Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

th Pályakezdő fiatalokról IC) * % Életcélok sorrendben Befejeződtek a szakmun­kásképző iskolákban a vég­zős tanulók vizsgái, kézhez kapták bizonyítványaikat. A megye szakmunkás utánpót­lása közel háromezer fiatal munkással bővül. A munka­helyi beilleszkedésük attól is függ, mennyire ismerik le­endő munkahelyeiken a pá­lyakezdő fiatalok törekvéseit, véleményüket a társadalom­ról, közösség iránti igényü­ket, jövőről alkotott nézetei­ket. Nem lesz talán érdekte­len, ha egy most készülő ta­nulmány előkészítéseként végzett iskolai felmérés né­hány megállapítását közre­adom. Teszem ezt abból a célból, hogy­­ felhívom a fi­gyelmet arra a nevelés szempontjából, fontos igaz­ságra: az iskola akkor éri el igazán célját, ha tanulói megállják helyüket az élet­ben. Ennek megvalósulása azonban attól is függ, hogy a munkahely át tudja-e men­teni az iskola nevelési ered­ményeit. Lássuk, milyenek a pálya­kezdő szakmunkások? A tanulóknak öt különböző életutat sűrítő történetet kel­lett megítélniük társadalmi hasznosság szempontjából, valamint mennyire hasonlí­tanak saját életükről való elképzelésükhöz. Az elkép­zelt életutakban a munka, az anyagi feltételek és megszer­zésük módja, a családi élet, illetve közéleti tevékenység lehetséges kapcsolódása fo­galmazódott meg úgy, hogy mindig más-más elem legyen hangsúlyos. A megkérdezet­tek 47 százaléka azt az élet­utat választaná, amelyben az alkalmazkodás dominál, de ezt a társadalom szempont­jából csak 30 százalék tartot­ta hasznosnak. Külön figye­lemre méltó, hogy a közéleti­közösségi életutat 46 száza­lék választaná, társadalmilag 71 százalék tartotta értékes­nek. Anyagi jólét után 28 százalék, nyugalom után 22 százalék vágyakozik, társa­dalmi szempontból értékes­nek tartja 24 százalék, illet­ve 9 százalék. A fiatalok igénylik a jó közösségeket, 57 százalékuk találkozott ilyennel. Az iskola hagyományte­remtő erejével, gazdag, sok­színű életével igyekszik ki­alakítani a közösségért ten­ni akaró embert, ezeket a pozitív tulajdonságokat kell tovább fejleszteni a munka­helyen is. A végzősök életcéljaik megvalósításában legfonto­sabb tényezőként az alábbia­kat tartották, sorrendben: az emberi kitartás, szolgalom, tisztességes magatartás, be­csületesség, az ember tehet­sége és tudása. A fenti pozitív tulajdon­ságok mellett, ellentmondá­sosnak tűnhet, a „Szerinted miért dolgoznak az embe­rek?” kérdésre adott vála­szok százalékos megoszlása. Jellemző a két leggyakoribb válasz: eszköze a pénzszer­zésnek, megélhetésnek (67 százalék), szocialista társada­lom építése (31 százalék), társadalmi hasznosság (11 százalék), hivatásszeretet (7 százalék), kötelesség (4 szá­zalék). Ebből következik: a fiatalokat arra kell nevelni, hogy saját munkájukkal szemben legyenek igényesek, és a társadalmi hasznosság szempontjából ítéljék meg termelői tevékenységüket. Az­­üzemektől függ, milyen szer­vezettséggel és tartalmas munkával tudják ellátni a fiatalokat, hogy lássák szere­püket a gyár gazdasági vér­keringésében. A termelési és termékszerkezet-váltás idő­szakában elkerülhetetlen lesz esetenként az életpályák korrekciója, így a munkaerő mobilitásnak a korábbiak­tól eltérő értelme lesz. A szakmai átválthatóságot és a mobilitást segítő, pozitív em­beri tulajdonságok kialakítá­sára kell törekedni. A fel­nőtt társadalomban, a mun­kahelyeken legfontosabb ne­velőerő a személyes példa­­mutatás. A megkérdezett ta­nulók legtöbbre azokat a fel­nőtteket becsülik, akik sze­retik munkájukat, sikereik vannak a munkában, gondos­kodnak családjukról, művelt, széles látókörűek, tanulnak, kiemelkedő társadalmi mun­kát végeznek. Szerintük az ember jó munkájában a legfontosabb tényezőknek sorrendben a következőket tartották: fe­leljen meg az ember képes­ségeinek és hajlamainak, tiszta és egészséges körülmé­nyek között dolgozzanak, le­gyen fontos a társadalomnak a munka, biztosítson szakmai továbbfejlődést. Nagy György FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JÚLIUS 16. A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Fűtől a fáig. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: Indulók, táncok fú­vószenekarra. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Kököjszi és Bo­­bojsza. 10.22: Fecskék és frus­kák. Arthur Ransome regénye folytatásokban. 10.46: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 11.01: Ze­nekari muzsika. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.10: A Vasutas Szakszervezet népi zenekara játszik. 14.27: Kórus­pódium. 15.10: Offenbach ope­rettdalaiból. 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.09: Kritiku­sok fóruma. 16.19: Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 16.31: Zenekari muzsika. 17.07: Ver­seny vagy védelem? 17.35: Be­mutatjuk új Goldmark-felvétele­­inket. 19.15: Könyvpárbaj. 20.25: A zeneirodalom remekműveiből. 21.13: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. 21.30: Háttérbe­szélgetés. Vértes Éva külpoliti­kai műsora. 22.20: Tíz perc kül­politika. 22.30: Magyar előadó­művészek. 23.03: A kamarazene kedvelőinek. 0.10: Dzsesszfelvé­­telekből o Aolati jelek. (Ism. Sz). 17.35: Kuckó (Sz). 18.05: Egészségünk­ért! Az Országos Egészségneve­lési Intézet műsora. A terhes nők helyes életmódjáról.­­18.15: Csavarhúzó. Magazinműsor. (Ism.) 18.45: Staféta. Tíz perc if­júság. 18.55: A Közönségszolgá­lat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (Sz). 19.15: Esti me­se. 19.30: Tv-híradó (Sz). 20.00: Derrick. Magyarul beszélő, NSZK bűnügyi filmsorozat. Kalkutta. (Sz). 21.00: Régi lengyel muzsi­ka. A „Fistulatores et tubievis­­tores Varsovienses" műsora (Sz). 21.10: Kockázat. Versenyben a világpiacon (Sz). 21.40: Karinthy Ferenc: Ez a Józsi, ez a Józsi. Tévéfilm (Sz). 22.35: Tv-híradó 3. (Sz). BUDAPEST TV II 20.00: A felsült trubadúr. Magya­rul beszélő, dán film (Sz). 21.10: Tv-híradó 2. (Sz). 21.30: „Az életem egy lyukasóra”. Doku­mentumfilm. 22.10: Interbalett ’79. A Tallini Estonia Balett (Sz). OSZTRÁK TV I 9.30: Ország és emberek. 11.05: Padlásszoba két személynek. Filmkomédia. 15.00: A Wiener Sängerknaben és a Bécsi Fil­harmonikusok műsora. 16.00: Cirkusz műsor. 17.00: A csoda­virág. Bábjáték. 17.30: Bácsi­kám a Marsról. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flambards. Filmsorozat: „Csak 93 nap”. 18.30: Mr. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Válás olasz módra. Film­szatíra. OSZTRÁK TV II 18.30: Szájkosár nélkül. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál Kávéház. 21.00: A béká­tól a gepárdig. Természettudo­mányos film. 22.20: A mi útunk a legjobb. Film. BELGRÁD TV I 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 19.15: Tarka világ — gyermek­­műsor. 18.45: Zenei találkozá­sok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Olimpiai szerda. , BELGRÁD TV II 18.00: Dokumentumfilm. 18.30: Gruntovóiak — drámasorozat (Ism.) 19.55: Ma este bemutat­juk. 20.00: Szerbiai színházi fesztivál. 21.15: Huszonnégy óra. 21.25: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. 21.55: Hangver­seny bérleten kívül. szlovák tv 1­8.55: Hírek. 9.00: Verdi, Otelló. NDK tv-változat 111.05: Fekete gyémántok. Magyar film 1. rész (Ism.) 12.25: A hét könyvei. 17.15: Hírek. 17.35: Kelet-szlová­kiai magazin. 18.05: Út a minő­séghez. Dokumentumfilm. 