Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

R-10 számítógép Líbiának Első ízben exportál a ma­gyar ipar komplett számító­gépet, hazai fejlesztésű spe­­cális rendszerprogrammal együtt. Korábban a magyar számítógépeket csak önálló­an szállították külföldre, el­sősorban a KGST-országok­­ba, valamint néhány nyugat­európai országba.­­ Most a Chemimas Vállalat fővállal­kozásában exportálják Líbiá­ba a Videoton R-10 típusú berendezését, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet prog­ramjával. Ott egy, szovjet cégek által létesítendő kuta­tó-oktató nukleáris reaktor ellenőrző munkáit végzik majd a magyar számítógép­pel. A szerződéskötésre ver­senytárgyalás után került sor, amelyen neves ameri­kai, francia és japán cége­ket előzött meg a magyar ajánlat. Hasonló rendszerprogra­mot már eredményesen al­kalmaztak a KFKI saját ku­tató reaktorában. A különbö­ző információk gyűjtésében, tárolásában és a feldolgozás során ott szerzett tapasztala­tokat felhasználva, általános következtetések alapján fej­lesztették ki, illetve készítet­ték el a Líbiába kerülő rendszerprogramot. A prog­ramozott berendezés műsza­ki próbái a napokban befe­jeződtek, s az egyes részegy­ségeket rövidesen útnak in­dítják. A helyszíni szerelést és az üzembe helyezést is ma­gyar szakemberek végzik, az átadás az év végére várható. M r ^ I n­ív A CT r^\/CT I Iv,lag proletárjai HETI VILÁGHÍRADÓ ^ | Y| VJI | L egyesüljetek« CSÚCSFORGALOM A VELENCEI-TÓ M M WR MIMI ÉV V ------------------------------------­PARTJÁN Vasárnap, ------------------------------ jggj SMP Ék ■SÍP' i 1980. július 20. VASÁRNAPI MELLÉKLET - ■■ M ,, §§\ }| a ■ |g XXXVI. évfolyam, ___________________ H p|& ||r­­lllll* cSSilkr. H 169. szám GORSIUMI NYÁRI SZÍNHÁZ ___________________________________________________________________________ A * , f lil HJtVJ jBilHiUlJ |J | Jl l'Tf FJJITTT^ Ara: ^0 f°r'nt A Lenin Stadion dísztribünjén (balról) Lord Kilianin, Leonyid Brezsnyev és Ignatyij Novi­kov köszönti a megnyitó ünnepségre bevonuló sportolókat Moszkva üdvözli a világ sporttársadalmát Megkezdődött a XXII. nyári olimpia Elérkezett a nagy nap délutánja, a XXII. nyári olimpiai já­tékok megnyitó ünnepsége, amelyet a szovjet főváros legna­gyobb sportlétesítményében a Vlagyimir Iljics Leninről elne­vezett stadionban rendezték meg. Sporttörténelmi eseményre gyülekeztek a Lucsnik parkba igyekvők, az első olyan olim­pia nyitóünnepségére, amelynek egy szocialista ország ad ott­hont. Az olimpiai útvonalakon, fellobogózott utcákon 10 és 10 ezrek már kora délután elindultak. Délutánra egyszeriben el­tűntek a felhők Moszkva fö­lül, kellemes lett az idő. He­lyi idő szerint három órakor már telt ház volt az óriási stadionban. Ünneplőbe öltö­zött fiatalok álltak sorfalat, s fogadták mosolyogva az ér­kezőket, miközben a gyepen felsorakoztak a díszünnep­ség végéig a küzdőtéren ma­radó résztvevői, drapp és ho­mokszínű egyenruhát viselő lányok és fiúk. Leírhatatla­­nul szép képet festett a pá­lya és a színes lelátó, öröm volt végig tekinteni a színes forgatagon, s persze a Ma­gyarországot „képviselő” be­rendezéseken az Elektroim­­pex óriás tábláin, a BEAG hatalmasra tervezett hang­szóróin. Megszólaltak a fanfárok, a díszlelátóval szemben hirte­len, élőkép jelent meg, min­den színével a szovjet címer, s felhangzott a Szovjetunió Himnusza. Miközben az ered­ményjelző táblákon megje­lent az olimpiát hirdető ró­mai számsor. