Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1960. JÚLIUS 27. , , . . . A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: „Vadat és halat, s mi jó falat. . .” Élelmiszer magazin a gyümölcsfogyasztásról. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Örökzöld dallamok. 9.20: Magyar Múzsa. 10.08: Olimpiai híradó. 10.30: Egy öreg ház három csodája — Krista Bendova meséi II. 14: Vasárnapi koktél. 12.10: Olimpiai híradó. 12.35: A Vasárnapi koktél c. műsor folytatása. 13.20: Édes anyanyelvünk. 13.25: Rázós úton. 13.35: Carissimi: Jephta m oratórium. 14.00: Rádiólexikon. 14.30: A hegedű virtuózai. 15.14: Olimpiai híradó. 15.20: Pillantás a nagyvilágba. 14.40: Bemutatjuk új felvételenket. 16.04: Boldog békeidők — Kodolányi János regénye rádióra alkalmazva. 17.10: Forgalmi akadály — riport. 17.20: Walter Gieseking összes Mozart hanglemezfelvételei 18.45: Halló, itt Moszka! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 21.34: A Berlini Filharmonikus zenekar hangversenye a Berlini Rádióban. 22.10: Moszkva ’80 — összefoglaló az olimpia eseményeiről. 22.30: A hangverseny közvetítés folytatása. 23.20: Új királya — részletek Lalo operájából. 0.10: XX. századi vokális művek a King’s Singers együttes előadásában. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: A római katolikus egyház félórája. 7.30: Kovács Endre Liszt-műveket orgonál. 8.05: Mit ...állunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Népdalok. 9.30: Most érkezett... 10.00: Ahol a fák állva halnak meg. 10.33: Szerelmem, színház. 11.35: Olimpiai híradó. 11.45: Magyar fúvószene. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 13.01: Hurkacövekleves — Andersen meséje. 14.00: Újdonságainkból. 14.33: Olimpiai hírek. 14.43: Táskarádió. 15.40: Slágerek mindenkinek. 16.40: Halló, itt Moszkva! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. 18.43: Mit üzen a Rádió? 19.18: Nótakedvelőknek. 20.05: A világlíra gyöngyszemei. 20.15: Elisabeth Schwarzkopf -és Nicolai Gedda Lehár-felvételeiből. 20.38: Társalgó. 22.35: Csapó Károly népdalokat énekel. 23.10: Zenés játékokból. III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora. A Magyar vonósnégyes játszik. 9.40: Operafinálék. 10.25: Új Zenei Újság. 11.06: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 13.05: Szvjatoszlav Richter zongorázik. 14.01: Kis magyar néprajz. 14.06: Puccini operáiból. 14.49: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. 15.19: Így láttam Kodályt. 16.00: Zenekari muzsika. 17.18: Sztárok sztereóban. 18.06: A főszerepben Beverly Sills — X/8. Közben: 19.46: A magyar széppróza századai. 20.01: Az operaközvetítés folytatása. 21.10: A miskolci dzsesszhétvége felvételeiből. 21.57:* Rádiószínház. BUDAPEST TV 1 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz). 8.05: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás: 1. Erdőakció. Lengyel rajzfilm. (Sz). 2. A fogadó. Lengyel rajzfilm. (Sz). 8.25: Utazás egy mosolyért. Magyarul beszélő lengyel kisjátékfilm-sorozat 4. rész: Gombaszedés (Ism.). 8.55: Urbán Ernő: Pocok az ördögmotoros. Ifjúsági tv-játék I—II. rész. (Ism.) 9.55: Hírek. 10.00: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. . . (Sz). 13.30: Műsorainkat ajánljuk. (Sz). 