Fejér Megyei Hírlap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ,1980. SZEPTEMBER 21. A város és sportja mtaibififi orvos is• Három évtizede város született a Duna partján , és aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a nagy munkaversenyek mellett szinte az első kapavágásokkal egyidőben alakulni kezdett a sportélet is. Az első, „bakancsos” vagy mezítlábas futballmérkőzések, az első sakkkészlet megvásárlása óta a város fejlődéséhez méltó dinamizmussal erősödött a sportélet is. A harmincadik születésnapon korszerű létesítmények sora áll már az élsport és a tömegsport rendelkezésére, ezek a létesítmények pedig javarészt a város lakóinak összefogásával, társadalmi munkával épültek. Bizonyítva azt, hogy a dunaújvárosiak szívéhez közel áll a sport, az egészséges vetélkedés. Országos bajnokok, olimpikonok kerültek ki ebből a városból — és így lesz a jövőben is. Hirdetve az itt élők erejét, egészségét. Területi bajnokságban szereplő röplabdacsapat (1957.) Álló sor: B. Rácz, Kis, Vajda, Szalai, Márton, Nagy, Dorn, Fehér József edző. Alsó sor: Gerendás, Katona, Markovics (balról jobbra) 1966-ban NB II CSB-t nyert kötöttfogású birkózócsapat. Balról jobbra: Álló sor: Hoffmann Béla intéző, Wolf, Dóró, Szabó T., Tóth János edző, Szabó J., Kovács, Nyers, Fadgyas Mihály szakosztályvezető. Térdelnek: Hermann, Nyuri, Seres, Komóczi, Czellér, Szalóky, Nagy A D. Kohász tornászai az olimpiákra is kijutottak Az NB I-es labdarúgócsapat több ezer embernek nyújt szórakozást A világszínvonalú 50 méteres fedett uszodában nemzetközi és országos versenyeket rendeznek 1979-ben az I. női vitorlázórepülő Európa-bajnokság színhelye Dunaújváros volt , Hl Hl 'és 1 -1 ■ * Az utolsó szó jogán A szurkoló a maga elfogultságában időnként hajlamos az egyszerűsítésre, néha megfeledkezik a méltányosságról. Kovács József, aki talán minden idők legjobb, legnépszerűbb székesfehérvári futballistája volt, máról holnapra kegyvesztett lett. A több mint háromszáz bajnoki mérkőzés, a másfél évtizedes hűséges szolgálat, a védőtől szokatlan, oly sok tapsot aratott látványos megoldások, a válogatottbeli szereplések mind-mind feledésbe merültek, hiszen a középhátvéd, aki ráadásul a csapatkapitányi szalagot is viselte, szurkolói szemmel megbocsáthatatlant cselekedett, a Videoton mezét az Újpesti Dózsáéra cserélte föl. Az alábbi beszélgetés egyik célja, hogy az utolsó szó jogán Kovács Józsefnek lehetősége legyen megvédeni elhatározását. — Fehérváron az a szóbeszéd járja, hogy sértődöttségből változtattál egyesületet. Tudni vélik, hogy a Videoton csak egy évre szóló szerződést ajánlott, ezért utasítottad vissza. — Remélem, ez lesz a legnehezebb kérdés. Bárki utánajárhat, jóval a szerződések megkötése előtt bejelentettem, hogy Budapesten szeretném folytatni pályafutásomat. — Akkor hát miért igazoltál a Dózsába? — Júliusban még én sem gondoltam, hogy végül Újpesten fogok játszani. Családi okok kényszerítettek erre az elhatározásra. A feleségem a fővárosban dolgozik, méghozzá felelősségteljes beosztásban. A megállapodott ember, nekem viszont nincs sok időm hátra a futballpályán, értelemszerűen alkalmazkodnom kellett. Van egy egyéves gyermekünk, az ingázás már csak őmiatta sem jöhetett számításba. Ha nem adnak ki, akkor sem tudtam volna maradni. Augusztus elsején költözködtünk, a Dózsa, majd a Vasas csak ezután keresett meg. — Nem ez volt az első