Fejér Megyei Hírlap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. AUGUSZTUS 22. A rádió és tv műsoraiból KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A Magyar Népköltészet Hete. 8.54: Olvasólámpa. 9.04: Most érkezett... 9.48: Tarka mese, kis mese. 10.05: A szalonnafa. Benedek Elek meséje. 10.32: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.47: Saint- Saens művek. 11.25: A sztár. Részletek Hayton zenés játékából. 12.35: Tudósítás a vívó VB-ről. 12.45: Ezért a pénzért. . . Pásztor Magdolna műsora. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Tudósítás a vívó VB- ről. 13.40: Örökzöld dzsesszmelódiák. 15.10: Keringők, landlerek fúvószenekarra. 15.28: Az eredei bűntény. Marlen Konsztantyinovszkij műve rádióra alkalmazva. 15.52: A „válogatós" szúnyogok. Riport. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: „Szép a huszár, ha felül a lovára.” Dalos biharugrai beszélgetés Kiss Ferenccel. 16.39: Kóruspódium. 17.07: Mit igen, mit nem? Riport. 17.32: Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvételei. XIX. rész. 18.00: Világhírű énekesek zenés játékfelvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: „A vers nem múlik el" Medgyesi Mária műsora. 20.05: Radnay György nótafelvételeiből. 20.21: Verdi: Az álarcosbál. Háromfelvonásos opera. Közben: 21.13: A gondolat hatalma. Hermann István • írása. 21.28: Az operaközvetítés folytatása. 23.16: Verseit elmondja Illyés Gyula. 23.27: Román zeneszerzők műveiből. 0.10: Éva. Részletek Lehár operettjéből. PETŐFI RADIO 8.05: Ifjúsági dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.27: Orosz nyelvű hírek. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Mercedes vagy Lada. Máriássy Judit jegyzete. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig. . . 14.00: Eismann Mihály operettdalaiból. 14.35: Slágermúzeum. 15.31: Fehér Sándor népi zenekara játszik. 15.58: Párbeszéd a novelláról. 16.35: Egészségünkért! 16.40: Fiataloknak! 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Népdalkörök országszerte. 18.53: Hapci. Játékos hazugságok meglepő igazságokkal. 19.20: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: Duna-menti városok muzsikája. 21.59: Könnyűzene Gyöngy Pál szerzeményeiből. 22.35: Népdalok. 23.35: Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 17.00: Meditáció. 17.10: XIX. századi operákból. 18.17: Kicsi madár. Sánta Ferenc novellája. 18.37: Bemutatjuk új felvételeinket. 19.05: Új lemezeinkből. 20.15: Külföldi tudósoké a szó. 20.30: A dzsessz történetéből. 21.10: Rádiószínház. A vonatok reggel indulnak. Rádiójáték. 22.26 Bécsi klasszikus kamarazene. BUDAPEST TV I 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tvtorna. (Ism.) (Sz) 9.05: Csak gyerekeknek! Az állatok felfedezése. Olasz filmsorozat. 9. rész: A sün. Én sem vagyok itthon. Csehszlovák kisfilm-sorozat. 13. rész: Félelem. Lolka és Bolka a Karibtengeren. Lengyel rajzfilmsorozat. (Ism.) (Sz) 9.35: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) 9.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (Ism.) 10.25: Veszélyes nyomozás. Magyarul beszélő NDK filmsorozat. VII/6. rész: „7.kettes” (Ism.) (Sz) 11.25: Gilbert Becaud műsora. (Ism.) (Sz) 16.30: Hírek. 16.35: Nem adom a lányom. Magyarul beszélő szovjet film. (Sz) 17.40: Falujárás. Riportműsor. 