Fejér Megyei Hírlap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
Vasárnap, 1977. november 13. Ásványkincseink nyomában Dunántúl: 2,5 milió tonna ásvány évente Hétfőtől a klubtagság és a korszerű szolgáltatások a műszaki támaszponton Dunántúl gazdag ásványi nyersanyagokban, így bányaipara sokrétű, súlyát és fejlettségi színvonalát tekintve meghatározó jelentőségű, annak ellenére, hogy nem büszkélkedhet nagy múlttal. Sokkal később kezdtek el itt bányászkodni — figyelmen kívül hagyva most az építési célt szolgáló kövek, agyagok bányászatát —, mint például Rudabányán vagy a Hegyalján. Döntő többségben ugyanis olyan nyeranyagokat termelnek ezen a területen, amelyeket az ember az ipari forradalom időszakában és azt követően fedezett fel, kezdett hasznosítani. Dunántúl adja az ország teljes bauxit-, urán-, mangán- és feketeszén-termelését. Az itteni bányákból kerül ki a barnaszén nagyobb része, de bányásznak itt szénhidrogéneket, tőzeget. Mindez közismert. Az már kevésbé, hogy az ország nem érces ásványok termelésének jelentős hányadát is ez a terület adja. Vízlágyítókba szűrőnek Sokan úgy vélik: Hegyalján bányásszák a legtöbb ásványt. Ami az ott található, illetve bányászott ásványfajták számát illeti, ez igaz is. Azonban az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei idén mintegy félmillió tonna ásványt termel, a dunántúli művei pedig: — Két és félmillió tonna az idei tervünk — mondja Mező Barna, a dunántúli művek vezetője. — Ennek legnagyobb hányadát, csaknem 1,2 millió tonnát a homok bányászata adja. A sóskúti, a kisőrsi és a két Fejér megyei, a fehérvárcsurgói és a felcsúti üzemek homoktermelését, felhasználásuk szerint három csoportra oszthatjuk. Mind között legjelentősebb hazánkban egyedül Fehérvárcsurgón található, üveggyártásra alkalmas kvarchomok. A termelését, finomítását végző üzem rekonstrukciója, bővítése jövőre befejeződik, s termelése a jelenlegi 420 ezer tonnáról 550 ezer tonnára nő. Az üveggyártás szükségleteinek kielégítésén túl, jelentős menynyiségű terméket exportálnak Jugoszláviába, Ausztriába is. Termelésének nagy részét a másik három üzem a fémöntödéknek szállítja. A speciális öntési eljárások minőségi igényeit kielégítik, sőt a kisörsi üzem exportál is. A harmadik csoportba azok a homoktermékek sorolhatók, amelyeket különböző iparágak hasznosítanak, különféle célokra. Például: a vegyipar töltőanyagnak, a vízlágyítókba szűrenek zománcmasszához a kerámiaiparban stb. Az alföldi homok nem jó Felvetődhet a kérdés: miért a hegyvidékekben bányásznak homokot, amikor az Alföld bőven kínálja ezt az ásványt? — Mi nemeshomokot bányászunk — magyarázza Nagy István, a művek vezető geológusa —, ami más körülmények között keletkezett, s így alkotóelemeiben is eltér az Alföld homokjától. A keletkezési folyamatnak vannak közös fázisai, ilyen például az eredet: a vulkánkitörésekkel létrejött kvarcdús kőzetek, telérek lepusztulása, múlása során aprózódik fel a kvarc, amit a folyó- vagy tengervíz szállítás közben osztályoz, majd leüllepít. A nemeshomok legalább 90 százalékban tiszta kvarcból áll, kevés a vas-, a mész-és az agyagtartalma — mondja a vezető geológus. — Ilyen homok pedig csak meleg, nedves éghajlat alatt keletkezik, kiédesedő tengervízben, savanyú