Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Szombat, 1976. december 18. Óvónőjelöltek, gyakorlaton A székesfehérvári dr. Münnich Ferenc lakótelepi óvoda gyakorlati ismeretek elsajátításához nyújt lehetőséget azoknak az óvónőjelölteknek, akik a Vasvári Pál szakközépiskola óvónőképzős tagozatán tanulják e szép hivatást. Az óvoda korszerű foglalkoztató termeiben mesehallgatással, versmondással és sokféle játékkal töltik hasznosan idejüket a kis óvódásokkal a tanulók. Az óvónőképző gyakorlatokon mintegy 1 60-en vesznek részt, munkabeosztás szerint. A képen Pintér Éva I/B osztályos képzős tanuló önálló játékórát tart a kicsinyeknek. Péteri László Székdöngetés a színházban Fővárosi művészek vidéki szereplései után hallani néha arról, hogy „lebecsülték a közönséget”, a kívántnál alacsonyabb színvonalú, esetleg ripacskodó volt a program. Sajnálatos módon legutóbb a fehérvári színházban az érem másik oldalának néhány visszásságáról győződhettünk meg. Ezúttal a közönség nem tartotta be a „játékszabályokat”. .. Miközben Seneca két művének: Játék az isteni Claudius haláláról és az Oeidipus Rex Nemzeti színházbeli előadása zajlott, sűrűn zuhogó, döngő zörejek szolgáltatták a nem egészen hű aláfestést. A csokoládé, vagy a cukorpapír zizegését még csak eltűri a drámát figyelni akaró ember füle, de a sorozatosan ismétlődő székdöngetés, egy idő után már tökéletesen biztosítja az előadás élvezhetetlenségét. A színészi munka feltételeinek biztosításáról most nem is beszélek ... Több más problémát is felvet egyes színházba beülő emberek viselkedése. Ha döngenek a székek, ez azt is bizonyítja, hogy üresek a székek, mert például az én székemet a mögöttem ülők nem tudták döngetni, mivel rajta ültem. De vajon miért volt félház a „C” bérlet előadásán? Valószínűleg azért, mert sokan nem jöttek el. A katonák jelenléte ismét biztosította, hogy ne minden sor tátongjon az ürességtől. Továbbá: érdekes, hogy mivel Fehérváron nics önálló társulat, egyegy darabot egy-kétszer láthat csak a néző, de feltűnő módon így sem mindig telt a ház. Az erőltetett bérlet-akciók egyik eredménye az is, hogy olyan emberek szorulnak ki a színházból, akik — bár a bérletnek nem hívei — szívesen végigülnének másfélkét órát, nem úgy, mint az „arcukat fürdető” és a statisztikát javító társaik. Mindenesetre legutóbb a székdöngetés volt a színházi este központi eseménye... B. Kovács István Mi készül Klasszikus és kortárs írók műveit viszi el milliók otthonába a televízió. A kétségkívül változatlanul népszerű romantikus történetek kedvelői számára ígér jó szórakozást, kellemes időtöltést Jókai Mór „A szerelem bolondja” című regényének tévés feldolgozása. A kétepizódos játék, amelyet Hajdufy Miklós rendez, igyekszik megőrizni a múlt századi történet fordulatos meseszövését, szerelmi bonyodalmait. Főhőse egy személyi titkár, aki úgy dönt, hogy gyakorlatban valósítja meg szellemi eszményképe, Machiavelli nézeteit Nem akar többé a hatalmasok játékszere lenni, hanem a háttérből maga kívánja irányítani politikai-gazdasági, nem utolsó sorban pedig szerelmi cselszövéseit. Málnay Levente rendezésében készül feldolgozás Nagy Lajos „A tanítvány” című műve nyomán. Az író itt egy látszólag „békés” szituációban tárja fel a két világháború