Fejér Megyei Hírlap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. OKTÓBER 2. A KAEV — Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyáregységében könnyűipari berendezéseket gyártanak. A cipőiparban használatos, csákozógépeikkel jó hírnevet szereztek több szocialista és tőkésországban. Jelenleg Spanyolországban és Franciaországban mutatják be az új nagy teljesítményű gépeiket. A gyár Béke Szocialista Brigádja saját tervezésű és kivitelezésű műszerkocsit készített, amelynek segítségével ötödére csökkentik a gépek műszaki ellenőrzési idejét (MTI Fotó : Peri Márton felv. — KS) Az MKT megyei programjából Hatékonyan alkalmazni az újat A napokban vitatta meg és fogadta el a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei elnöksége a szervezet 1979—80. évi programját. Közgazdász körökben nem szorul külön magyarázatra az a tény, hogy ilyenkor, az év utolsó negyedéhez érve, dolgozza ki és véglegesíti munkatervét, programját a közgazdászok szervezete, hiszen a gazdasági életben az utolsó évnegyed nemcsak egy esztendő lezárásának a finise, hanem a következő évi népgazdasági terv véglegesítésének is az időszaka. Ilyenkorra alakulnak ki azok az álláspontok, amelyek, a szabályozórendszer eddigi tapasztalataira építve, meghatározzák a szükséges módosítások elveit, illetve végleges formáit. Ahogyan mondani szokás, „iskolaévhez igazodó” munkatervek alapján dolgozik az MKT is. S most különösen így van ez, hiszen az 1980-as népgazdasági terv, s az ehhez kapcsolódó szabályozórendszer változása alaposan feladja a leckét közgazdáinknak, mind a munkahelyeken, mind pedig a társadalmi tevékenység önként vállalt posztjain. A szervezet megyei elnöksége ehhez a nem könnyű feladatsorhoz igazította most elfogadott programját, amelynek lényegét így lehetne öszszefoglalni: megteremteni annak az információs rendszernek a fórumait, amelynek eredményeképpen a lehető leghatékonyabban tudjuk alkalmazni az újat. Ennek megfelelően 1979 szeptemberétől 1980 nyaráig a témaköröket legjobban ismerő előadók bevonásával olyan össztársasági és szakosztályi rendezvényeket tartanak, amelyeken mind a vitaindító előadásban, mind pedig az azt követő konzultációkon lehetőséget adnak megyénk közgazdáinak ismereteik gyarapítására, az új szabályozók részletes megismerésére, alkalmazásuk ágazatonkénti sajátosságainak feltárására. Az ősztől nyárig terjedő időszakban a külkereskedelem továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a VI. ötéves terv érdekeltségi viszonyairól, a vállalatvezetési stratégiáról, a KGST és a magyar népgazdaság bővülő kapcsolatrendszeréről, a mezőgazdasági termelés és fejlesztésének finanszírozási rendszeréről, a vállalati és a népgazdasági érdek összhangjáról, a készletgazdálkodás megyei tapasztalatairól, a területi információs rendszer lényegéről, a pénzügyi fegyelemről, a munkaerő-gazdálkodásról és életszínvonalpolitikánkról rendeznek előadást, szerveznek szakmai vitát megyénk közgazdái. Mindez természetesen csak ízelítő az új programból, hiszen a lakossági beruházások hitelezését és a betétgyűjtést befolyásoló tényezők elemzésétől a lakosság pénzelköltését befolyásoló tényezőkig meglehetősen gazdag témasort ölel fel az MKT munkaterve. Hatékonyan alkalmazni az újat — ez a most elfogadott munkaterv célja, s ehhez minden eddiginél sokoldalúbb segítséget kíván nyújtani az MKT megyei szervezete a társaság céljait, feladatait elfogadó és vállaló közgazdászoknak. — ky — A jövő betonja A folyami kavics mellett, gyakran helyett is, a zúzott kő — mint a betonkészítésnél