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői, élü­­kön Leonyid Brezsnyevvel, az SZK KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöké­vel. Ott voltak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, élükön Lord Killaninnal, a NOB elnökével. Nagy szám­ban vettek részt a megnyitón a nemzetközi sportszövetsé­gek elnökei és főtitkárai, a nemzetközi sportélet kiemel­kedő személyiségei, a mozga­lom vezető személyiségei. A díszpáholyokban foglaltak helyet az olimpia megnyitá­sára érkezett külföldi vendé­gek, pártvezetők, államfők, kiemelkedő politikai szemé­lyiségek. A vendégek sorá­ban volt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Korom Mi­hály, az MSZMP KB titkára, Maróthy László, a KISZ KB első titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Budapesti Pártbi­zottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ott volt Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, a magyar küldöttség vezetője. A vendégek sorában volt a Szovjetunió Minisztertana­(Folytatás a 15. oldalon) Mill­iós anyagmegtakarítás a Fémmunkásban Gyorsan igazodnak a változó igényekhez A Fémmunkás Vállalat székesfehérvári gyára mindössze ti­­zenkét éves múltra tekinthet vissza. A magyar alumínium­­ipar legnagyobb felhasználója, a székesfehérvári Könnyű­fémmű szomszédságában telepített gyár az épület-lakatos­­iparban e viszonylag rövid időszak alatt elért eredményeivel országos, sőt határainkon jóval túli területeken is elismerést váltott ki. A termelés fő profilja olyan nyílászáró-szerkeze­tek gyártása, melyek a modern építőipar igényeit világszínvo­nalon képesek kielégíteni. Ma a külkereskedelemre érzékeny, nyitott magyar gazdaságban, a piaci mozgásokat követő nyersanyagárak mellett kell jövedelmezően megélni. Az idei gyári terv fő célja a munkatermelékenység nö­vekedésével, a hatékonyság javításával elérni a termelés növekedését, a termékek nemzetközi versenyképessé­gének további fokozását. Az üzemi termelés alapját jelentő alumínium félgyárt­mány átlagosan mintegy 70 százalékos áremelkedése, va­lamint ennek költségkihatása közvetlenül is előhívta a bel­ső tartalékok feltárásának és hasznosításának, a munka­termelékenység gyorsabb üte­mű növelésének szükségessé­gét. A központi előírásoknak megfelelő árképzés eredmé­nyeként a Fémmunkás szé­kesfehérvári gyára termékei most mintegy 6-8 százalék­kal olcsóbbak lettek. Termé­szetesen ez a változás érzé­kenyen érinti a vállalati eredmény alakulását. A kummulatív árrendszer cél­szerű gazdálkodásra, s a ko­rábbinál is megalapozottabb döntésekre késztette a vál­latok . A gyár elérte, hogy a ko­rábbi időszakhoz képest nö­vekedett a magasabb fokon feldolgozott termékek ará­nya. Ehhez kapcsolódóan a megrendelések teljesítésénél — a szállíthatóság és besze­­relhetőség kritériumait fi­gyelembe véve — lehetőleg komplett egységeket szállíta­nak a kivitelezési színhelyre. A termelés központi kér­dése a versenyképesség, a világszínvonalhoz való fel­zárkózás. A Fémmunkás Vál­lalat export tervét 4 Komp­lex Külkereskedelmi Válla­lattal összehangoltan való­sítja meg. A székesfehérvári gyár idei tervezett összter­­melési értékéből ez mintegy 80 milliót tesz ki. Év végéig teljesítik többek között a szovjetunióbeli Khmeilnicki atomerőmű, valamint a szó­fiai külügyminisztérium épü­letéhez szerződésben vál­lalt nyílászáró és épületbur­­kolati elemek szállítását. A termelési költségek csökkentése céljából a gyári vezetés intézkedési tervet dolgozott ki az alapanyag­takarékosságra, és a gyártási technológia korszerűsítésére. A továbblépés, a változó igényekhez való gyors alkal­mazkodás a versenyképesség kulcskérdése. Ez biztosíthatta eddig is, hogy a gyár termé­kei Szibériától Afrikáig ki­állták a követelmények pró­báját. A gyár szakemberei a Fémipari Kutató Intézettel közösen újfajta színezési el­járást fejlesztettek ki. Ennek jelentőségét érzékelteti az is, hogy a mintegy 400 millió gyári éves termelési összér­ték egyharmada színes ter­mék. Az alumínium, a fa és más alapanyagok felhaszná­lásában az idei éves terv sze­rint 2,4 millió megtakarítást kívánnak elérni. A