Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
14. OLDAL HALÁLOZÁS. Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették hogy OCSENAI JÓZSEF 84 éves korában Kislángon csendesen elhunyt. Temetése 1980. január 7-én délután kettő órakor lesz a kislángi római katolikus temetőben. Gyászoló család. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton mondunk köszönetet mindazon ismerősnek, jó barátnak, akik szeretett nagynénink BERKI ANNA temetésén megjelentek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, utolsó útjára elkísérték. Gyászoló család. 39 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett édesapám NAGY NÁNDOR pázmándi lakos temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. MINDEN KEDVES MEGRENDELŐMNEK SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK KOMJÁTHY JENŐ szobafestő-mázoló, tapétázó mester Székesfehérvár, Pintér Károly u 15. 5747 F I G Y E L E M^^^^F^G VELEM! Épületszerelvények karbantartását, javítását kiváló minőségben látja el a UNIVERZÁLISZ Székesfehérvár, Széchenyi u. 13. 8000 Telefon: 13-120, 13-121. Vegye igénybe Ön is a szolgáltatásainkat. Megrendelhető: FELSZERELÉS, KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS 3 — A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat felvételt hirdet — karbantartó előkészítő munkakörben, általános karbantartási, tmk-előkészítési feladatok tervezésére, bonyolítására gépésztechnikusi vagy üzemmérnöki képzettséggel, — gyártásfejlesztési munkakörben általános géptervezői, célgéptervezői feladatokra és ezek bonyolítására, gyártástechnológiai üzemmérnök, vagy gépészmérnök képzettséggel, a gyártmányfejlesztési (korpuszbútor) anyagfejlesztési feladatok ellátására faipari mérnök, vagy üzemmérnök képzettséggel. A fenti munkakörökhöz3—5 éves gyakorlat szükséges. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Székesfehérvár, Tátra utca, 042175 APKÓHIRDETÉS X ZM 1'l'sZ. LADA személygépkocsi eladó. Szívár, József A. u.y. — Balatonbogláron, Velencei-tónál (Agárdon) és Balatonfüreden építendő szövetkezeti üdülőrészek tagságát szervezi (Agárdon vállalatok, szövetkezetek, intézmények részére is). 49. VMK, 1123 Budapest. Alkotás u. 11. 351-163. 153-898. Kérjen tájékoztatót!_________________5768 x 350-es VEKOREX eladó. Szabadbattyán. Vasvári P. u. 7._______10 — Két gyermektelen idős testvér bérelne lakást a tulajdonostól élete végéig. ..Székesfehérváron vagy Dunaújvárosban — 183 542” jeligére a Magyar Hirdetőbe kérjük, Budapest,Felszabadulás tér 1. 1818 — ÉRDEN, főútvonal mellett szoba, konyha, mellékhelyiségekből álló lakóház eladó. Ajánlatokat: .Azonnal beköltözhető” jeligére a Hirdetőbe._________041 162 x 30 m2 alapterületű helyiség, raktár, műhely, vagy üzlet céljára KIADÓ. Ajánlatokat" ..Hóvirág” jeligére a Kiadótok______.___________35 — Eladó UV-s, hétéves AUDI 60 L. személygépkocsi. Érdeklődni: Szív. Sehönherz Z. u. 44. Horváth. 5—6 óra között. 041 203 — Tízéves, kétszobás családi HÁZ eladó. 8000 Szívár, Géza út 29. Érdeklődni: 16 óra után. 041 205 — Szabad rendelkezésű 2 szobás, erkélyes, gázfűtéses lakás 320 000.— kp. -k OTP-átvállalással eladó. Szívár, Rádió út. 25 a. IV. Megtekinthető: 17 órától.______041 206 — Eladó 745 n.-ös TELEK 101 m2 alapterületű házalappal. Érdeklődni: Sárkeresztes, Jókai u. 40. — Vadonatúj 412-es MoszkviCS-FŐTENGELY eladó. Érdeklődni: Szív. Esze Tamás út 1. 117. — Egylovas, gumikerekű KOCSI ELADÓ. Szabadbattyán, Táncsics út 35._______________________38 — Fiatal kövér SERTÉS eladó. Szivár, Tátra u. 103. 