Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1960. JANUÁR 27. A rádió és tv műsoraiból KOSSUTH RÁDIÓ 6.05: Kellemes vasárnapot! 7.23: Faluról mindenkinek. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalok. 9.00: Minden versek titkai. 9.30: Fúvószene. 9.50: Szerkesztői üzenetek. 10.08: Az öreg fazék titka. Lakatos Menyhért mesejátéka. 10.46: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusának madrigál-felvételeiből. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: A vasárnapi koktél folytatása. 13.00: Már csak két évtized . . . 13.10: Richard Strauss vezényel és zongorázik. 14.03: Körülmények. 15.12: Rádiólexikon. 15.42: Filmdalok. 15.56: Halálodra magad maradsz. Hans Fallada regénye, rádióra alkalmazva. IV. rész. (befejező). 17.10: Metronom. 17.30: A zeneirodalom remekműveiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.50: Életek. Novellafüzér Sarkadi Imre novelláiból. 19.44: Színes népi muzsika. 20.29: Mozart: Figaro házassága. Négyfelvonásos opera. 23.25: Kamaramuzsika. 0.10: Dzsesszfelvételekből. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Az uniteárius egyház félórája. 7.30: Edward Power Biggs barokk szerzők műveiből orgonál 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Offenbach operettjeiből. 9.30: Világvasárnap. 10.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 11.30: Az öreg halász és a Bodrog. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 12.57: Öcsi és a repülő bácsika. Astrid Lindgren regénye, rádióra alkalmazva. 14.03: Az európai popzene csillagai. 14.33: Táskarádió. 15.30: Embernek maradni. 16.00: Híres zenekarok albuma. 16.35: Slágerek mindenkinek. 17.35: A vasárnap sportja. Totó. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Nótakedvelőknek. 19.20: Válogatott felvételek. 20.20: Lovaspóló a Vármezőn. Erdélyi József versei. 20.38: Társalgó. 22.35: Zenés játékokból. 23.35: Könnyűzene éjfélig. III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora. 8.08: Donizetti operáiból. 9.01: A kamarazene kedvelőinek. 10.10: Új Zenei Újlág. 11.06: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 13.05: Sztárok sztereóban. 13.45: Visszakérdezés. Riport. 14.00: Így láttam Kodályt. 14.16: Művészlemezek. 15.10: Kis magyar néprajz. 15.15: A Nyugat lánya. Részletek Puccini operájából. 16.18: Új lemezeinkből. 17.26: Rádiószínház. 18.10: Kapcsoljuk a Kaffka Margit Gimnázium dísztermét. Híres kamaraművek — A Magyar Rádió hangversenysorozatának II. része. Kb. 19.03: A magyar széppróza századai. 96. rész. Kb. 19.20: A hangversenyközvetítés folytatása. 20.10: A Cambridge-i St. John’ s Kollégium énekkara angol szerzők műveiből énekel. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! 21.30: Közkívánatra! 23.00: Zenei panoráma. BUDAPEST TV I 8.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.15: Nyitva van az aranykapu. Gyermekjátékok, népdalok. (Ism.) (Sz) 8.45: A könyvtár mindent tud. Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. (Ism.) 9.15: Óvodások filmműsora. Kisfilmösszeállítás. 1. Kezdődjék a játék. NDK bábfilmsorozat. (Sz) 10. rész: Indiai Bábszínház. 2. Kvak kvak. Olasz animációs film. 5. rész: Az egér. (Sz) 9.35: Borik és csapata. Magyarul beszélő, csehszlovák ifjúsági filmsorozat. 4. rész: A detektívek. (Ism.) 10.25: Hírek. 10.30: Vasárnap délelőtt. (Sz) 12.30: Népzenei találkozó Kecskeméten. (sZ) 13.40: Tengerre. Magyarul beszélő, NDK tv-fimsorozat. IX/4. rész: Az összeütközés. (Sz) 14.55: Műsorainkat ajánljuk. (Sz) 15.20: Reklám. 15.25: Focifarsang. Nemzetközi nők és öregfiúk teremlabdarúgótornája. Közvetítés Miskolcról. 17.15: Házigazda: Sárosi Imre. (Tsm.) (Sz) 18.00: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 18.30: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: Egy hónap falun. Tv-játék. 