Fejér Megyei Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

Mongol pártmunkás-küldöttség a megyében Messziről jött kedves ven­dégek érkeztek tegnap me­gyénkbe. Az MSZMP KB meghívására hazánkban tar­tózkodik a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának pártmunkás-küldött­sége. A delegáció, magyarországi programja keretében, két na­pot tölt Fejér megyében és ennek első állomása a megye­­székhely volt. A megyei párt­­bizottságon Takács Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára és Boór Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta a küldöttséget. A ven­dégeket dr. Pivornyik János, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezeti osztályának munkatársa kísérte el. A kül­döttség vezetője B. Lamdzsav, az MNFP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je, tagjai: T. Horholy, az MNFP KB póttagja, a Dél- Góbi megyei pártbizottság el­ső titkára; S. Hohiszuren, a KB póttagja, a Kib pártszer­vezetek osztályának felelős munkatársa és Zs. Dzsadamba a KB referense. A pártmunkás-küldöttséget Takács Imre tájékoztatta a megye gazasági életéről, az építőmunkában elért eredmé­nyeinkről, terveinkről, majd részletesen beszélt a megyé­ben folyó kádermunkáról és pártépítő tevékenységről. Dél­után az Agárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát megtekintése szerepelt a programban, ahol Ozvald László vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket az iparszerű gazdálkodás ered­ményeiről, Csípes Mihály, a kombinát pártbizottságának titkára pedig a pártmunka hétköznapjaiba nyújtott bete­kintést. Jelen volt a fogadá­son Tringer Gyula, a járási pártbizottság első titkára is. A vendégeknek ezután be­mutatták az Elza-majori te­henészeti telepet és az Agro­­komplex üzemet. Ma Dunaújvárosba látogat a küldöttség. Dunai Vasmű Nagyobb teljesítmény Ús automata profilgyártó­gépsor végleges beállítása kezdődött meg hétfőn a Du­nai Vasmű profilüzemében. Az új, Kagerer-típusú osztrák berendezés 18 millimétertől 90 milliméterig különböző át­mérőjű csövek, illetve zárt szelvények (profilok) henger­lésére alkalmas. A vasműben már évek óta eredményesen dolgozik két hasonló típusú berendezés. Az új gépsor — néhány ügyes műszaki meg­oldás eredményeképpen — a régebbieknél termelékenyebb lesz. A feldolgozandó lemez vastagságától függően per­cenként akár 90 méter zárt szelvény is lekerülhet a kifu­tó­ görgősorról. Ez a teljesít­mény évente 10—15 ezer ton­na cső-, illetve profiltermék­kel fogja gyarapítani a Dunai Vasmű árukínálatát. A nagyobb teljesítmény titka a folyamatos üzemelte­tést biztosító spiráltároló-be­­rendezés. Segítségével előre he­gesztett alapanyag-adagolása válik lehetővé, így a henger­lést nem kell megszakítani al­kalmanként a hegesztés miatt. Ha a spiráltároló a gya­korlatban is megfelel az el­várásoknak, akkor az üzem többi profilgyártó-berendezé­­sénél is alkalmazni fogják. A profilgyártás végső mun­kafázisa, a kötegelés, rakáso­lás nehezen gépesíthető fo­lyamat, ezért eddig kézi erő­vel kellett megoldani. Az üzem régi betegsége, a nehéz fizikai munka leküzdése most megoldódik az új gépsorhoz tartozó automata rakásoló megérkezésével. Az emelhető­­süllyeszthető asztal előkészíti a kötegeket, amit a daru már könnyedén szállíthat a mérle­gig, vagy — kötözés után — a készáru-raktárba. Az új Kagerer-gépsor to­vábbi előnye, hogy nagy tel­jesítményű központi emulzió­rendszere az üzem többi be­rendezését is képes hűtőfo­lyadékkal ellátni. A 34 millió forint értékű berendezésen — a tervek sze­rint — május első felében megkezdődhet a gyártás. J. B. Művelődési intézmények kitüntetése Lezárult a Művelődésügyi Minisztérium által a műve­lődési házak és könyvtárak részére meghirdetett or­szágos vetélkedő kétéves fordulója, amelyen a duna­újvárosi Munkás Művelődé­si Központ, a Bartók Béla Művelődési Központ és a MNK könyvtára elnyerte a Kiváló Művelődési