáknak is. Mégis, néhány helyen éppen a célt a demokratizmus kiszélesítését féltik az úgymond nem szakértő, nem hozzáértő új testületi tagoktól. Attól tartanak, hogy általuk nem a döntést előkészítő munka lesz körültekintőbb, hanem a tényleges döntést hozók köre szűkül le, miáltal ketté szakad a testület a beavatottakra és szavazókra. A lehetőség valóban adott. Már tudniillik ott, ahol a szakértelmet félreértik. Ahol a szakértelem egyenlő az iskolai végzettséggel, munkakörrel, ahol az informálódás előjog csupán és nem kötelesség, ahol nem partnernak, hanem ,,elsőáldozónak” vagy éppen áldozatnak tekintik a szűzbeszédre készülő testületi tagot. A döntés joga még nem a megvalósult demokratizmus, nem maga a demokrácia. Helyesen dönteni csak az tud, aki megfelelő információk birtokában van. De az információk forrása nemcsak ott fakad, ahol a diplomákat osztják. Ott is. De ott is, ahol kérgesre keményedik a tenyér, ahol mindig be kell állni a sor végére, s ahol füst és fennhéjázás egyformán csípi a szemet. Miskolczi Miklós