eset, hogy a fővárosba kívánkoztál... — Elismerem, de korábban más szempontok voltak előttem. Fiatal voltam, úgy gondoltam, a nagy csapatokban nagyobbak a lehetőségek is. Szerettem volna biztos válogatott lenni és ma is meggyőződésem, hogy valamelyik pesti csapat játékosaként már legalább félszáz válogatottság lenne mögöttem. Még egyszer mondom, most a körülmények kényszerítettek, hogy eljöjjek a Videotonból. — Szóba került a nyáron az a feltevés is, hogy profinak szegődsz Ausztriába. — Nem alaptalanul, valóban hívott a Wiener SC. Nem rajtam múlt, ennek a csábításnak nem tudtam volna ellenállni. Nem a pénz miatt, hanem kíváncsiságból akartam megpróbálni. Izgat, vajon mire lennék, vagy mire lettem volna képes a profivilág sajátságos viszonyai között. — Voltaképpen minimális esélyed volt, hogy elengedjenek. Meglepően nagylelkű, mondhatni gavallér volt irántad a Videoton, hiszen lényegében ellenszolgáltatás nélkül átengedett egyik riválisának. Hogyan jött létre végül a megállapodás? — Én mindvégig reménykedtem, hogy a Videoton megadja a lehetőséget, és játszhatom még egy-két évig. Talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy a csapatnál töltött tizenöt év alatt tettem egy keveset ezért a valóban önzetlen gesztusért. A két klub tárgyalásainak részleteiről jóformán semmit sem tudok, voltaképpen nem is tartozik rám. _____________________________ — Annyi év alatt szinte a klubhűség példaképe lettél, manapság ritkán fordul elő, hogy egy labdarúgó ilyen hosszú időt tölt ugyanabban az egyesületben. Semmi sem tart örökké ... — Sajnálom, hogy válaszút elé kerültem. Életem legszebb szakaszát töltöttem Fehérváron, ezt sohasem fogom elfelejteni. Kedvemre való lett volna, ha abban a csapatban fejezem be, ahol futballista lett belőlem. A klubhűséget továbbra is nagyrabecsülöm, de a családi kötelék még ennél is erősebb. — Amióta elmentél, egy tizennyolc esztendős fiatalember játszik a helyeden, méghozzá nem is rosszul. Mi a véleményed az utódodról? — Ha a Videoton akarja, igazolhatott volna új középhátvédet helyettem. Örülök, hogy Disztl Lacira esett a választás. Nagyon tehetséges srác, remélem sokra viszi. Erősödnie kell és megszoknia a légkört, a felelősséget, egyébként minden adottsága megvan ahhoz, hogy igazán jó középhátvéd legyen. Őszintén szorítok neki. — Néhány hét múlva eszerint ellenfélként nézel farkasszemet régi játékostársaiddal. Nem tartaszettől a találkozástól? — Úgy tudom, a Videotonnak az volt a kikötése, hogy ezen a két mérkőzésen nem játszhatom. Különös lett volna, de én már a Dózsába tartozom, természetesnek érzem, hogy most ezért a csapatért kell minden , tőlem telhetőt megtennem. Inkább a szurkolóktól tartok, bár remélem, idővel belátják, hogy kénytelen voltam elmenni. Sokért nem adnám, ha jó szívvel emlékeznének rám. Kovács József átigazolásával kapcsolatban a Videoton SC vezetősége az alábbi nyilatkozatot adta: . A klub vezetősége más búcsút képzelt el a válogatott középhátvéd számára. Ugyanakkor méltányolnia kellett kérését a Videotonnál szerzett érdemeire, valamint példamutató sportemberi magatartására való tekintettel hozzájárult átigazolásához. Posch Ede Szeretném, ha jó szívvel emlékeznének rám Fotó: Fási László 15, OLDAL * *;'*■ í-‘ j' .........*W Nemzetközi evezősverseny kezdődött tegnap a velencei-tavi evezőspályán. A verseny részletes eredményeit jövő heti számunkban közöljük