Fejér Megyei Hírlap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- —.—__-----------------■■ ------------------------------------------ ■ A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 5.55: Rákóczi Induló. 6.00: Előttünk a vasárnap. 7.23: „Vadat és Bálát, s mi jó falat” Élelmiszermagazin. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: A Magyar Rádió futó-kocogó és kerékpáros napja. 8.40: Bozza: Szonatina. 8.56: Rapszódia a hűségről. Oratórikus kompozíció Vas István költeményeiből. 10.08: Jonatán. Günther Feustek regénye rádióra alkalmazva. 11.01: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: A Vasárnapi koktél című műsor folytatása. 13.00: Rázós úton Bajor NagyErnő írása. 13.10: Jean Fournet Debussy-műveket vezényel. 13.35: Rádiólexikon. 14.05: Így láttam Bartókot. A mikrofonnál: Serly Tibor. 15.14: Intermikrofon. 15.34: Palló Imre népdalokat énekel. .15.57: Halálodra magad maradsz. Hans Fallada regénye rádióra alkalmazva. 17.10: A kerítés rosszabbik oldalán... Jegyzet. 17.20: Magyar előadóművészek. 18.45: Boross Jolán nótákat énekel. 18.55: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.45: Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.45: A főszerepben: Tito Gobbi. Verdi: Nabucco. Négyfelvonásos opera. 23.11: Estére. Szécsi Margit versei. 23.16: Lemezmúzeum. 0.10: Dunajevszkij filmzenéjéből. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika a koránkelőknek. 7.00: Az evangélikus egyház félórája. 7.30: Albert de Klerk orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: A Magyar Rádió futó-kocogó és kerékpáros napja. 10.00: Világhírű énekesek operettfelvételeiből. 10.33: Színházi magazin. 12.00: Jó eltérhez szól a nóta. 13.02: Kiflikandurok a Szalvéta szigeten. Tordon Ákos mesejátéka. 14.05: Híres előadók albuma. 14.33: Táskarádió. 15.30: Nőkről — nőknek. 16.00: Daróczi Bárdos Tamás népdalfeldolgozásaiból. 16.35: László Margit és Ilosfalvy Róbert operettfelvételeiből. 17.00: Slágerek mindenkinek. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: A vasárnap sportja. Totó. 19.00: Dzsesszfelvételekből. 19.33: Nótakedvelőknek. 20.20: A világlíra gyöngyszemei. 20.43: Társalgó. 22.40: Sárospataki diákdalok. 23.10: Ismert énekesek ismeretlen felvételei. III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora. 8.08: Berlini operáiból. 9.04: Jandó Jenő zongorahangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. 12.11: Opera-művészlemezek. 13.05: Slágerlista. 13.40: Pierre Fournier és Zuzana Ruzicková Bach-felvételeiből. 14.10: Kis magyar néprajz. 14.15: Hangfelvételek felsőfokon. 14.59: David Ojsztrah hegedül. 16.09: Ohridi nyár. 1980. 16.40: Hanglemezgyűjtőknek. 17.20: Közvetítés az Újvidéki Magyar Színházból. Végeladás. Tolnai Ottó Színműve. 18.13: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 18.45: A magyar széppróza századai. 19.03: Mozartművek. 20.45: Sztárok sztereóban. 21.29: Világhírű előadóművészek lemezeiből. 22.30: A miskolci Eszter-harang. 22.56: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának felvételeiből. BUDAPEST TV I 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 9.05: Óvodások filmműsora. Hétszínvirág. Szovjet mesefilm. (Ism.) 9.30: Zseb-tv. (Ism.) (Sz) 10.06: Hírek. 10.05: János vitéz. Magyar rajzfilm. (Sz) 11.20: Reklám. 11.25: Hangoskodó. Erdő-zene. (Sz) 13.40: Vasárnapi muzsika. A Televízió nyilvános felvétele a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. (Sz) 14.25: Pedagógusok fóruma. 15.00: Marlene Dietrich-sorozat: Halálos ölelés. Magyarul beszélő francia film. 16.45: Reklám. 16.50: Fejezetek a cirkuszlexikonból. XH/3. rész: Akrobata — modern eszközökkel. (Sz) 17.25: Reklám. 17.30: Műsorainkat ajánljuk. (Sz) 17.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 18.25: Reklám. (Sz) 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: Carmen Jones. Magyarul beszélő amerikai zenés film. (Sz) 21.45: Sporthírek. (Sz) 21.55: Költőnk és kora. Kalligráfia. Vas István versei. (Ism.) 22.20: Hírek SZLOVÁK TV 18.45: Hírek. 