Fejér Megyei Hírlap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

Vasárnap, 1977. november 13. Ásványkincseink nyomában Dunántúl: 2,5 milió tonna ásvány évente Hétfőtől a klubtagság é­s a korszerű szolgáltatások a műszaki támaszponton Dunántúl gazdag ásványi nyersanyagokban, így bánya­ipara sokrétű, súlyát és fej­lettségi színvonalát tekintve meghatározó jelentőségű, an­nak ellenére, hogy nem büsz­kélkedhet nagy múlttal. Sokkal később kezdtek el itt bányászkodni — figyel­men kívül hagyva most az építési célt szolgáló kövek, agyagok bányászatát —, mint például Rudabányán vagy a Hegyalján. Döntő többségben ugyanis olyan nyeranyago­­kat termelnek ezen a terüle­ten, amelyeket az ember az ipari forradalom időszaká­ban és azt követően fedezett fel, kezdett hasznosítani. Dunántúl adja az ország teljes bauxit-, urán-, man­gán- és feketeszén-termelését. Az itteni bányákból kerül ki a barnaszén nagyobb része, de bányásznak itt szénhidro­­géneket, tőzeget. Mindez köz­ismert. Az már kevésbé, hogy az ország nem érces ásványok termelésének jelentős hánya­dát is ez a terület adja. Vízlágyítókba szűrőnek Sokan úgy vélik: Hegyal­ján bányásszák a legtöbb ás­ványt. Ami az ott található, illetve bányászott ásványfaj­ták számát illeti, ez igaz is. Azonban az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Mű­vei idén mintegy félmillió tonna ásványt termel, a du­nántúli művei pedig: — Két és félmillió tonna az idei tervünk — mondja Mező Barna, a dunántúli mű­vek vezetője. — Ennek leg­nagyobb hányadát, csaknem 1,2 millió tonnát a homok bányászata adja. A sóskúti, a kisőrsi és a két Fejér megyei, a fehérvárcsur­gói és a felcsúti üzemek ho­moktermelését, felhasználá­suk szerint három csoportra oszthatjuk. Mind között leg­jelentősebb hazánkban egye­dül Fehérvárcsurgón találha­tó, üveggyártásra alkalmas kvarchomok. A termelését, finomítását végző üzem re­konstrukciója, bővítése jö­vőre befejeződik, s termelése a jelenlegi 420 ezer tonnáról 550 ezer tonnára nő. Az üveg­gyártás szükségleteinek ki­elégítésén túl, jelentős meny­­nyiségű terméket exportál­nak Jugoszláviába, Ausztriá­ba is. Termelésének nagy részét a másik három üzem a fém­­öntödéknek szállítja. A spe­ciális öntési eljárások minő­ségi igényeit kielégítik, sőt a kisörsi üzem exportál is. A harmadik csoportba azok a homoktermékek sorolhatók, amelyeket különböző ipar­ágak hasznosítanak, különfé­le célokra. Például: a vegy­ipar töltőanyagnak, a vízlá­gyítókba szűrenek zománc­masszához a kerámiaipar­ban stb. Az alföldi homok nem jó Felvetődhet a kérdés: mi­ért a hegyvidékekben bá­nyásznak homokot, amikor az Alföld bőven kínálja ezt az ásványt? — Mi nemeshomokot bá­nyászunk — magyarázza Nagy István, a művek vezető geológusa —, ami más körül­mények között keletkezett, s így alkotóelemeiben is eltér az Alföld homokjától. A keletkezési folyamatnak vannak közös fázisai, ilyen például az eredet: a vulkán­­kitörésekkel létrejött kvarc­dús kőzetek, telérek lepusz­tulása, múlása során aprózó­­dik fel a kvarc, amit a fo­lyó- vagy tengervíz szállítás közben osztályoz, majd le­­üllepít.