13.55: RANÓDI LÁSZLÓ-sorozat: Árvácska. Magyar film. (Ism.) (Sz). (16 éven felülieknek!) 15.20: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 15.50: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. . . (Sz). 18.30: Reklám. (Sz). 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz). 18.45: Esti mese. (Sz). 19.00: A Hét. (Sz). 20.00: Hírek. 20.05: Menekülés az arany földjéről. Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat VII/4. rész. (Sz). 21.00: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. . . (Sz). Közben: Reklám. (Sz). Kb. 23.30: Hírek. BUDAPEST TV II 18.20: Reklám. (Sz). 18.30: A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük... (Sz). Közben: Reklám. 20.55: JEAN GABIN-sorozat: Gyilkos idő. Magyarul beszélő francia film. 14.40: Mr. Hobbs szabadságra megy. Filmkomédia. 16.30: Afrikai asszonyok. Dokumentumfilm. 17.15: Hold, Hold, Hold. Filmsorozat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek. 17.45: Idősek klubja. 18.30: A MI különkiadása: ,,Utiláz”. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Cinderella. Prokofjev balettje három felvonásban. Közvetítés a Covent Gardenből. 22.15: Hírek. 22.20: Közvetítés Moszkvából. Olimpiai Játékok 1980. 9.10: Egy pásztorkutya naplója, filmsorozat (3.) 10.00: Filmösszeállítás az Olimpiai Játékokról. 12.00: Közvetítés Kitzbühelből: Nemzetközi teniszverseny. 15.00: Filmösszeállítás az Olimpiai Játékokról. 16.00: Közvetítés Moszkvából: Olimpiai Játékok 1980. 19.50: Heti körkép. 20.15: Tetthely. Filmsorozat: „Játék a kártyákkal”. 21.45: Egy teljesen normális őrült. Filmsorozat (6.) BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: Zenei csúszda — gyermekműsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: Földművelőknek. 13.03: Jugoszlávia, jó napot! — tájékoztató, szórakoztató műsor. 14.30: Olimpiai krónika. 14.55: Olimpia: Atlétika, döntő. 16.30: Csak vasárnap. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Játékfilm. 21.00: Dokumentumriport. 21.50: Arcképek. BELGRÁD TV II 11.30: Olimpia: Evezés, férfiak, döntő. 12.00: Olimpia: ökölvívás. (selejtezők). 16.00: Olimpia: Labdarúgás. 16.45: Olimpia: Úszás, döntő. 17.35: Rajzfilm. 18.00: Olimpia: Úszás, döntő. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.45: Ma, tegnap, holnap. 20.55: Rövidfilm. SZLOVÁK TV 1 8.50: Az Olimpiai Játékokról jelentjük. A 8. nap helyszíni közvetítés. 9.00: A Sportka számainak húzása. 11.30: Heti hírösszefoglaló. 14.00: Hírek. 14.15: Műsorajánlat. 14.35: Ottó megváltoztatja a világot. NDK film. 16.00: A Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. A 8. nap. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnapi versműsor. 20.05: Beethoven: Egy élet hétköznapjai. NDK film. 21.50: Olimpiai krónika. 22.10: Az Olimpiai Játékokról jelentjük. Labdarúgó negyeddöntő. 23.10: Hírek. SZLOVÁK TV II 11.20: Az Olimpiai Játékokról jelentjük. A 8. nap helyszíni közvetítés. 19.10: AzOlimpiai játékokról jelentjük. A 8. nap helyszíni közvetítés. Összefoglaló. 