18.30: Vetélkedőműsor. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és mű­sorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Dokumentumműsor. 21.00: Összeállítás a bratislavai Lyra műsorából. 21.15: Szovjet sport­­sikerek. Dokumentumfilm. 22.00: Tv-híradó 2. 22.30: A banditák erkölcse. NDK film. 0.00: Hírek. SZLOVÁK TV II 20.00: Maigret felügyelő. Francia filmsorozat: Barátom a detek­tív. 21.25: Hét kérdőjel. Tv-né­­zők vetélkedője. 22.05: Henri de Toulouse Lautrec. Dokumentum­film a nagy festőművészről. 23.00: Tv-híradó (Ism.) PETŐFI RÁDIÓ TV 8.05: Kemény Egon kórusda­laiból. 8.20: Tíz perc külpoli­tika (Ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Verbunko­sok, nóták. 10.00: Zenedélelőtt. II. 30: A Szabó család. 12.00: Su­dl Farkas Pál népi­­ zenekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél.­­ 13.20: Cég és öntudat. Tóth Be­nedek írása. 13.30: Színes szőt­tes. 14.00: Kettőtől négyig. . . 16.00: Fordulók a líla történeté­ben. 16.40: Tánczene Spanyol­­országból. 17.00: Népzenekedve­lőknek. 17.30: Ötödik sebesség.­­ 18.33: „Szállj régi dallam. . 19.00: Katonadalok. 19.25: A jel­szavaktól a törvényekig. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.30: Hírek. 20.33: Vála(s)z! 21.25: A Rádió Dalszínháza. 22.35: Énekszóval, muzsikával. 23.15: Wolf Péter szerzeményeiből. III. MŰSOR . 9.00: Lift off. Angol nyelv ki­csiknek — nagyok segítségével. 9.15: A Londoni szimfónikus ze­nekar felvételeiből. 10.20: Ope­raegyüttesek. 11.05: Jan Smidra csodálatos kalandjai. Irta: Mi­roslav Honzik és Ilja Kucera. 12.00: Kamaramuzsika. 13.07: Ze­nekari muzsika. 15.02: Bellini operáiból. 16.05: Giovanni Gab­rieli: Sacrae Symphonae. 16.47: Öt földrész zenéje. 17.00: Bartók: II. szvit. 17.35: A Miskolci Dzsesszhétvége felvételeiből. 18.15: Bánk bán — Részletek Er­kel operájából. 19.05: Kamara­muzsika. 20.21: A Bécsi Akadé­mia kamarakórusa Mozart-ká­­nonokat énekel. 20.30: Magnó­sok, figyelem! 21.15: Szimfoni­­kus zene. BUDAPEST TV 1 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. (Ism. Sz). 9.05: Óvo­dások filmműsora. Anti, a mu­zsikus. NDK bábfilm. (Ism.) 9.25: Csata fekete-fehérben. ,J. Sakkműsor gyerekeknek. „Fo­kozd az előnyt”. (Ism.) 9.45: Egészségedre! összeállítás az Or­szágos Egészségnevelési Intézet filmjeiből. 10.15: Delta. Tudo­mányos híradó. (Ism.) 10.35: Az énekes csavargó. Magyarul be­szélő, olasz film (Sz). 12.15: Le­het egy kérdéssel több? Vetél­kedőműsor. (Ism.) 16.10: Hírek.­­6! 16.15: Zöld múlt. Magyarul be-I szélő, lengyel film (Sz.) 17.25:­­ Stop! Közlekedj okosan. Útbur­ Sok ezer éves lelet Bodajkon Mammutagyar a kavicsbányában Bodajk határában, a Gaja völgyében levő elhagyott kavicsbányában újrakezdte a ki­termelést a magyaralmási termelőszövetke­zet. Hat és fél méter mélységbeli különleges leletre bukkantak. Németh Sándor, a tsz el­nöke nyomban értesítette a múzeumot, aki­nek szakértője a helyszínen megállapította, hogy több ezer éves mammut agyarát hozták felszínre a gépek. Tettük dicséretes, hiszen sok esetben vagy elhallgatják, vagy tönkre­teszik a talált tárgyakat. A megsérült leletet a múzeum restaurátor­műhelyében „orvosolják”. Rumi Attila így beszél az­ őskori maradványról: — Ahogy a kezembe fogtam, , valósággal szétmállott. Szivacsszerű állapotban volt, telve vízzel. Valószínű, hogy a kavicsbánya folyómeder lehetett valamikor és az agyart vízmosás sodorta erre a helyre. Semmiféle kísérőleletet nem találtak, ami valamiféle telepre engedne következtetni. Most az a dolgom, hogy darabjait a helyére illesszem, kiegészítsem. Műgyantával telítem, hogy po­­rózussága, omlékonysága megszűnjön. A