Fejér Megyei Hírlap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
Szerda, 1977. december 14.— Tévéjegyzet Egy kérdéssel több Lehet egy kérdéssel több? Hol a boldogság mostanában? Barátságos, meleg szobában — mondanám a költővel, válaszul. Meleg szobában... s bent „doromboljon" a tévé. „Dorombol” : vidáman pereg a játék. X. és Y. egy-egy havi színes tévébérletért. S miközben szurkolunk a még egy kérdésre adott helyes feleletért, kicsit magunk is válaszolunk, nekünk is szól Egry János szava: „Lehet egy kérdéssel több?” Lehet egy kérdéssel több? S magunk is az élet sok kérdésére igyekszünk válaszolni, nem csupán a televízió előtt, de attól is indíttatva. Hol a boldogság? Minden bizonnyal nemcsak a meleg szobában. Bizonyára nem csupán az kell hozzá, még kevésbé a kezes társ, a televízió. Ám az első kérdés újabbakat éleszt. Mi a boldogság? Egyáltalán: van-e mai boldogság, vagy pedig az örök ember, legszemélyesebb, legbensőbb világában gyökerezik maga a boldogság tudata is? Egyenlő-e a boldogság tudata is? Egyenlő-e a boldogság a boldogulással, feltételezik-e egymást? Elegendő-e a „tetőre” felkerülni vagy az ottani világ mellé más valami is kell? Flegendő-e,a hatalom, elegendő-e a fizetett tapsolókkal aratott költői babér? A kérdéseket sokan feltették, feltettük. Jó alkalmat adott erre a televízió néhány utóbbi műsora. Az Antonius és Cleopátra. A Hely a tetőn. A Néró, a véres költő. A tudó magánélete. S egy kérdéssel több, talán Kojak is? A kérdéseket sok tévénéző megfogalmazta, olvasóink közül is bizonyára jó néhányan. A december 7-i tévéjegyzet nyomán, mintegy az előbbi kérdésekre válaszolva ezt írja T. L.-né olvasónk: „Nem hiszem, hogy hátborzongatóbb ez a szó, hogy villamosszék, mint egy boldogtalan házasság vagy egy emberi hit elvesztése. .. Ezt a filmet (a Hely a tetőn c. filmről van szó) nem kritikus szemmel kellett nézni, hanem át kellett érezni, megsejteni valamit. Valamit, amit nem az iskolában tanítanak. Azok közé tartozom, akik először látták a filmet és akiknek nem az ifjúságot juttatja eszébe, hanem egy olyan érzést, ami embereken és generációkon keresztül ismétlődik.. T. J. a következőket fogalmazza meg: „Hogy mi a happy end kritériuma? ...ha hősünk nem hal meg — mit se tesz, hogy lelkileg megnyomorodott — boldog véget ér a történet? Megítélésem szerint az angol film társadalomábrázolásban legalább annyire erős, mint a Dreiser könyv, reálisan fejezi ki a konzervatív-liberális Anglia viszonyait.” Boldogság, önmagunkat tesszük-e képessé a boldogságra, magunkban hordjuk-e generációkon keresztül boldogság-megfogalmazó érzéseinket? Társadalmi viszonyok szabnak-e korlátokat, nyomorítják bele a „tetőre felkerülés” vágyát a boldogságra vágyó emberbe, hogy az végül is a boldogulás boldogtalanságának csapdájában vergődjék? Hol a boldogság? Mi a boldogság? A kérdést sokan feltették, feltettük mostanában, jó alkalmat adott erre a televízió néhány filmje, tévéjátéka. Az Antonius és Cleopátra, a Hely tetőn, a Néró, a véres költő. A tudós magánélete. S ideillik-e, nem szentségtörés-e Kojak nevét ideírni? S egyáltalán, helyet kaphat-e egy „krimi” vagy a „krimi” gondolataink között? Nem szorít-e ki olyan érzést, olyan gondolatot, amelyet T. L.