Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

14. OLDAL HALÁLOZÁS. Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették hogy OCSENAI JÓZSEF 84 éves korában Kislángon csendesen elhunyt. Temetése 1980. január 7-én délután kettő órakor lesz a kislángi római katolikus temetőben. Gyászoló család. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton mondunk köszönetet mind­azon ismerősnek, jó barátnak, akik szeretett nagynénink BERKI ANNA temetésén megjelentek, sírjára koszorút vagy virágot he­lyeztek, utolsó útjára elkísérték. Gyászoló család. 39 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Ezúton mondunk köszönetet mind­azoknak, akik szeretett édesapám NAGY NÁNDOR pázmándi lakos temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. MINDEN KEDVES MEGRENDELŐMNEK SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK KOMJÁTHY JENŐ szobafestő-mázoló, tapétázó mester Székesfehérvár, Pintér Károly u 15. 5747 F I G Y E L E M^^^^F^G VELEM! Épületszerelvények karbantartását, javítását kiváló minőségben látja el a UNIVERZÁL­ISZ Székesfehérvár, Széchenyi u. 13. 8000 Telefon: 13-120, 13-121. Vegye igénybe Ön is a szolgáltatásainkat. Megrendelhető: FELSZERELÉS, KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS 3 — A Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalat felvételt hir­det — karbantartó előké­szítő munkakörben, általá­nos karbantartási, tmk-előkészí­­tési feladatok tervezésére, bo­nyolítására gépésztechnikusi vagy üzemmérnöki képzettséggel, — gyártásfejlesztési munkakör­ben általános géptervezői, cél­géptervezői feladatokra és ezek bonyolítására, gyártástechnoló­giai üzemmérnök, vagy gépész­mérnök képzettséggel, a gyárt­mányfejlesztési (korpuszbútor) anyagfejlesztési feladatok ellátá­sára faipari mérnök, vagy üzem­mérnök képzettséggel. A fenti munkakörökhöz­­3—5 éves gya­korlat szükséges. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Székesfehérvár, Tátra utca, 042175 APK­ÓHIRDETÉS X ZM 1'l'sZ. LADA személygépkocsi eladó. Szívár, József A. u.­­y­. — Balatonbogláron, Velencei-tónál (Agár­­don) és Balatonfüreden építendő szövetkezeti üdülőrészek tagságát szervezi (Agárdon válla­latok, szövetkezetek, in­tézmények részére is). 49. VMK, 1123 Budapest. Alkotás u. 11. 351-163. 153-898. Kérjen tájékoz­­tatót!_________________5768 x 350-es VEK­OREX el­adó. Szabadbattyán. Vasvári P. u. 7._______10 — Két gyermektelen idős testvér bérelne la­­kást a tulajdonostól éle­te végéig. ..Székesfehér­váron vagy Dunaújvá­rosban —­ 183 542” jel­igére a Magyar Hirdető­be kérjük, Budapest,­­Felszabadulás tér 1. 1818 — ÉRDEN, főútvonal mellett szoba, konyha, mellékhelyiségekből ál­ló lakóház eladó. Aján­latokat: .Azonnal be­költözhető” jeligére a Hirdetőbe._________041 162 x 30 m2 alapterületű helyiség, raktár, mű­hely, vagy üzlet céljára KIADÓ. Ajánlatokat" ..Hóvirág” jeligére a Ki­adótok______.___________35 — Eladó UV-s, hétéves AUDI 60 L. személygép­kocsi. Érdeklődni: Szív. Sehönherz Z. u. 44. Hor­váth. 5—6 óra között. 041 203 — Tízéves, kétszobás családi HÁZ eladó. 8000 Szívár, Géza út 29. Ér­deklődni: 16 óra után. 041 205 — Szabad rendelkezésű 2 szobás, erkélyes, gáz­fűtéses lakás 320 000.— kp. -k OTP-átvállalással eladó. Szívár, Rádió út. 25 a. IV­­. Megtekinthe­­tő: 17 órától.______041 206 — Eladó 745 n.-ös TE­LEK 101 m2 alapterületű házalappal. Érdeklődni: Sárkeresztes, Jókai u. 40. — Vadonatúj 412-es MoszkviCS-FŐTENGELY eladó. Érdeklődni: Szív. Esze Tamás út 1. 1­17. — Egylovas, gumikere­kű KOCSI ELADÓ. Sza­badbattyán, Táncsics út 35._______________________38 — Fiatal kövér SER­TÉS eladó. Szivár, Tát­ra u. 103. 