használható kitűnő adalékanyag — ma már egyre inkább nélkülözhetetlenné válik az építőipar számára. A Dél-dunántúli Kőbányák Vállalat gánti üzemében a hazai szerkezeti betonok készítéséhez nagy mennyiségű, „A” és „B” kategóriájú zúzott követ állítanak elő. A jó adalékanyag-minőség érzékeltetéséhez elegendő csupán annyit ismertetni, hogy már a „C” kategóriájú mészkőzúzalék felhasználásával is B560 fefeletti szilárdságú betont lehet gyártani. A gánti üzem idén az első nyolc hónapban összesen 450 ezer tonna jó minőségű zúzalékkövet termelt. BBHWH cfsV^Z» r5T5Til«iyiT^K frsT&^&X«. r^1STis!»Ttj .-i. . Baromfifarm A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelenlegi, hétéves (1978—84) tervében nagy hangsúlyt helyeztek a baromfitenyésztés fejlesztésére, a tojás és a baromfihús mennyiségének jelentős növelésére. A KNDK-ban ennek a mezőgazdasági ágazatnak döntő szerepe van az ország élelmiszerellátásában. Az ország domborzati viszonyai — a sok hegy, erdő— miatt igen kevés a legelőnek alkalmas terület, és így az állattenyésztés más ágazatainak fejlesztése nagyon nehéz. Az ipari központok mellett mindenütt baromfifarmok működnek, amelyek tojással és baromfihússal látják el a dolgozókat. A KNDK jelenlegi legnagyobb „baromfigyárának” termelése évi ezer tonna tyúkhús, és több mint 100 millió tojás. Tudományos-műszaki együttműködés Mindennapi életünk részévé vált... 30 évvel ezelőtt írták alá a magyar—szovjet tudományos- műszaki együttműködésről szóló kormányközi megállapodást. Visszapillantva az elmúlt három évtizedre, megállapíthatjuk, hogy ez a megállapodás történelmi jelentőségű volt, társadalmi-gazdasági fejlesztési célkitűzéseink megvalósításában. Ez a megállapodás teremtette meg az alapjait a két ország állami szervei, kutatóintézetei és vállalatai közötti kapcsolatok kialakításának majd a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakozásának. A testvéri szocialista országok eredményes kapcsolatainak jó példáját nyújtja a szovjet—magyar együttműködés. E megállapodás megnyitotta a szovjet egyetemek és főiskolák kapuit a magyar fiatalok előtt. 1950- től napjainkig csaknem ötezer magyar fiatal végzett a Szovjetunióban. Ezek a szakemberek ma a gazdaság és a tudomány különböző posztjain derekasan álltak helyt a munkában és az orosz nyelv segítségével közvetlenül ismerkedhetnek meg a szakmájukban elért legújabb tudományos eredményekkel. A szovjet technika mindennapi életünk részévé vált. A budapesti metró szerelvényei, a MALÉV repülőgépei, dízelmozdonyaink, személygépkocsijaink ennek a technikának a jelenlétére hívják fel a figyelmünket nap mint nap. Kevéssé látható ugyan, de a népgazdaság működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be azok a szovjet berendezések, gépek és technológiák, amelyek erőműveinkben, vaskohászati, vegyipari, műszeripari, szállítástechnikai és egyéb gyárainkban és üzemeinkben működnek. Népgazdaságunk működése ma már elképzelhetetlen a szovjet energiahordozó és nyersanyag-, gép- és berendezés szállítások nélkül. Energiahordozó- és nyersanyagimportunk négyötöde, gép- és berendezésimportunk jelentős hányada származik a Szovjetunióból. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió 30 ezer teher- és 200 ezer személygépkocsit szállít Magyarországnak. Az olyan magyar vezető iparágak, mint például az építőanyagipar, a kohászat, a bányászat, a vegyipar és a petrolkémia, a villamosenergetika fejlődése érdekében a Szovjetunió különféle berendezéseket , a többi között 1760 megawattos atomerőművet (Paks), 1 millió tonna acélkapacitású konverteres acélművet (Dunaújváros), 1,2 millió tonna teljesítményű cementművet, bányanyitási eszközöket (Bicske—Tatabánya) — szállít Magyarországnak. A hazánkkal folytatott együttműködés a szovjet népgazdaság számára is mind fontosabb. Jelentős a magyar áruk szerepe a szovjet termelési-műszaki és közszükségleti cikkek szükségleteinek kielégítésében. Magyar autóbuszokat már több mint húsz éve exportálunk a Szovjetunióba. Az Ikarus 66, 620, 180, 556 típusokkal szinte mindenütt találkozhatunk a szovjet utakon. Mintegy 400 szovjet autóbuszüzem használ Ikarus buszokat. Most folyik az olimpiai résztvevők és a vendégek szállítására szolgáló típus kialakítása. Az ötödik ötéves tervidőszakban Magyarország a szovjet megrendelőknek 32 ezer Ikarus autóbuszt, 154 ezer autóbusz és trolibusz hátsó hidat szállít. A magyar vállalatok nagy sorozatban gyártanak hírközlési és számítástechnikai berendezéseket. Gyártmányaik felét a Szovjetunió vásárolja meg, ezzel lehetőséget teremt a legfontosabb ágazatok ütemes és tervszerű fejlődéséhez. A magyar zöldség és gyümölcs, a különböző élelmiszeripari termékek, gyógyszerek, ruházati cikkek és cipők jelentősen hozzájárulnak a szovjet szükségletek kielégítéséhez. Egyes termékcsoportokan (például a gyógyszerekben) a magyar szállítások a Szovjetunió összes gyógyszerimportjának egyharmadát teszik ki. Az 1976—80-as tervidőszakban Magyarország 100 dízelvonatot szállít a Szovjetuniónak. A Szovjetunió 1978-ban több mint hétmillió tonna kőolajat, egymillió tonna szenet és kokszot, több mint 500 ezer tonna hengereltárut, egymillió köbméter feldolgozásra kerülő anyagot, 740 ezer köbméter fenyő-fűrészárut szállított magyar megrendelőinek. Nagy szerepe van a könynyűipari berendezések kölcsönös szállításának. A Szovjetunió gyártotta például a magyar textilgyáraknak a nagy termelékenységű SZTB típusú szövőgépeket, amelyekhez egyes részegységeket Magyarország szállít. A szovjet technológia alapján létrehozott házgyári hálózat jelentősen elősegítette a tizenöt éves magyar lakásépítési program sikerét. A magyar gazdasági élet fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a Szovjet—Magyar Timföld-Alumínium Egyezménynek. A megkötött megállapodás alapján Magyarország timföldet szállít a Szovjetunióba, amelyet ott alumíniummá dolgoznak fel. Az alumíniumot visszaszállítják Magyarországra. A Szovjetunióval folytatott együttműködés eredményeképpen kiszélesítették a magyar tudósok kutatási lehetőségeit, például az atomfizikában, energetikában, a világűr-kutatásban. A magyar kutatók jelentős munkát folytatnak a Dunai Egyesített Atommagkutató Intézetben. Aktívan részt vesznek az Interkozmosz program megvalósításában. V. Gy. A tsz-szövetség közgazdasági bizottságának ülése Kukoricatárolás olcsón A napokban ülést tartott Székesfehérváron a megyei tszszövetség székházában a területi szövetség termelési és közgazdasági bizottsága, Magyar Lajos, a bizottság elnöke vezetésével. A legidőszerűbb témáról, az energiatakarékos kukoricatartósítási eljárások alkalmazásának lehetőségeiről, Király Gyula, a növénytermesztési albizottság elnöke és Pinnyei Szilárd szakágazatvezető tartott előadást. A kukoricatermelés megyénk termelőszövetkezeteiben a legfontosabb ágazatok egyike, s jelentősége — a takarmányozáson kívül — mint szesz- és cukorgyártási alapanyagé a jövőben tovább nő. A kukorica nagy részaránya következtében jelentősen befolyásolja a termelőszövetkezetek gazdasági eredményét. A ráfordítások közül igen költséges a szárítás művelete. A probléma első és