közötti Magyarország kibékíthetetlen osztályellentéteit. Egy szegénysorsú fiatalember először nyer bepillantást a „másik” Magyarország mindennapjaiba, miközben lusta és gazdag tanítványát készíti fel az érettségire. A két fiatalember között őszinte barátság szövődik, de egyetlen pillanat elég, s az úr-szolga viszony máris a maga megalázó voltában kerül a felszínre megint. . a tv-ben? Az amerikai elnökválasztás és az elnöki rendszer fonákságairól forgat filmet „Az elnökasszony halála” címmel Szinetár Miklós. Hernádi Gyula könyve szatirikus utópia, amelynek kiindulópontja az amerikai történelem számos elnökgyilkossága. Szőnyi Sándornak három elbeszélését viszi filmre a televízió felkérésére Horváth Tibor „Holnap is élünk” címmel. Szereplői a nyugdíjas takarítónő, aki az első „szabadságnapján” mint vendég tér be a patinás cukrászdába, a mama akinek halála után derül ki, milyen különös örökséget hagyott gyermekeire, illetve a papa, aki telefonkalandba kezd fia lányismerősével. Erdős István „Cigánykerék” címmel készülő tévéjátékának hősei túl vannak már a gyermekkoron, sőt az ifjúság első felhőtlen évein is. Konfliktusuk is ebből fakad; tudomásul kell venniük, hogy immár felnőttek lettek, felelős emberként kell élniük. A fiatal, „első forgatókönyves” író művét Csányi Miklós rendező irányításával veszik föl. Dayka Margit és Páger Antal a főszereplői a „Haszontalanok” című tévéjátéknak, amelyet Kapás Dezső forgatókönyve nyomán Várkonyi Gábor rendez. A film egy kertes külvárosi lakónegyedből a lakótelepek embertömegébe került öreg házaspár groteszk- líráját - története HÍRLAP Úttörő Ki mit A Fejér megyei Művelődési Központ Ady termében lépnek színpadra december 18-án a székesfehérvári járás úttörői. A kulturális bemutató legjobbjai a megyei seregszemlén is részt vesznek, tud? A sárbogárdi járás úttörőinek a József Attila Művelődési Központ ad otthont. Vasárnap a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok mutatkoznak be. Új évfolyamok a szovjet egyetemeken Az idén ősszel újabb egymillió elsőéves egyetemi hallgató kezdte meg tanulmányait a Szovjetunió 859 egyetemén és főiskoláján. A leningrádi egyetemen 2337 hallgató, kezdte meg tanulmányait. Tíz százalékuk az előkészítő tagozatról került az egyetemi padokba. Ez az oktatási forma a fiatal munkások, kolhoztagok és a katonaidejüket letöltött fiatalok egyetemi tanulmányainak előkészítését szolgálja. A nyolc-tíz hónapos tanfolyam segít az ismeretek felelevenítésében és kiegészítésében, s sikeres záróvizsga esetén a hallgató egyetemi felvételi vizsga nélkül lesz egyetemi polgár. 1976-ban országos átlagban minden egyetemi férőhelyre 311 jelentkező volt. Az egyetem első évfolyamán ezen kívül még 19 olyan hallgató van, akinek nem kellett felvételi vizsgát tennie: hatan nemzetközi diákolimpiák győztesei, tizenhárman pedig a technikumok kitüntetéssel végzett hallgatói. Az elsőéves hallgatók között a legkülönfélébb nemzetiségek képviselői találhatók, köztük a kis nemzetiségeké is: három tuvin, egy jakut, egy hakasz, egy csuvas. A hallgatók 52 százaléka nő. Az elsőéves hallgatók szociális összetétele a következő: 957-en munkáscsaládból származnak, vagy maguk is munkások voltak, 44-en volt kolhoztagok, vagy ilyen családból származnak. Az