42 Újra divat az „ásványvadászat” Reneszánszát éli hazánk­­ban az ásványgyűjtés. Sok százra tehető azoknak a szá­ma, akik hódolnak e kedvte­lésnek. Az ásványgyűjtő megfelelő önképzéssel hasznos segítője lehet a földtani kutatások­nak is. Számos példa akad hazánkban arra is, hogy egy­­egy iparilag hasznosítható új ásványi lelőhely felfedezése amatőrök lelkes, fáradhatat­lan munkájának köszönhető. A mai modern eszközökkel dolgozó földtani kutatás köz­vetlen segítői begyűjtik a mintaanyagokat, bekapcso­lódnak a terepjárásba. A hazai ásványgyűjtők egy­re terebélyesedő tábora régi­­ hagyományokat ápol. Ma­gyarország­­századokon át az ásványgyűjtés klasszikus földje volt. Már a középkor­ban is gyűjtötték ezeket a ritkaságokat. A fontos útvo­nalak érintették a bányavá­rosokat, így könnyen terjed­hetett a magyar ásvány híre, s a legszebb példányok elke­rültek a világ sok tájára. Vi­lághírű múzeumok, a British Múzeum, vagy a bécsi Na­turhistorisches Múzeum igen sok páratlan értékű és szép­ségű ásványt őriz a Kárpát­medence régi bányahelyeiről. Számos ásványt magyar tu­dósról, vagy bányahelyről neveztek el. Híresek a ma­gyar ásványok, ma is és nem­csak ismertek, hanem érté­kesek is. A nyugati ásvány­kereskedők jelenleg is igen tetemes áron adják tovább a magyar ásványkülönlegessé­geket. A hazai felszíni és mélyművelési bányákban ugyanakkor szép és értékes ásványok mennek veszendő­be, hiszen a termelést nem állíthatják le hosszabb idő­re, amikor a művelés során spontán feltárul egy-egy kristályokban gazdag üreg, vagy barlang. Ezért kiemel­kedően fontos az­­amatőr­gyűjtők munkája — amely sokszor a bányászok közre­működésével — a lehetősé­gekhez képest megmenti eze­ket az értékes ásványokat. A „műkedvelők” átböngészik a bányából a külszínre gördülő csillék és meddőhányók anya­gát; kirándulások, természet­­járások alkalmával új lelő­helyeket kutatnak fel a kő­omlásokban, a szakadékok­ban és a patakmedrekben. Minden értékes lelettel nem­zeti vagyonúnkat gyarapít­ják. Az értékes, szép példá­nyokat átadják a múzeumok­nak. Különösen jó kapcsola­tot alakított ki az Állami Földtani Intézet az amatőr­gyűjtőkkel. Az amatőrgyűjtők munká­jának támogatására néhány éve klubot alakítottak a fő­városban és több megyében szakköröket szerveztek ösz­­szefogásukra. A Komárom megyei­ Művelődési Központ geológiai szakköre különleges ásványi múzeumot rendezett be, itt a nagyközönség még olyan barlangokból származó kristályokat, képződménye­ket is láthat, amelyek a fel­szín alatti terepnehézségek miatt hozzáférhetetlenek az érdeklődők számára. A szervezett gyűjtők újab­ban részt vállal­tak a fiata­lok oktatásából, az ásványok népszerűsítéséből is. Az álta­lános és a középiskolákban ugyanis sajnálatos módon megszűnt az ásványtan okta­tása, így a tanulóifjúság nem ismerkedhet meg az ásvány­világgal, a geológiával, nem ébred fel benne az érdeklő­dés a föld mélyének ismerete iránt. Ezért a gyűjtők — ahol csak lehet — felkeltik a fia­talok érdeklődését az ásvány­tan iránt. Különösen sokat tettek a tatai szakkör tagjai, akik Komárom megye összes általános és­ középiskolájának gazdag ásványi kőzet és ős­lénytani gyűjteményt aján­­dékoztak. Még az olyan" tá­voli, alföldi megyékben lévő iskoláknak is juttattak a gyűjteményből, ahol különö­sen nélkülözik az ásványtani kőzeteket. Ráth Erzsébet g , '/ mmim» ovo? 8g A Nyugati története Régebben csak a várakat, kastélyokat, templomokat tekintették műemléknek, a gyárakat, malmokat és más technikai alkotásokat már nem. Ma azonban sokra becsüljük és óvjuk az ipa­ri műemlékeket is, és ezek sorában előkelő hely illeti meg a budapesti Nyugati pályaudvart. Elődje, a pesti indóház, az 1846-ban épült pest-váci vasút fejállomása volt az első magyar pályaudvar. Nagyjából a mai Nyugati helyén terült el. Majdnem három évtizedig megfelelt a mainál jóval szerényebb forgalmi követelményeknek, 1872-ben azonban egy két­emeletes szolgálati épít­ménnyel toldották meg; ennek Gyár (ma Jókai) ut­cai homlokzata lett az in­dóház fő homlokzata. To­vábbi építkezéseket is ter­veztek, de a városrendezés nemcsak ezt akadályozta meg, hanem­ az új épület egy részét is le kellett bon­tani, mert gátként keresz­tezte az akkor kiépülő Nagykörutat. A bontás ügyé­ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tárgyalásokat kez­dett a tulajdonossal, az Osztrák Államvasúti Tár­sasággal. (Ez ebben az idő­ben már csak nevében volt államvasút, mert tulajdon­jogát a Bach-kormány az ötvenes években eladta egy francia részvénytársaság­nak.) Kisajátításra nem került sor, mert a vasúttársaság önként hajlandó volt a Nagykörút vonalát szabad­dá tenni. Az 1872-es épü­let legnagyobb részét meg­hagyták és a Nagykörút fe­lé új homlokzattal