Fejér Megyei Hírlap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
------- 6 ^ ■.pa*»11»» RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH RADIO 9 30: Tarka mese, kis mese. 10.05: Csiribiri. 12.35: Új falusi krónika. 12 55: Operaslágerek. 13.25: Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.00: Nyári napló — hóesésben. 14 30: Ruha Rudolf népi zenekara játszik. 14.46: Andor Ilona énekkara énekel. 15.28: MR 10—14. 16.18: Világhírű énekesek operettfelvételeiből. 17 07: 30 éves a KGST. 17.32: Kodály: Négy olasz madrigál. 17.45: Népzenekedvelőknek. 18.15: Hol volt, hol nem volt.. 19.15: Kilátó 20.54: Örökzöld dallamok. 22 20: Tíz perc külpolitika. PETŐFI RADIO 8.20: Tíz perc külpolitika. 9.28: A stúdió is felvételeiből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél 13.20: A rádiórendező rangja. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől a négyig. 16.00: Fiatalok a seregben. 16.40: Komjáthy György kívánságműsora. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Az európai popzene csillagai. 19 10: Vörös Sári és Solti Károly nótákat énekel. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Híres alma materek. 21.25: A fekete város. 23.15: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.50: Szimfonikus zene 11.05: Dzsesszfelvételeinkből. 11.55: Zenetörténeti érdekességek. 13.57: Operaegyüttesek. 15.00: Arc a tükörben. 16.53: Öt földrész zenéje. 17.00: Közösség, társadalom, történelem. 17.30: Meditáció „ a ..nevelésközpontú iskoláról”. 17 40: Hangverseny Mendelssohn műveiből. 18.37: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Angol madrigálok. 20.00: Eszmecsere — Karig Sárával szerkesztői munkájáról. 20.30: Olasz operaest. 21.41: Külföldi tudósoké a szó. 21.56: A Weller-vonósnégyes látszik. 22.46: Új magyar zene a Rádióban. TElEVÍZIÓMŰSOR BUDAPEST I 7.59: Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.05: Iskola-tv: Orosz nyelv. (Ált. Vörösmara S &színhal DÓCZPFÉNYES: CSÓK Veszprémi Petőfi Színház este 7 óra bérletszünet . MOZIMŰSOR Szivárd Köztársaság du. 4 és este 7 órakor: Fokoti torony I—II. (amerikai, 58 százalékkal felemelt hetyár) Szivár — Petőfi du. 3 órakor: A Gejzír völgy titka (szovjet) du. 5 órakor: Huszadik század III—IV. (olasz, dupla helyárral, 18 éven felül) Dunaújváros — Dózsa du. 4 és 6 órakor: Muhi majom kalandjai (szovjet) este 8 órakor: Rocky (amerikai) KIÁLLÍTÁSOK István király Múzeum (Január 31-ig zárva) Budenz-ház Ybl-gyűjtemény Fekete Sas Patikamúzeum Szfvár. Március 15. Alumíniumipari Múzeum Szivár, Zombori u. 12 Nyitva: 14 órától 17 óráig Gorsium — Szabadtéri Múzeum — Tác — isk. 5. oszt.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Szó-ra-ka-té-nusz. 10.20: Az Onedin-család. Magyarul beszélő, angol tv-filmsorozat. XV.4. rész. (Sz) 11.10: Delta. 11.30: Lehet egy kérdéssel több? (Ism.) 13.35: Orosz nyelv. (Ism.) 14.00: Környezetismeret. (Ism.) (Sz) 14.45: Shakespeare: III. Richard. (Ism.) (A filmet a január 31-i Kamera adáshoz ajánljuk.) 16.18: Hírek. 16.25: Második szenvedély Magyarul beszélő. NDK tv-film. (Sz) 17.35: A tűzrakástól a távfűtésig. (Sz) 17.45: Nyugdíjasok műsora. 18.30: Kertészkor. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.10: F.nti mese. 19.20: Tv-torna. (Sz) 19.30: Tv-híradó. 20.00: önök kérték. 