18.20: Weöres Sándor Pécsett. A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Esti mese. (Sz) 19.20: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Maigret felügyelő. Magyarul beszélő francia bűnügyi filmsorozat. Cecile meghalt. 21.10: Az emberi test. Szentágothai János sorozata. VIH/3. rész: A keringés szervrendszere. (Sz) 21.45: Kocsis István: A korona aranyból van. Tv-játék (Sz) 23.00: Tv-híradó 3. (Sz) BUDAPEST TV II 20.00: A félelem nélküli város. Rendőrségi riport Tokióból. (Ism.) (Sz) 20.30: Egy kis házi muzsika. Horusitzky Zoltánnal. 21.05: Tvhíradó 2. (Sz) 21.25: Reklám. 21.30: Óh, az a csodálatos háború. Magyarul beszélő angol filmmusical. OSZTRÁK TV I 17.00: Az ezüst golyó. Bábjáték. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Tony Randall. Filmsorozat „Egy új Franklin” 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó, kultúra, sporthírek. 20.00: Az elátkozottak. Film. 22.30: Hírek, sporthírek. SZLOVÁK TV II 18.05: Hírek. 18.25: Zenés műsor. (Sz) 19.00: Francia nyelvtanfolyam — 20. lecke. (Ism.) 19.30: Vidám tv-jelenet. 20.15: Sopot 1979 — helyszíni közvetítés a Nemzetközi Könnyűzenei Fesztiválról. (Sz) 21.15: Riportműsor. (Sz) 21.40: Dokumentumfilm. (Sz) 22.10: Kerékpáros világbajnokság. (Sz) 22.45: Tv-híradó. (Sz) BELGRÁD TV . 17.40: Magyar nyelvű Tv-napló. 18.15: Mérleg pontos méréshez — gyermekműsor. 18.45: Dal és lázadás. 19.15: Rajzfilm. 19.53: Játékok határ nélkül. 21.35: Válogatás szerdán. 23.05: Dokumentumfilm. Szombaton délután a székesfehérvári Csók István Képtárban Miklós Pál — az Iparművészeti Múzeum főigazgatója — nyitotta meg „A magyar fényképezés kezdetei” című kiállítást, amely szeptember 16-ig tekinthető meg NEB-vizsgálat indul a műemlékek helyzetéről Fejér megye területén számos műemlék, védett természetvédelmi érték található. Ezek állapotáról állagáról és jelenlegi helyzetéről kíván tájékozódni a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Legutóbbi, — augusztus 16- án megtartott — ülésén részletes vizsgálati programot fogadott el, melynek alapján 10 évre visszamenőleg veszi majd nagyító alá a szakértőkből álló bizottság múltunk és jelenünk pótolhatatlan értékeinek helyzetét. Kastélyok, egyházi épületek, lakó- és középületek, népi, ipari, agrártörténeti, munkásmozgalmi emlékek helyzetére is kitér majd a részletes vizsgálat, továbbá romok és romépületek, szobrok és emlékművek, valamint sírjelek állapotára. Természeti értékeink, védett parkjaink, erdők, rétek, vizek, tájképek és településsziluettek szintén szerves részét képezik majd az indult komplex vizsgálatnak. A csákvári napok ’79 rendezvénysorozatának egyik különlegessége a budapesti Kelet-ázsiai Múzeum kínai népművészettel foglalkozó kiállítása. Az ünnepek alatt sokan látogatták és 24-ig még megtekinthető a művelődési ház emeleti termében MOLNÁR ZOLTÁN: A VERESÉG 57. Leráncigálta magáról a derékszájat, zubbonyt, aztán a bakancsot is, és belegázolt a Tiszába. Nyomában már mások is, mind többen vágtak neki a víznek; az egyik úgy, ahogy volt, ruhástól, a másik levetkőzve, némelyik anyaszült meztelenre, mint valami tömegtéboly áldozatai, futottak vagy meneteltek bele a folyóba. Egy sebesült a bepólyált kezét igyekezett kiemelni a vízből, egy másik — még ilyen is akadt — nem dobta el a puskáját, azt vitte a feje felett, magasra tartva, hogy víz ne érje. — Nézzétek meg a töltényeteket! — szólt András a mellette kuporgó fiúnak. Előszedték, kinek mennyi volt, ezek, úgy látszik, még régebbiek voltak, régebbi osztásból