Fejér Megyei Hírlap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
Szerda, 1976. szeptember 1. Hiánycikk a lengyel szén Első a közösségi érdek „Magyarázat persze van!?” — mondja, kérdi a vásárló, aki miután a TÜZÉP székesfehérvári csúzdáján — és talán még néhány telepen — hiába kopogtatott és állt sorba lengyel daraszénért, második vagy sokadik helyként szerkesztőségünket kereste fel gondjával. Mert való igaz, hogy nincs lengyel daraszén. Most nincs, s hetek, hónapok óta hiába keresik azok, akik családilázukat széntüzelésű kiskazánokból táplálkozó központi fűtésre rendezték be. A Budapest környéki Tüzép székesfehérvári területi igazgatóságán sem az újságíró az első „vendég”, akit ilyen kérdésben fogad Gombos Gáborné területi igazgató. — Üzletpolitikánkról szólva az év elején azt mondtuk, hogy feladatunknak tekintjük a lakossági igények mind teljesebb kielégítését. Vagyis kereskedni akarunk a szocialista kereskedelmi etika szerint. Nos, ami a lengyel daraszénnel és tegyem hozzá mindjárt a HALDEX-szénnel kapcsolatban történt, azt sajnos, nem lehet beleilleszteni ebbe a képbe. Mert, sajnos e szénféleségeknél ismét csak vissza kellett térnünk az elosztás rendszeréhez, az érdekek rangsorolásához, s mondanom sem kell, hogy a közösségi érdeket helyeztük első helyre, a kórházak, iskolák, óvodák szükségleteinek a kielégítését. Ez sem zökkenőmentes. Nem is lehet az, hiszen 1975- ben a készletekkel együtt, csaknem ezer tonna HALDEX szenük volt, s az első félévben 2056 tonna lengyel daraszén érkezett telepeikre. Ezzel szemben 1976 első felében 820 tonna daraszenet és 170 tonna HALDEX-szenet kapott a megyei TÜZÉP. A miértre természetesen van válasz, csakhogy azzal aligha lehet fűteni a szóbanforgó közületi és családi házakhoz tartozó kazánokat. Nyilvánvalóan az történt, hogy lengyel partnereink is növelték a tőkés exportot, s mert szerződéseink nem havi, s nem is negyedévi, hanem évi kereteket jelölnek meg, kötelezettségeiket várhatóan csak az év utolsó negyedében fogják teljesíteni. Az előrejelzések is ezt igazolják. A Budapesti Környéki Tüzép Vállalat a megyei tanács kereskedelmi osztályának megkeresésére a következőket válaszolta: lengyel daraszénből a harmadik évnegyedben ötszáz, a negyedikben pedig ezerháromszáz tonnát szállítanak Fejér megyének. Vagyis összesen tizennyolcezer mázsát. Ami egy tételben említve sok, viszont az igényekhez képest, kevés. Annyira kevés, hogy ha akarja a TÜZÉP, ha nem, osztaniuk kell továbbra is a lengyel szenet. Mi hát a megoldás? És miért mondják, hogy nincs, amikor láthatóan van lengyel daraszén a székesfehérvári csurdán? — Állami tartalékaink vannak, ez igaz — mondja Gombos Gáborné ezekhez viszont nem nyúlhatunk most, hiszen a télnek indulunk, s ilyen tartalékok nélkül képtelenek lennénk minden időjárási viszonyok között ellátni a közületeket. Elsősorban a kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék téli üzemeltetésének a biztonságához kell ez a készlet. — A lakossági szükségletek? — Pillanatnyilag csak ismételni tudjuk a tanácsot, amelyet gyakorlatilag a tavasz óta mondunk vásárlóinknak: szükségleteiket csak hazai szénből tudjuk kielégíteni. S ebből megfelelő választék és mennyiség áll rendelkezésünkre. Igaz, hogy ezzel munkaigényesebb a fűtés, de mindaddig nem tehetünk mást, amíg az igényeknél lényegesen kevesebb importszenet kapunk. — A lakosság tehát egy tonna lengyel szenet sem kap? — Erről m’''5 szó, hiszen a beérkező rmséget az említett rangsor betartásával értékesítjük. Azt azonban el kellett rendelnünk, hogy a magánfogyasztóknak kiadható mennyiség — már amikor van mit értékesíteni — maximálisan harminc mázsa lehet, így a hazai és a külföldi szén keverésére mód nyílik, s ez csökkenti a gondokat. Megszüntetni azonban csak akkor tudjuk, ha külkereskedelmi partnereink is képesek lesznek szállítási igényeinket kielégíteni. Kátay Antal Silókeverő-bővítés A Csákvári Állami Gazdaság mériemajori telepén a silókeverő üzemnél nagyarányú rekonstrukciót hajtanak végre. A bővítés befejezése után nem kell tápkoncentrátumot vásárolniuk, mivel az üzem elő tudja állítani a szükséges mennyiséget (Fotó: Rabáczy Szilárd) Szövetkezeti ifjúsági nap A Velencei-tó környéke Áfész vezetősége és KISZ- szervezete szeptember 26-án szövetkezeti ifjúsági napot rendez Velencén, a KISZ-vezetőképző