21.10:..........de aki meggyógyult, arról nem készül örömjelentés...” Dokumentumaim. m/2. rész. 21.85: Fekete Gyula: Hiányzik egy férfi. 22.45: Tv-híradó 3. BUDAPEST II 20.00: Hivatali búcsúest. Magyarul beszélő, angol tv-film. (Sz) 20.50: Tv-híradó. 21.10: Forgó szín. VB 2. (Sz) 21.50: Fehér izzásban. (Ism.) (Sz) OSZTRÁK TV I P.55: Sí VB. 12.25: Sí VB. 16.30: Összeállítás a Sí VB-ről. 17.25: Gyermekműsor. 18.00: Egy férfi a házból. ..Szerelem az első pillantásra”. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Amoré. Tv-játék. 21.15: Film összeállítás a SíVB-ről. 21.45: Hírek. OSZTRÁK TV . 10.30: 41 fok szerelem. Fimkomédia. 18.30: Igy volt tegnap. (7.) 19.30: A szöcske. Filmsorozat. (4.) 20.00: Csillagok órája. 20.50: Apropós film. 21.35: Tv-híradó 2. BELGRÁD TV I 17.10: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Aranyszál. Gyermekműsor. 18.15: Műszaki kultúra. 1S.45: A jugoszláv amatőregyüttesek seregszemléje. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Szabad szerda. 21.90: Hazai szórakoztató muzsika. 22.30: Korunk: A „Politika” jubileuma. BELGRÁD TV II 17.30: A szovjet rajzfilm hete. 18.45: Mupnet-show 19.15: Akciók. 2000: A Turbin család végnapjai. 21.00: Források. 21.30: Huszonnégy óra. 21.50: A kínai császárok nyaralója. Ürményi-kastély — Vál —t — Vajda János - emlékkiállítás — Népi bútorok Fejér megyében — Székesfehérvár a századfordulón KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Felnőtteknek nyitva: 11 órától 19 óráig Gyermekeknek nyitva: 10 órától 17.30 óráig Zenei részleg nyitva: 13 órától 18 óráig Velinszky László Városi Könyvtár Nyitva: 14 órától 19 óráig FIÓKKÖNYVTÁRAK Mészöly Géza utcai Nyitva: 13 órától 19 óráig Zsolt utcai Nyitva: 13 órától 19 óráig Építők Pintér Károly Művelődési Háza. Hírlapolvasó Nyitva: 14 órától 20 óráig Ikarus Gárdonyi Géza Művelődési Ház Könyvtára Felnőtteknek nyitva: 14 órától 19 óráig Gyermekeknek nyitva: 10 órától 12 óráig és 14 órától 16 óráig Orvosi ügyelet Székesfehérváron, a Pintér Károly u. 5. szám alatt Felnőtteknek: 19 órától reggel 1 óráig, telefon: 11-455. Gyermekeknek: 19 órától 23 óráig, telefon: 14-356. Ügyeletes gyógyszertár Székesfehérváron, a József Attila utca 1. szám alatt. Olvasószolgálat Szerda, 1979. január 14. A Nap kél 7 óra 21 perckor, nyugszik óra 32 perckor. A Hold két 7 óra 07 perckor, nyugszik 12 óra 55 perckor. Timót napja. A görög Timotheosz név latinos Timotheus formájának rövidülése. — 115 évvel ezelőtt született Baumgarten Sándor építész, Lechner Ödön munkatársa; önálló műve többek ,azadományegyetem központi főépülete. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás ma estig: erősen felhős, illetve borult idő, többfelé esővel, ónos szitálással, az északi országrészben esetleg havazással. Időnként megélénkülő délkeleti, déli szél. Várható leg magasabb nappali hőmérséklet, mínusz 2—plusz 3 fok között. MAI TÉVÉAJÁNLATUNK SI.35. Fekete Gyula: Hiányzik egy férfi. A történet főszereplője Margit, aki hiába várja vissza a háború forgatagából vőlegényét, megszületendő gyermekének apját. Ennek a lányanyának a sorsa kisugároztatható akkoriban az egész országra, hiszen csaknem minden házban vártak valakit... Mint a sorozat már eddig megjelent könyveiben, ezúttal is szép lírai történetet kapunk. ....