23.00: Tv-híradó. (Ism.) OSZTRÁK TV I OSZTRÁK TV II Mongólia A mesemondó jurtája A mongol népköltészet olyan régi, mint maga a mongol nép. Mintegy másfél ezer éves nép írástudói több kötet mesét, népdalt jegyeztek le. Cevén Zsamcaráno (1880— 1940), a Bajkálon túli agaburjátok földjéről származó néptanító, kultúrpolitikus és folklórgyűjtő írja emlékeiről: „Nyolcvanéves dédanyám mesélt... a sámánok és lámák vívta küzdelemről, a Saszán-hegy hatalmas szelleméről ... öregszülőmtől Ceszer kán híres tetteit hallhattam..., öregapám meg a család hazajáró lelkeitől óvott, akik pusztáinkon eleven halandó képében, lóháton utaznak, hogy magányukba magukkal ragadhassák élő rokonukat... Képzeletünk a hősök és szörnyek, a sámánok és alvilágiak fantasztikus világában járt. Apám olykor fennhangon olvasott Geszne kán, Ardzsiborzsi kán és Vikarmidzsid kán mesetrilógiájából ... Volt még egy rege Dzsingisz két szökött lováról: az sem volt rossz portéka!” Nos, az ősi mongol szálláshelyeken, a jurtákban valahogy így regélték-mesélték az ősi mondákat. Ulánbátorban, a Gyermek- és Ifjúsági Parkban felevenítették a régi hagyományokat. Még 1966-ban mesemondó jurtát állítottak fel, amelyet kívül-belül a 12 legszebb mongol mese jeleneteivel festették teli. A jurta 250 személyes, de sosincs benne szabad hely, olyan népszerű a mesemondó műsora a gyermekek és felnőttek körében. A házigazda, Natalin Janjivguáj, hivatásos mesemondó, népművész. A mongol meséken kívül számos orosz, bolgár, japán, vietnami, hindu, koreai mesét is ismer, tündérmeséket, humoros történeteket. Janjivguáj, akinek a mesekincséből a Mongol Tudományos Akadémia összeállítást jelentetett meg, így vélekedik hivatásáról: „A tündérmesék igen-igen tanulságosak. Bár a valóságban nincsenek boszorkányok, sárkányok, nem létezik élő víz, a madarak, az állatok nem beszélnek az ember nyelvén, mégis, ezek a történetek bölcsek, megtanítják az embert arra, hogy különbséget tegyen a jó és a rossz között, gyűlölje a gonoszt, békében, harmóniában éljen, segítsen a másikon, szeresse az állatokat, a madarakat, az egész természetet.” Dvorak „magyar szimfóniája” Messze szárnyal a fanfárok hangja a rádióból: a Prágai Tavasz koncertjét közvetíti Prágából. Dvorak VII. szimfóniáját játsszák. A bemondónő és hangtechnikus, akik a közvetítésnél közreműködnek, talán nem is sejtik, hogy régi magyar adósságot rónak le ezekben a percekben. Olyan művet közvetítenek, amelyet a csehek „magyar szimfóniának” neveznek, de amelyet nálunk, Magyarországon, alig ismernek. A külföldi (és a magyar) zenei szakirodalom „londoni szimfóniaként” tartja számos ezt a négytételes kompozíciót, mert 1884-ben, amikor a Londoni Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Dvorákot, ő ennek a szimfóniának megírásával és maga vezényelte londoni ősbemutatójával köszönte meg a kitüntetést. De hát akkor miért „magyar szimfónia?” Mert a cseh zene története VII. szimfóniát mindig ezen a néven említi. Miért? Talán zenéje magyar motívumokra épül? Nem. Dallama itt-ott inkább cseh, a huszita népéneket idézi. És mégis: a nagy cseh komponista, a londoni bemutató előtt, ezt jegyezte a partitúra első lapjára: „Ajánlom a hős, a nagyszerű magyar nemzetnek”. Dvorák sem Prágában, sem Londonban nem csinált titkot abból, hogy a szabadságszerető, a szabadságharcos magyar népre gondol, a negyvennyolcas hősökre. (skon) A Prágai Tavasz koncertje a Szent Vitus katedrálisban Az ereklyék egy csoportja: mérleg, kukoricadaráló, szenteltvíz-tartó, bodajki Szűz Mária és egy hintólámpa. Az előtérben a dinnyési Gulyás