Fejér Megyei Hírlap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

6 Olvasószolgálat Szerda, 1977. február 9. A Nap kél 7 óra. 00 perckor, nyugszik 16 óra 58 perckor. A Hold kél 23 óra 33 perckor, nyugszik 9 óra 20 perckor. Abigél napja van. Héber eredetű. Jelentése: az apa öröme. — 75 éve született Gabriel Péri publicista, a L’Humanité szerkesz­tője, a francia nemzet mártírja. — 85 éve született Ahmed Zeki Abu Sádi egyiptomi arab költő, esszéista és kritikus. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás ma estig: változóan, időnként erősen felhős,, pá­rás idő. Több helyen eső, zápor. Átmenetileg élénk, helyenként erős délnyugati, nyugati szél. Reggel néhány helyen köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 5—10 fok között. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH RADIO 8.27: Szocialista brigádok aka­démiája. 8.57: Zenevár. 9.12: Népművelők fóruma. 10.05: Kis­iskolások műsora. 10.40: Vála­szolunk hallgatóinknak. 10.55: Barokk muzsika. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Brigádnap­ló. 13.40: Verbunkos muzsika. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Operettdalok. 14.45: Reng már a föld­i kantáta. 15.10: Iskola­rádió. 15.50: Klaus: Koncertze­ne fúvószenekarra. 16.10: Men­delssohn: Esz-dúr oktett. 16.39: Külföldről érkezett... 17.07: Beszélgessünk a gyermekeink­ről. 17.32: Liszt: Haláltánc. 17.50: Leonard Warren énekel. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Ady műveltségi verseny. Irodalmi vetélkedő. 20.30: Népdalok. 21.05: Kis magyar néprajz. 21.10: A Bécsi Concentus mu­sicus kamarazenekar játszik. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.45: A gondolatok sorsa. 23.00: Trisztán és Izolda. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 8.05: Könnyűzene. 8.33: Daljá­tékokból. 9.33: A 04, 05, 07 je­lenti. 10.00: A zene hullámhosz­­szán. 11.33: A Szabó-család. 12.00: Nóták. 12.33: XIX. száza­di operákból. 13.33: cseresznye­­fa. Japán dallama. 14.00: Kettő­­től-ötig.. . 17.00: ötödik se­besség. 18.00: Figyelmükbe ajánljuk. 18.10: Nótafelvételek. 18.33: Dzsessz. 19.10: A rádió dalszínháza. 20.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.30: Slágereinkből. 22.33: Vladigo­­rov műveiből. 23.00: Vidám balladák. 23.20: Victor Máté szerzeményeiből. III. MŰSOR 14.05: Mahler: Vili­ szimfónia. 15.27: Händel és Gluck operái­ból. 16.30: Mindenki iskolája. 17.00: Schumann: Négy ének kettős karra. 17.19: Csajkovsz­kij és Sosztakovics műveiből. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Hang­­felvételek. 20.34: 2000 felé. 21.14: Tip-top parádé. 21.44: Külföldi tudósoké a szó. 21.59: Meyer­beer operáiból. 22.34: Zenei panoráma. TELEVÍZIÓMŰSOR BUDAPEST TV I 7.59: Tv-torna. (Ism.) 8.05: Is­­kola-tv Orosz nyelv. (ált. isk. 5. o.). 8.25: Delta. (Ism.) 8.50: Hosszú az út a hírnévig. (Ism.) 9.35: Életem hőse. Ma­gyarul beszéld, angol tv-film. (Ism.) 10.50: Lehet egy kérdés­sel több? (Ism.) 13.05: Iskola­­tv. Orosz nyelv. (Ism.) 14.30: Mindenki iskolája. 1. Kémia. 15.05: 9. Fizika. 15.40: Matema­tika továbbképzés pedagógu­soknak. 5 .osztály. 16.43: Hí­rek. 16.50: Felix Parnell műso­ra. Intervízió-átvétel. 17.25: Maghrebi utazás. Lengyel rö­vidfilm. 17.55: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 18.15: A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.05: Esti mese. 19.20: Tv-tor­na. 19.30: Tv-híradó. 20.00: KISFILMEK A NAGYVILÁG­BÓL. Franciaország madártáv­latból. (Színes!) 20.20: Termé­szetfilm készítése. (Színes!) 21.10: Wagner: Trisztán és Izol­da. Előjáték. 22.00: Íratlan köl­tészet. (ism.) 22.35: Tv-híradó 3. BUDAPEST TV II 18.33: Tengerek és szárazföl­dek. (Ism.) 19.30: TV-híradó. 20.00: Grigorij Gorin: Thyl Ulenspiegel. Zenés játék két részben. (16 éven felülieknek!) Közben: 21.05: Tv-híradó 2. OSZTRÁK TV I 9.00: Gyermekműsor. 