Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
— 2 KISZ—Komszomol együttműködés Hét európai szocialista ország közös beruházásában épül az Orenburgi gáztávvezeték, amely a közreműködő államok távlati földgázszkükségletét biztosítja majd. Hazánk három kompresszorállomást épít, megtervezi és kivitelezi — túlnyomórészt magyar építőanyag és berendezés felhasználásával — a kiegészítő és a kommunális létesítményeket. Mindez nagyfokú szervezettséget igényel a tervszolgáltatásban, az anyag- és eszközellátásban, a tervező, a gyártó és a kivitelező vállalatok együttműködésében. Az 1978-ban üzembe lépő gáztávvezeték V. szakaszának építkezését a KISZ IX. kongresszusa KISZ- építkezéssé nyilvánította. A közelmúltban ifjúsági szövetségünk és a Lenini Komszomol vezetői együttműködési megállapodást írtak alá Moszkvában a szovjet és a magyar ifjúság közös tennivalóinak összehangolására. A Lenini Komszomol szervezetei szoros együttműködést alakítanak ki az Orenburgi gázvezeték munkálataiban részt vevő KISZ- szervezetekkel. A kiszesek szovjet társaikkal együtt jövőre részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaversenyben „A 60. évfordulónak — 60 élmunkás hetet!” — mozgalomban.Az építkezésen szocialista munkaversenyt indítanak a munka termelékenységének és minőségének növelése érdekében, a belső tartalékok teljes kihasználásáért, a határidők betartásáért. , A nagyszabású feladat sikeres teljesítését szolgálja, a KISZ KB és az Orenburgi gázvezetéképítési kormánybizottság együttműködési megállapodása is. Ez tartalmazza a KISZ- építkezésen tevékenykedő fiatalok kiválasztásának szempontjait, a beruházásban részt vevő vállalatok és minisztériumok, továbbá azok KISZ-szervezeteinek feladatait. A közeli napokban a KISZ Központi Bizottsága megalakítja a KISZ-építkezés szervező bizottságát, amely részletesen meghatározza az ifjúsági szövetség tennivalóit. Hamarosan elkészül az orenburgi gázvezetéképítési kormánybizottságnak az építkezéssel kapcsolatos intézkedési terve is. Az együttműködési megállapodás kitér arra is, hogy a beruházás szervezésében, a hazai és külföldi kooperációban fellelhető hiányosságok felkutatására, megszüntetésére az érdekelt vállalatoknál KISZ-radar akciót indítanak. A fiataloktól hasznos javaslatokat várnak az anyagok takarékos felhasználására, a munka minőségének javítására. A szerződés ezenkívül magában foglalja az építők ifjúsági termelési mozgalmait, a fiatalok eszmei-politikai, internacionalista nevelésével kapcsolatos feladatokat és rögzíti, hogy a gáztávvezeték építésére nyaranta diák-építőtáborokat szerveznek. A beruházáson minden esztendőben megszervezik az ,,Alkotó ifjúság” pályázatot és kiállítást, valamint a „Ki minek mestere?” vetélkedőt. Ifjúmunkásaink szabad idejükben sportprogramokon vesznek részt, megismerkednek a Szovjetunió legszebb tájaival, kultúrájával, hagyományaival. A Moldva folyó partján elterülő csehszlovák főváros költségvetésében kiemelt helyen szerepel a szép régi épületek védelme. A híres Károly-híd, a prágai vár és az ódon óváros utcái eredeti szépségükben várják az idelátogató turisták tízezreit. Képünkön az egykori Szent György kolostor udvara. Az épületet jelentős költséggel átépítették és a Nemzeti Képtár festészeti és iparművészeti gyűjteményének egy részét helyezték el itt Józan állásfoglalások Genfben véget ért a Szocialista Internacionálé 13. kongresszusa, amelyen a tőkésországokban működő szocialista és szociáldemokrata pártok vezető képviselői cseréltek véleményt a nemzetközi élet főbb kérdéseiről és belső problémáikról. A tanácskozás két fő eredménye közül az egyik szervezeti jellegű. Tizenkét új pártot vettek fel a Szocialista Internacionáléba. Ezek "lényegében — Venezuelától Szenegálig — a