valók, akárcsak a sajátja, eközt nem volt, egyikőjükében sem akadt vaktöltény. András kipróbálta a puskáját, lőtt egyet a levegőbe, csak úgy ki a folyó felé, amerre még nem úsztak menekülők. Jól van, működik, természetesen, semmi baj. Hátra rántotta a zárdugattyút és benyomta a csőbe a következőt. Felkönyökölt a fűre, mint valami mellvédre, s várta, hogy mi lesz. Először a nyurga, kopaszodó fiú húzódott fel mellé, ő is csőre töltött, azután ennek a társa, majd a Czauner küldte két sikertelen tutajépítő. A kis fekete katona még mindig ott kuporgott Aranka lábánál, valamit piszmogott a závárzattal. Elképzelhető éppen, hogy valami baja van, hiszen nem a saját puskája, s nem sok ideje volt arra, hogy válogasson. Belenézett egész közelről, visszacsapta, megint kihúzta, oda ne csapd már azt a mérges bajuszod, te...! De még továbbra is csak kínlódott, nem jött fel. Lehet, hogy egyszer csak fogja magát, s elmegy az osztrákok után a folyóba? A folyót már azt is sűrűbben verték! Csak úgy csapkodtak be az ágyúgránátok a vízben küszködő fejek közé. Talán éppen ez tartja egyelőre vissza a románokat a legutolsó rohamtól, hogy a tüzérségük még idever, nem akarnak belemenni a saját tüzükbe. Mit is kellene még, az istenit, mit lehetne tenni? Hiszen van itt még mindig valamennyi ember, hát már semmi sem lehet, csak ez a fejvesztett menekülés? Nézzük csak, itt mi hatan délről valamit tartanánk, amoda vannak Czaunerék a géppuskával, komoly dolog. Ha az a nyolc ember még megvolna vagy ott feljebb vagy ha visszahúzódhatnának idáig... Észak felől mintha jobb volna a helyzet, a hídroncsokon túl elég szapora lövöldözés hallatszott. — Fiúk én még egyszer visszamegyek a géppuskához! Beszélek velük ... megvártok? Erre a megvártokra persze nem várt feleletet. Mit tehetnek? Nekimennek a folyónak? Aki jól tud úszni annak talán érdemes. De annak is nagy szerencséje kell hogy legyen. Kiugrott és előreszökellt, rögtön sziszegett is a füle mellett, le kellett vágódnia. Kúszva ment tovább, csupa sár lett, a könyökét feltépte. Csak a puskájára vigyázott, erre a mesterlövésznek való, jó puskára; semmiképpen sem akart lemondani arról a reményről, hogy még hasznát fogja venni. Végre elérte a dombocska tűzárnyékát, egy kicsit felemelkedhetett, az utolsó tíz métert futva tette meg. Levágódott Czauner mellé. — Te, Jóska... — Na. — Nem kezdhetnénk még valamit? Fent, a hídon túl mintha még volna valami keményebb ellenállás... Czauner rávigyorgott. — Komám, azok is csak a szercier ládákat kaptak az utolsó szállítmányban. Vagy legjobb esetben vegyeset. Az az érzésem, hogy annyi megbízható tölténye van már az egész vörös hadseregnek, amit itt látsz, az én géppuskám mellett. Úgy mondta ezt, szinte derűsen, mosolyogva, mint aki nem hagyja hogy kihozza a sodrából egy kis rossz lapjárás a vasárnap délutáni ultipartiban. — És mit vigyorogsz? — támadt rá András, önmaga számára is váratlan dühvel. — Hogy itt mindenki meg van bolondulva! — Nyugalom, András, nyugalom, szépen kell befejezni. (Folytatjuk) Szanszkrit kéziratok „Az indiai kultúra — hagyományok és áramlatok” címmel a IV. szanszkrit világkonferencia alkalmából kiállítást rendeztek Weimarban, mely betekintést nyújtott az ó-indiai kéziratok és miniatűrök világába. A berlini Német Állami Könyvtárban 5200 ó-indiai kéziratot tartanak számon, melynek egyharmadát szanszkrit nyelven írták. A Német Demokratikus Köztársaság hét egyeteme közül öt nemzetközileg is jelentős indológiai kutatásokra tekinthet vissza. Berlin már a XIX. század elején az európai szanszkritológia központja volt Az első szanszkrit stúdiumokat 1025-ben tartották. A Királyi Könyvtár első 7—1000 szanszkrit kézirata Wilhelm von Humboldtnak köszönhető. A berlini egyetem alapítója felismerte, hogy egy ilyen sokrétű gyűjtemény számos kutatás kiindulópontja lehet. A XIII.