10.00: Is­­kola­ tv. 10.30: Kétéves vagyok. (Ism.) 17.00: Konfetti. 17.25: Ki­csinyek műsora. 17.55: Jó éj­szakát, gyerekek! 18.00: Rajz­filmek. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kenyér, szerelem, fantázia. 21.35: Hírek. OSZTRÁK TV II . ■. 18.00: Francia nyelvlecke. 19.30: Iskola-tv. 20.00: Teleobjektív. 21.30: Tv-hiradő 2. 22.05; A dzsungel titka. JUGOSZLÁV TV I 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Az otthontól az iskoláig. 18.15: Tudomány. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Zöld jelzés. 20.00: Szabad szerda. JUGOSZLÁV TV II 17.10: Kosárlabda: Radnicki Fol—Spartak. 18.45: Rajzfilm. 19.00: Festőtechnikák. 20.00: Me­sék a fenségesről. 20.55: Labda­rúgás: Anglia—Hollandia. 22.45: Huszonnégy óra. 23.00: Film­­fesztiváli krónika. SZLOVÁK TV . 18.15: Interpanoráma. 18.45: Ri­portfilm. 19.00: A helyes táplál­kozás. 19.30: Start Bratislava— VB­SC Lipcse női kézilabda. Dokumentumfilm. 20.55: Delfin start. Cseh film. TÉVÉAJÁNLATUNK 22.00: ÍRATLAN KÖLTÉSZET. Az Ortutay Gyula főszerkesztésé­vel összeállított hatrészes sorozat egy szóban-énekben élő kultúra emlékeit dokumentumokban mutatja be. A televízió és az MTA néprajzi kutatócsoportja közösen készítette el ezt a néprajzi- nép­­költészeti műsort. Azzal a céllal, hogy a kutató hűségével ábrá­zoljon egy eltűnő életformát. A hat rész, hat különböző tájegy­ség, hat különböző téma. Ami közös bennük az élő, megelevenülő paraszti múlt hűséges megörökítése. Az első adás színhelye a nógrádsipeki tollfosztó, s az adás A mesék ott vannak a jászol­nál megkötve... címet viseli. Vörösmtímr »ín « FEBRUÁR 9-én délután­ fél öt órakor ifjúsági előadás: BANK BÁN­K? MOZIMŰSOR ».I Köztársaság Filmszínház­­*" Székesfehérvár du. 4, este 6 és--8"órakorst "A kincses sziget Petőfi Filmszínház Székesfehérvár du. 3 órakor: Régi idők mozi­ja: amerikai rendező filmje du. 5 és este 7 órakor: Nász­éjszaka a börtönben Dózsa Filmszínház Dunaújváros du. 4 órakor­:­ Az­ utolsó­­ta­lálkozás este 6 és 8 órakor: A kék ka­tona KIÁLLÍTÁSOK István király Múzeum: Az 1000 éves Székesfehérvár Budenz-ház: Ybl-gyűjtemény Fekete Sas Patikamúzeum KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Felnőtteknek nyitva: 11 órától 19.30 óráig Gyermekeknek nyitva: 10 órától 17.30­ óráig Velinszky László Városi Könyvtár Nyitva: 14 órától 19 óráig Építők Pintér Károly Művelődési Háza, Hírlapolvasó Nyitva: 14 órától 20 óráig ORVOSI ÜGYELET Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. szám alatt. Felnőtteknek: 19 órától reggel 7 óráig, telefon: 11­ 456. Gyermekeknek: 19 órától 23 óráig, telefon: 14-356. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérváron, a túszt Ferenc utca 11. szám alatt. HÍRLAP Bélyeg­gyűjtőknek Pávák A Magyar Posta rövidesen hatértékű sorozaton mutatja be a különböző fajtájú pá­vákat. A 40 filléres érték az ismert változatot ábrázol­ja, amely Indiában ma is vadon él és hazánkban, mint az állatkertek szelídí­tett díszmadara a parkok­ban gyakran sétálgat. A bé­lyeg hátterében egy másik példány szétterített fark­tollazatában gyönyörköd­hetünk. A következő érté­ken a Délkelet-Ázsiában ho­nos maláj páva tűnik elénk. Afrikában 1930 körül fedez­ték fel az első és eddig egyetlen ott lévő pávafajtát, amely az 1 forintos címletre került. Szumátra és Jáva tisztásait tarkítja az ár­­guszpáva, amelynek képét a 3 forintos címleten talál­juk. A 4 forintos érték a monoult mutatja be, ez a tyúkokhoz hasonlító madár csak rokona a pávafélék­nek. A befejező címleten a pávafácán díszeleg, úgy mint otthonában a burmai réteken. Szúnyoghy András, a sorozat tervezője finom rajzolattal, halvány színek­kel tárja elénk a madárvilág e távoli eredetű, de nálunk is szívesen látott különleges­ségeit. A sorozatot a Pénz­jegynyomda négyszínű