táborban. Tervük szerint ötszázötven fiatalt várnak, akik a szövetkezet működési területén dolgoznak a különböző elárusítóegységeknél és üzemeknél. Dénes László, a szövetkezet igazgatóságának elnöke tájékoztatót ad az elmúlt időszakban tett, az ifjúságot érintő intézkedésekről, az eredményekről, valamint a szövetkezet gazdálkodásáról. A fiatalok számot adnak arról, hogyan éltek az ifjúsági törvényben biztosított jogaikkal, továbbá, hogyan teljesítették kötelezettségeiket. A program részeként bemutatót is tartanak, ahol sport- és kulturális műsorral szórakoztatják a résztvevőket. A seregélyes népdalkörrel együtt szerepelnek majd a néptáncosok, az énekkar és a citerazenekar — tudósít Mohai János. Videoton Várják a fiatalokat Szeptember hava — az utolsó „diákos” nyár után — az először munkát vállalók hónapja is. Erre egyre nagyobb figyelmet fordítanak az utóbbi években az újonnan munkába állókat fogadó vállalatok és különösen a vállalatok KISZ- bizottságai és alapszervezetei. A Videoton gyárban a KISZ-bizottság titkárát, Szakolczai Évát kérdeztük meg, miként szervezték meg a fiatalok fogadását első munkahelyükön ? — 1973 óta minden évben gyári és gyáregységi szinten úgynevezett fogadásokat szervezünk a fiatalok számára. Ezeknek a fogadásoknak a gazdái az alapszervezetek. Menete: az üzem gazdasági vezetője ismerteti a gyár vagy főosztály feladatait, különösen ebben az évben és általában az ötödik ötéves tervben. Tájékoztatást adnak, hogy mit várnak a fiataloktól és mit tudnak adni. Ez utóbbi elsősorban lehetőség a tanulásra, előrelépésre. Egyáltalán nem merev ünnepség ez. Különféle gyakorlat alakult ki. Például a számítástechnikai gyárban megszokott, hogy a KISZ-alapszervezetek előre összegyűjtik a fiatalok kérdéseit és ezekre a gazdasági vezetők részletesen válaszolnak. — Miben látja fő értelmét ezeknek a fogadásoknak? — A tájékoztató nyomán a fiatalok jobban tudják, mit miért kell csinálni és nagyobb felelősséget is éreznek a munkájukért. Nem utolsó szempont, hogy a brigádon kívül megismerik a nagyobb kollektívát — megtudják, milyen gonddal, kihez forduljanak. Egyébként az üzempszichológiai laboratórium folyamatosan ellenőrzi a munkavállalók munkahelyi közérzetét. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fiatalokat leginkább a jó munkahelyi közösség és a tanulás lehetősége vonzza. Ehhez a jó közérzethez a fogadás is hozzájárult E. G. HÍRLAP Negyedszázad az anyakönyvben Talán sivárnak is hinné Fekete Erzsébet életét az, aki csak azt tudná róla, hogy mindennapjait a hivatal tölti ki. Van, aki a tanácsi munkát lélekölőnek, papírhegyek hiábavaló pusztításának látja, Fekete Erzsébet azonban nem ezek közé tartozik. Miért töltött volna akkor a cecei tanácson negyed évszázadot? A cecei igazgatási előadó úgy fogalmazza meg munkájának értelmét, hogy megelégedéssel tölti el, ha a papírokon lefektetett sorsok, életek, gondok az ő tudása, segítsége, jóindulata révén könnyebbednek. Ezen a késői nyári napon — mintha csak a nyugodt beszélgetés kedvéért történne — csöndes az iroda. Nem várnak sorba állók, s Fekete Erzsébet szívesen emlékezik negyedszázadnyi múltra. Az ötvenegyes kezdetre, amikor nem sokkal a tanácsok megalakulása után „egy lányt kerestek, aki gépelni tud’’. Ő volt az, a pesti gyors- és gépíró iskolából frissen kikerült fiatal aki szinte az első naptól az igazgatás ágas-bonas tevékenységének ura lett. S már csupán szép emlék számára a gyorsíróversenyeken nyert oklevele, könyve, a parlamenti gyorsírókat akkor még lepipáló tudása, a főváros nyüzsgő ismeretlensége. Cecén itthon volt. Tudja a falu minden lakójának múltját és jelenét, hozzáfordulnak a házasodók, az ő keze nyomán kerül be az anyakönyvbe az öregek életének utolsó írásos nyoma. „Bizony úgy igaz, hogy a munkámnak élek. Édesanyám, édesapám meghalt már, egy testvérem lakik a faluban — nem vagyok egészen egyedül. Ha dolgozom, akkor meg igazán nem panaszkodhatom társtalanságra, hiszen annyi ember fordul meg ... már a környékbeli falvakból is majd mindenkit ismerek, ha másként nem, arcról legalább. Mi a legszebb számomra? Hát... az esküvők. Húsz volt az idén, közte tizenegy társadalmi. Vagyis szép, ünnepélyes, itt voltak a KISZ-esek, az úttörők ... Bátran megállíthatják az utcán, gondot, bajt intézendő, s ha mással nem is, tanácsosai, segítséget ígérő