­­ A nemeshomok legalább 90 százalékban tiszta kvarc­ból áll, kevés a vas-, a mész-és az agyagtartalma — mond­ja a vezető geológus. — Ilyen homok pedig csak me­leg, nedves éghajlat alatt keletkezik, kiédesedő tenger­vízben, savanyú lápok köze­lében fekvő, de erős hullám­zásnak kitett öblökben. A szemnagyság, ásványtartalom szerinti elkülönülést, lerakó­dást áramló víz, a­ kvarcdús­sulást meleg, nedves éghaj­lat, a vasmentességet pedig nagy széndioxid tartalmú víz biztosítja. Az alföldi ho­mokok keletkezésénél­ ezek a feltételek jórészt hiányoztak, s így nagyobb szemnagyságú, szennyezettebb homokrétegek keletkeztek, amelyek speciá­lis célú gazdaságos hasznosí­tása még megoldatlan. A kvarcszemcsék az áram­ló, savanyú vízben tovább másnak, bomlanak, s létre­jönnek az agyagásványok, köztük a legfontosabb, a ka­olin. Több helyen ezei behá­lózzák a nemeshomokrétege­­ket, s így például Sárisápon együtt termelik a nemesho­mokkal, majd szétválasztják és mindkettőt értékesítik. Hasonló folyamatban, csak többszörösen átiszapolódva, áthalmozódva jött létre a fel­sőpetényi tűzálló agyag. A külszíni és mélyművelésű bá­nyából idén, mintegy 70 ezer tonna finomkerámiaipari- és tűzálló agyagot (tűzállótégla­­gyártáshoz) termelnek. Kerülik a párhuzamos bányászkodást A nemesgulácsi üzem kis mennyiségben termel bazalt­tufát is, amit biológiai derí­tőkhöz szűrőként hasznosíta­nak. Vegyipari töltőanyagnak hegyikréta-, festéshez bécsi­­fehér őrleményt, takarmányo­zási mészkőlisztet, ferroszili­­ciumgyártáshoz kvarcitot, töltőanyagnak palalisztet is termelnek a dunántúli mű­vek üzemei. A felsőpetényi mellett a másik mélyművelésű bányá­ja a műveknek Felsőcsatáron van, ahol talkot bányásznak. Ez a zsíros, szappanos tapin­tású ásvány a magnézium­ban gazdag kőzetek kémiai átalakulása során keletkezik, növényvédő szerek hordozó­­anyagaként, kábel- és akku­mulátorgyártásnál töltő­anyagként, szabókrétaként stb. hasznosítják. Gazdasági okok miatt, bányászata hosz­­szabb távon kérdéses. A bányászat felhagyásának gondolatával nemcsak Felső­csatár esetében foglalkoznak. A diósdi homokbányát tavaly, mészkőfejtőjét pedig idén szüntetik meg. A fehérvári ásványbánya ebben az évben még mintegy 4000 tonna apli­­tot ad, majd bezárják. A fel­csúti homokbányára is ez a sors vár, de csak 1979-ben. — Mindez elsősorban a ter­melés tudatos koncentrálásá­nak eredménye — magyaráz­za Mező Barna. — Igyek­szünk elkerülni a párhuzamos bányászkodást, ha ezt nem indokolják az igények, a föld­tani készletek. Más esetben a kényszerűség hozza így, például a fehérvári aplitbá­­nyánál is, ahol a kicsiny igé­nyek, minőségi gondok miatt kell megszüntetnünk a terme­lést. Ugyanakkor fokozatosan fejlesztik a többi üzemet: a kisőrsi bányafejlesztéssel , a minőségi öntödei homok ter­mékválasztékát növelik. A felsőpetényi mélyművelésű bánya szállítási rendszerét korszerűsítik és új külfejtést nyitnak a romhányi­ burkoló­lapgyár igényeinek kielégí­tésére. Dolomitból kohászati súrolószer A nemeshomok után a do­lomitból termelnek a legtöb­bet, idén csaknem 800 ezer tonnát. Ebből Pilisvörösvá­­­­ron 534 ezer tonnát, a többit Iszkaszentgyörgyön bányász­szák, elsősorban a Dunai Vas­mű részére és útépítésekhez. A pilisvörösvári dolomitter­mékeiket az üveg-, az épí­tőipar, a kohászat, a műtrá­gyagyártás és importpótló dolomitőrleményként festék­töltőanyagként a vegyipar­­hasznosítja. Dolomitőrle­ményből ők készítik a kivá­ló áru minősítést nyert Hy­­perdol és Superdol elnevezé­sű háztartási súrolószereket is. Új termékük a külső