of­szetnyomással készíti 373 ezer fogazott és 4700 vágott példányban. Hatvan év A dolgozók munkaver­sennyel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját. A fila­­telisták hobbyjukat is az októberi dicsőséges napok megörökítésének szentelik itthon és a baráti országok­ban egyaránt. Moszkvában a világot megrengető tíz nap eseményeit és a szocialista építést bemutató bélyegek­ből novemberben nagyszabá­sú kiállítást rendeznek. Ber­linben augusztusban a szo­cialista országok filatelistái­­nak évente ismétlődő sereg­szemléje szintén az ünnep jegyében zajlik. Mind a moszkvai, mind a berlini rendezvényen részt vesznek természetesen a magyar fi­­latelisták is. Itthon orszá­gos és számos helyi bemu­tató tárja majd elénk a Vö­rös Október filatelista doku­mentumait. Már az első év­fordulón megjelent bélyeg. Történelmi jelentőségű és gyűjtői ritkaság az 1927-ben megjelent sorozat, amely a Szovjetunió térképének vö­rös foltjával hívta fel a fi­gyelmet a munkások álla­mára. A Magyar Posta 1947. évi sorozatán ismerhettük meg bélyegről első alkalom­mal Lenin arcképét. Azóta többször idéztük fel a for­radalom vezetőinek arcvo­násait és a történelmi na­pok eseményeit A gyűjte­mények nem korlátozódnak a jubileumi kiadásokra, ha­nem felölelik a szocialista országok felépítését szem­léltető sorozatokat is. Hat baráti ország bélyegújság­ja, köztük a Filatéliai Szem­le nemzetközi pályázatot hirdet a Vörös Október győ­zelmes útján címmel, amely­ről olvasóinkat e rovatunk­ban később részletesen tá­jékoztatjuk. Újdonságok Finnország 0,90 márka névértékű bélyeggel emlé­kezett meg a Helsinkiben tartott műkorcsolyázó Euró­­pa-bajnokságról. A bélyeg­kép gyakorlat közben ábrá­zolja a Jakobsson párost, akik 1911—23 között a pá­ros műkorcsolyázás világ­­bajnoki aranyérmét há­romszor is megszerezték. — Háromértékű, jelképes áb­­rájú sorozattal népszerűsíti a portugál posta az alkoho­lizmus elleni küzdelmet. — 1972-ben kezdték építeni és 1976-ban üzembe helyezték Európa legnagyobb kohóját Katowicében. Ebből az al­kalomból a lengyel posta 1.50 zloty névértékű bélye­get bocsátott ki. S. T. HOGYAN KEZDJÜNK AZ ÉPÍTKEZÉSHEZ? A kérelem elbírálása, az A kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi ha­tóságnak akár a benyújtott okmányok alapján, akár helyszíni szemlén meg kell győződnie arról, hogy — az építtető csatolt-e minden szükséges mellékle­tet és azok helyesek-e? — a szóban forgó terület alkalmas-e építkezésre? — be lehet-e majd kötni az épületet a szükséges közle­kedési, közmű-, energiaháló­zatba? — a műszaki terv készítő­je jogosult-e tervezésre? — a tervezett építkezés megfelel-e a szabályoknak? Amennyiben az első fokú építésügyi hatóság hibát vesz észre, a kérelmezőt nyolc napon belül — határ­idő kitűzésével — hiánypót­lásra szólítja fel. Az első fokú építésügyi hatóságnak harminc napon belül, típus- vagy tipizált tervváltoztatás nélküli alkal­mazása esetén tizenöt napon belül döntenie kell, vagy en­gedélyezi az építést, vagy megtagadja az engedély ki­adását. A határozatot írásban kell közölni: — az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével tartós földhasz­nálójával; — az eljárásban közremű­ködött szakhatóságokkal; — a tervezővel; — azokkal, akiknek az építési munka a jogos érde­keit közvetlenül érinti; — községek esetében, amennyiben az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe, a községi szak­­igazgatási szervvel. Az első fokú építési ható­ság, amennyiben megtagadja az engedélyt, a helyszínrajz és a műszaki tervek egy-egy példányát visszatartja, azok további példányait az épít­tetőnek, amennyiben az ille­tő kéri, visszaadja. Hogyan lehet fellebbezni? A fellebbezést a másodfo­kú hatósághoz kell benyújta­ni. Mit jelent az építési en­gedély és meddig érvényes? Az építési engedély az épí­tésügyi