harmadik világ különböző fejlődési szinten álló országaiban működnek. Az internacionálé új főtitkárt választott Berndt Carlston, a svéd szociáldemokraták nemzetközi titkárának személyében. A szervezet elnöke Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke lett, aki Bruno Pittermann, volt osztrák alkancellárnak, az internacionálé eddigi elnökének helyét foglalta el. A Szocialista Internacionálé szervezeti kiszélesedése mellett a másik, politikai jellegű esemény a nemzetközi helyzetről szóló határozat elfogadása volt Ennek a dokumentumnak nagy vonalaiban kedvező megállapításai mindenekelőtt a Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit méltatják. A Helsinki melletti állásfoglalással a Szocialista Internacionálé a tőkésországok konzervatív pártjainál lényegesen realistább és haladó elemeket tartalmazó értékelést adott a nemzetközi helyzet egyik alapkérdésében. A nemzetközi határozat egyéb gyakorlati kérdésekkel foglalkozó részei ugyancsak tartalmaztak reális és józan állásfoglalásokat a, enyhülési politika olyan konkrét kérdéseiről, mint a haderőcsökkentés, a leszerelés problémája, a fajüldöző politikai rendszerek elítélése és a fejlődő országok problémáinak megoldása. Miután a Szocialista Internacionálé állásfoglalásai eleve a különböző pártok közötti kompromisszumot fejezik ki — a határozatok arról tanúskodnak, hogy jelenleg a tőkésvilágban tevékenykedő szocialista és szociáldemokrata pártok a nemzetközi helyzet számos gyakorlati kérdésében pozitív álláspontot foglalnak el. Természetesen ez az állásfoglalás nem változtatott azon hogy az internacionálé kongresszusán egyes pártok szónokai különböző mértékben kommunistaellenes hangot ütöttek meg. Az egyes pártok álláspontjai ebben a kérdésben lényeges különbségeket mutat. Vannak pártok, amelyek (mint a Német Szociáldemokrata Párt, vagy az Angol Munkáspárt) abban a helyzetben vannak, hogy fenntarthatták a frontális szembenállásukat a kommunista pártokkal. Mások (kiemelkedő példa a Francia Szocialista Párt) ugyanakkor képesek voltak közös program kidolgozására is egy kommunista párttal. E két álláspont között még számos árnyalat van, amely részben az egyes szociáldemokrata pártok egymástól eltérő történelmének és felfogásának, részben az adott ország belső politikai erőviszonyainak függvénye. Figyelembe kell azonban venni, hogy az internacionálé határozata — tehát a minnden résztvevő által elfogadott döntés — a szociáldemokrácia által képviselt „szocialista megoldást” úgy veti fel, mint a kapitalizmus és a kommunizmus alternatíváját! Ez azt mutatja, hogy a szociáldemokrácia ideológiáját továbbra is a kapitalista társadalmi rendszerrel való békülékenység jellemzi és a mozgalom a legalapvetőbb társadalmi kérdésekben alkalmazkodik a tőkésosztály elemi érdekeihez. A Szocialista Internacionálé mostani kongreszszusa ezt a kettősséget tükrözte s bizonyította a kommunista pártok berlini konferenciájának megállapításait. A berlini értekezlet leszögezte, hogy a kommunista pártok .hozzá kívánnak járulni az egyenjogú együttműködéshez minden demokratikus erővel és különösen a szociáldemokrata és szocialista pártokkal”. Ugyanakkor ismételten megerősítették, hogy elutasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve „a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá”. A Szocialista Internacionálé egykori durván kommunistaellenes határozataival szemben 1972 áprilisában jelentős lépést tett a realitás irányába, amikor az egyes szociáldemokrata pártok egyéni belátására bízta a kétoldalú kapcsolatok kialakítását a kommunista pártokkal. Azóta a kapcsolatok jócskán bővültek. Ennek a munkásosztály akcióegysége szempontjából igen nagy jelentősége van, hiszen számos országban (NSZK, Anglia, skandináv