ne­mesvakolat lesz. Az osztrák TERRANOVA cégtől vásá­rolt licenc alapján a beruhá­zást saját kivitelezésben ta­valy kezdték, s jövő év má­sodik felére befejezik. Éven­te 20—25 ezer tonna nemes­vakolatot gyártanak majd. A speciális víztaszító anyagot tartalmazó termékhez a hely­színen csak vizet kell kever­ni s máris használható a be­lőle készült külső vakolat élettartama a hagyományos­nak öt-hatszorosa. Tisztán ha­zai alapanyagból készül, s mintegy fele annyiba kerül majd, mint az import. Tervezik, hogy a beruhá­zás második lépcsőjeként megteremtik a belső- és az alapvakolat gyártásának fel­tételeit is. Az EMI már dol­gozik a receptúra összeállí­tásán. Az ehhez szükséges anyagoknak is a 75 százalé­kát a vörösvári dolomit adja majd. S alapanyag bőven van, a megkutatott készletek­­ mintegy 100 évig elegendőek. Természetesen minden fej­lesztést a kor színvonalá­nak megfelelően kívánnak megoldani. Külfejtéseik nagy része teljesen gépesített. Pilisvörösváron és fokozato­san másutt is, nem fúrással­­robbantással, hanem a japán KOMATSU buldózerrel tö­­vesztik a kőzetet. A gép órán­ként 180—200 tonna követ „szánt”, szakít fel, majd szál­lítóberendezésekre tol. A fel­sőpetényi bányában látoga­tásomkor indították az első frontfejtést. Kisőrsön a csur­góihoz hasonló, korszerű vi­zes technológiával tövesztik a homokot. Feladataikat szaporítja a termelés és a természetvéde­lem egyeztetése. Vörösváron az utóbbit részesítették előny­ben, hogy megmentsék az őrhegy híres feketefenyő er­dejét. Több helyen megkezd­ték a rekultivációt, a bánya­gödrök — különböző haszno­sítását lehetővé tevő — tö­medékelését, á­talakítását. Ezt teszik majd a fehérvári és a felcsúti bányák bezárá­sa után is. Fehérvárcsurgón a bauxitbányákkal közösen megoldották a kvarchomok és a bauxit párhuzamos ter­melésének lehetőségét stb. Úgy vélem, ez a vázlatos ismertetés is érzékelteti: a dunántúli ásványbányászat fellendülőben van. A nép­­gazdasági, a vállalati, helyi érdekek összhangja fokozato­san megvalósul, miközben egyre több és nagyobb meny­­nyiségű, jobban előkészített ásványi nyersanyagot hasz­nosíthatunk Dunántúl kin­cseiből. Makacs Ferenc Fejér megyében jelenleg huszonnyolcezer személygép­kocsi van magántulajdonban. A Magyar Autóklub székes­­fehérvári megyei szervezeté­nek tagsága pedig mindössze háromezer — mondta a klub székesfehérvári műszaki- és oktatási bázisának november 3-i megnyitóján Matykó Vil­mos, a Magyar Autóklub fő­titkára —. Ez a tizennégy­­millió forintos bázis remél­jük, hogy jó tagtoborzó lesz. — De kérdés, hogy mikor­tól? — fordultunk tájékozta­tásért, Döbrentei Lászlóhoz, a megyei szervezet titkárához. " Hétfőtől, pontosabban november 14-én 8 órától már a klubtagság rendelkezésére áll az új támaszpont. Ezt kö­vetően mindennap, beleértve a szombatokat is, a tagság rendelkezésére állunk. Szom­batonként 7-től 12-ig, egyéb hétköznapokon pedig reggel héttől délután fél négyig. — Ez a végleges nyitvatar­tási időpont? — Egyelőre igen. Természe­tesen az igénybevételtől füg­gően módosítható ez, s min­den valószínűség szerint mó­dosítjuk is a jövő nyárra. Egyelőre azonban még „be kell járatnunk” ezt a létesít­ményt. Mindenekelőtt a klub­tagságra gondolok most, hi­szen éveken keresztül min­dig csak jövő időben szólhat­tunk a korszerű szolgáltatá­sokról. Most