Fejér Megyei Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását áttekintve megállapította, hogy előrehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés további kibontakoztatását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet— amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tőkés országok közötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munkáját a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képviselőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. is A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és I. I. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései tovább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazdasági együttműködését, hozzájárultak a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyítéséhez. A hagyományossá vált Krímfélszigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építése során szerzett tapasztalatok kicserélését, a sokoldalú együttműködés bővítését, a szocialista gazdasági integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyeztetését, a szocialista közösség egységének erősítését. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére országosan kibontakozott munkaversenyben kiemelkedő sikerekkel, a proletár internacionalizmus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünneplésére. A Központi Bizottság pártunk és népünk nevében üdvözletét küldi a szovjet népnek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társadalmat átfogó széles körű vitában kimunkált alkotmánytervezetet a Legfelsőbb Tanács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó módon fejezi ki a Szovjetunió hat évtizedes történelmi útján kivívott nagyszerű eredményeket, magasabb szinten biztosítja a soknemzetiségű szovjet állam fejlődését, a kommunista társadalom építését, és egyben tovább növeli a világban a szocializmus vonzerejét. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontos feladatának tekinti a szocialista országokhoz fűződő barátságunk erősítését, a párt és államközi kapcsolatok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Gustav Hugek elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása hazánkban, Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársak magyarországi tárgyalása, Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak találkozója Jugoszláviában; Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A magas szintű tárgyalások hozzájárultak a szocialista építőmunka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bővítéséhez, lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. A A Központi Bizottság az európai komrmunista- és munkáspártok berlini értekezletén megerősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szorosabbra fűzésére törekszik valamennyi testvérpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés országok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazdasági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Közös céljainkat eredményesen szolgálták pártunk és a tőkés országokban tevékenykedő kommunista pártok képviselői között az elmúlt időszakban sorra került találkozók. A Központi Bizottság nagyra értékelte Enrico Berlinguer elveése magyarországi látogatását. Szolidáris azzal a harccal, amelyet az Olasz Kommunista Párt folytat a demokratikus erők összefogása, az ország problémáinak megoldás és az olasz társadalom mélyreható átalakítása érdekében. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői a beszámolási időszakban több találkozót bonyolítottak le a fejlődő országok kommunista pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségeivel. Pártunk és népünk támogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzeti-társadalmi felemelkedésért folytatnak. Az eltérő társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok képviselőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá az enyhülés megszilárdításához. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár János elvtárs látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban, tárgyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gazdasági és társadalmi élet vezetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődését, és egyben jól szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. A Magyar Népköztársaság a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus agresszív törekvéseinek visszaszorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett országokkal. Losonczi Pál elvtárs Afganisztánban tett látogatása előmozdította az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasznosan járult hozzá politikai kapcsolataink és gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztéséhez. " A Központi Bizottság kifejezte a magyar kommunisták és az egész magyar nép bizakodását, hogy a belgrádi találkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsinki záróokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és alkotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a különböző társadalmi rendszerű országok közti sokoldalú együttműködés továbbviteléhez. A világ békéjét továbbra is fenyegeti a közel-keleti válság, amelynek megszüntetését döntően az izraeli vezetés agreszszív politikája, az érvényes ENSZ határozatokat elutasító magatartása akadályozza. A Központi Bizottság a rendezéshez nélkülözhetetlennek tartja az izraeli csapatok kivonását valamennyi megszállt arab területről, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását, és a térség minden országa függetlenségének, biztonságos létének szavatolását. Üdvözölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a rendezés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és támogatja a genfi konferencia megtartását valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével. A Központi Bizottság hangsúlyozta az afrikai kontinensen zajló politikai és társadalmi változások jelentőségét. Az imperialistaellenes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradványainak végleges felszámolása, a fajüldöző rendszerek felváltása többségi uralommal. A nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozza az afrikai népek felemelkedését, igyekszik visszaszerezni korábbi pozícióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen összpontosítja, céljai elérése érdekében szítja a vallási, törzsi és nemzetiségi ellentéteket a nacionalista törekvéseket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kifejezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáli Demokratikus Köztársaság közötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehézséget, mindkét országnak érzékeny veszteségeket okoz, és az egész térségben veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A világ haladó és békeszerető erői, köztük a Magyar Népköztársaság abban érdekeltek, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel néneik érdekeivel összhangban rendezze a konfliktust. 