—XIX. századból származó kéziratok olyan leírásokat is tartalmaznak, melyek az i. e. I. századról szólnak. Ezek a költészet, mesék és drámák mellett a tudomány, a filozófia, a matematika, a csillagászat, az orvostudomány, a jog és a vallás kérdéseivel is foglalkoznak. (BUDAPRESS— PANORAMA) Cseres Tibor új könyve Parázna szobrok A háború és béke halálos csendje, a háború ma, Európában az öregeknek éjjel, az álomban induló film, az 1945 utáni nemzedékeknek filmre sokszor vett álom. Cseres Tibor legújabb könyvét, a Parázna szobrok címűt úgy olvastam, mintha élném. Gyötrődve, szorongva kaptam laplap után, s mire végére értem, megöregedtem, de megerősödtem. A Hideg napok, az író előbbi remekműve, amely kötet nemzeti önvizsgálatot tartott az 1942 januárjának délvidéki vérfürdője fölött, megadva a későbbi írói megszólalások árát, példát mutatott más nemzeteknek, íróiknak az önvizsgálatra. Az írás (a művészet) életideje hosszabb, mint a politikáé, de a politika hat az írás életére, létére. A Hideg napok óta, tizenöt év múltán újra Cseres Tibor ír a magyarok Közép-Európa II. világháborújáról, az igazmondás engedélyeit megváltván, az igazmondás kockázatát vállalva. Előlép a történetírásnak, nemzettudatnak, hogy vezessen, s hogy az önértékelés önirtó, tudatroncsoló csapdái végre kikerültessenek. Az ember, ha megtagadja, megöli múltját, meghal maga is — ha vállára veszi, megerősödik. Közösségekkel is így van ez. Cseres Tibor rosszul összeforrt csontokat tör, s rak végre jó sínbe. Eközben, amint pótolja a történetírás, -tanítás mulasztásait, néha még az írást is abbahagyja: ma ezt kell tennie! A Parázna szobrok betűi közül kilátszanak megírandó sorok, még egy regényre valók. Kívánom, hogy Cseres Tibornak legyen élete ezeket megírni nekünk. Mester Sándor 5. OLDAL Az alkotmánynapi ünnepségsorozaton hétfőn este a fehérvári Vidám Park szabadtéri színpadán a Fejér megyei Népi Együttes látványos, színpompás műsorral szórakoztatta az Összegyűlteket (Fotó: Rabáczy Szilárd) Ezt is túléltük összeült a családi tanács, (nem azért mondom, de tanulhatna tőlünk az ENSZ) s rövid véleménycsere után szótöbbséggel megszületett a döntés: megnézzük a Csillagok háborúját. Mind az öten. Már csak azért is szavaztam a film megtekintése mellett, mert ez egyben felmentést is adott a kétnapos ünnep mosogatássorozata alól. Azt ugyebár nem kell külön részletezni, hogy a kérdés lényege miért volt ennyi: vagy hús vagy mozijegy? Túléltük. Ezt is. Igaz, nem egykönnyen emészti meg az ember fejenként negyven forintért, hogy a forgatókönyv írójának, a rendezőnek és a kellékesnek együttesen sincs akkora fantáziája, mint egy nyolcéves gyereknek. Utóbbi ugyanis tudja, hogy a meséknek is van logikája, s eszerint nem a Hófehérkét eszi meg a farkas, s nem a Vasorrú Bábának van hét feje és nyolc kicsi törpéje. Egyébként be kellett mutatni ezt a filmet, hogy ismét rájöjjünk: az a bizonyos „bolond gomba, de külföldi” magatartás nem is annyira a bolond gombára vet rossz fényt... - ky -