György, a tábor legifjabb lakója, aki megígérte, hogy élményeiből könyvet fog írni (Fotó: Fial Lilla) Múlt és jelen kézfogása „Csináljatok majd egyszer múzeumot azokból a villanyelekből, amelyeket a béresek sebes tenyere csiszolt üvegfényesre. Gyűjtsétek össze majd azokat az istálló-ajtófélfákat, melyeket a nekitámaszkodó kocsislegények homlokai dörzsöltek gömbölyűre. Gyűjtsétek majd össze a katonaládákat, melyek két világháborút jártak be, és leltározzátok föl a szívszomorítóan nyomorult kis kacatokat, egy cselédember mindent istállóotthont és lövészárokba vitt, meghitt vagyonát. Gyűjtsétek össze majd a kenyérsütőlapátokat, a rozskenyerek kora hajnali dagasztóteknőit, a balták, kapák, kaszák nyeleit. Gyűjtsétek össze a régi szerszámnyeleket, ha kezet akartok szorítani azokkal, akiknek jogutódjai vagyunk a boldogságigényben.” (Váci Mihály: A mi ereklyéink) ! Házaló lánycsokor — Jó napot kívánok! — Csókolom. Van itthon valaki? A házból halk neszek hallatszanak. A konyhaajtóban megjelenik egy idős néni, fejkendőjét igazgatja. Délutáni szunyókálásából ébresztettük fel. Csodálkozik a lánycsokron, nem tudja mire vélni látogatásunkat. Szóvivőjük eldarálja: — A móri honismereti táborból jöttünk. Szeretnénk ha a néni mesélne nekünk a régi szokásokról, ünnepekről, hétköznapokról. Betereli őket a konyhába. Mint a kotlóst kiscsibéi, körülveszik, kíváncsian lesik szavait. Egyikük észre veszi a konyha sarkában a díszes épített sparheltet, nekiül, hogy lerajzolja. Paravecz Antalné, aki kilencvenéves édesanyjával él, elmeséli élete regényét. Férjét negyvenháromban Pesten elütötte egy villamos, miután megjárta a hadak útját és szerencsésen hazatért Három gyereket nevelt fel egyedül, ezért nem sok ünneplésben volt része. Lányként is hét testvér gondjabaja jutott neki, bálba csak addig járt, míg bekötötték a fejét. A lányok sok értékes adatot nem tudtak meg tőle, de egy tanulságot igen. A szép szokások gyakorlásából, az ünnepekből bizony sokan kimaradtak. Kevésnek jutott elég játék, vidámság, társaság. Sok volt a munka, nehéz a megélhetés. Ha ifjúi éveikről, lányságukról faggatják az idősebbeket, kevésnek derül fel az arca. Most is van sütnivalója Groszeibl Ferenc sütőmester sütödéjébe is bekukkantottunk, hogy kikémleljünk valamit egy eltűnőben lévő mesterség titkaiból. — Mikor és kinél tanulta a szakmát? — Mitől jó a jó kenyér? — Hogyan nevezik svábul a munkaeszközeit? Ostromolják az öreget kérdéseikkel, ő meg szépen, komótosan válaszolgat. Nem sieti el a dolgot. A jó kenyérnek is az az egyik titka, hogy nem sürgetik, megvárják míg kikerekedik. Persze a kemencétől is sok függ, szerinte a gőzben sült kenyér fényeslesz és laza. Neki 1937 óta van sütnivalója, de manapság már csak hetente kétszer gyújt be a kemencébe. — Ez a szakajtó, ez a kaparó, az a kenyérkefe, ez meg a dagasztóteknő, amott a veknilapát. .. — sorolja mestersége kellékeit, s közben sváb megfelelőit is betűzi a lányoknak, akik szorgalmasan jegyzik naplójukba. No, de most hadd szóljak azokról, akiknek nyomába szegődtem móri gyűjtőútjukon. Varga Éva, Stabudt Teréz, Frey Anna, Trosztmér Zsuzsanna, Hartl Tünde móri gimnazisták, arra vállalkoztak, hogy csokorba szedik a helybéli népszokásokat. Lelkendezve mesélnek vasárnapi „aratásukról”, amikor