szóval ott is szolgál. Csendes kis házában virág tarkállik vázában, virág nyílik az udvari kertecskében. A szemet fárasztó egész napos munka után ritkábban kerül kezébe könyv inkább televízió szól. S a huszonöt esztendős tanácsi munkát elismerő törzsgárda kitüntetés után néhanéha már a jövő évre gondol, amikor a nyugdíj adta szabadság nagyobbra nyitja a könyvvilág kapuját, s a számok, adatok tengeréből partra szállva felfedezni indul az irodalom birodalmát. M. E. 3 Jön az offszet Nagyobb nyomda, korszerűbb Fejér megye tanácsi vállalatai közül az utóbbi években a nyomda termelésének fejlődése volt a legerőteljesebb. Az utóbbi tíz évben a termelés megháromszorozódott, a létszám pedig egyharmadával nőtt. A negyedik ötéves terv időszakában lényegében létszámemelés nélkül 40 százalékkal növelték a termelést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban számoltatta be a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatóját a gazdálkodásról, a termelés alakulásáról, és az ötödik ötéves terv időszakában előirányzott fejlesztésekről. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a fejlesztés témája, hiszen a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalatnál a megyei és városi lap, üzemi lapok, különféle nyomtatványok példányszáma évente több mint tízmillió. Gyenti Pál igazgató lapunknak adott tájékoztatójában elmondotta, hogy a következő években mintegy 28 millió forint értékű fejlesztésre kerül sor a nyomdában. A beruházás elsősorban az előállított nyomtatványok minőségének javítására és ezzel párhuzamosan a kapacitás bővítésére szolgál. A nyomda munkái között a Fejér megyei Hírlap előállítása kiemelt fontosságú feladat. A tervezett fejlesztés eredményeképpen a megyei lap korszerű, termelékeny minőségileg magasabb színvonalat jelentő offszet technológiával készül majd. Az offszet technológia bevezetéséhez már az elmúlt években több előkészületet tett a nyomda, gépi berendezéseket vásároltak, szakembereket képeztek át az újszerű munkákra, s kiadványaik egy része, valamint az üzemi lapok közül néhány offszet nyomógépen készül. A fejlesztés — melynek, tervei még az idén elkészülnek — 1980—81-re fejeződik be. A gépek — az előzetes költségvetés szerint 16 millió forintért vásárolnak belőlük — importból kerülnekk beszerzésre. Üzemeltetésüket a nyomda saját nevelésű szakemberekkel kívánja megoldani. Szeptemberben 49 ipari tanuló kezdi meg a nyomdai ismeretek elsajátítását a Fejér megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Mivel az új technológia könyvek nyomtatására is lehetőséget ad, elsősorban a kötészeti kapacitás növelését tervezik a legközelebbi jövőben. A vállalat dunaújvárosi telepén színtartásos fejlesztésre kerül sor, itt elsősorban a magasnyomású technológiát, korszerűsítik, új berendezéseket állítanak üzembe, majd bővítik a nyomdát, hogy enyhítsenek a jelenlegi zsúfoltságon. Offszet ívnyomó gépen készülnek az üzemi lapok. Az új technológiával már évek óta ismerkednek a nyomda dolgozói (Rabáczy Szilárd felv.) Törik a dohányt Országszerte törik a dohányt. A termelők szerint a terméskilátások augusztusig némileg javultak, korábban a nyári aszály idején még kevés reményt fűztek az átlagos hozamhoz, a július végi, augusztusi esők azonban jól, értékesültek a dohányültet- ’ vényeken, így általában közepes termés várható. Hasonlóképpen az átlag körül van a minőség is, igaz, még csak a legkorábban beérett dohányokat minősítették, és ezeket aránylag megviselte az aszály, ezért azt várják, hogy a később beért és az esőzések hatására egészségesebben fejlődő dohány valamivel még jobb minőséget ad majd. A telepeken folyamatosan veszik át a termést, sehol nincs fennakadás. Az országban többfelé korszerű gépek segítik a betakarítást. A dohányipar termelése folyamatosan növekszik. A gyárakban még a tavalyi termést dolgozzák fel a cigaretta készítésénél. Az első fél évben az elmúlt év azonos időszakához képest 2,1—2,3 százalékkal fokozták az üzemek a cigaretta gyártását, miután az igények egyre jobban eltolódnak a füstszűrős cigaretták felé, ezekből 15 százalékkal többet állítottak elő az első fél évben, mint 1975 első hat hónapjában. Egész évben az ipar mintegy 15—16 ezer tonnányi dohányt vásárol fel. 1976-ban összesen 25 milliárd cigarettát gyártanak, 1,8 százalékkal többet mint 1975-ben.