lápok közelében fekvő, de erős hullámzásnak kitett öblökben. A szemnagyság, ásványtartalom szerinti elkülönülést, lerakódást áramló víz, a kvarcdússulást meleg, nedves éghajlat, a vasmentességet pedig nagy széndioxid tartalmú víz biztosítja. Az alföldi homokok keletkezésénél ezek a feltételek jórészt hiányoztak, s így nagyobb szemnagyságú, szennyezettebb homokrétegek keletkeztek, amelyek speciális célú gazdaságos hasznosítása még megoldatlan. A kvarcszemcsék az áramló, savanyú vízben tovább másnak, bomlanak, s létrejönnek az agyagásványok, köztük a legfontosabb, a kaolin. Több helyen ezei behálózzák a nemeshomokrétegeket, s így például Sárisápon együtt termelik a nemeshomokkal, majd szétválasztják és mindkettőt értékesítik. Hasonló folyamatban, csak többszörösen átiszapolódva, áthalmozódva jött létre a felsőpetényi tűzálló agyag. A külszíni és mélyművelésű bányából idén, mintegy 70 ezer tonna finomkerámiaipari- és tűzálló agyagot (tűzállótéglagyártáshoz) termelnek. Kerülik a párhuzamos bányászkodást A nemesgulácsi üzem kis mennyiségben termel bazalttufát is, amit biológiai derítőkhöz szűrőként hasznosítanak. Vegyipari töltőanyagnak hegyikréta-, festéshez bécsifehér őrleményt, takarmányozási mészkőlisztet, ferrosziliciumgyártáshoz kvarcitot, töltőanyagnak palalisztet is termelnek a dunántúli művek üzemei. A felsőpetényi mellett a másik mélyművelésű bányája a műveknek Felsőcsatáron van, ahol talkot bányásznak. Ez a zsíros, szappanos tapintású ásvány a magnéziumban gazdag kőzetek kémiai átalakulása során keletkezik, növényvédő szerek hordozóanyagaként, kábel- és akkumulátorgyártásnál töltőanyagként, szabókrétaként stb. hasznosítják. Gazdasági okok miatt, bányászata hoszszabb távon kérdéses. A bányászat felhagyásának gondolatával nemcsak Felsőcsatár esetében foglalkoznak. A diósdi homokbányát tavaly, mészkőfejtőjét pedig idén szüntetik meg. A fehérvári ásványbánya ebben az évben még mintegy 4000 tonna aplitot ad, majd bezárják. A felcsúti homokbányára is ez a sors vár, de csak 1979-ben. — Mindez elsősorban a termelés tudatos koncentrálásának eredménye — magyarázza Mező Barna. — Igyekszünk elkerülni a párhuzamos bányászkodást, ha ezt nem indokolják az igények, a földtani készletek. Más esetben a kényszerűség hozza így, például a fehérvári aplitbányánál is, ahol a kicsiny igények, minőségi gondok miatt kell megszüntetnünk a termelést. Ugyanakkor fokozatosan fejlesztik a többi üzemet: a kisőrsi bányafejlesztéssel , a minőségi öntödei homok termékválasztékát növelik. A felsőpetényi mélyművelésű bánya szállítási rendszerét korszerűsítik és új külfejtést nyitnak a romhányi burkolólapgyár igényeinek kielégítésére. Dolomitból kohászati súrolószer A nemeshomok után a dolomitból termelnek a legtöbbet, idén csaknem 800 ezer tonnát. Ebből Pilisvörösváron 534 ezer tonnát, a többit Iszkaszentgyörgyön bányászszák, elsősorban a Dunai Vasmű részére és útépítésekhez. A pilisvörösvári dolomittermékeiket az üveg-, az építőipar, a kohászat, a műtrágyagyártás és importpótló dolomitőrleményként festéktöltőanyagként a vegyiparhasznosítja. Dolomitőrleményből ők készítik a kiváló áru minősítést nyert Hyperdol és Superdol elnevezésű háztartási súrolószereket is. Új termékük a külső