■■*$#*'*£** Bélyeggyűjtőknek A filatelisták téli szünete hosszabbra nyúlik, mint az iskolásoké. Decemberben és januárban egyetlen újdonság volt: a Dürer kiadás. A tavalyi adósságot február 8-án tudjuk le az emberi jogok egyetemes nyilatkozata jubileumát köszöntő bélyeggel. Ez az egy forintos címlet 12 bélyeget és 4 szelvényt tartalmazó ívekben készül. Az 1979-re tervezett első bélyeget február végén bocsátják ki. Ekkor háromértékű sorozattal köszöntjük a nemzetközi gyermekévet. Mindhárom címlet egy forint névértékű és Kass János grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegynyomdában négyszínű ofszetnyomással készül. 393 300 fogazott és 9 900 vágott sorozatot hoznak forgalomba. A bélyegek színes, vidám ábrái kisiskolások rajzát utánozzák. Berlin A tv külpolitikai fórumán nemrég azt a téves tájékoztatást adták, hogy Nyugat- Berlinben a Német Szövetségi Köztársaság bélyegeit használják. Ez a terület ugyanis önálló bélyegkibocsátási joggal rendelkezik, amivel az 1948-ban bevezetett pénzreform óta él is. Elsőnek az ún. újjáépítési sorozat címleteire nyomtak fekete festékkel BERLIN feliratot. A következő évben a felirat színe pirosra változott. Nyugat-Berlin postaigazgatása azóta rendszeresen bocsát ki bélyeget, néha az NSZK sorozataival azonos ábrával. Az első kiadások nagyon keresettek és komoly értéket képviselnek. A berlini bélyegeket az NSZK területén csak a posta frankfurti bélyegértékesítő osztályán lehet vásárolni. A német bélyegektől a berlinieket az országmegnevezés különíti el, ugyanis a „Deutsche Bundespost” ( Német szövetségi posta) felirat mellett „BERLIN” olvasható. 1979-ben négy jótékonysági sorozatot bocsátanak ki az NSZK-val párhuzamosan, legelőször a sport támogatására jelölik meg váltófutást és íjászatot ábrázoló bélyeg. A várossal kapcsolatos évfordulókról (100 éves az ott működő szövetségi nyomda, 300 éves a botanikus kert, ott rendezik az íjász világbajnokságot) természetesen csak Nyugat-Berlin emlékezik meg bélyegen. Újdonságok Az ünnepet már rég felváltották a munkás hétköznapok, de távoli országok karácsonyi sorozatairól még érkeznek hírek. Világhírű mesterek (Rubens, Tiepolo, David, Bellini) csodálatos madonnái díszítik Burundi köztársaság blokkját és öt bélyegét. E karácsonyi kiadás megjelenését januárra halasztották. Rosszmájú megjegyzések szerint azok a nyomdatechnikai okok játszottak közre, amelyek hazánkban is késedelmet okoztak. Forgalomba hoz Burundi egy másik kiadást is, amelynél a sorozat bélyegeiért 1, a blokk bélyegeinél 2 frank felárat kell fizetni. Két címlettel gyarapodik a mindennapi használatra szolgáló kanadai sorozat. 14 cent névértékű bélyeg idézi fel Quebec zajosan megnyílt karneváli ünnepségét. Az új 1 dolláros bélyeg bepillantást enged a Fundy nemzeti park csodálatos világába. Etiópia a fejlődő országok technikai együttműködését segítő világkonferenciát örökíti meg 60 ezer példányban kiadott ötértékű sorozattal. S. X. fl IRLAP Szerda, 1979. január 24. Tájékoztat a tanács Törvényerejű rendelet a muzeális emlékek védelméről A sajtó, a rádió és a televízió szinte naponta közöl híreket arról, hogy országszerte fontos, érdekes, addig ismeretlen történelmi jelentőségű leleteket találtak vagy tártak fel. A letűnt korok alkotásait ősidő óta gyűjti a mindenkori utókor. Kezdetben csupán érdekességükért, a belőlük áradó