-né olvasónk fogalmazott meg: „.. .olyan érzést, ami embereken és generációkon keresztül ismétlődik.” Lehet egy kérdéssel — az előbbivel — több? A választ a ... számú széken ülő olvasónktól várjuk. Az Öné az? És az önöké is? (V. I.) A szövetkezet tagjainak kézimunkáiból rendezett vasárnap kiállítást a Gorsium Afész a székesfehérvári helyőrségi klubban. Az alkalmi bemutatkozáson számos szabadbattyáni aszszony művészetét díjazta a szakemberekből álló zsűri A díjazottak között található Bernáth Istvánná, Barna Ferencné, Petróczi Gáborné és Dévai Istvánné Fotó: Kabáczy Irodalmi színpadok vizsgája Irodalmi színpadok minősítéssel egybekötött bemutatóját tartják jövő vasárnap Székesfehérváron, az Istvánteremben. Tíz órától nyolc irodalmi színpad lép fel, szabadon választott egyfelvonásos színművel, vagy irodalmi összeállítással. A 320-as „Árpád” Ipari Szakmunkásképző Intézet Hárs László: Jankó és a három mészáros, a bicskei Vajda Színpad Orbán Ottó: A világ teremtése, a Hunyadi Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája, a Volán 14. számú Vállalat csoportja Verebes István—Vértes Júlia: In memóriam nix, a dunaújvárosi Pont együttes G. A., az Amatőrszínház John Whiting: Miért, az öreghegyi Mikro Színpad Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz, a bakonycsernyei Munkás színpad Móricz Zsigmond: öszszemesélés című művét adja elő. A csoportok vezetői és a műsorok rendezői sorrendben: Lasky Gyula, dr. Szabó M. Gyöngyvér, Kóbor Istvánné és dr. Sztárai Mihályné, Vértes Júlia, Adorján Viktor, Tóth László, Kisteleki Zoltán, valamint Osgyán Ilona. Filmes találkozó a Ganz-MÁVAGBAN A vasascentenárium alkalmából filmes találkozót tartottak a budapesti Ganz- MÁVAG művelődési központjában, december 13-án. A meghívott vasasüzemek, mind az amatőr-, mind (az üzemükkel kapcsolatosan készült nagyfilmek révén) hivatásos kategóriában indulhatnak. A Dunai Vasmű az amatőr kategóriában a munkásotthon Rosti filmstúdiója által készített hat filmmel (Pék vagyok, Kohászok, Üveggyártók, Hármas jelszó, A Sipőcz-tanyáig, Szeretem az embereket), a hivatásosok kategóriájában Borhy Anna filmrendező filmjeivel (A harmadik találkozás, A Dunánál és Folyamatos laposbuga-öntés) nevezett be e találkozóra. Megboldogult gyermekkorunkban még városban is betlehemeitek, kántáltak, koledáltak — hol ezt, hol azt —, ma már legföljebb falun találkozni e kedves karácsony esti szokással december huszonnegyedikén. De, hogy már két héttel előtte... Kopogtatnak, nyitjuk az ajtót, s betör a lakásba három „álorcás" gyerek. Karácsonyi énekeket énekelnek, valamit játszanak... A fölismerés meglep: ezek betlehemeznek! Fiam bámul, örül, s mi elérzékenyülünk: alaposan kinyitjuk az erszényt. A lépcsőházban lekerül a betlehemezekről az „álorca’’, a lépcsőfokokra telepednek, s jó ízűen ropogtatják a zsebükből előkerült almát. Mert máshol ezt kapták. S, hogy most már látom az arcukat is: cigánygyerekek! Ha koldulni jönnek, sose kapnak tőlem egy fityinget se. Lám, most levettek a lábamról. Mert most úgy éreztem, így megérdemlik. Mivelhogy megdolgoztak érte. Érdekes, ezek a gyerekek hagyományt őriznek! Kezdek kapisgálni, miért is találnak néprajzosaink például a szabolcsi cigányoknál igencsak régies magyar táncot, avagy Erdélyben magyar Betlehemezők népmesét. Hallották, látták a „magyar” gyerekektől és felnőttektől, betlehemezőktől, táncoskedvü parasztemberektől, mesemondóktól, s hogy ők már elhagyják, hát a cigányok fölkapják... S folytatják e magyar (s nemcsak magyar, de nem cigány) néphagyományokat. Talán e betlehemező cigánygyerek szülei, amikor karácsony táján betévedtek az iskolába, csodálták a magyar gyerekek játékát, irigykedve lesték társaikat, mert hát őket nem vették be a játékba. Iskolakerülők, rossz tanulók, rosszcsont osztálytársak, cigánygyerekek... S most felnőtt fejjel mesélhetik, hogy amikor iskolába jártak milyen jót betlehemeztek... Olyan szépen mondhatják, hogy fiaik kedvet kapnak e játékhoz. S ők már tényleg betlehemeznek! Ha néprajzilag nem is valami hitelesen, de jobb híján ez is megteszi. S ami még meggondolkodtató: ez a játék is a cigányságban élő egyenjogúság vagy megnyilatkozása lehet. Hát csak játsszatok gyerekek! Ennek már tényleg nem sok köze van a vallásossághoz. Egyszerűen