országok) a munkásosztály többsége a szociáldemokrata pártot támogatja. Azzal, hogy a kommunista pártok a szociáldemokráciához fűződő viszonyukban továbbra is következetesen leleplezik és visszautasítják a kommunistaellenes vonásokat , nem gyengíteni, hanem erősíteni kívánják az együttműködést. A világos elhatárolás kizárja a kapcsolatokból a félreérthető elemeket és szabaddá teszi a közös munkát olyan gyakorlati területeken, ahol rendkívüli jelentősége lehet. A Szocialista Internacionálé mostani 13. kongresszusának lefolyása is bebizonyította, hogy ezen az alapon lehetséges a gyakorlati együttműködés további kiszélesítése — az MSZMP XI. kongresszusának szavaival — „minden lehetséges kérdésben és területen, a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítése, a munkásosztály akcióegysége érdekében”. —i —e Megvalósul a béketerv Libanonban Bejrúti megfigyelők feltételezik, hogy hamarosan sikerül felszámolni a libanoni béketerv végrehajtásának két fő akadályát. Az egyik az ország déli részét fenyegető izraeli veszély, a másik a polgárháborúban részt vett felek némelyikének szembehelyezkedése a kairói csúcstalálkozónak azzal a döntésével, hogy mindenkinek be kell szolgáltatni a nehézfegyvereket. HÍRLAP •Szerda, 1976. december 1. L.I.Brezsiyev—William Simon párbeszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, kedden a Kremlben fogadta William Simont, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, aki az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. A beszélgetés során érintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak helyzetét, valamint a szovjet—amerikai viszony más vonatkozásait. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen folytatja azt a politikát, amelynek célja, hogy pozitív irányban, a kölcsönös érdeklődésre számottartó valamennyi területen békés és szilárd alapokon fejlődjenek a két ország kapcsolatai. Megjegyezte, hogy a két ország kereskedelmi- gazdasági kapcsolatainak megfelelő arányokat és szilárdságot kell biztosítani a felek teljes egyenjogúsága mellett. Ehhez a fejlődéshez adva vannak az objektív lehetőségek. William Simon kifejezte az Egyesült Államok kormányának óhaját, hogy fejleszti a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködést. Kedden befejeződött az EGK csúcstalálkozója Kedden reggel folytatódott Hágában a közös piaci államok kormányfőinek idei harmadik csúcstalálkozója, az EGK tanácsának ülése. Az első napon Giscard d’Estaing francia elnök és a többi tagállam kormányfője holland kollegájuk, Joop den Uyl elnökletével gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az ülésszak egyetlen komolyabb megállapodása az volt, hogy a kilencek a fejlődő országokkal folytatott párizsi gazdasági tanácskozás, az úgynevezett Észak—Dél megbeszélések december 15-ére tervezett miniszteri szintű tanácskozásának elhalasztása mellett foglaltak állást. Hivatalosan ugyan nem javasoltak ilyen lépést, ürügyként azonban azt használják fel, hogy a párizsi megbeszéléseken részt vevő amerikai delegáció a kormányzat változása idején nem fogadhat el nagyobb horderejű döntéseket-A gazdasági kérdések sorában a legtöbb szó a nyersolajárak várható emeléséről esett. Giscard d’Estaing javasolta, hogy a Közös Piac tagállamai állapítsák meg nyersolaj-behozataluk felső határát, nehogy indokolatlanul túlzottan nagy összegeket fordítsanak erre a célra megcsappant tartalékaikból. A javaslatról nem született végleges megállapodás. A keddi ülésen a Közös Piac kilenc tagállamának vezetői szervezeti kérdésekkel foglalkoztak: kijelölték az EGK új végrehajtó testületét, a bizottság újtagjait. Ugyancsak a kedd délelőtti ülés napirendjén szerepelt a Közös Piac egységes halászati övezetének kialakítása és néhány más