42 Újra divat az „ásványvadászat” Reneszánszát éli hazánkban az ásványgyűjtés. Sok százra tehető azoknak a száma, akik hódolnak e kedvtelésnek. Az ásványgyűjtő megfelelő önképzéssel hasznos segítője lehet a földtani kutatásoknak is. Számos példa akad hazánkban arra is, hogy egyegy iparilag hasznosítható új ásványi lelőhely felfedezése amatőrök lelkes, fáradhatatlan munkájának köszönhető. A mai modern eszközökkel dolgozó földtani kutatás közvetlen segítői begyűjtik a mintaanyagokat, bekapcsolódnak a terepjárásba. A hazai ásványgyűjtők egyre terebélyesedő tábora régi hagyományokat ápol. Magyarországszázadokon át az ásványgyűjtés klasszikus földje volt. Már a középkorban is gyűjtötték ezeket a ritkaságokat. A fontos útvonalak érintették a bányavárosokat, így könnyen terjedhetett a magyar ásvány híre, s a legszebb példányok elkerültek a világ sok tájára. Világhírű múzeumok, a British Múzeum, vagy a bécsi Naturhistorisches Múzeum igen sok páratlan értékű és szépségű ásványt őriz a Kárpátmedence régi bányahelyeiről. Számos ásványt magyar tudósról, vagy bányahelyről neveztek el. Híresek a magyar ásványok, ma is és nemcsak ismertek, hanem értékesek is. A nyugati ásványkereskedők jelenleg is igen tetemes áron adják tovább a magyar ásványkülönlegességeket. A hazai felszíni és mélyművelési bányákban ugyanakkor szép és értékes ásványok mennek veszendőbe, hiszen a termelést nem állíthatják le hosszabb időre, amikor a művelés során spontán feltárul egy-egy kristályokban gazdag üreg, vagy barlang. Ezért kiemelkedően fontos azamatőrgyűjtők munkája — amely sokszor a bányászok közreműködésével — a lehetőségekhez képest megmenti ezeket az értékes ásványokat. A „műkedvelők” átböngészik a bányából a külszínre gördülő csillék és meddőhányók anyagát; kirándulások, természetjárások alkalmával új lelőhelyeket kutatnak fel a kőomlásokban, a szakadékokban és a patakmedrekben. Minden értékes lelettel nemzeti vagyonúnkat gyarapítják. Az értékes, szép példányokat átadják a múzeumoknak. Különösen jó kapcsolatot alakított ki az Állami Földtani Intézet az amatőrgyűjtőkkel. Az amatőrgyűjtők munkájának támogatására néhány éve klubot alakítottak a fővárosban és több megyében szakköröket szerveztek öszszefogásukra. A Komárom megyei Művelődési Központ geológiai szakköre különleges ásványi múzeumot rendezett be, itt a nagyközönség még olyan barlangokból származó kristályokat, képződményeket is láthat, amelyek a felszín alatti terepnehézségek miatt hozzáférhetetlenek az érdeklődők számára. A szervezett gyűjtők újabban részt vállaltak a fiatalok oktatásából, az ásványok népszerűsítéséből is. Az általános és a középiskolákban ugyanis sajnálatos módon megszűnt az ásványtan oktatása, így a tanulóifjúság nem ismerkedhet meg az ásványvilággal, a geológiával, nem ébred fel benne az érdeklődés a föld mélyének ismerete iránt. Ezért a gyűjtők — ahol csak lehet — felkeltik a fiatalok érdeklődését az ásványtan iránt. Különösen sokat tettek a tatai szakkör tagjai, akik Komárom megye összes általános és középiskolájának gazdag ásványi kőzet és őslénytani gyűjteményt ajándékoztak. Még az olyan" távoli, alföldi megyékben lévő iskoláknak is juttattak a gyűjteményből, ahol különösen nélkülözik az ásványtani kőzeteket. Ráth Erzsébet g , '/ mmim» ovo? 8g A Nyugati története Régebben csak a várakat, kastélyokat, templomokat tekintették műemléknek, a gyárakat, malmokat és más technikai alkotásokat már nem. Ma azonban sokra becsüljük és óvjuk az ipari műemlékeket is, és ezek sorában előkelő hely illeti meg a budapesti Nyugati pályaudvart. Elődje, a pesti indóház, az 1846-ban épült pest-váci vasút fejállomása volt az első magyar pályaudvar. Nagyjából a mai Nyugati helyén terült el. Majdnem három évtizedig megfelelt a mainál jóval szerényebb forgalmi követelményeknek, 1872-ben azonban egy kétemeletes szolgálati építménnyel toldották meg; ennek Gyár (ma Jókai) utcai homlokzata lett az indóház fő homlokzata. További építkezéseket is terveztek, de a városrendezés nemcsak ezt akadályozta meg, hanem az új épület egy részét is le kellett bontani, mert gátként keresztezte az akkor kiépülő Nagykörutat. A bontás ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tárgyalásokat kezdett a tulajdonossal, az Osztrák Államvasúti Társasággal. (Ez ebben az időben már csak nevében volt államvasút, mert tulajdonjogát a Bach-kormány az ötvenes években eladta egy francia részvénytársaságnak.) Kisajátításra nem került sor, mert a vasúttársaság önként hajlandó volt a Nagykörút vonalát szabaddá tenni. Az 1872-es épület legnagyobb részét meghagyták és a Nagykörút felé új homlokzattal látták el. (Ez a ház