alapvető megoldása a földrajzi adottságoknak megfelelő érési csoportú hibridek termelése. Ebben az esetben a szárítás az optimális 30 százalékos kezdeti nedvességtartalomnál kezdődhetne, és 14 százaléknál nyerhetne befejezést. A túlszárítás ugyanis többlet energiafelhasználás mellett még jelentős tápanyagveszteséggel is jár. A mezőgazdasági szárítógéppark zömmel gázolajjal üzemel. A földgázzal történő szárítás körülbelül 30 százalékos költségmegtakarítást eredményez. Természetesen ez az üzemeltetési mód csak a gázvezeték közelében levő gazdaságoknak jelent költségcsökkentő megoldást. Más jellegű költségkímélő megoldások a vegyianyagokkal történő tartósítások. Ilyenek a propionsavas és a széndioxidos tartósítási eljárások. A propionsav alkalmazását morzsolt kukoricához és takarmánygabonához javasolják. Vetőmagvak tartósítása propionsavval nem jó, mert a kezelt anyag nagyfokú csírázóképesség-romlást mutat. Költségemelő tényező e módszernél a propionsav valutaigényes importból történő beszerzése, elterjedése elsősorban emiatt nem várható. A széndioxidos tartósítási eljárás lényege, hogy a kombájnmorzsolt kukoricából egy fóliával bélelt gödörbe prizmát ömlesztünk, majd a széndioxid csövekkel történő befúvatása után a prizmát légmentesen lezárjuk. Ez a módszer a kukorica veszteségmentes ideiglenes tárolását hosszabb időre, akár egy évre is megoldja mázsánként 10—11 deka széndioxid felhasználásával, melynek a költsége 3—4 forint körüli. A prizma felbontása után az árukukoricát szárítani lehet, de a kukorica zúzásával, illetve darálásával szárítás nélkül is meg lehet etetni az így tárolt terméket. E módszer alkalmazásával függetleníthető a kukorica betakarítási üteme a szárítóberendezés teljesítményétől, és csak kizárólag a kombájn és szállítóeszköz kapacitásától függ. Előnye még, hogy nem igényel nagyobb beruházást és a felhasznált anyagoknak nincs import vonzatuk. A bizottság ülésének második előadását Rózsás Károly, az állattenyésztési albizottság elnöke, és Kovacsics László, szakágazatvezető tartotta A gyepterületek hasznosításának lehetőségei és feladatai a sértéti körzetben címmel. Molnár János az áruforgalmi albizottság elnöke és Markwarth László szakágazatvezető pedig a technikai selejt sertések vágásának feltételeiről, lehetőségeiről és feladatairól beszélt. G. G. 3. OLDAL ■ 11 ^ mi. iyi Tartalékok kiaknázása A beruházók bejelentései és a határszemlék megállapításai alapján az elmúlt időszakban csaknem 60 hektár termőföld területre rendelt el a földhivatal újrahasznosítást. Ebből tizenhárom és fél hektár felhagyott nyomvonalas létesítmény, 46 hektár pedig a határszemléken észlelt tanya és más őrhelyek területe. Az újrahasznosítás módjának megállapításánál a terület és a környezet természeti viszonyait vették alapul, így 57 hektárra mezőgazdasági termelésbe vonást, 2,5 hektárra erdőgazdasági hasznosítást írtak elő. Az újrahasznosítás területén megyénkben még nagyon sok a tennivaló. Nehézséget okoz a rekultiváció elrendelése az évekkel ezelőtt felhagyott utak, vasutak, egyéb létesítmények esetében ahol időközben más lett a kezelő vagy a használó, mert ilyen esetben a mezőgazdasági üzemnek kell a termelésbevétel költségeit viselni. Számbavették Fejér megyében a kihasználatlanul levő, valamint a termelésbe visszaállítható területeket. A felmérések szerint 2756 ha kihasználatlan terület van, amelynek nagyobb része rét, legelő és kivett művelési ágban van. Ezenkívül a mezőgazdasági termelésbe viszszaállítható 530 hektár síkvidéki erdő a vágásérettségi kor lejárta után.