1. Sz. Turgenyev színművéből. (Sz) 21.30: TELESPORT: 1. Sporthírek. 2. Műkorcsolya EB. Gála. Közvetítés Göteborgból, felvételről. Kb. 23.10: Hírek. OSZTRÁK TV I 15.15: Tarzan. Film. 16.30: Dokumentumfilm az állatvilágról. 17.45: Idősek klubja. 18.30: Randevú állatokkal és emberekkel. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Jettchen története. 22.25: Hírek. OSZTRÁK TV II 8.55: Síversenyek. 15.30: Sport. 16.10: Műkorcsolya EB. 17.40: Rose és a férfiak. (3.) 19.30: Tvhíradó. 20.15: A kaktusz virága. Filmkomédia. 21.55: Sport. 22.10: Columbo. Filmsorozat. SZLOVÁK TV II 13.10: Szlovan Bratislava—KS Brno. Női kosárlabda Liga. (Sz) 13.50: Inter Bratislava—Svend borg HK. Női kézilabda BEK- mérkőzés. (Sz) 14.55: A téli olimpiai játékok történetéből. 15.20: Katonai művészegyüttesek műsora. 16.00: Kicsinyek műsora. (Sz) 16.25: Pionírmagazin. 17.05: Rövidfilmösszeállítás. (Sz) 17.55: Zenés irodalmi műsor. (Sz) 18.55: Tv-torna. (Sz) 19.00: Pedagógusok műsora. (Sz) 19.30: Műterem — a televízió kulturális folyóirata. 20.30: Svidnik 1978. — összeállítás az ukrán népművészek fesztiváljának műsorából. 20.55: Eljön szerelmünk napja — cseh film. (Sz) 22.25: Kígyók, madonnák és démonok Olaszországban. Dán film. (Sz) 22.45, Tv-híradó 1. (Ism.) (Sz) _____Közművelődés A múlt csákvári őrzője . Már más is kérdezte, mi voltam én azelőtt? Azt is, miért csinálom... Miért? Azért mert szeretem ezt csinálni. Ezelőtt? Kőműves. Most meg nyugdíjas kőműves. S a nyugdíjas kőművessel a múzeumba indulunk. Hóba bújt udvaron lépkedünk, hátunk mögött az országút, jéggel küszködő teherautóival. Előttünk fáradt gerincű ház, barna levélajtóval. Balra gerendából ácsolt kútkáva, jobbra a nyáron tatarozott tűzoltó torony, mellette százesztendős tűzoltó eszközök. Csikordul a barna levélajtó zárja. A küszöbön túl, belül az ajtón a múlt. Csákvár múlja. A múltat idézi az öreg ház, a múltat vigyázza Imrefy József, a csákvári helyi múzeum idős őre. Kályhát igazít, körülpillant a házban. — Tessék kérem. Tessék körülnézni. Nézegetem a csákvári fazekasok hagyatékát, egykori eszközöket. Máztörő mozsár ... „Mérgező volt az ólommáz alapanyaga, később az Eszterházy egy törőgépet adott a fazekasoknak. Ott a fénykép, az. Mellette az meg az agyagdaráló ...” Egykori legény mestermunkája ... boroskorsók, vizeskorsók. Céhládák, iratok. Regulák. „Nézze, ez ma is jó lenne ... Amelyik mester a másikat becsmérli, négy forint büntetést fizessen. Az is fizessen négy forintot, aki ezt tudja és nem mondja meg...” Imrefy József mutatja, magyarázza, amit látok, ám attól jóval szélesebb körképet ad a faluról. Hogyisnek adna, hiszen ismeri a régi utcákat, a régi házakat. A kutat, amelyiknek olyan forrása van, hogy kövekkel kellett elfojtani, el ne öntse az alsóvárost. Most betonlap fedi, ott található, ahol az a kis ABC van ... Ismeri a régen elfelejtett mestereket is, akiket nem őrzött meg a néprajz, a művészet története, tudománya. Ismeri akik nemcsak égetőkemencékben, hanem házak egymásra rakott tégláiban hagyták kezük nyomát az utókorra, alkottak maradandót. — Tatáról volt itt valaki, azzal, hogy ki építette a kastélynak egyik szárnyát, a templomot. Meg aztán, az mikor is dolgozott itt? Pár szó után kiderül, Fellner Jakabról van szó, a tatai templom is annak a munkája. Kétszáz éve halt meg. — Nem tudják, honnan került magyar földre. Talán morva építőmesterek családjából való. Imrefy József a maga mesterségéről szól. Legelőbb Budapesten kőműveskedett, aztán otthon, Csákváron. Végül is a helyi építőipari szövetkezetből ment nyugdíjba, tíz évvel ezelőtt Néhány éve a múzeum őre. — Amikor először ajtót nyitottam, négy nap múlva rá finn vendégek érkeztek. Egy