csak kedves. (farusi) ---- HÍRLAP------- Kulturális mozaik A székesfehérvári múzeum a jövő évre ásatásokat tervez Csabdi területén. Ezt az teszi indokolttá, hogy kiderült: itt a rézkori „lengyeli kultúra” gazdag emlékei rejtőzhetnek a földben. Miskei Zsigmond csabdi lakos olyan festett edényeket és idolt ajándékozott a múzeumnak, amely további gazdag leleteket sejtet, és a múzeum régészeti gyűjteményének eddig hiányzó körébe sorolhatók. * A Képcsarnok Vállalat dunaújvárosi üzletében művészettörténeti előadássorozat kezdődik. Minden második héten este hat órai kezdettel hangzik el előadás a képzőművészet ágazatairól, a különféle művészeti irányzatokról, napjaink képzőművészetéről. Az előadásokat neves művészek tartják. * A székesfehérvári Alba Regia kórus Kneifel Ferenc vezényletével nagy sikerrel szerepelt Tamásiban, ahová az ottani Pro Cultura Humana énekkar tízéves jubileuma alkalmából kapott meghívást. A hangversenyt — amelyen más kórusok is részt vettek — a pécsi rádió hangszalagon rögzítette és sugározni fogja. A Gyermekklub vezetőképzőtanfolyamot indított a Megyei Művelődési Központ. A tanfolyam a jövő év végéig tart, résztvevői havonta egyszer találkoznak. A nyáron egyhetes együttlét egészíti majd ki tapasztalataik cseréjét és további hasznos tudnivalók elsajátítását. * Ifjúsági klub alakult a Fejér megyei Vendéglátóipari Vállalatnál. Célja, hogy tömörítse az egyes üzletekben dolgozó fiatalokat és a kellemes szórakozáson kívül változatos kulturális programmal is szolgáljon. A vállalat vezetősége a Stop Étteremben adott helyiséget a fiatalok számára. Megjelent a Honismeret, a Hazafias Népfront folyóiratának ez évi utolsó száma. A folyóirat többek között foglalkozik a második világháború során hozzánk szökött és hazánkban menedéket talált lengyel, francia, angol és más állampolgárok sorsával is, amely sok esetben Székesfehérvárra, illetve a megyébe is vezette őket. A székesfehérvári ifjúsági házban 12 iskola 150 tanulója vett részt azon a vetélkedőn, amelyet az úttörők filmbaráti köre szovjet filmek tárgykörében rendezett. A vetélkedőn a Vasvári, az Ybl, az Ezredéves és a Béke téri Általános Iskola tanulói bizonyultak a legjobbaknak és kapták a megérdemelt díjakat. MOLNÁR EDIT FOTOGRÁFIÁI Kivételesen szép fényképkiállítás várja a látogatókat a dunaújvárosi Uitz-teremben: Molnár Edit Műcsarnok-beli tárlatának nagyobbik részéből rendeztek itt kiállítást. Az anyag — bár hiányzik belőle a megdöbbentő erejű Kondor-sorozat — nagyon karakterisztikus képet ad Molnár Edit művészetéről, az emberi arcban és az emberi mozdulatban rejlő varázslatos (megrázó, megdöbbentő, mosolyra fakasztó, bizalommal eltöltő) erőről, amelyet hozzá hasonlóan csak nagyon kevesek tudnak észrevenni, lényegét meglátni, és képpé rögzítve valamennyiünk közös kincsévé tenni, továbbgondolásra és továbbélésre ösztönözve bennünket, a szemlélőket. Csak jellemzésül, néhány sorozatáról: Kodolányi-sorozata például, a „Süllyedő világ” egy roskatag ház és egy magányos öregasszony figurája (testtartása, gesztusa, arckifejezése) révén a dél-baranyai, csakugyan pusztuló világ tragédiájának mozzanatait rögzíti a tanácstalanságtól a kétségbeesésen át a teljes és végleges beletörődésig. Nagy László sorozata egyik legnagyobb élő költőnk bemutatása „A tűzről és a jácintról” címmel: a költő egymagában, kint a réten, anyjával, s a költő anyja (ezek a parasztasszonyok mintha csak azért lettek volna, hogy ilyen fiakat szüljenek!) — e sorozatban látható a kiállítás legjobb kettős portréja, a költő és anyja. Nagy László olyan e portrén, mint egy Uralon túli igemondó, mint egy sámán, s egyúttal mint egy ismeretlen reneszánsz férfi, egy Borgia, egy Machiavelli, egy Savonarola, egy Antonio Vivaldi. Nagyon szép