gazdasági természetű kérdés. A tanácskozás kedden délután befejeződött Az EGK legközelebbi csúcstalálkozóját , a jövő év tavaszán Angliában tartják. Kampány után Még néhány hét és beiktatják magas hivatalába James Cartert, az Egyesült Államok új elnökét. Világszerte érthető várakozás előzi meg az elnök első megnyilatkozásait. De vajon jogos-e ,,első megnyilatkozásokról” beszélni? Hiszen az Egyesült Államok politikai porondja olyan, hogy minden jelölt több hónapos kampány alatt fejti ki nézeteit a bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiről, végül is — legalábbis elméletben — ennek alapján mondanak személyére nemet vagy igent a választók. Csakhogy mindaz, amit a jelöltek a kampány alatt mondanak, buboréknak bizonyul. Ez sommás megállapítás, mégsem újságírói túlzás, hanem a teljes igazság: az amerikai politikai gyakorlat sokszorosan bebizonyosodott modellje. Annyira az, hogy az amerikai szokásjog szerint a választások után a megválasztott elnöktől a sajtó sem kéri számon, amit a kampány alatt ígért. Amit azonban a már megválasztott elnök mond, azt nagyon is jegyzik az amerikai és a nemzetközi politikai tőzsdén. És James Carter most ennek az általa is kitűnően ismert igazságnak a fényében nyilatkozott az egyik legnagyobb televízió-hálózatnak, a CBS-nek. Mintegy nyitásként annak a korszaknak, amelyben a külpolitikai természetű állásfoglalások már nem a szavazókra sandítva vagy netán kacsintva hangzanak el, hanem a valóban diplomáciai, külpolitikai motívumok alapján. Az új elnöknek ezt az első minden értelmében komolyan veendő nyilatkozatát bizonyos konstruktív elemek jellemezték. Nem kevesebbet jelentett ki, mint azt, hogy a második SALT-egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni, és az az amerikai fél — a korábbi kormány — hibájából nem jött létre. Azt is elmondta, hogy derűlátó a szovjet— amerikai kapcsolatokat illetően. Ha a kampány kötöttségeitől immár megszabadult politikus valóban a feszültség enyhítésére törekszik, minden oka megvan a derűlátásra: a Szovjetunió a jövőben is kész a kapcsolatok fejlesztésére. Indiába utazik Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Shri Fakhruddin Ali Ahmed-nak, India elnökének meghívására 1976 december első felében hivatalos látogatásra Indiába utazik Nyugdíjemelés az NDK-ban Az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK szakszervezetei és a Minisztertanács 1976. május 27-i közös határozatának megfelelően december 1-től 3,4 millió nyugdíjas járulékát növelik a Német Demokratikus Köztársaságban. Az öregségi nyugdíjak összege átlag havi 40 márkával, a rokkantsági és özvegyi nyugdíjaké ennél valamivel kisebb mértékben emelkedik. Míg 1970-ben a férfi nyugdíjasok havi átlagos ellátmánya 250, , a nőké pedig 168 márka volt, most az átlagos öregségi nyugdíj a férfiaknál 358, a nőknél pedig 268 márka lesz. Az öregségi nyugdíj összege mostantól nem lehet kevesebb 230 márkánál. (A minimum eddig 200 márka volt). Az új szociálpolitikai intézkedés anyagi kihatása országosan az 1976—80-as ötéves tervidőszakban meghaladja a 6 milliárd márkát. Gyermekrablás Tizenötmillió belga frank váltságdíjat követelnek azok az emberrablók, akik kedden reggel a belga fővárosban elrabolták az iskolába igyekvő 13 éves Johanna Berbers-t. A rablók röviddel akciójuk végrehajtása után telefonon közölték a kislány szüleivel a váltságdíj összegét. Bankrablás Három, álarcot viselő felfegyverzett férfi kedden délelőtt behatolt az essentakarékpénztár egyik fiókjának helyiségébe, majd az alkalmazottakat és az ügyfeleket sakkban tartva, kifosztotta a pénztárt és mintegy 240 000 márkás zsákmánnyal kereket oldott. A rendőrség később megtalálta a meneküléshez használt járművet, a rablóknak azonban nyomuk veszett.