Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JANUÁR 13. A rádió és tv műsoraiból KOSSUTH RADIO 7.23: Élelmiszer magazin. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalcsokor. 9.21: Magyar Mú­zsa. 10.08: A néma legény törté­nete — Pándy Lajos mesejátéka. 10.58: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa Mozart mű­veiből énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyel­vünk. 13.00: Rázós úton — Bajor Nagy Ernő írása. 13.10: Művész­lemezek. 13.50: Rádiólexikon. 14.20: Táncházi muzsika. 14.40: Pillantás a nagyvilágba. 15.12: Beethoven: B-dúr szonáta. 15.57: Halálodra magad maradsz — Hans Fallada regénye. II. rész. 17.10: Mindenki mást csinál. 17.20: Közvetítés a Magyarország— Franciaország Király Kupa te­niszmérkőzésről. 17.25: Otto Klemperer vezényel. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.50: Di­ákkönyvtár hangszalagon. 19.37: Hangszerszólók. 20.05: Háry Já­nos — Kodály dal­játékának köz­vetítése az Erkel Színházból. 22.56: Hádel-művek. 0.10: Virág­énekek. PETŐFI RADIO 7.00: Az evangélikus egyház fél­órája. 7.30: Orgonamuzsika. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Örökzöld dallamok. 9.58: Téli tűz. 10.31: Színházi magazin. 11.58: Jó ebéd­hez szól a nóta. 12.55: Nemo ka­pitány — Verne Gyula regénye, rádióra alkalmazva. II. rész. 14.03: Újdonságainkból. 14.33: Tás­karádió. 15.30: Ki a felelős? — riport. 16.00: Világhírű énekesek Lehár-felvételeiből. Közben: 16.23: Közvetítés a Magyaror­szág—Franciaország Király Kupa teniszmérkőzésről. 16.35: Az ope­rettrészletek folytatása. 17.00: Slágerek mindenkinek. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Nótakedve­lőknek. 19.20: Bodrogi Gyula ze­nés portréja. 19.58: Híres zene­karok albuma. 20.20: Szembesítés — Ladányi Mihály versei. 20.38: Társalgó. 22.35: Dzsesszfelvétele­­inkből. 23.10: Zenés játékokból. III. MŰSOR 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Zenekari muzsika. 12.53: Kis magyar néprajz. 13.03: Sztá­rok sztereóban. 13.55: A kamara­zene kedvelőinek. 14.45: Száza­dunk mesterműveiből. 15.30: Dzsesszfelvételekből. 16.00: Wag­ner zenedrámáiból. 16.57: Kó­rusmuzsika. 17.24: Testamen­tum — Magyar költők versei. 17.44: Így láttam Kodályt. 18.10: Kapcsoljuk a Kaffka Margit Gimnázium dísztermét. Híres kamaraművek — A Magyar Rá­dió hangversenysorozatának I. része. Közben: 19.03: A magyar széppróza századai. 19.20: A hangversenyközvetítés folytatása. 20.00: A Nemzetközi Rádióegye­tem műsorából. 20.30: Töltsön egy órát­ kedvenceivel. 21.30: Roman­tikus zene. 22.07­: A Rádiószínház bemutatója. 22.54: Zenei panorá­ma. BUDAPEST TV I 12.05: Volt egyszer egy ju­hász. Mesejáték. (Ism.) (Sz) 12.35: Chi Coltrane műso­ra. Zenés film. (Sz) 12.55: Alpesi Sí Világ Kupa. Férfi le­siklás — II. futam. (Sz) Közvetí­tés Kitzbühelből. 14.50: Tengerre. Magyarul beszélő, NDK tv-film­­sorozat. IX/2. rész: A nászaján­dék. (Sz) 16.00: Tenisz Király Kupa. Magyarország—Franciaor­szág mérkőzés. Közvetítés Győr­ből. 17.30: Reklám. 17.35: Műso­rainkat ajánljuk! (Sz) 18.00: Le­het egy kérdéssel több. Vetélke­­dőműsor. 18.30: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat táj­ékoztatój­a. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hí­rek. 20.05: A kertész kutyája. Magyarul beszélő, szovjet film. (Sz) 21.55: Telesport. 1. Sporthí­rek. 2. Tenisz Király Kupa. Ma­gyarország—Franciaország mér­kőzés. Közvetítés Győrből, felvé­telről. Kb. 23.05: Hírek. OSZTRÁK TV . 15.15: Eltűnt Japánban. Kaland­film. 16.45: Gyermekműsor. 17.05: Bólék és Lélek. Rajzfilm. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsoro­zat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek! 17.45: Idősek klubja. 18.30: Ope­rakalauz. Verdi — Macbeth. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthí­rek. 20.15: Csajkovszkij: Diótörő. Balett. 21.45: Hírek. OSZTRÁK TV II 10.25: Közvetítés Kitzbühelből. Síversenyek. 16.20: Rose és a fér­fiak. Filmsorozat. (1.) 17.10: Brewster milliói. Filmsorozat. 18.30: OKAY. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti kör­kép. 20.15: Tetthely. Filmsorozat. ..Nem gyerekjáték”. 21.40: Sport­hírek. BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyel­ven. 10.00: Hős királynő — filmsorozat gyermekeknek. 11.30: Népi muzsika. 12.00: A tudás — vagyon. 14.00: Kritikus pont. 14.30: A szépséges Vaszilisza — film gyermekeknek. 16.00: Va­sárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Forró szél — drámasorozat. 21.00: A Velebit — dokumentumadás. 21.50: Zenei album. 22.05: Sport­­­szemle. BELGRÁD TV II 17.00: Kitzbühel: Síelő Világkupa, lesiklás felvételről). 18.00: A szín­padról: Marin Drzic. 20.00: Kül­földi dokumentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: Que viva Mexico! — szovjet játékfilm. Báthory Erzsébet vadromantikus rémdrámájának képe, az őrült nő és a halálra kínzott lá­nyok történetének kicsinyített másolata fotó: Rabáczy Szilárd EGY ELTŰNT CSÓK-KÉP NYOMÁBAN A szörnyű és csodálatos festmény Csodálom és irigylem azo­kat az embereket, akik idős korukra sem veszítik el élet­kedvüket, akiknek nyolcva­non felül is vannak alkotó gondolataik és tetteik, akik­nek szellemét és jókedvét az idő, csak koptatni tudja, el­venni képtelen. Stenner Béla közéjük tar­tozik. Az a hír járja róla, hogy elkészítette a híres-ne­ves Csók István hírhedt Bát­hory Erzsébetről készült festményének kicsinyített mását, az eredeti ugyanis 24 négyzetméteres, méreteiben is lenyűgöző alkotás. Béla bácsi világéletében múzeum­­látogató, festmény­bolond volt, s mivel Csók Istvánt is jól ismerte, elment arra a fehérvári kiállításra, amelyen a nevezetes képet bemutat­ták. Annyiszor megnézte, annyiszor megcsodálta, hogy a színek még ma is elevenen élnek benne. A színes máso­latot egy fekete- fehér repro­dukcióról készítette és per­sze felhasználta a festő szí­nes vázlatait is. — Meséljen nekünk erről a képről, hiszen mielőtt hoz­záfogott, alaposan áttanulmá­nyozta a vele kapcsolatos irodalmat! — A csejtei vár úrnőjéről biztosan olvasott, rémregé­nyek kedvelt figurája volt. Csók Istvánt már kisfiú ko­rában izgatta az őrült, sza­dista nő, aki fiatal lányok vérével frissítette magát. Ol­vastam, hogy Csók pszicholó­­gikus tablónak szánta fest­ményét, amelyben Báthory Erzsébet késtől eltorzult arc­cal nézi a hóra kitett mez­telen lányok vergődését, aki­ket közben hideg vízzel ön­töznek. A démoni, az eroti­kus, a szadista nő témája itt­hon hatalmas feltűnést kel­tett, Fehérváron is nagy visszhangja volt, sokakat el­riasztott. A párizsi kiállítá­son viszont egyértelmű si­ker övezte, ott az ilyen téma már nem volt szokatlan, hi­szen a kisfiúkat gyilkoló Kékszakáll és rémtársai be­vonultak a művészetekbe. Mint ismeretes, a kép, ame­lyet a múzeum pincéjében őriztek, hatalmas rúdra fel­tekerve, egy másik művészi alkotással, az Emese álmával együtt a háború vége felé nyomtalanul eltűnt. A másolatot felajánlotta a múzeumnak. Dr. Fitz Jenő, az igazgató örömmel fogadta dokumentum­értéke miatt, mivel az elveszett remekmű­vet a maga módján megidézi, megőrzi. Nem bízik abban, hogy valaha is előkerül, fel­tehetően idegen országban magángyűjteményben lehet. Béla