alkalmazottak gyerekeinek aránya kb. 50 százalék. APNKS Pályaválasztási tájékoztató A Dunai Vasmű személyzeti és oktatási osztálya Pusztaszabolcson is tájékoztatót osztott ki az általános iskolában a szakmunkás pályára készülők tájékoztatására. Ezzel a pedagógusoknak és a szülőknek is segítséget kívánnak nyújtani. A tájékoztató szerint a fiúk beiskolázhatók az acélolvasztár, öntő, hengerész és forrasztár, hegesztő, géplakatos, vas és fémszerkezeti lakatos, esztergályos, központifűtés-szerelő, villanyszerelő szakmában. A lányok részére három szakmát ajánlanak: hegesztő, esztergályos és villanyszerelő szakmát. Felvételre jelentkezhetnek a 14—17 éves korú nyolc általánost és gimnáziumot végzett 18 éves fiatalok — tudósít Molnár Árpád. Ablakba tett És megadja magát az ünnepnek a város. A bevásárlások tülekedésében a feszültség. A gyerekek napot visszapergető, álmot visszaszámlálása. Még ennyit kell aludni... Már csak annyit — Ezt tegye el, legyen szíves, még visszajövök érte. — Uramisten, hogyan fogom ezt hazacipelni? Karácsony — Mondtam, hogy kevés szatyrot hoztunk magunkkal. Mindegy, melyik város, melyik boltjában, milyen szavakkal — a készülődés egyarcú mindenütt. Árulják már a karácsonyfának valót. Mintha a fenyőerdő indult volna meg a Bakonyból, a Vértesből és a nyugati országrészből. Útrakeltek a soproni hegyek fenyői, a gasztonyi, nemesmedvesi tűlevelűek, hogy néhány hétre gyantaillattal töltsék be a szobákat. Panelházak ablakaiból kilógatva, gondosan összekötözött fenyőfák. Ünnephirdetők. Egyre több és több lesz belőlük, ahogy fogynak a napok. Aranyvasárnap. Még egy hét és... Erkélyre tett, ablakba tűzött fenyők. Az ünnep jelei szerte a városban. A félretett pénz fogytán. Az utolsó napokban derül ki, hogy még ezt is, meg őt is elfelejtettük. Még mi mindenért kell lerohanni a boltba. Egy hét még. Egy hét izgalom. És talpraállnak a fenyőfák. Szikrázó díszbe öltöztetve uralkodnak az otthonokban. Elernyed a nagytakarítás merevítette derék, nagymamák konyhagőzette arca pillanatok alatt kisimul. Varázslatosan megszépül az este. Megadja magát az ünnepnek a város. L. G. A sárbogárdi gimnázium megyénk egyetlen középiskolája, amelyben a népművelést fakultatív tárgyként oktatják. — Miért választották ezt a választhatók közül? Szabó István igazgató: — Régi törekvésünk tanulóink elhelyezkedési gondjain könnyíteni. A népművelés sok lehetőséget kínál. Művelődési otthonokban, klubokban, könyvtárakban lehetnek segítői a főhivatású népművelőknek. Pedagógiai szakkörünket is ez a törekvés hozta létre. Sokan vállalják önként, néha kényszerűségből a képesítés nélküli tanítást. A szakkörben magukba szívhatják azokat az alapvető ismereteket, amelyek megkönnyítik az „úszást a mélyvízben” Sárbogárdon nemcsak a középiskolában, a nagyközségben is rangja van a közművelődésnek. Gazdag hagyományai, kultúrértékeket gyarapító jelene segítette a választást és az a tény, hogy két olyan nevelő vállalta e komplex ismeretek oktatását, akik maguk is népművelők, a szó legtágabb értelmében. Huszics Vendel immár húsz éve az énekkari kultúra ápolója és fejlesztője, magyarének szakos tanár. Leszkovszki Albin magyart és történelmet tanít, most éppen a Színművészeti Főiskola rendezői szakán szerez újabb ismereteket. 