11 Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, 32. ülésszakán és más nemzetközi fórumokon világosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folytatott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt síkra száll a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az új típusú tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogatja mindazokat az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a nemzetközi enyhülés térhódítására irányulnak. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megjelölt céloknak az elérését szolgálják. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban az elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmények alapján megszilárdítottuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát. A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az országot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szocialista ipart és mezőgazdaságot. Hazánk agráripari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrárországgá vált. Az életkörülmények alapvetően megváltoztak, dolgozó népünk létbiztonságban él. Gazdasági fejlődésünk üteme a felszabadulás óta lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkés országé. Ebben — főleg az időszak első felében — nagy szerepe volt az erőteljes beruházási tevékenységnek, a bőségesen rendelkezésre álló munkaerőnek, továbbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és energiaszükségletét döntően hazai forrásból, illetve a szocialista országokból tudtuk fedezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában felgyorsult, és kiegyensúlyozottabbá vált. Gazdaságpolitikánk jobban figyelembe vette az ország adottságait és lehetőségeit. Ebben az időszakban kezdődött meg a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtása. Kedvezett gazdasági fejlődésünknek a világkereskedelem dinamikus bővülése is. Az eredmények elérését segítette, hogy a gazdasági építés feladataival összhangban átfogóan továbbfejlesztettük a gazdaságirányítási rendszert. A párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki, hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövőbeni feladataink megoldásábak meghatározó szerepe volt és lesz a tervgazdálkodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szocialista közösség tagjaként, a KGST országokkal szoros együttműködésben valósítja meg gazdaságfejlesztési feladatait. Gazdasági építőmunkánk belső és külső feltételei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, további szabad munkaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkoztatottak számának emelésével nem biztosítható. A termelést csak a munka termelékenységének emelésével, tervszerűbb munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosításával lehet növelni. A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú termelő létesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár. Gyorsítani kell a hazai gyorsanyagforrások feltárást, az energiavezetékek és -tárolók építését. Egyre nagyobb beruházásokat igényel a lakásépítés, a lakossági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. A világgazdaságban bekövetkezett alapvető változások miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Az 1973—1975-ös világpiaci árrobbanás — amely a legtöbb országot súlyosan érintette — hazánknak is jelentékeny veszteséget okozott. A veszteségek ellensúlyozásához, a fejlődés szükséges üteméhez a gazdasági hatékonyság eddig elért növekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztéséhez növekvő importra szorulunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellentételezni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkéspiacokon gyorsan növekszenek a minőségi követelmények. A fejlett tőkésországok, valamint a fejlődő országok piacain fokozódik a konkurrencia, mindezek következtében a jövőben rendkívül erős versennyel kell szembe néznünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha meggyorsítjuk a gazdaság intenzív fejlesztését, a termelési szerkezetet, a belső és a külső követelményeknek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támaszkodhatunk népgazdaságunk irányítási rendszerére, az élen járó üzemek tapasztalataira, tudományos kutatási és műszaki bázisunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés belső és külföldi feltételeiben bekövetkezett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési politikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy a fő feladat a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló társadalompolitikai célok elérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság életkörülményeinek további javítása; — a következő évtizedekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország lehetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek; a tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainak és a nemzetközi feltételeknek is megfelelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglévő tartalékok hasznosítása; a) a beruházási források és a munkaerő koncentrált felhasználásával a hatékony fejlesztési célok megvalósulását kell elősegíteni, egyidejűleg el kell érni a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását, illetve megszüntetését. Ennek megfelelően, a teljesítménytől jobban függő vállalati és egyéni jövedelemdifferenciálást, valamint ezzel összehangolt ár- és támogatási rendszert kell érvényesíteni; — fokozni szükséges részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó döntéseknél a hazai adottságokból és lehetőségekből kell kiindulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvényszerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gazdaság más infrastrukturális szektorát — arányosan, öszszehangoltan kell fejleszteni. A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges. A műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az eddigieknél átfogóbban kell figyelembe venni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinamikus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez összhangban van kedvező természeti adottságainkkal, a hazai szükségletekkel, valamint a várható nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igényeinek kielégítését az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az iparfejlesztésben, különösen a gépiparban és a vegyiparban, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében. Az építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkalmassá kell tenni arra, hogy a beruházási feladatokat gyorsabban, nagyobb termelékenységgel oldja meg. (Folytatás a 2. oldalon) # Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szzervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta. — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. BIRTOKRAG TAPASZTALATCSERE A KÖZÖS MUNKÁRÓL A SZÉPSÉG NEM RÁADÁS! SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL FEJÉR MEGYEII I-I M| ^ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' | VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Szombat, 1977. október 22. XXXIII. évfolyam, 249. szám Ára: 80 fillér