nemesvakolat lesz. Az osztrák TERRANOVA cégtől vásárolt licenc alapján a beruházást saját kivitelezésben tavaly kezdték, s jövő év második felére befejezik. Évente 20—25 ezer tonna nemesvakolatot gyártanak majd. A speciális víztaszító anyagot tartalmazó termékhez a helyszínen csak vizet kell keverni s máris használható a belőle készült külső vakolat élettartama a hagyományosnak öt-hatszorosa. Tisztán hazai alapanyagból készül, s mintegy fele annyiba kerül majd, mint az import. Tervezik, hogy a beruházás második lépcsőjeként megteremtik a belső- és az alapvakolat gyártásának feltételeit is. Az EMI már dolgozik a receptúra összeállításán. Az ehhez szükséges anyagoknak is a 75 százalékát a vörösvári dolomit adja majd. S alapanyag bőven van, a megkutatott készletek mintegy 100 évig elegendőek. Természetesen minden fejlesztést a kor színvonalának megfelelően kívánnak megoldani. Külfejtéseik nagy része teljesen gépesített. Pilisvörösváron és fokozatosan másutt is, nem fúrássalrobbantással, hanem a japán KOMATSU buldózerrel tövesztik a kőzetet. A gép óránként 180—200 tonna követ „szánt”, szakít fel, majd szállítóberendezésekre tol. A felsőpetényi bányában látogatásomkor indították az első frontfejtést. Kisőrsön a csurgóihoz hasonló, korszerű vizes technológiával tövesztik a homokot. Feladataikat szaporítja a termelés és a természetvédelem egyeztetése. Vörösváron az utóbbit részesítették előnyben, hogy megmentsék az őrhegy híres feketefenyő erdejét. Több helyen megkezdték a rekultivációt, a bányagödrök — különböző hasznosítását lehetővé tevő — tömedékelését, átalakítását. Ezt teszik majd a fehérvári és a felcsúti bányák bezárása után is. Fehérvárcsurgón a bauxitbányákkal közösen megoldották a kvarchomok és a bauxit párhuzamos termelésének lehetőségét stb. Úgy vélem, ez a vázlatos ismertetés is érzékelteti: a dunántúli ásványbányászat fellendülőben van. A népgazdasági, a vállalati, helyi érdekek összhangja fokozatosan megvalósul, miközben egyre több és nagyobb menynyiségű, jobban előkészített ásványi nyersanyagot hasznosíthatunk Dunántúl kincseiből. Makacs Ferenc Fejér megyében jelenleg huszonnyolcezer személygépkocsi van magántulajdonban. A Magyar Autóklub székesfehérvári megyei szervezetének tagsága pedig mindössze háromezer — mondta a klub székesfehérvári műszaki- és oktatási bázisának november 3-i megnyitóján Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitkára —. Ez a tizennégymillió forintos bázis reméljük, hogy jó tagtoborzó lesz. — De kérdés, hogy mikortól? — fordultunk tájékoztatásért, Döbrentei Lászlóhoz, a megyei szervezet titkárához. " Hétfőtől, pontosabban november 14-én 8 órától már a klubtagság rendelkezésére áll az új támaszpont. Ezt követően mindennap, beleértve a szombatokat is, a tagság rendelkezésére állunk. Szombatonként 7-től 12-ig, egyéb hétköznapokon pedig reggel héttől délután fél négyig. — Ez a végleges nyitvatartási időpont? — Egyelőre igen. Természetesen az igénybevételtől függően módosítható ez, s minden valószínűség szerint módosítjuk is a jövő nyárra. Egyelőre azonban még „be kell járatnunk” ezt a létesítményt. Mindenekelőtt a klubtagságra gondolok most, hiszen éveken keresztül mindig csak jövő időben szólhattunk a korszerű szolgáltatásokról. Most