13 az irodalmi színpad vezetője és házi szerzője. Remek verses komédiája egy rossz tanuló pokoljárását és mennybemenetelét mutatja be. Visszalopta az ifjúság körébe a vígságot, a humort, az iróniát, a jóízű komédiás tüzet, feloldva ezzel az irodalmi színpadokra egyre inkább jellemző gondterhes, görcsös komolykodás egyoldalúságát. József Attila parancsát követi: „játszani is engedd szép, komoly fiadat!”. Szilárd alapokra épült itt a népművelés oktatása, amely alig féléves múlttal rendelkezik. Tankönyvek nincsenek, a Művelődésügyi Minisztérium főiskolás anyagokból összeállított jegyzeteiből merítik a tudást. „Ez nekünk magas!” — mondják a fiúk, lányok például a lukácsi esztétikára. Néhányan közülük, kilépve az életbe, az „esztétikum sajátosságait” hiába keresik majd. Az ő dolguk is többek között, hogy legyen kultúra, legyen esztétika és még sok minden más, ami gazdagítja életünket. A heti kilenc órában oktatott ismeretek között sok a gyakorlati tudnivaló. Kiállítás-rendezés, állókép vetítéses technika... Ez utóbbihoz például a helyi fényképész szövetkezet ad segítséget. Alkalmazott grafika... Ebben Ecseri Máriától kap támogatást a gimnázium. Ügyviteli ismeretek, költségvetés, leltározás ... Ki hinné, hogy ezt is szívesen tanulják a diákok. A praktikus, a gyakorlati ismeretek gazdája Faragó Zoltán matematika fizika szakos tanár. Az elméleti alapozást gyakorlat követi. Az lesz csak az izgalmas „játék”! Készül már a klubjuk, ahol a népművelő szakosok rendezik a programokat. A kollégiumot is ellátják művelődési, szórakozási lehetőségekkel, a művelődési házban is „fellépnek” néhány saját rendezvénnyel. — Nem csalódtál a választott tárgyban? — kérdeztem Szente Ildikótól, aki tanítóképzőben szeretne továbbtanulni. — A klubvezetői ismereteket úgy képzeltük el, hogy „klubosdit” játszunk. Kicsit meglepődtünk, amikor az első órákon ilyenekről volt szó, mint Marx kultúrafelfogása. Aztán rájöttünk, ha okosan akarunk játszani, ahhoz bizony komoly tudás kell. Tóth Zoltánról azt hallottam, hogy a népművelést hivatásának szeretné választani. — Először ösztönösen vonzódtam ehhez a pályához, amióta tudom, hogy mit választottam, kedvem fokozódott. Tagja az irodalmi színpadnak. Örömmel újságolta, hogy paródiájukkal bejutottak a „Ki mit tud?” tévéselejtezőbe A napokban jártak Szegeden, az ottani színpad vendégeiként Fellner Ágnes is örül, hogy a 27 úttörő között, lehet, akik fakultatív tárgyként a népművelést tanulják. — Szeretném Szombathelyen folytatni, amit itt elkezdtem, de ha nem sikerül, akkor is nyert ügyem van. Ezeket a sokoldalú ismereteket az élet bármelyik területén fel tudom használni. Úttörőmunka folyik Sárbogárdon, az országban nincs sok példa. A művelődésügy néhány megyénkbeli szakembere Tatabányára megy majd tapasztalatokért, ahol három év tanulságait gyűjthetik csokorba. Ha van is néhány tisztázatlan, bizonytalan kérdés és válasz, a diákok mindenképpen nyernek. Nem kapnak népművelő „szakmunkásbizonyítványt”, de olyan ismeretek birtokába jutnak, amelyek közül jó néhány tartós érdeklődést kelt. Tanuljanak bárhol, dolgozzanak bármit, a közművelődés fontosságát érezni, tudni fogják és biztosan lesznek, akik gyarapítják is értékeit. Zágoni Erzsébet Úttörő gimnazisták Sárbogárdon Népművelők — középfokon