kukkot sem tudtam mondani nekik. Aztán elővettem a Csákvárról szóló írásokat, nézegettem a tárgyakat. Kialakítottam magamnak, mi az, amit erről tudni kell, mondani lehet. És hogy mi mindenre kíváncsiak a látogatók? Egyszer kanadaiak voltak itt. Valahogy a csirkeitatót is mondtam, merthogy azt is csinálták itt. Csirkeitató? Talán el sem tudták képzelni azok, hogyan lehet a csirkét cserépből itatni. Behoztam egyet, és megmutattam. Negyedórás vita kezdődött aztán közöttük, mondták, otthon is meg fogják honosítani... Nézegetjük a vendégkönyvet. A kanadaiakon kívül jó néhány más külföldről érkezett érdeklődő is bejegyezte a nevét. Yvette Tehiayat Kongóból, Róza Emilia Hondurasból, Carlos Paniagua Columbiából érkezve járt földünkön. A japán, az arab írásjelek után ott a kálozi vegyesipari szövetkezet kirándulóinak neve, a kiskunhalasi iskolások nevében Budai János aláírása, a fehérvári, a dunaújvárosi úttörők egy-egy csoportjának emléke. Szívből gratulál és köszöni a kitűnő kalauzolást dr. Tersztyánszky Ödön és dr. Szentirmay Lászlóné Tersztyánszky Mária. Egy bejegyzés így szól: „Köszönöm Imrefy bácsinak a buzgóságot, a magyarázatot... Kovács László Pálnak az emlékét is illene egy táblával megörökíteni... mert általában mindenki magának gyűjt, ő pedig a közösségnek.” Az előbbiekhez is kapok magyarázatot: a csákvári múzeum alapja Kovács László Pál néprajzi gyűjteménye. A vendégkönyvbe bejegyzett elismeréseket mintegy igazolja egy sokkalta szerényebb napló, kommentár nélküli napi adatokkal, nyitvatartási idővel, a látogatók számával. Mindent öszszevetve a múlt esztendőben több mint négyezer-hétszázan nyitottak be a Csákvár múltját őrző ajtón. Közülük sokan később is visszatértek, új látogatókkal, családtagjaikkal, tanítványaikkal. Van aki szülőföldje egykori életét keresi mint Réth Judit Kanadából: „...hatvan évvel ezlőtt fiatal lány voltam itt. Most Canadából látogattam Csákvárra, Montreálból.” Érkezzen ki így, ki úgy — Imrefy József mindenkit a lehető legmesszebbre igyekszik elvezetni szülőföldje múltjába. S hogy miért teszi? Nem az elismerésért, bár a múlt évben abban is volt része. Pozsgay Imre kulturális miniszter írta alá kiváló munkáért kapott kitüntetésének oklevelét. — Nem akartam fölállni, alig tudtam fölegyenesedni, mikor a nevem szólították. Én lennék az? A kőműves? A kőműves ... Téglát rakott téglára, éveket esztendőkre, s rakja a mai napot tegnapokra, a jelent a múlt habarcsába, őrzi szülőföldje múltját, őrzi a jelennek. Vincze István Pályaválasztási útmutató Az általános iskolák végzős tanulói részére a Fejér megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az idén is megjelentette a Pályaválasztási Útmutatót. Ez megkönynyíti a most végző fiatalok gondját: milyen pályát válasszanak, hiszen ez a döntés az egész életüket befolyásolhatja. A kiadvány bevezetője megállapítja, hogy a fiatalok, döntéseik meghozatalánál támaszkodjanak szüleik, pedagógusaik, de elsősorban osztályfőnökeik segítségére. Az útmutató segítséget akar nyújtani a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak is. Ismerteti a továbbtanulással összefüggő általánostudnivalókat, a megyén belüli továbbtanulási lehetőségeket. Segíteni akar azzal is, hogy felhívja a figyelmet azokra az ellentmondásokra, amelyek az elmúlt években sok fiatalnak, szülőnek okoztak kellemetlenséget, kudarcot. A Fejér megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet még a hetedik osztályban felmérte a jelenleg végzős általános iskolai tanulók továbbtanulási szándékát. A felmérés kiterjedt a megye valamennyi általános iskolájára. Ebben a tanévben 5200 általános iskolai tanuló végez, közülük mintegy 300 döntött úgy, hogy nem folytatja tanulmányait, munkát vállal. A kiadvány