esztétikai élményért fordult feléjük a figyelem. Amióta azonban a történetírás nem pusztán az uralkodó családok és a felső tízezer család történetének leírása, nem pusztán az idegen népek külső ismérveinek ismertetése, egyre nagyobb szerepet kap a történetírás a tárgyi emlékanyag is az írásos források mellett. Mintegy 100 évvel ezelőtt megkezdődött a múzeológián belül a különböző tudományágak függetlenné válása, speciális módszerek kidolgozása és alkalmazása. A tudomány kialakulásával párhuzamosan zajlott le egy másik folyamat, a tudomány anyagának védelme. Kezdetben a gyűjtés az uralkodók és a nemesség monopóliuma volt. A kapitalizmus korában már szélesebb rétegek engedhették meg maguknak anyagilag és társadalmilag, hogy „palotájukat”, lakásukat régi kövületekkel, ősi eszközökkel, képző- és iparművészeti tárgyakkal díszítsék. Hamarosan világossá vált, hogy mind a természettudományi leletek, mind az emberi alkotások szépségükön, vagy különlegességükön kívül rejtettebb értékkel is bírnak. Hozzásegítették az utókort ahhoz, hogy elődeik társadalmi viszonyait, életmódját, művészetét stb. mélyebben megismerhessék. Megjelentek az első olyan törvények, amelyek a nemzetek történetének emlékeit a nemzetek tulajdonának nyilvánították és törvényes védelemben részesítették. Hazánkban a muzeális emlékek védelmével foglalkozó legújabb törvények az 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelet, valamint az ezt bizonyos pontjaiban tovább korszerűsítő 1975. évi 6. sz. törvényerejű rendelet. .."A földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki értékű tárgyak az állam tulajdonát képezik”, azaz mindnyájunké. Sok-sok magánember és vállalati szakember vette és veszi figyelembe azóta is ezt mindennapi munkájában. A köztudatba azonban mind a mai napig nem ment át kellő mértékben. Népünket rövidítik meg azok, akik hanyagságból, nemtörődömségből, felelőtlenségből a régmúlt korok emberének alkotását megrongálják, nyerészkedésből néprajzi tárgyainkat eladják, és rosszul értelmezett „hobbyból” ún. zúgásatásokat végeznek. Az ország értékeinek elherdálásában azonban ez csupán a legegyszerűbb, viszonylag veszélytelen forma. Vannak akik a betöréstől sem riadnak vissza. Az elmúlt években számtalanszor láthattuk a Kék fény műsorában a kifosztott vitrineket, feltört múzeumokat (Mátyás templom, Pannonhalma, Aquincum Múzeum stb). Túl azon, hogy ez a tevékenység társadalmiig is veszélyes, a tudománynak is jóvátehetetlen károkat okoz. A zugásatások célja a tárgyak felszínre hozása. Nem céljuk és nem is érdekük, hogy feljegyzéseket készítsenek, megfigyeléseket tegyenek. Az így felásott sír vagy telephely igen-igen kevés adattal szolgál a kutató számára, ha egyáltalán látja valaha is kutató a helyszínt. Ha értesül is ilyen esetekről, úgy jár, mint pl. az az olvasó, aki kapott ugyan egy érdekes könyvet, de valaki mondjuk minden ötödik lapját kitépte. A zugásatások esetében azonban még ennél is többről van szó. A jelenség egyszeri, megismételhetetlen, még a legkorszerűbben felszerelt és vezetett ásatásoknál is a szakember állandó figyelmére, gondolkodására van szükség ahhoz, hogy a hajdani „könyv” megmaradt,, lapjait „sorrendbe rakja”, pontosan értelmezze, leírja. Kötetnyi példát lehetne felsorolni a közelmúltból és régebbről — nemcsak az országból, de