látták el. (Ez a ház ma a Lenin körút 122. számozást viseli, de a Marx tér rendezésével kapcsolatban lebontják.) A régi, szegényes indóház he­lyébe pedig a társaság egy teljesen modern, a fejlődő fővároshoz méltó pályaud­vart épített. Tervezésére négy céget szólítottak fel, közülük a párizsi Gustave Eiffel terveit találták a legmegfelelőbbnek, s meg­bízták az építkezéssel 1875- ben. Az új pályaudvar leg­­monumentálisabb része a nagycsarnok. Hossza 146 méter, tetőgerince­ 25 méter magasságban húzódik, ol­dalfalainak magassága 16 méter, a fesztávolság 42 méter. Ilyen hatalmas vas­­szerkezetű csarnok nálunk újdonságszámban ment. Nagyságát külföldön is csak négy pályaudvar múlta felül. Különösen mély be­nyomást kelt a szemlélőben a Szent István körút felől az egyenes homlokzat. A súlyos tetőt 10 vékony ön­töttvas-oszlop tartja, alul árkádszerű tér látható, az oszlopok közti teret rácsos üvegezés borítja. 1500 ton­na vasat használtak fel, ennek felét Párizsból szál­lították, másik felét a ha­zai gyárak adták. A vas­szerkezetet nem maga Eiffel tervezte, hanem egyik­­mérnöke, Theofil Seyrig. Az új csarnok a régi fölé épült, így az építkezés egész ide­je alatt változatlan rend­ben közlekedtek a vonatok. A régit csak az új csarnok elkészülte után bontották le. A hosszú vonatok részére egy 40 méter hosszú, üveg­gel fedett peront, állítottak fel. Az utazóközönség ki­szolgálására (pénztár, váró­terem, étterem, posta stb.) és a forgalmi feladatok el­látására a csarnokot számos melléképület, övezi. Közülük a legfeltűnőbb a homlokzat két oldalán elhelyezkedő, a Körútra­ néző két-két ku­polával díszített, színes tég­lákkal kirakott kétemeletes eklektikus épület, amelyek a nagycsarnok könnyed felfelé ívelését még jobban kihangsúlyozzák. Készült egy külön királyi váróterem is, öltözőszobákkal, hadse­­gédi, szolga- stb. szobákkal körülvéve. A pályaudvart 1877 ok­tóberében adták át a for­galomnak. Építésének teljes költsége elérte a két és ne­gyed millió forintot (mai értékben legalább százmillió forint). Az építkezés után a Nyu­gati környéke teljesen be­épült. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a két világház­ború közt számos terv szü­letett az áthelyezésére. So­kan a város közepéből Rá­­kosrendezőre akarták kite­lepíteni, mások egy központi pályaudvar kiépítésére tö­rekedtek, s ennek során a Keleti és a Déli pályaud­varral akarták a föld alatt összekötni. A Nyugati pályaudvar acélszerkezete egy évszázad alatt jelentős mértékben korrodálódott, vesztett szi­lárdságából, életveszélyessé vált. Sorsának eldöntésére pályázatot írtak ki. Több pályázó teljesen új szerke­zetet akart a régi helyett felszerelni, de az UVATERV által készített és elfogadott terv ipari műemléknek te­kintette a szép csarnokot, amelyet az elöregedett vas­szerkezet kicserélésével meg kell tartani. Így is történt, 1978. ja­nuár 9-én kezdtek hozzá a bontáshoz. A függőleges ter­helést viselő oszlopok egy részét is kicserélték, a má­sik részt körbetonozással erősítették meg. Ma már készen áll az új tetőszerke­zet és november végén megkezdték a szerelőállvá­­nyok lebontását. A vasúti forgalomban természetesen nehézséget jelentett az épít­kezés, de azért megszakítás nélkül folyt, csak az uta­soknak kellett hosszabb utat megtenni a szerelvények el­érésére. A nagycsarnokot decem­ber közepén, tehát még a karácsonyi „csúcs” előtt adták át a forgalomnak. Ekkorra végeztek az 5000 négyzetméternyi üvegfelület felrakásával. Az építkezés azonban még nem fejező­dött be, az oldalajtók, iro­dák, raktárak, bádogozás felújítása 1980-ra marad. A homlokzat ideiglenesen halványzöld színt kap, a végleges műanyagbevonatot csak a vakolat teljes ki­száradása után erősítik fel. A rekonstrukció a Marx tér rendezésével és a met­róépítéssel egyidősen tör­ténik, az új aluljáró-rend­szerből közvetlen feljárat készül a pályaudvarhoz. A tér átépítésének egyetlen szépséghibája lesz: a Marx tér felett átívelő autós fe­lüljáró rontja a Szent Ist­ván körút felől a Nyugati szép homlokzatára nyíló kilátást. Vértesy Miklós A régi Nyugati (MTI Fotó : KS) Folyik az építkezés FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JANUÁR 6

Next