bácsi azon fáradozása, hogy külföldi kapcsolatai ré­vén kerestetni fogja a fest­ményt, tehát nem kecsegtet sok reménnyel, de minden­képpen érdemes próbálkozni, hátha nyomra vezető jelzések jutnak birtokába. Stenner Béla, aki szabad idejében a festegetésnek a másolásnak és a bélyeggyűj­­tésnek hódol, tolmácskodik is. Sok szállal kötődik az emberekhez, az élethez. Az Emese álmának lemásolásá­val is kacérkodik, de erről az alkotásról még nem talált semmiféle dokumentumot. Az eltűnt, vagy a távol lévő kincsek valamiféle pótlása, megőrzése vezérelte abban is, hogy elkészítse Munkácsy Teadélután­jának másolatát, amely itthon ismeretlen. Pá­rizsban, annak a családnak birtokában van, akik elődjé­nél lakott a festő, franciaor­szági tartózkodása idején. Amikor tudomást szerzett er­ről a képről, elkérte a csa­ládtól színes fényképét, le­másolta magának, és felesé­gének, hogy gyönyörködhes­senek benne. Tisztviselő volt, a forgal­miadóhivatal megyei köz­pontjában dolgozott hosszú ideig, 1960-ban ment nyug­díjba, de még utána évekig aktívan tevékenykedett, a népfrontnak is lelkes társa­dalmi munkása volt. Laikusnak mondja magát,­ tisztában van teremtményei minőségével. Nem vágyik ba­bérokra, tárlatokra, műte­remre, jó neki a fürdőszoba is. Még mindig van kedve bolondozni, még mindig tud játszani. A festegetést és a klasszikusok másolgatását is remek, szórakoztató játéknak tartja. Zágoni Erzsébet Nem vágyik babérokra, „műterme” a fürdőszoba TOLNAY KÁLMÁN ÚJ KÖNYVE Az almatolvaj A megyénkben élő író — aki a Pálhalmi Célgazdaság igazgatója — már tizedik könyvét adja közre. A jelen­leg megjelent Az almatolvaj a Horthy-rendszer börtönvi­szonyairól rajzol érzékletes, realista képet. A műben tet­ten érhető az írói szándék; a maga nyers valódiságában bemutatni az olvasó által is­meretlen, zárt világot: egy földmunkás grófi cseléd sor­sán keresztül a 40-es évek Magyarországának börtönvi­szonyait. Az író legutóbb megjelent műve, a Mohikán galeri­a szocialista büntetésvégrehaj­tás regénye, amelynek hősei a hatvanas évek elején mű­ködő fővárosi bűnöző galeri tagjai, akiket a börtönbe ke­rülésüket követően többé­­kevésbé sikerül visszavezetni a tisztességesen dolgozók kö­rébe, a társadalomba. Az almatolvaj mintegy el­lenpontként az ellenforra­dalmi Magyarország börtön­viszonyait veszi górcső alá. Maga a történet egyszerű. A regény központi alakja Bok­ros József földműves, nap­számon tengődő uradalmi cseléd. Osztályának átlagát meghaladó műveltséggel rendelkezik. Gyümölcsöt lop éhező gyermekei számára, felfedezik, börtönbe kerül. Megjárja az ország nagyobb börtöneit, megismerkedik a börtönlakók jellegzetes típu­saival, figuráival. A regény a bírósági­ tárgya­lásig kíséri végig Bokros Jó­zsef életútját és az ítélettel zárul. Ami a letartóztatás és a törvényszéki ítélet között történik, az maga a könyv. Az almatolvaj azok közé a könyvek közé tartozik, me­lyek, túl a cselekmény izgal­mas bonyolításán, elsősorban a benne megrajzolt jellemek sokféleségével fogják meg az olvasót. Adonyi műsornaptár Változatos az adonyi művelődési ház januári műsornaptára. Első helyen kell említeni a két budapesti programot: 11-én az Operettszín­házban a Florentin kalap című előadást látták, 26-án pedig a Thália Színházban a Házszentelő című darabot nézik meg a színházbarátok körének tagjai. Adonyban színvonalas műsort ígér a ruhaipari szövetkezet színhá­zi napja január 13-án, amikor is Váradi Hédi Mindenütt csak kék az ég című műsorát adja elő. Ezenkívül a TIT szervezésében a kisállattenyésztési gondokról, valamint csillagászati témákról hangzik el előadás ebben a hónap­ban. A fiatalok részére diszkót két alkalommal tartanak. Február 3-án Bitskey Tibor lesz az adonyi művelődési ház ven­dége — tudósít Molnár Árpád. 