hatósági előírások te­kintetében sőt az engedélye­zési határozatban foglalt szakhatósági előírások tekin­tetében szakhatósági enge­dély is. Ám, ha más jogsza­bályok különleges hatósági engedélyek beszerzését teszik kötelezővé, akkor azokat még be kell szerezni. A jogerős építési engedély két év múlva érvényét vesz­ti, kivéve, ha megkezdték és folyamatosan végzik az épí­tést. Az első fokú építésügyi hatóságnak joga van rövi­­debb időt is megszabnia. Jo­ga van arra is, amennyiben ezt az építtető kéri, hogy az engedélyt egy-egy évre meg­hosszabbítsa. Szigorú előírás, hogy csak jogerős építési engedély alapján lehet építeni és csak az engedély érvényességi ideje alatt, továbbá saját fe­lelősségre és veszélyre, vala­mint a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásá­nak zavarása nélkül. építési bejelentés Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasz­nálhatja, a jogutódlást (vétel, örökség stb.) azonban köteles az első fokú építésügyi ható­ságnál bejelenteni. A jog­tudó az építési engedélyt csak akkor hasznosíthatja, ha a bejelentéskor igazolja, hogy tulajdonszerzési jogo­sultsága van. Az érdekeltek kötelesek eltűrni a jogos építkezést és amennyiben ezt akadályozzák, az építésügyi hatóság az építtető kérelmére őket pénzbírsággal tűrésre kötelezi. Mit kell tenni a bejelentés A csak építési engedély alapján végezhető építési munkák befejezése után a használatbavételhez engedély szükséges. Nem minden épít­ménynél, csak a következők­nél: — az emberi tartózkodásra vagy munkahelyül szolgáló, újonnan épített, felújított, helyreállított, átalakítot, bő­vített vagy elmozdított épü­letnél, épületrésznél; — az új kéménynél, felvo­nónál, egy lóerős vagy ennél nagyobb motorral hajtott munkagépnél, közlőműnél; — tűz- vagy robbanásve­szélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, le­fejtésére vagy árusítására szolgáló építménynél, a vizen elhelyezett épít­ménynél, pöcegödörnél, sze­mét- és szenyvízgyűjtőnél. A használatbavételi enge­délyt a munkák befejezésétől számított tizenöt napon belül kell kérni az első fokú épí­tésügyi hatóságtól. A kére­lemnek tartalmaznia kell az építtető, az ingatlan tulajdo­nosa nevét és címét, az épü­let helyének és rendeltetésé­nek megjelölését, a munka megnevezését, az építési en­gedély számát és kettét. A kérelemhez egy-egy pél­dányban a következő mellék­leteket kell csatolni: — a kivitelező (házilagos kivitelező esetében a felelős műszaki vezető­ nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az engedélynek, a helyszín­rajznak, a tervnek megfele­lően végezték el, — eltérés esetén az eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki tervet. Az építési hatóság köteles a helyszínen meggyőződni a bejelentett adatok valódisá­gáról és arról, hogy az épít­mény rendeltetésének meg­felelő, biztonságos állapot­ban van-e. A hatóságnak a kérelem előterjesztésétől szá­mított harminc napon belül döntenie kell: vagy megadja, vagy megtagadja a haszná­latbavételt. Ezt a döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha a helyszínen szó­ban már előzetesen nyilat­kozott, vagy a helyszíni nyi­latkozata jegyzőkönyvbe ke­rült. A használatbavételi en­gedélyt megadják akkor is, ha az ellenőrzés során ki­sebb, a biztonságot nem ve­szélyeztető hibákat vesznek alapján elvégezhető építke­zések esetén? Kötelező bejelenteni az el­ső fokú építésügyi hatóság­nál vagy a községi tanácsnál az építési szándékot. A beje­lentéshez csatolni kell a kö­vetkezőket : — a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve az elké­szítendő építmény távolsá­gait a telekhatártól, a már meglevő építményektől, a műemléki jellegű ese­teknél a műemléki hatóság hozzájárulását. Az első fokú építésügyi ha­tóság határozatot hoz: tudo­másul vette a bejelentést, vagy megtagadja a bejelen­tés