Fejér megyéből is — a felelőtlenségből eredő károkra. Az egyik községben a terepbejárást végző régészek rátaláltak a falu X—XIII. századi elődjére. A feltárás után derült ki, hogy a hajdani kis templom és a körülötte lévő temető 80 %-át a homokkal együtt kitermelték. Több száz sírról van szó! És tégla, főfalakról! Utóbb kiderült, hogy nemcsak az egész falu, de a vezetők is tudtak a lelőhelyről és a leletekről, mégsem jelentették a 15 km-re lévő helyi, múzeumnak. Egy biztos: a falu jövő nemzedékei történelmi emlékeik elherdálásáért apáikat hibáztathatják. Egy másik alföldi falu határában avarkori fejedelmi sírt találtak. A falu lakossága nemcsak elosztozott a több kilónyi aranytárgyon, hanem még a sírhelyet is újra meg újra feldúlta. A szakemberek csak 4—5 nappal az előkerülés után szereztek tudomást a leletekről, az összegyűjtésben már a rendőrség segédkezett. Ismét rábukkantak egy avarkori fejedelmi sírra, de még mindig nincs egyetlen olyan, amelyet pontosan megfigyelhettek volna a kutatók. Mi lett volna, ha a találó nem kezd el kincset bányászni? Azon kívül, hogy megkímélték volna magukat a rendőri vizsgálattal járó kellemetlenségtől, a magyar tudomány egyvilágszínvonalon is ritka lelet pontos megfigyelésével járulhatott volna hozzá a nemzetközi tudományos ismeretekhez, és a lelet bejelentő a leletértékétől függő jutalomban is részesülhetett volna Szerencsére nemcsak negatív példák vannak. A megye északi részén egy állami építkezésen csontokra bukkantak a markológépek. Az építésvezető a munkát leállította, a területet lezárta a turkálók-kíváncsiskodók elől, és telefonált a múzeumnak. A leletmentő régész két nap alatt feltárta a veszélyeztetett területet, és a munka folyhatott tovább anélkül, hogy akár népgazdaságunkat, akár történelmi emlékeinket veszteség érte volna. A leletek bejelentése, a szakemberek munkálkodása nem hátráltatja a gazdasági érdekek érvényesülését. Erre a számtalan magánépíttetőtől, kapott értesítés a legjobb példa. Mányon egy hétvégi ház alapozásakor, Rácalmáson vízvezeték fektetése közben, Tordason pinceásáskor találtak sírokat, és anélkül, hogy tovább bolygatták volna, értesítették a múzeumot, íme, így is lehet! Atörténelem, a tudományok, az irodalom, a művészetek, valamint a termelésfejlődés tárgyi, írásos és egyéb emlékeinek törvények meghatározta módon való gyűjtése a múzeumok feladata, ha ilyen tárgyakról bárki munkája során vagy egyéb úton tudomást szerez, köteles azt bejelenteni a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinél, vagy a megyei, járási, városi tanácsok művelődésügyi osztályainál, vagy a megyei múzeumigazgatóságon. S hogy hátrány ne érje a bejelentőt, akár magánember, akár állami vállalat, a múzeum illetékes szakembere köteles a lelőhelyet és a tárgyakat haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeiről írásban nyilatkozni. A szakember megérkezéséig gondoskodni kell a területvédelméről. Így lehet országépítésünk közben múltunk emlékeit megőrizni a jövő nemzedékek számára. Fülöp Gyula Fontos állomásához érkezett Szeged új Tisza-hídjának építése. Elkészült a mederpillér és a folyó bal partján a hídszerkezet elérte a vízi pillért. A csaknem 1000 méteresre tervezett, négy forgalmi sávos hídon 1979 végén indul meg a forgalom (MTI Fotó — Tóth Béla felvétele — RS4