hatalmas állat majdnem két méter hosz­­szúságú agyarát a közönség a hónap tár­gyai sorozatban láthatja majd a Fekete Sas patikában. Nem az agyar jelenti az egyetlen sürgető munkát. Szász Zsuzsanna a Gorsiumban ta­lált római falfreskó levélmintáit, madarait restaurálja, egy nagy terem falának díszei voltak. Készülnek a szabadbattyáni Kula­­toronyban talált edények, szerszámok, a fel­újított tornyot hamarosan megnyitják a kö­zönség számára. A zsúfolt, szűkös helyen reménysugárként hat a tudat, hogy hamarosan elkészül az új műhely, amely tágas és korszerű, minden műveletnek meglesz a helye. Rumi Attila restaurátor kis késével, lehe­letkönnyű mozdulatokkal tisztítja az omlé­­kony agyarat. —­ze — Fotó: Fási László Nemzetiségi rádióműsorok hazánkban A Magyar Rádió július 26- tól rendszeresen jelentkezik román nyelvű adással. Az egyelőre kéthetenként — szombat reggel — elhangzó román nyelvű műsorok első­sorban az ország keleti me­gyéiben élő román nemzeti­ségieket tájékoztatják kultu­rális kérdésekről, a legfon­tosabb belpolitikai esemé­nyekről. Az adások a rádió sajátos eszközeivel kívánják elősegí­teni a Magyarországon élő románok anyanyelvének, kultúrájának, hagyományai­nak ápolását. Az egyes mű­sorok — amelyeket az úgy­nevezett nagy szabad szom­batokon a szolnoki adó 222 méteres középhullámhosszán regionálisan továbbítanak, s azzal egy időben a 3. adón, az URH sávon is sugároznak — a szolnoki stúdióban ké­szülnek. Az újabb adással az ország­ban élő valamennyi nemzeti­ség részére sugároz saját programot a Magyar Rádió. Így a pécsi körzeti stúdió szerb-horvát és német nyel­ven ad műsort, elsősorban Baranya, Tolna és Somogy megye nemzetiségi lakosságá­nak. A győri stúdió a heti 10 perces német nyelvű adás mellett kéthetenként negyed­órás szlovén programmal is jelentkezik. Az év elején Mis­kolc is bekapcsolódott a köz­ponti adások mellett a regio­nális nemzetiségi adások lán­cában: Nógrád, Heves és Borsod megye szlovák anya­nyelvű lakói részére körzeti nemzetiségi adásokat sugá­roz. Az egész országot behálózó nemzetiségi adások újdonsá­got is ígérnek ősztől. A pécsi szerkesztőségben már dolgoz­nak a szeptemberben induló, Kétnyelvű iskolák című isko­larádiós programon. Népek meséi A csákvári könyvtár nyári gyermekfoglalkozásainak té­mái a népek meséi. Nemcsak megismerkednek a különböző népek, nemzetek meseirodal­mának legszebb darabjaival, megrajzolják, bábokkal életre is keltik hőseiket, jellegzetes figuráikat. A nagyobbakat irodalmi rejtvényverseny várja a szün­idei könyvtári órákban. Ők már nehezebb feladatokat kapnak, de aki jól tud tájé­kozódik a katalógusok, a le­xikonok, különböző kézi­könyvek között, az könnyeb­ben jut sikerélményhez. „Bartók Concerto” Bartók Béla születésének 100. évfordulójára a magyar és a ka­nadai CBC televízió közös filmet készít ,„Bartók Concerto” cím­mel. Az életútját bemutató mű legnépszerűbb és legtöbbet ját­szott zenekari darabjára épül, de mellette megszólalnak más alko­tásai is. A megszólaltatók között nem­csak a­ magyar előadóművészek lesznek, amerikaiak, kanadaiak és bolgárok is. Hegedűversenyét például a nemzetközi karmester­­verseny győztese, Kozsuharov vezényli. Az Allegro barbaro fel­vétele Kocsis Zoltánnal készül. A film felvételeit nemrégiben kezdték, a stáb többek között Romániában, Csehszlovákiában, New Yorkban és Torontóban for­gat. Iskola és gazdaság Az elkövetkező években az egész országban nagy jelen­tősége lesz a pályakorrekciónak. A gazdaságtalan termékek megszüntetése, az üzemek profiltisztítása, a termékváltás kihat majd a szakmastruktúrára is. Az oktatás elég mereven követi csak a gazdaság válto­zásait. Az