tudomásulvételét. észre, de az engedélynek tartalmaznia kell a hibák megszüntetésének határide­jét. Természetesen a hatóság, a hibák jellegétől függően, megtagadhatja a használat­bavételt, vagy az egész épü­letet, vagy annak csak egy részét illetően. A még befe­jezetlen épület egyes kész részeire ideiglenes használat­bavételi engedély adható. Minden épületet, építményt csak az építési és használat­bavételi engedélyben meg­határozott célra szabad hasz­nálni, és úgy, hogy a haszná­lat ne veszélyeztessen sem egészséget, sem életet, sem közbiztonságot. Tartósan el­térő célú használat esetén kérni kell az engedély módo­sítását. Milyen rendelkezések vo­natkoznak az építési enge­dély nélkül emelt épületek­re, építményekre? Amennyiben engedély nél­kül építettek olyan épületet, építményt, amelyre enge­délyt kellett volna kérni, vagy a kért és megadott en­gedélytől eltérően építkeztek valahol, írásban fennmara­dási engedélyt kell kérni az első fokú építésügyi hatóság­tól. A kéréshez csatolni kell azokat az okmányokat, ame­lyeket az építési engedély megkérésekor kellett volna csatolni (természetesen az építési jogosultság igazolásá­nak kivételével). A hatóság akkor rendelheti el az épület módosítását, vagy lebontását, ha az nem felel meg az építéskor ér­vényben volt rendezési ter­vek, építésügyi szabályok előírásainak. A bontást ak­kor is el kell rendelni, ha az építmény, az épület közvetle­nül veszélyezteti az egészsé­get, az életet, a közbizton­ságot, és a veszély átalakí­tással nem szüntethető meg. Amennyiben a hatóság nem határoz el lebontást, akkor vagy meghatározott időre szóló vagy visszavoná­sig érvényes, vagy pedig végleges fennmaradási enge­délyt köteles adni. A két előbbi esetben az engedély megszűnte után az épületet le kell bontani. A miniszteri rendelet elő­írja hogy az építésügyi ható­ság az építkezés észrevételé­től számított egy éven belül, legkésőbb az épület haszná­latbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A használatbavétel, az engedély nélküli építés Alhavasi növények Tájvédelmi körzetté nyil­vánította az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke a Vértes Fejér és Komárom megyei területeit. A védett­ség több, mint tizenhárom­­ezer hektárra terjed ki. Cél­ja, hogy őrizze a táj jellegze­tes arculatát, a dolomit válto­zatos felszíni formáit, a kü­lönböző szi­klaalakzatokat, szurdokvölgyeket, a barlan­gokat, a szubmediterrán klí­­mahatást tükröző karszt-bo­­korerdőket, a magas hegyvi­déki fajokat őrző karszterdő­­ket, a ritka erdő- és állo­mányfajokat, valamint a vé­dett növény-, illetve állatfa­jokat . Vértesben jelentős föld­tani értékek találhatók, így többek között a dolomitfel­szín lepusztulásával, a táj képét meghatározó letörések, meredek szi­klafalak, szaka­dékok és szurdokvölgyek jöt­tek létre. Harminchét kisebb­­nagyobb üreg, barlang ala­kult ki ezen a vidéken. Rendkívül gazdag a Vértes növényvilága is, nyílt dolo­mitsziklagyepek, sziklafüves lejtőszteppek, karszt-bokor­­erdők, sziklai törpecserjések váltogatják egymást. A nö­vényritkaságok közül előfor­dul a keleti gyertyán, a szik­lai üröm, a borzas szulák, a délvidéki árvalányhaj, a su­lyoktáska, a fanyarka, vala­mint a kékes borkóró, a ma­gyar gurgolya, az István ki­rály szegfűje, valamint a vér­tesi imola is. Ritka havasi növények is előfordulnak, mint például a cifra kankalin, a gombos varjúköröm, valamint a ha­vasi nyúlhere. Egy igen szép ritka orchideaféle, a korall­­gyökér is virít a Vértesben. A rendkívül tagolt felszín,­ a meredek völgyek, a szikla­falak, keskeny kopár gerin­cek, kiterjedt erdőségek ked­vező életfeltételeket biztosí­tanak számos állatfajnak, többek között a kipusztulás­sal fenyegetett ragadozóma­daraknak. A Vértes-hegység­ben több, mint hetven ma­dárfaj költ. Szerda, 1977. február 9.’

Next