és tiszta sorozat a Veres Péter képsor — a maigyar paraszt világos és nagyon képszerű gondolkodásmódjának szimbólumaként is felfoghatjuk e képeket. S a zenészportrék: Kodály, Casals, éneklő férfiak és nők, Sztravinszkij, Carlo Maria Giulini és a többi... Molnár Edit karakterizáló készsége, lényeget meglátó művészete szinte minden egyes felvételéből megkapóan árad s ellenállhatatlan erővel vonzza a szemet , a szemet és a tárlatlátogató érzelmi és értelmi készségét, a képekben rejlő drámaiságot megértő azonosulását egyaránt. Bátran mondható: e kiállítás az emberi arc csodája. Jubileumi hangverseny Dunaújvárosban Huszonöt éves a Dunaújvárosi Központi Énekkar, a város szimfonikus zenekara pedig tíz évvel ezelőtt alakult. A kettős jubileum alkalmából hétfőn este ünnepi hangversenyt adtak a Bartók Béla Művelődési Ház színháztermében. Műsorukon XX. századi zeneművek szerepeltek, többek között Bartók, Kodály, Szokolay szerzeményei. Székely Endre zeneszerző 25 év címmel kantátát írt a jubileumát ünneplő együttesnek, amelyet az ének- és a zenekar közösen szólaltatott meg. A kóruskultúra ápolásában, hagyományainak továbbfejlesztésében sok-sok eredményt elért énekkart a kulturális miniszter a „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesítette. A megérdemelt elismerést együtt ünnepelték a kitüntetettek és közönségük, amelynek soraiban ott ültek a megye, a város állami és pártvezetői. Elismerő okleveleket adtak át az SZMT, a vasasszakszervezet képviselői. A megyei pártbizottság és a tanács is megköszönte az együttesek vezetőinek, alapító és új tagjainak a munkásművelődésben, a zene- és az énekkari kultúrában szerzett érdemeiket, kitartó, szorgalmas munkájukat, amellyel jó ügy szolgálatába szegődtek. Tudományos ülés Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága — amelyhez Fejér megye is tartozik — december 15—16-án „A marxista propaganda hatékonysága növelésének eszközei és módszerei” címmel tudományos ülést tart. A tudományos ülés előadója dr. Sztankó János és Décsi gandista felelős szerkesztője lesz. Előadásának címe: A propagandamunka hatékonyságának néhány kérdése. Korreferátumot hat dunántúli megye bizottsági tagjai tartanak. Székesfehérvárról Kóbor István és Kiss Géza, Dunaújvárosból dr. Szalankó János és Décsi István a korreferátor. A tudományos ülés színhelye Székesfehérváron az oktatási igazgatóság székháza. A trákok kultikus állata Hérodotosz szerint a trákok a görög—perzsa háború idején — az időszámítás előtti V. században — szarvasbőr csizmákat viseltek. A bolgár régészek most lezárt ásatásai azt bizonyítják, hogy a szarvas nemcsak vadásztrófea és használati cikls volt a trákoknál, hanem kultikus állat is. A trák sírokban több helyen gímszarvas csontmaradványokra bukkantak. Szevlievo város közelében az ásatások során az időszámítás előtti V. századból származó, gímszarvast ábrázoló bronzszobrocskát találtak. A szarvas alakja az áldozati köveken is megjelenik. Szarvasagancs művészi ábrázolása szerepel már a IV—III. századból származó világhírű aranykincsek között. Mindez arra utal, hogy a trá kok szent állatként tisztelték a gímszarvast 5 Kiállítást rendeztek a móri Lamberg-kastélyban A gyermek és a béke címmel, amely keresztmetszetet adott a rajzszakkörök sokoldalú tevékenységéről. Sok és színvonalas munkát küldött a pályázatra a Radnóti, a Petőfi és a bányásztelepi 3-as iskola. Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó általános iskolásainak rajzait is bemutatták a kiállításon, amely a hét végén zárta kapuit. A zsűri, amelynek elnöke Nagy Benedek szobrászművész volt, öt egyéni alkotást díjazott. A móri járási úttörőelnökség a három móri általános iskola szakkörének eredményes munkáját jutalmazta. A gyermek és a béke