8.50: Kicsinyek műsora. 9.20: A sas jegyében. Lengyel kalandfilmsorozat 2. rész. 9.45: Kicsinyek műsora. 10.20: Kraus: Start. Ifjúsági tv-filmsorozat 3. rész. 11.05: A Sportka számainak húzása. 11.15: Ha elhagysz... Tv-játék. 12.25: Heth hírösszefoglaló. 12.55: Vasárnapi hangverseny. 13.25: Hírek. 13.55: Repülőnap. Riportműsor. 15.40: Egy hét a képernyőn. 16.00: Tatra Rallye. Dokumentumfilm. 16.25: Látogatás a klubban. Szórakoztató műsor. 17.10: salakmotor VB. 19.15: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnap esti versműsor. 20.05: Dietl: Mérnöki odiszszea. Tv-filmsorozat 6. rész. 21.05: Megjelent a Rudé Právo. Dokumentumfilm. 21.30: Sporthíradó. 21.45: Carmen, balettszvit. Kubai tv-film. 22.50: Hírek. SZLOVÁK TV II 17.25: Hírek. 17.40: Találkozás szovjet művészekkel. 18.30: Paskenék. Svéd tv-filmsorozat 3. rész. (Ism.) 19.30: Pedagógusok műsora. 19.55: Gombaszögi üdvözlet. Folklórműsor. 20.25: ... és felszállt a főnix. Irodalmi műsor. 21.05: Macskajáték. Magyar filmdráma. 22.45: Tv-híradó. (Ism.) OSZTRÁK TV I 12.00: Szülők műsora. 15.25: Lili. Film-musical. 16.45: A csodavirág. Bábjáték. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek. 17.45: Idősek klubja. 18.30: Randevú állatokkal és emberekkel. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-Hiradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Tannhäuser. Opera-paródia. Zenéjét szerezte: Karl Binder. 21.50: Hírek. OSZTRÁK TV II . 13.00: Közvetítés Luxemburgból. Lovas versenyek. Utána: Közvetítés Telfs-ből. Ausztria Tenisz Bajnoksága. 16.10: Sandokan. Filmsorozat. (3.) „Tigrisvadászat”. 17.00: Anna Christie. Film Eugene O’Neill színművéből. 18.30: Okay. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Zlcti körkép. 20.15: Tetthely. Filmsorozat. 21.45: Sporthírek. 22.00: Nemzetközi pop és chanson fesztivál. 23.00: Hírek. BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: Vasárnap délelőtt, gyermekeknek. 11.30: Népi muzsika. 12.00: A tudás — vagyon. 13.00: Tájékoztató — szórakoztató műsor. 14.00: Kritikus pont. 14.30: A gyermeki képzelet hősei: Robin Hood — amerikai film. 16.00: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Volt és elmúlt — jugoszláv drámasorozat. 20.30: A mi történeteink. 21.50: Szórakoztató zene. 22.05: Sportszemle. BELGRÁD TV II 15.00: Tenisz EB. 18.00: Jugoszláv vízilabdabajnokság: Posk — Jug. 18.50: Jugoszláv labdarúgóbajnokság: Dinamo — Hajdúk (riport). 19.55: Ma este. 20.00: Belgium és Hollandia naiv művészei — külfödi dokumentumfilm. 20.45: Huszonnégy óra. 20.55: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Két krajcár reménység. — olasz játékfilm. Kakasütés a konferencián Néprajzi kutatók fóruma Negyedszer rendezik meg a néprajzi nemzetiségi kutató konferenciát, amelynek ezúttal Békéscsaba lesz a házigazdája. A szeptember 30-án kezdődő és az október 2-án befejeződő eszmecserén Lukács László, a Fejér megyei Múzeum néprajzosa érdekes témáról tart előadást, a kakasütésről. Főképp a szlovákoknál előforduló népszokásnak több változata él napjainkban is. Gyűjtőútja során az egykori Fejér megyei településen, Tárnokon is találkozott ezzel a hagyománnyal. Egyik változata szerint a kakast nyakig beássák a földbe és egy bekötött szemű legénynek kell egyetlen suhintással lemetszeni a nyakát. Másutt ■a kakasokra „bírósági végzéssel” mondják ki a halálos ítéletet, csapodár természete és mindent szétkapirgáló rendetlensége miatt. Lakodalmak alkalmával a kakaslövést, avagy a kakasnyakazást arra is felhasználják, hogy intő példával szolgáljanak a vőlegénynek nehogy hasonlóképpen viselkedjék, és afféle „kakasos többnejűségbe” bocsátkozzék. Már nem ugyanaz! Amiképp a magyar nyelvből kiveszett az a szó, hogy „tálföld” — így mondták azt a, közönséges vasoxidos, meszes agyagot, amelyen a máz igen jól tartott, de belőle csak korsó, tál készülhetett, mert mésztartalma miatt nem volt tűzálló —, üzemképpen enyészik el a fazekasvásárok munkakultúrája, ízes népművészete. Van még cserép (ezzel a szóval különíti el a fazekasmester a máztól a valódit, az