végre elérkezett ezek jelenideje is. — A hangsúlyban volt valamiféle elnézéskérés is, vagy csak én éreztem így? — őszinte leszek, tudjuk, hogy túl sok volt a türelem, amit klubtagságunktól kértünk a múlt években, de azt hiszem, szép bocsánatkérés ez a támaszpont. És szép köszönet is a tagság türelméért. S azt hiszem, nem kell bizonygatatam, nem rajtunk múlott, hogy erre az ünnepségre nem évekkel előbb kerülhetett sor. A lehetőségeken. Hiszen azt sem nehéz kiszámolni, hogy háromezer klubtag évi 100—200 forintjából nehéz lett volna összehozni a sok millió forintot. Köszönetünk tehát nemcsak a tagságnak szól, hanem mindazon szerveknek és személyeknek, akik anyagilag és erkölcsileg támogatták támaszpontunk létrehozását. — Visszatérve a jelen valóságához: mit nyújt tagjainak a Magyar Autóklub ezen a támaszponton? — A lényeget tekintve mindazt a szolgáltatást, ami a gépjárművek közlekedésbiztonságát fokozza. Tehát nem szervizjelleggel kívánunk dolgozni, ez nem is lehet feladatunk. De megelőzni a hibát, kiszűrni a balesetveszély műszaki lehetőségét, szaktanáccsal és műszerekkel, beállítással és ellenőrzésekkel segíteni tagjainkon — ez mindenképpen feladatunk, s ehhez igen jó felszereltségű műhelyben, jó képességű szerelők állnak a tagság rendelkezésére. — Nyilván valamiféle rendszer szerint lehet igénybevenni a támaszpont szolgáltatásait? — Jelentkezés alapján. A Rákóczi úti városi klubirodánkat továbbra is fenntartjuk, s itt is lehet jelentkezni a különböző műszaki átvizsgálásokra, ellenőrzésekre, fékhatásmérésre, kerékegyensúlyozásra, motordiagnosztikára. És kínt a támaszponton is. Természetesen mindkét helyen részletes tájékoztatást is kapnak tagjaink a különböző szolgáltatások díjtételéről. Erről tehát csak annyit: tagjainkat ezzel is meg kívánjuk erősíteni meggyőződésükben, hogy érdemes vállalni és fenntartani a tagsági viszonyt. — Ha már ezt említette, bizonyára gondolnak a taglétszám növelésére is? — Természetesen. A klub elnöksége úgy határozott, hogy a műszaki bázis üzembe helyezéséig nem zavarjuk, a tagsági viszonyukat eddig nem rendezett klubtagokat, de a közeli napokban minden olyan tagunknak, aki nem rendezte tagdíját, megküldjük a szolgáltatási tájékoztatót, s egyben a tagjegyet, is — utánvéttel. Az új tagokat is szívesen fogadjuk, hiszen bármennyire is igaz az, hogy ezt a bázist a jelenlegi háromezer tag másfél évtizedig böjtölte, valamennyiünk célja és érdeke is, hogy ez a korszerű létesítmény, végső soron minden magán- autós rendelkezésére álljon. És mi lesz, ha tizenötezerre emelkedik a taglétszám? Bírja ezt a támaszpont? — Bírja. A bővítés lehetősége ugyanis már a tagságtól függ. Ha sokan leszünk,, lesz anyagi alapunk is a továbbfejlődéshez. Persze még sokáig ez is elég nagy lesz, hiszen még „talonban van” a két műszak vagy a nyújtott műszak lehetősége. — Apropó, műszaki támaszpont: egyenetlenül kopik a kocsim jobb első gumija. Mi a teendőm? — Egy futóműellenőrzéssel,a beállítással esetleg egy lengéscsillapító vizsgálattal „lezárhatja az ügyet” november 14-án reggel, nyitás után, a műszaki támaszpontunkon. — Köszönöm a jótanácsott és a beszélgetést. KÁTAY ANTAL: Fékhatásmérés (Fotó: Rabáczy) vk A képernyőről leolvasható a motor „kórlapja” HÍRLAP / 11