Ház, il­letve Kiváló Könyvtár cí­met. A kitüntetéseket hétfő délután háziünnepség kere­tében Sófalvi István, a vá­rosi tanács elnöke adta át a művelődési intézmények dolgozóinak. Az ünnepségen megjelent Kóré Sándor, az MSZMP dunaújvárosi bi­zottságának titkára, Nagy Jenőné, a Fejér megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, dr. Etelvá­­ri Attila, az SZMT titkára, valamint a város üzemeinek társadalmi és gazdasági ve­zetői. M r rTM | r" d­ír r* r" i »nao proletárja ÉLETKÖZELBEN, EMBERKÖZELBEN f* r" ■ r" |%#| r ITM 1 egyespueteki FAJTAÁTALAKÍTÁS xAra: 80 fillér _______________________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . ______________________ Befejeződött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása Vasárnap reggel 8 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatódott a szocialista brigádvezetők V. országos ta­nácskozása. Az elnökségben helyet foglalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese; Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is. A tanácskozáson folytatódott a vita, amelynek során tizenketten szólaltak fel, mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Az elhang­zottakat Gáspár Sándor foglalta össze. Rámutatott, hogy az előké­szítő brigádvezetői értekez­leteken, majd az országos tanácskozáson az üzemi és iparági gondoktól kezdve hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének átfogó problémaköréig egész sor té­ma napirendre került. Sok észrevétel, kezdeményezés, javaslat hangzott el, ezekkel azokon a szinteken kell fog­lalkozni, ahol elhangzottak. A javaslatokra a párt, a kor­mány, a szakszervezetek és a KISZ képviselői is odafigyel­tek, s behatóan foglalkoznak is velük. Sok ésszerű, orszá­gos jelentőségű javaslat hangzott el, amit mielőbb meg kell valósítani. Arra azonban vigyázni kell, hogy minden módszert, új formát ott alkalmazzanak, ahol an­nak létjogosultsága van, és úgy, ahogy azt az adott kö­rülmények megkívánják. Na­gyon nagy kárt tennénk a szocialista brigádmozgalom­nak, ha egyik vagy másik he­ti állásfoglalásban a ta­nácskozás küldöttei a mozga­lom nevében magukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszu­sán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építé­sének programját. A szocialista brigádmozga­lom előrehaladásának leg­főbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a moz­galom tevékenysége a terme­lésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlőd­jön. Ez megköveteli a mun­kafegyelem javítását, a fe­lelősség növelését, a kezde­ményezőkészség tömegmére­tű kibontakoztatását. A szo­cialista brigádmozgalom töb­bet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat, a munkában pontos­ságra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra , a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pa­zarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükrö­ződnie kell a munka minősé­gének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, a munkához való szocialista viszony fejlő­désében. Az állásfoglalás fel­hívja a brigádokat, hogy se­gítsék a gazdálkodás haté­konyságának javulását, ve­gyenek részt a munka- és üzemszervezésben, az újító­mozgalomban, gyarapítsák szakmai ismereteiket. Szerez­zenek érvényt a gazdálkodást igen jól bevált módszert au­tomatikusan ott is erőltet­nénk, ahol az nem megfele­lő. A szocialista brigádmoz­galom rendkívül összetett, bonyolult, sokszínű, nem bír­ja el a sablont Az egyik leg­főbb teendő éppen az, hogy megszabadítsuk a mozgalmat a formalizmustól, a sablonok­tól, a módszerek erőszakolt egyformaságától. A szocialis­ta brigádmozgalom eszközeit sokrétűen, mindig a helyileg adott követelményeknek megfelelően kell megválogat­ni. A mozgalom elvei, céljai azonban valamennyi brigád számára, azonosak, minden hatékony módszert fel kell használni a szocialista módon végzett munkához, valameny­­nyi brigádtag, valamennyi dolgozó számára elengedhe­tetlen a tanulás, s társadal­munk szocialista fejlődésének fontos feltétele, hogy az emberek életmódjában is mindinkább a szocialista vo­nások érvényesüljenek, előrevivő kezdeményezéseik, javaslataik megvalósulásá­nak. Segítsék saját munkate­rületükön és környezetükben az anyaggal, az energiával, a berendezésekkel, a munka­idővel és a munkaerővel való ésszerű takarékos gazdálko­dást. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy minde­nütt, ahol lehetséges, az értel­miségi munkakörökben is meg kell szervezni a szocia­lista brigádokat. Hangsú­lyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgo­zók is szervezettebben és kö­vetkezetesebben vegyenek részt a szocialista brigádmoz­galom céljainak megvalósí­tásában. A továbbiakban az üzemi, a munkahelyi demokrácia ér­vényesülésének jelentőségét hangsúlyozza az állásfoglalás, kiemelve, hogy társadal­munkban szükség van min­den dolgozó gondolatára, ja­vaslatára, véleményére. A tanácskozás arra kéri a szoci­alista brigádokat, hogy követ­kezetesen éljenek jogaikkal, mondják el véleményüket, és javaslataikat, igényeljék a vá­laszt, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. Használják fel az üzemi de­mokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollektivi­tás, az egymás iránti felelős­ség. Az országos tanácskozás küldöttei szükségesnek tart­ják, hogy a szocialista bri­gádok gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gondol­kodásban, a művelődésben, életük szocialista módon való alakításában. Tegyenek töb­bet a szocialista emberi érté­kek megbecsüléséért és ter­jesztéséért. A szocialista bri­gádoknak kötelességük szak­mailag és politikailag állan­dóan továbbképezni magu­kat. Ennek folyamatos egyé­ni tervét is ki kell dolgozni­uk. Ugyanakkor szorgalmaz­ni kell az alapműveltség meg­szerzését, indokolt­­esetben a még magasabb szintű tovább­tanulást. A kulturális válla­lásokat pedig mindenütt ah­hoz igazítják a brigádok, hogy ki hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közös­ségi emberré válás útján. A szocialista emberré, szo­cialista brigáddá válás folya­matában az eredmények kü­lönbözőek, és a sikerek mel­lett helyenként hiányosságok­kal is találkozni. A szocialista brigádmozgalom munkájá­nak minőségi fejlesztése megkívánja a formális voná­sok elleni határozott fellé­pést, mert a bürokrácia, a for­malitás elfásítja és béklyóba köti az öntevékenységet, a kezdeményezőkészséget. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok száma, de most ar­ra kell a figyelmet összponto­sítani, hogy a meglévő brigá­dok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mulasztások, a fegyelemsérté­sek száma, szüntelenül növe­kedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocia­lista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét megítélni csak­is munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, maga­tartása, nem pedig a megtett vállalások mennyisége alap­ján lehet. Befejező részében az állás­­foglalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amellyel munkásosztályunk, termelő­szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk kívánja kö­szönteni a nagy ünnepet. A kezdeményezés egyben kife­jezi a magyar munkások szo­cialista hazafiságát és prole­tár nemzetköziségét. A ta­nácskozás örömmel állapítja meg, hogy a csepeli példa nyomán indult mozgalom széles nemzetközi visszhan­got váltott ki, amelyben kife­jezésre jut a szocialista or­szágok munkásainak közös érdeke és felelőssége. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér minden brigádot, brigád­vezetőt, és brigádtagot, hogy állásfoglalását tanulmá­nyozzák, és beszéljék meg brigádértekezleten az állás­­foglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. (MTI) Az országos tanácskozás állásfoglalása Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége!

Next