öt-hat évvel előbbi felmérések alapján induló középiskolai osztályok végzősei nem biztos, hogy el tud­nak helyezkedni a ma gazdaságában úgy, ahogy azt tizen­négy éves korukban elképzelték. Alakítható-e úgy az isko­la, ahogyan a gazdaság munkaerő-szükséglete diktálja? Ezt elsősorban a középiskolát végzett fiatalok elhelyez­kedése mutatja meg. Egyelőre még nem látszik különösebb gond ezen a téren, de a továbbiakban több intézmény, szer­vezet együttes munkája lesz szükséges ahhoz, hogy a mun­kaerőkereslet és -kínálat találkozzon, a munkábaállás kon­fliktusmentes legyen. Az iskolaszerkezet változása nem újkeletű, 1975-ben 1990-ig meghatározták az új irányvonalakat, amelyen be­lül ötéves ciklusokra terveznek megyénkben is. Az új ter­vezési rendszer lényege az, hogy az iskoláknak nincs meg­határozó szerepük: nem a képzési kapacitás, hanem a vál­lalati, gazdasági szükség dönt a beiskolázásoknál. Egy megyei jellegzetesség: Fejér megye iparszerkezete nehézipari. A szakmunkásképzésben ezért alacsony a lá­nyok száma, ők a szakközépiskolákban, gimnáziumokban tanulnak nagyobb arányban. Azok, akik nem kerülnek egyetemekre, főiskolákra, sokat bizonytalankodnak a mun­kába álláskor. Ezért a szakmunkásképzésben és a szak-­ munkásképző célú szakközépiskolákban növelni kell a lá­nyok arányát, és további segítséget kell adni a gimnáziu­mok fakultatív oktatásának alakításával a lányok pályairá­nyításához. A következő tanévben a Teleki Blanka Gimná­ziumban például számítógépkezelői osztályt indítanak, egy-e­gyet több lehetőség közül választhatnak majd a fiatalok. Az oktatás irányításához alapos szükségleti, fedezeti szá­mításokon alapuló tervek kellenek. Fontos, hogy a válla­latok a fejlesztéseket, visszafejlesztéseket, a termékszerke­zet vátozásait szem előtt tartva jelezzék munkaerő-igényei­ket, és felelősséget is vállaljanak az igényük szerint kép­zett fiatalok elhelyezéséért. Az üzemek, vállalatok szükségletei hozzák például létre a megyében néhány éven belül felépülő erősáramú szakkö­zépiskolát is, amely az iskolák közötti profiltisztítás része. A 320-as Szakmunkásképző Intézet erősáramú ágazatait is az új intézmény veszi át, és a 320-as nagyobb súlyt fektet­het majd a szolgáltatóipar munkásainak képzésére. Az is­kolák profiltisztítása évek óta a képzési szerkezet alakítá­sának szolgálatában áll. Nemcsak egyes iskolák, hanem a megyék között is tisz­tázták a szakmunkásképzés irányait. A hat megye közötti együttműködési szerződés kiterjed a szakmunkásképzés tervezésére is. Megyénk országos beiskolázású szakközép­­iskoláiban és szakmunkásképzőiben sajátíthatják el a fia­talok például a molnár, az állategészséger, a nyomdász, egyes elektromos szakmákat, és Tatabányára, Veszprémbe, Pécsre vagy Győrbe járnak tanulni a mi megyénkből, a mi megyénk gazdaságának igényei szerint. Hogyan szereznek tudomást a pályaválasztás előtt álló 14 évesek erről az igényről? Mert míg a népgazdaság ré­széről határozott, sürgető munkaerőszükségletet jelentenek, az a tapasztalat, hogy a döntés előtt álló nyolcadik osz­tályosok tájékozatlanok. A pályaválasztási intézet ezért 1980 októberében már az 1981-es népgazdasági szükséglet szerint adja ki tájékoztatóját minden általános iskolának. Szakmacsoportokat, pályaválasztási lehetőségeket közölnek a gyerekekkel, az adatok mögött pedig az üzemek felelős előrejelzései állnak. A tudatos tervezés, az iskolaszerkezet alakulása, a pálya­­választási intézetek és az üzemek összefogása segít majd abban, hogy a gyerekek képességeinek, a szülők terveinek és a népgazdaság igényeinek egyaránt megfelelő pályán in­duljanak el a fiatalok. Farkas Eszter 5. OLDAL I

Next