terv tel­jesítését megfelelően kiala­kított ösztönzési rendszer se­gíti. A féléves megtakarítás értéke közel egymillió-hét­százezer. Az eredményhez nagymértékben hozzájárult az újításban rejlő belső tar­talékok mozgósítása. Egy öt­tagú újítócsoport új alumí­nium leszabás-technológiát dolgozott ki. A gyár csoma­golóanyag felhasználása évente eléri a másfélezer köb­métert. Ezt a felhasználást egy másik újítócsoport érték­elemzési módszerrel analizál­ta, melynek nyomán évente több mint kétmillió forint megtakarítást jelentő újítás született. A gyár a termeléséhez szükséges alumínium fél­­gyártmányokat a Köfémtől szerzi be, így tervteljesítése elsősorban ezeknek a szállí­tásoknak függvénye. Bár a megrendelések teljes évi ál­lományát év elején csak kal­kulálni lehet, a visszafogot­tabb új épületberuházások ellenére feladatban jelenleg nincs hiány. A rugalmas termelési át­állásokat kívánó, egyedi köz­épületekhez gyártott termé­kek mellett a gyár erőtelje­sebben nyitni kíván a lakos­ság felé is. A következő év­ben különböző típusjellegű alumínium nyílászáró szer­kezetekből — magánlakás­építéshez, hétvégi házakhoz — sok új gyári termék áll majd a vásárlók rendelkezé­sére. V. Gy. Befejeződött az élettani kongresszus Szombaton Budapesten be­fejeződött a XXVIII. élet­tani világkongresszus. A nagyszabású tudományos eszmecsere résztvevői — 60 ország mintegy 6000 kutató­ja — egy héten át összegez­ték az elmúlt évek tudomá­nyos fejlődésének eredmé­nyeit. A tanácskozáson csak­nem 4000 előadás hangzott el, amelyekben áttekintet­ték a fiziológia részterüle­teinek időszerű kérdéseit, s számos új felfedezésről is hírt kaptak a tudósok. A világkongresszusok történe­tében elsőként Budapesten rendeztek külön szimpoziont az űrbiológiával, valamint az élettan történetével fog­lalkozó szakemberek, s ugyancsak most először tár­gyalta külön szekció az álla­tok élettanával kapcsolatos problémákat. Szombaton délelőtt még folytatódott a szekcióülések programja. A záróülésen Eric Neil, a Nemzetközi Élettani Társaság most le­köszönő elnöke „Múlt, jelen, jövő” című előadásában a világkongresszusok tudomá­nyos jelentőségét méltatta. Még mindig magas a búza nedvességtartalma Megindult az aratási „gépezet” a megyében „Válogatnak” a búzatáblák között, keresik a legalacsonyabb nedvességtartalmú gabonát a Fejér megyei közös gazdaságok szakemberei: a levegő magas páratartalma miatt ugyanis még mindig nagy a búzák nedvességtartalma, s ezért mindenütt, minden táblán még nem kezdhették meg az aratást. Az idei betakarítás az érés elhúzódása miatt rendkívül nagy szervezettséget és ru­galmasságot követel a nagy­üzemektől, az érésnek és az időjárásnak megfelelően ugyanis szinte naponta kell átcsoportosítaniuk a gépeket, aratókat. A megyében e hét elején láttak munkához az első búzabetakarító-kombáj­­nok; a hét végére mintegy 2500 hektár termését szállí­tották az átvevőhelyekre. Sze­rencsére az aratást a búza megdőlése és gyomosodása nem nehezíti, csak a termő­­terület mintegy 10 százalé­kán dőltek meg kisebb mér­tékben a gabonák. A szak­emberek abban reményked­nek, hogy amennyiben az időjárás kissé melegebbre fordul, 12 nap alatt végeznek a kenyérgabona betakarítá­sával. Az ősziárpa-táblákon már az utolsó munkálatokat vég­zik a több mint 4500 hektár­nyi terület nagy részéről már betakarították a termést. A hátralévő fél ezer hektár ara­tásával előreláthatóan két­­három nap alatt végeznek. Nagy gondot fordítanak a gazdaságok a járulékos mun­kákra: a learatott árpa- és búzaterület mintegy 60 szá­zalékán elvégezték a szalma­lehúzást, elvégezték a tarló­művelést, s elvetették a ter­vezett másodvetések 30 szá­zalékát. Ma is —, ha az időjárás engedi — természetesen min­denütt dolgoznak a betakarí­tó brigádok, gépek.

Next