végre elérkezett ezek jelenideje is. — A hangsúlyban volt va­lamiféle elnézéskérés is, vagy csak én éreztem így? — őszinte leszek, tudjuk, hogy túl sok volt a türelem, amit klubtagságunktól kér­tünk a múlt években, de azt hiszem, szép bocsánatkérés ez a támaszpont. És szép kö­szönet is a tagság türelméért. S azt hiszem, nem kell bi­­zonygatatam, nem­ rajtunk múlott, hogy erre az ünnep­ségre nem évekkel előbb ke­rülhetett sor. A lehetősége­ken. Hiszen azt sem nehéz kiszámolni, hogy háromezer klubtag évi 100—200 forint­jából nehéz lett volna össze­hozni a sok millió forintot. Köszönetünk tehát nemcsak a tagságnak szól, hanem mindazon szerveknek és sze­mélyeknek, akik anyagilag és erkölcsileg támogatták támaszpontunk létrehozását. — Visszatérve a jelen va­lóságához: mit nyújt tagjai­nak a Magyar Autóklub ezen a támaszponton? — A lényeget tekintve mindazt a szolgáltatást, ami a gépjárművek közlekedés­­biztonságát fokozza. Tehát nem szervizjelleggel kívá­nunk dolgozni, ez nem is le­­het feladatunk. De megelőz­ni a hibát, kiszűrni a baleset­­veszély műszaki lehetőségét, szaktanáccsal és műszerekkel, beállítással és ellenőrzések­kel segíteni tagjainkon — ez mindenképpen feladatunk, s ehhez igen jó felszereltségű műhelyben, jó képességű szerelők állnak a tagság ren­delkezésére. — Nyilván valamiféle rendszer szerint lehet igény­bevenni a támaszpont szol­gáltatásait? — Jelentkezés alapján. A Rákóczi úti városi klubiro­dánkat továbbra is fenntart­juk, s itt is lehet jelentkez­ni a különböző műszaki át­vizsgálásokra, ellenőrzésekre, fékhatásmérésre, kerékegyen­súlyozásra, motordiagnoszti­kára. És kínt a támaszpon­ton is. Természetesen mind­két helyen részletes tájékoz­tatást is kapnak tagjaink a különböző szolgáltatások díj­tételéről. Erről tehát csak annyit: tagjainkat ezzel is meg kívánjuk erősíteni meg­győződésükben, hogy érde­mes vállalni és fenntartani a tagsági viszonyt. — Ha már ezt említette, bizonyára gondolnak a tag­létszám növelésére is? — Természetesen. A klub elnöksége úgy határozott, hogy a műszaki bázis üzem­be helyezéséig nem zavarjuk, a tagsági viszonyukat eddig nem rendezett klubtagokat, de a közeli napokban min­den olyan tagunknak, aki nem rendezte tagdíját, meg­küldjük a szolgáltatási tájé­koztatót, s egyben a tag­jegyet, is — utánvéttel. Az új tago­kat is szívesen fogadjuk, hi­szen bármennyire is igaz az, hogy ezt a bázist a jelenlegi háromezer tag másfél évti­zedig böjtölte, valamennyi­ünk célja és érdeke is, hogy ez a korszerű létesítmén­y, végső soron minden magán-­ autós rendelkezésére álljon.­­ És mi lesz, ha tizenöt­­ezerre emelkedik a taglét­­szám? Bírja ezt a támasz­pont? — Bírja. A bővítés lehető­­sége ugyanis már a tagság­tól függ. Ha sokan leszünk,, lesz anyagi alapunk is a to­vábbfejlődéshez. Persze még sokáig ez is elég nagy lesz, hiszen még „talonban van” a két műszak vagy a nyújtott műszak lehetősége. — Apropó, műszaki támasz­pont: egyenetlenül kopik a kocsim jobb első gumija. Mi a teendőm? — Egy futóműellenőrzéssel,a beállítással esetleg egy len­géscsillapító vizsgálattal „le­zárhatja az ügyet” november 14-án reggel, nyitás után, a műszaki támaszpontunkon. — Köszönöm a jótanácsott és a beszélgetést. KÁTAY AN­TAL: Fékhatásmérés (Fotó: Rabáczy)­­ vk A képernyőről leolvasható a motor „kórlapja” HÍRLAP / 11

Next