13. OLDAL MEGYEI TANKÖNYV­KÉSZÍTŐK Megyénk pedagógusai a fő­várost is megelőző arányban veszik ki részüket az okta­táspolitikai párthatározat (1972) egyik fő pontjának végrehajtásából. Felkérések, pályázatok révén kitűnő tan­könyvet írt és már ismét má­sikon dolgozik Mohácsy Ká­roly és Horváth Ernő szakfe­lügyelő, valamint Kecskés István budapesti főiskolán adjunktusnak kinevezett fe­hérvári tanár. Mohácsy Károly a legnehe­zebb területen vizsgázott ki­tűnően : a szakközépiskola első osztályainak írt könyvé­vel jelentősen növelte az irodalomtanítás esélyeit, s jótékonyan hatott a gimná­zium tankönyvének íróira. A nyáron elkészült a szakközép III. osztályainak szánt anyag nyerskéziratával is, most pe­dig a dolgozók iskolája má­­sodikasainak fog irodalom­könyvet és szöveggyűjte­ményt készíteni. Horváth Er­nő a Kossuth-díjas tanár, Szemere Gyula ■ vágta úton lépett előre: a magyar nyelv­tan egyszerűnek nem mond­ható elsajátítását könnyíti meg két tankönyvével. Kecs­kés István az orosz nyelv tanulásának eredményességét fokozta a nyolcadikosoknak, illetve a gimnázium III. osz­tályainak összeállított mun­kájával. Most a negyedikesek érettségire készülését igyek­szik hatékonyabbá tenni: az új gimnáziumi tankönyv utolsó simításain dolgozik. Régen igazolódott, hogy a lassan alig áttekinthető tan­eszközök áradatában­ tovább­ra is a tankönyv a sztár, és a pedagógus — a vele aktívan dolgozó tanulókkal — marad a főszereplő." E tényezőkön áll vagy akad meg az okta­­tás-nevelés egyre fontosabb ügye. Mindezek növelték annak a figyelemre méltó aktusnak a jelentőségét, amelynek nemrég az Oktatási Minisz­tériumban lehettünk tanúi: ötödik alkalommal díjazták és jutalmazták a fárasztó napi munka ellenére tartal­mas tankönyvpályázatokat írt szerzők legjobbjait. És alighanem nehéz kategóriá­ban, mert a 175 ezer dolgozó diáknak szánt műveket érté­kelték. Gesztusnak is szép, hogy az első ízben nemzeti­ségi iskoláknak hirdetett pá­lyázatokkal együtt Kecskés István orosz anyanyelvűek­­nek írt munkájáért kapott első díjat , és szerződést a tankönyv megírására. Az összesen 27 féle tan­könyv megírására 51 pálya­mű érkezett be. Közülük 40 kapott díjat és jutalmat. Új megyei eredménynek is örül­hettünk. A dolgozók gimná­ziuma és szakközépiskolája II. osztályainak történelem­tankönyvét a legjobb — erre a célra írt — pályázat szer­zője Walter Mária, a Hu­nyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola tanára ké­szíti. Rajtuk kívül számos kollé­ga segítette és segíti tanköny­veink megújítását: Jamrik István (Dolgozók Iskolája), Lőrinczy Attila (Teleki Blan­ka Gimnázium), Sebők Er­zsébet (320. számú Szakmun­kástanuló Iskola.) Társadal­mi munkában segített a gimnázium IV. osztályai tan­könyvpályázatainak elbírá­lásában a Vasvári Középis­kola, különösen Román Ká­roly igazgatóhelyettes. Az el­ső osztályok történelem-tan­könyvének utóbírálatára Ka­lácska Lászlót, a sárbogárdi Petőfi gimnázium tanárát kérte föl a Tankönyvkiadó. A­­ jó tankönyv alapvető eszköz, létkérdés marad. Be­folyásolja, milyen képzettek, hogyan képzettek, mire ké­pesek a kicsi és nagy diákok, nem ritkán az egész társada­lom. Ha mindehhez hozzá­gondoljuk, mennyi értetlen­ség, ajtól irtózás kíséri a roppant kényen, nehéz mun­kát, őszinte tisztelettel mél­tányolhatjuk, csöppent sem népszerű, de igen Hasznos közérdekű erőfeszítésüket. Pesti János

Next