agyagból megformált, kiégetett edényt,) és van köcsög is, korsó is, de a vizes edények vázává szelídülnek lakberendezésünkben, a máz elfödi az agyagot, jönnek a cserépvásárra a népművészek a VII. és a IX. kerületből, a munkakultúra pedig felölti a kereskedelmi kultúra mezét (mázát). Már nem ugyanaz, de forgatag és élet a Fehérvár Áruház rendezte vásáron. Egyik oldalon a népművészek táborához csapódnak a tisztes iparosok, vásári mutatványosok, a másik oldalon a céllal és cél nélkül egybegyűlik a nép, s talán sűrűsödik is az igazat, igazit keresők erővonalai mentén. A kereskedelem mellé a kultúra szót a látványosság engedélyezi. Hőlégballon és árleszállítás. Szőrmekucsma és fűzfakosár. Citera és törökméz. Tessék, tessék! Lehet nézelődni és lehet pénzt költeni! Ilyen még nem volt (mondanánk, ha nem lett volna már kettő)! Cserép és máz, együtt, de ha kell, külön-külön is. Ahogy tetszik a kedves vevőnek! Fási László — Vértes J. Andor Könyv Látogatás Európa bölcsőjénél A görögség többet jelent az emberiség történetében, mint egy népet, a többi közül. A hellén poliszokban született meg az európai gondolkodás és kultúra. A filozófia, a poézis, a politika, a matematika, a fizika szavait örökölve tudományos művészeti fogalmakat, eszméket éseszményeket örököltünk. Fogalmaik nélkül csak dadogni tudnánk, mint a barbárok. Európa szülőföldjére vezet el Keszthelyi Katalin és Keszthelyi Tibor szép könyve, a Görög tájak, talányok. Nem gyakorlati turistakalauz, de elolvasása az utazónak is javára válik: más szemmel nézi Hellászt, múltját ismerve. A szerzők a legkevésbé ismerős korszakokat mutatják be, írásuk kétharmada a mitikus előidőkről szól: Krétáról és Mükénéről. Hiszen a legtöbb rejtély éppen a történelem előtti kort övezi, a kutatások eredényei ellenére is. Utolsó harmada a görög őskor után — kényszerűen kihagyva a klasszikus aranykort, a makedón és a római hódítás, a hellénizmus időszakát — a bizánci, császárság vértől , iszapos krónikájára tér át. Az önálló Görögország megalakulásáig (egyáltalán nem szentéletű) keresztes lovagok, frankok, katalánok, olaszok, albánok, bolgárok, törökök hadakoztak az ősi föld uralmáért. Bizánc vallásos palástban tetszelgő keleties despotizmusát egy másik vad keleti despotizmus, az oszmán váltotta fel. A török elleni küzdelemben a nemzetté válás folyamata is zajlott. Furcsa tünemény, hogy az európai kultúrát megalapozó görögség a legutolsók között csatlakozhatott földrészünkön a nemzetek közösségéhez. A szerzők évekig éltek Görögországban, elméleti ismereteiket személyes tapasztalatok gazdagítják. A fénykép- és rajzmellékletek azoknak is élményközelségűvé varázsolják göröghont, akik nem juthatnak el — tán egyelőre — az antikvitás napsütötte tájaira. Könyvünk szellemi utazással kárpótolja őket, erről igazán kár volna lemondaniuk. Rapcsányi Lászlónak Áthosz című díszes kiállítású könyve kiegészítheti e képzeletbeli kalandozást. Áthosz, a Haigon Orosz (Szent Hegy) archaikus rendű szerzetes köztársasága férfi, sőt hímnemű világ (a nőstény állatok ki vannak tiltva területéről). Az „Isten rabjai”-nak, a kalugyereknek szűz földje egy darabkát őriz a régvolt Bizáncból. Rapcsányi nem fürkészi kandi szemmel a — Babits kifejezésével — „szerelmetlenség titkait”, hanem a művelődéstörténet igézetében írja meg tudósítását a kolostor-államról. A szellemi érdeklődést és nem a szódő pletyka-kíváncsiságot elégíti ki. Érjük be mi is szavaival, fényképeivel, s ne csapjunk föl botcsinálta lélekbúvárnak, magyarázatot erőszakolandó a férfi közösség életére, emlékezvén Buda Béla pszichiáter egyik szellemes megjegyzésére, hogy egy remete és egy playboy kölcsönösen bolondnak tekinti egymást. Az emberek — hál’ istennek — sokfélék, ki-ki a saját fazonja szerint keresi üdvét. Mindkét könyv hasznos, érdekes olvasmány, s ha utána csöndesen csodálkozunk a görögség, „az összes nép közül a legemberibb” teljesítményén — hívek leszünk antik örökségünkhöz, hisz Platón szerint a thaumadzein, a csodálkozás képessége a bölcsesség, a gondolkodás alfája, kezdete. S. B.