ma a Lenin körút 122. számozást viseli, de a Marx tér rendezésével kapcsolatban lebontják.) A régi, szegényes indóház helyébe pedig a társaság egy teljesen modern, a fejlődő fővároshoz méltó pályaudvart épített. Tervezésére négy céget szólítottak fel, közülük a párizsi Gustave Eiffel terveit találták a legmegfelelőbbnek, s megbízták az építkezéssel 1875- ben. Az új pályaudvar legmonumentálisabb része a nagycsarnok. Hossza 146 méter, tetőgerince 25 méter magasságban húzódik, oldalfalainak magassága 16 méter, a fesztávolság 42 méter. Ilyen hatalmas vasszerkezetű csarnok nálunk újdonságszámban ment. Nagyságát külföldön is csak négy pályaudvar múlta felül. Különösen mély benyomást kelt a szemlélőben a Szent István körút felől az egyenes homlokzat. A súlyos tetőt 10 vékony öntöttvas-oszlop tartja, alul árkádszerű tér látható, az oszlopok közti teret rácsos üvegezés borítja. 1500 tonna vasat használtak fel, ennek felét Párizsból szállították, másik felét a hazai gyárak adták. A vasszerkezetet nem maga Eiffel tervezte, hanem egyikmérnöke, Theofil Seyrig. Az új csarnok a régi fölé épült, így az építkezés egész ideje alatt változatlan rendben közlekedtek a vonatok. A régit csak az új csarnok elkészülte után bontották le. A hosszú vonatok részére egy 40 méter hosszú, üveggel fedett peront, állítottak fel. Az utazóközönség kiszolgálására (pénztár, váróterem, étterem, posta stb.) és a forgalmi feladatok ellátására a csarnokot számos melléképület, övezi. Közülük a legfeltűnőbb a homlokzat két oldalán elhelyezkedő, a Körútra néző két-két kupolával díszített, színes téglákkal kirakott kétemeletes eklektikus épület, amelyek a nagycsarnok könnyed felfelé ívelését még jobban kihangsúlyozzák. Készült egy külön királyi váróterem is, öltözőszobákkal, hadsegédi, szolga- stb. szobákkal körülvéve. A pályaudvart 1877 októberében adták át a forgalomnak. Építésének teljes költsége elérte a két és negyed millió forintot (mai értékben legalább százmillió forint). Az építkezés után a Nyugati környéke teljesen beépült. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a két világházború közt számos terv született az áthelyezésére. Sokan a város közepéből Rákosrendezőre akarták kitelepíteni, mások egy központi pályaudvar kiépítésére törekedtek, s ennek során a Keleti és a Déli pályaudvarral akarták a föld alatt összekötni. A Nyugati pályaudvar acélszerkezete egy évszázad alatt jelentős mértékben korrodálódott, vesztett szilárdságából, életveszélyessé vált. Sorsának eldöntésére pályázatot írtak ki. Több pályázó teljesen új szerkezetet akart a régi helyett felszerelni, de az UVATERV által készített és elfogadott terv ipari műemléknek tekintette a szép csarnokot, amelyet az elöregedett vasszerkezet kicserélésével meg kell tartani. Így is történt, 1978. január 9-én kezdtek hozzá a bontáshoz. A függőleges terhelést viselő oszlopok egy részét is kicserélték, a másik részt körbetonozással erősítették meg. Ma már készen áll az új tetőszerkezet és november végén megkezdték a szerelőállványok lebontását. A vasúti forgalomban természetesen nehézséget jelentett az építkezés, de azért megszakítás nélkül folyt, csak az utasoknak kellett hosszabb utat megtenni a szerelvények elérésére. A nagycsarnokot december közepén, tehát még a karácsonyi „csúcs” előtt adták át a forgalomnak. Ekkorra végeztek az 5000 négyzetméternyi üvegfelület felrakásával. Az építkezés azonban még nem fejeződött be, az oldalajtók, irodák, raktárak, bádogozás felújítása 1980-ra marad. A homlokzat ideiglenesen halványzöld színt kap, a végleges műanyagbevonatot csak a vakolat teljes kiszáradása után erősítik fel. A rekonstrukció a Marx tér rendezésével és a metróépítéssel egyidősen történik, az új aluljáró-rendszerből közvetlen feljárat készül a pályaudvarhoz. A tér átépítésének egyetlen szépséghibája lesz: a Marx tér felett átívelő autós felüljáró rontja a Szent István körút felől a Nyugati szép homlokzatára nyíló kilátást. Vértesy Miklós A régi Nyugati (MTI Fotó : KS) Folyik az építkezés FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JANUÁR 6