két remek adatközlőre leltek. Krárné Szing Mária és Ruffné Szing Erzsébet valóságos kincsesládának bizonyultak, telis-tele vannak dallal, verssel, mesével. — Még recepteket is kaptunk tőlük — mondja Anna. — Néhány jellegzetes sváb sütemény , köztük a kvircedli és a macska mancsok receptjét lejegyeztük, dolgozatunkba is beépítjük. — Az esküvők menetét leírtuk, a köszöntőket magnóra vettük — folytatja Teréz. — Éva a keresztelőről, Zsuzsa a májusfa állításáról, Tünde a betlemezésről regél. Alkotó szolgálat Lukács László néprajzos muzeológus hangsúlyozza: — Nemcsak a fiatalok számára volt élményekben gazdag és hasznos ez az időszak, mi is gyarapodtunk. Miként a sárbogárdi és az enyingi tábor előkészítette mezőföldi kutatásainkat, majd a Puszták népe című kiállítást,a meri munkánk a csákvári Vértes Múzeum leendő anyagának első lépéseit jelenti. E tábor lakójának lenni nem pusztán honismeretet jelent, hanem tágabb és a szűkebb haza alkotó szolgálatát is. Mindezek mellett a tudás, az emlékezés tábora is volt a móri és a nemzeti önismereté. Újabb őrséget szervezett a népi hagyományoknak, újabb színteret adott a közösségi gondolkodásnak és magatartásnak. Összegyűjtöttek sok móri ereklyét. Szerszámnyeleket, darálókat, amelyekről még ma is süt, fénylik sok-sok nemzedék erős, szigorú, kétségbeesett és biztató kézfogása. Zágoni Erzsébet ,0 OLDAL Szavaikon, fordulataikon érződik, hogy nem idegen világba csöppentek. Részben még benne élnek ezekben a hagyományokban, egyikük éppen pusztavámi sváb lakodalomba hivatalos. Mégis most tudatosult bennük mindezek jelentősége, értékrendszere. Nem az istenek ajándéka . Remek, lelkes kis közösség verbuválódott össze az idén — lelkendezik Dénes Zsófia muzeológus, a tábor egyik felnőtt vezetője. — tizenkét gyűjtőcsoportunk dolgozott és ugyanennyi pályamunka született. Igen eredményes táborunk még nem volt! Az ötödik évfordulót termékeny munkával köszönthettük. Témáink voltak többek között a népszokások, a népviseletek, a szőlőművelés, a méhészet, az 1848-as móri csata szájhagyományai, és a szakrális emlékek felkutatása. Felkerestünk minden nevezetes emlékhelyet, felkutattunk minden fontosabb irodalmi, történelmi, néprajzi forrásmunkát. Diákelőadóink is voltak. A csókakői vár történetéről a józsefes Madarász Ottó beszélt, Tömörkény István novelláiról a telekis Tóth Nóra, Mór történetének monográfiájáról a vasváris Viszt Nóra, a tihanyi alapítólevélről pedig a cecei Pordán Erzsébet tartott kiselőadást. Az eredményes munka persze nem a véletlen műve, nem is az istenek ajándéka, hanem az alapos, körültekintő előkészületeké. Minden témához kérdőíveket kaptak a fiatalok, mindig tudták, melyek a legfontosabb kérdések és a válaszokból mit érdemes feljegyezni. Felkészülésüket jeles levéltári és múzeumi szakemberek segítették előadásokkal, filmvetítésekkel. Lukács László, a tábor vezetője és az őt körülvevő lelkes múzeumi csapat igényes programot szervezett. Azt az erkölcsi és anyagi támogatást, amelyet a megyei tanácstól a népfronttól és a KISZ-től kapnak, eredményes munkával kívánják viszonozni. Egy nagy mulasztásról azonban szólni kell. Felhívásuk, mozgósításuk a középiskolákban süket fülekre talált, ezért a tábor lakóit a múzeumnak kellett összetoborozni az ismerősi körökből.