közli a továbbtanulók szándékának megoszlását iskolatípusonként. Szakmunkásképzőbe 48,1, szakiskolába 4,5, szakközépiskolába 30,2, gimnáziumba 17,2 százalékos jelentkezés várható. Az előző évekhez viszonyítva a legérdekesebb változások: kétszáznál több tanulóval emelkedett a továbbtanulni akarók száma. Három százalékkal (150 tanuló) csökkent a szakmát választók aránya. Háromszáz tanulóval emelkedett a szakközépiskolába jelentkezettek száma. Ha összességében egyeztetjük a továbbtanulási szándékot és lehetőséget, megállapítható, hogy 60—70 tanuló beiskolázására nem nyílik lehetőség. Iskolatípusonként vizsgálva nagyobb ellentmondást csak a szakközépiskolánál találhatunk. Amennyiben az 1486 tanuló továbbra is fenntartja a szakközépiskolában való továbbtanulási szándékát, úgy 370 diákot utasítanak majd el a szakközépiskolák. Egyes szakmákra, szakközépiskolába és gimnáziumba jóval többen szeretnének bejutni, mint amennyi a felvételi lehetőség Ugyanakkor vannak szakmák és iskolák, amelyekre nem jelentkeznek kellő számban. Ezekről, a felvételi esélyekről részletesen tájékoztat a kiadvány. Foglalkozik a hároméves szakmunkásképzéssel, a szakmunkástanulókat megillető juttatásokkal, a szakmák kategorizálásával. Részletesen elemzi a szakközépiskolák és gimnáziumok tevékenységét, az oktatás módszereit. Fontos tudnivalókat közöl a pályaválasztás egészségügyi követelményeiről is. Az emberi teljességről A Videoton szakszervezeti könyvtára január 28-án délután háromnegyed háromkor rendezi meg a „Beszélgetések az emberi teljességről” sorozat harmadik előadását. Ezúttal dr. Szilágyi Vilmos pszichológust és Trencsényi Imre újságírót hívták meg. A beszélgetésen és előadáson elsősorban az egészséges személyiségfejlődés feltételeiről esik szó. „A személyiségfejlődés végcélja a produktív jellem kialakítása, aminek fő jellemzője az igazi lelkiismeret, a másokért érzett felelősség” — írja Szilágyi Vilmos, Mélylélektan és nevelés című munkájában. Kovács Kati táncdalénekesnő a közeljövőben egyhónapos kubai előadó körútra indul SZERKESZTŐSÉGI ESTÉLET ÉS IRODALOM Irodalmi és politikai hetilapunk rovatvezetőivel, Máriássy Judit, Zöldi László és Száraz György József Attiladíjas írókkal találkozhatnak A Május 1. téri városi könyvtár látogatói. Hétfőn, január 28-án este fél 7-re jönnek Fehérvárra. A hetilap céljának, a szerkesztőség szándékainak összegezése után — beszélgetnek a véleménymondásra leginkább illetékesekkel, az Olvasókkal. A szerkesztőségi est résztvevői — híven a könyvtár sokéves hagyományához — művészeti és politikai életünk néhány időszerű kérdését, gondját feszegetik. Várva, remélve, hogy az itteni tapasztalatok is elősegítik a 24 éve kezdett munka mind eredményesebb folytatását. Közismert, hogy a hetilap 1957 júniusában lépett az elő ,ző év november 4-i számával megszűnt Irodalmi Újság helyére. Az Ady-kortárs és barát Bölöni György író — Mesterházi Lajossal együtt — akkor főleg azoknak adott fórumot, akik részt vállaltak a népi hatalom erőfeszítéseinek szép és nehéz küzdelméből. Munkájuk nyomán az Élet és Irodalom a hamarosan újjáalakult írószövetség egyik fontos orgánuma lett. A közel negyedszázad alatt — Bölöni halála után — Szabolcsi Miklós, Dobozy Imre, Nemes György szerkesztette. Most — körülbelül egy évtized óta — Jovánovics Miklós és Faragó Vilmos irányítja a szerkesztőség tevékenységét. Ha a hetilap őseit keressük, mindenekelőtt az Élet és Literatúra című folyóiratra gondolhatunk. Szemere Pál és Kölcsey Ferenc — a Himnusz költője—indította 1826- ban. Közel száz évvel később Élet és Irodalom címen Szabó Dezső, Az elsodort falu írója — egy ideig fehérvári tanár — próbálkozott irodalmi és kritikai fórumot fenntartani. Sajnos, kevés sikerrel. Az 1950-ben létesült Irodalmi Újságnak Illés Béla volt az első főszerkesztője. A mai Élet és Irodalom (népszerű, már nem ironikus nevén : ÉS) az egész magyar szellemi élet egyik fő és jelentős példányszámú lapja. Rovatai meg-megújulnak időnként — ennek okáról, értelméről a szerkesztőséget képviselő vendégektől is hallunk majd —, aktuális célok szolgálatában. Máriássy Judit a Visszhang-rovatot és a szerkesztői üzeneteket gondozza. Velünk, olvasókkal van tehát kapcsolata. Valószínű, hogy őt mégis kitűnő filmek forgatókönyvírójaként ismerik leglegtöbben. Belőlük itt csak néhányat említek: Egy pikoló világos, Külvárosi legenda, Álmatlan évek, Fapados szerelem, Hosszú az út hazáig, Próbaút, Karambol. Az Imposztorok születéséről — férjével közösen — könyvet is írt. Kiderül belőle, hogyan használta fel hozzá Prónay Pál — a fehérterror egyik tisztje — naplóját. Bizonyára sokan tudják, hogy Radványi Gézának, a Valahol Európában c. film újra itthon dolgozó készítőjének is munkatársa lett, akárcsak annak idején a közben világhírűvé vált alkotásnak. Máriássy gyakran ír portrét jeles színészekről az Új Tükörbe. Jegyzeteiből nekem az ÉS-beli Fohász, közösségért ,sokáig emlékezetes marad. Zöldi László a publicisztikai rovatot vezeti a hetilapnál. Főleg történelmi és társadalomtudományi kérdések foglalkoztatják. De gyakran ír filmkritikát is, ezek többnyire a Népszabadságban jelennek meg. Több cikkét közölte a Köznevelés című folyóirat is. Ezenkívül a Filmvilágban és a Históriában jelentek meg írásai. Száraz György, a népszerű Napló és a Kanyarok szerzője háromszor mutatkozott be olvasóinak, és mindannyiszor emlékezetesen. Először a Valóság-beli cikkének könyvvé fejlesztésével (Egy előítélet nyomában. 1976), amellyel példát mutat, hogyan kell szólni a százezreket porig alázó 1944-ről. Majd a Taní-tani vita nyitóírásával. Végül — és véglegesen — a drámáival. Belőlük jó néhányat ismerünk színpadról és a tévéből is. Könyvként tavaly találkoztunk velük, A Rókus-terrtplom harangjai címmel. Dráma, tragikomédia és tévéjáték olvasható benne Száraz 1969—1978 közötti munkáiból. Műveinek zöme históriai természetű, és így olyan, amelynek mai életünkhöz igen sok köze van. Hősei közül találomra említem Batsányit, Napóleont, a szabadságharc katonáit, Tolsztojt. A József Attila Színház most az ítéletidőt játssza. (Váncsa István írását az ÉS január 19-i számában találjuk róla.) De nyúljon Száraz bármihez, rólunk, nekünk szól. Eszmei stilizáltság nélkül, igaz tárgyilagossággal próbál eloszlatni megkövesült előítéleteket, súlyos félreértést. Úgy érzem, e néhány bekezdésből is kiderül, hogy hétfőn hasznos találkozónak lehetünk tanúi és résztvevői. Pesti János Szakmunkástanulók versenyei Ki lesz a szakma kiváló tanulója? A hagyományoknak megfelelően hazánk felszabadulásának megünneplése jegyében ebben az évben is megrendezik a szakmunkástanulók szakma kiváló tanulója és tantárgyi tanulmányi versenyének vetélkedőit. A verseny célja, hogy a szakma elsajátításában magas szintet elért tanulók összemérhessék erejüket, bizonyíthassák, hogy magasszintű szakmai felkészültségük mellett általános műveltségük is emelkedett. A versenyek felmenő rendszerűek. Iskolai, megyei versenyek után kerülnek a legjobbak az országos döntőbe. Az iskolai szintű döntőket már megrendezték, a megyei döntőket február 5—6-án tartják. Az országos döntőkre a megyei szintű versenyek első helyezettjei jutnak. A megyei díjkiosztó ünnepség a 320. számú Árpád Ipari Szakmunkásképző Intézetben lesz. A versenyeket az iskolák, a fiatalok, a képzésben részt vevő vállalatok nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik. A szakma kiváló tanulója versenyek lebonyolításáról az iskolák részletes forgatókönyvet kaptak. 13. OLDAL