Fejér Megyei Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
FEJES MEGYEI HÍRLAP • 1980. OKTÓBER 19. A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Előttünk a vasárnap! 7.23: „Vadat és halat, s mi jó falat...” 8.10: öt kontinens hét napja. 8.26: Csajkovszkij: Manfred - szimfónia. 9.20: Magyar Múzsa. 10.08: Budapesti Művészeti Hetek. A két koldusdiák. Mikszáth Kálmán kisregénye rádióra alkalmazva n. rész. 10.54: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Schubert- és Schumannműveket énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: A Vasárnapi koktél című műsor folytatása. 13.00: Rázós úton. Bajor Nagy Ernő írása. 13.10: Budapesti Művészeti Hetek. így láttam Bartókot. 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Operaművészlemezek. 15.14: pillantás a nagyvilágba. 15.34: A hegedű virtuózai. 16.11: A polgármester úr. Tolnai Lajos regénye rádióra alkalmazva L rész. 17.10: Az atomtechnika ipara. Garamvölgyi István írása. 17.20: A zeneirodalom remekműveiből. 18.00: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Kodály-kórusműveket énekel. 18.45: Sporthírek. Totó. 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.35: Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.35: Világhírű énekesek operakettősöket énekelnek. 21.19: Népzenei Hangos Újság. 22.20: Az új magyar zene hónapja. 23.02: Olasz barokk szonáták. 0.10: Henze: Ragtime és habanera. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika a koránkelőknek. 7.00: Az ortodox egyház vallásos órája. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Budapesti Művészeti Hetek. 9.18: Zenés játékokból. 9.51: Láthatatlan múzeum. Látogatás a Közlekedési Múzeumban. 10.41: Színházi Magazin. 11.51: Jó ebédhez szól a nóta. 12.48: A festődoboz. Marcel Aymée meséjéből. 14.05: Híres előadók albuma. 14.33: Táskarádió. 15.30: Nőkről — nőknek. 16.00: Veszprém város vegyeskara népdalokat énekel. 16.35: A vasárnap sportja. Totó. 17.05: Slágerek mindenkinek. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Nótakedvelőknek. 19.25: Kazslajev: Lírai novellák. 19.47: Sass Sylvia, Barlay Zsuzsa és Miller Lajos operettdalokat énekel. 20.20: A világlíra gyöngyszemei. 20.38: Társalgó. 22.35: Botrány Tahitiben. Részletek Bernstein zenés játékából. 23.10: A tegnap slágereiből. HI. MOSOK 7.00: A pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora. 8.08: Az alvajáró. Részletek Bellini operájából. 8.58: Újdonságainkból. 9.33: Az új magyar zene hónapja. 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Híres előadóművészek lemezeiből. 12.30: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. 13.05: Sztárok sztereóban. 14.00: Az új magyar zene hónapja. 14.49: Hanglemezgyűjtőknek. 15.32: Wagner: Tannhäuser. Háromfelvonásos opera. Közben: 16.33: Kis magyar néprajz. 16.38: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 17.49: A magyar széppróza századai 134. rész. 18.04: Az operaközvetítés folytatása. 19.03: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Vásáry Tamás zongoraestje a Budapesti zenei Heteken. Kb. 21.20: Zenekari dalok. 21.50: Népszerű francia előadók felvételeiből. 22.36: Rádiószínház. BUDAPEST TV I 8.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.15: Mindenki iskolája. Matematika. Ami mérhető, azt mérd meg! A mérés (Ism.) 8.45: Földrajz. A Föld és a Világegyetem. (Ism.) 9.15: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Prim. NSZK rajzfilmsorozat. 3. rész: Gyerünk az állatkerbe. (Sz) 2. Hurrá, itt a cirkusz. NDK bábfilm. 9.35: Reklám. 9.40: Katica. Csehszlovák kisjátékfilm-sorozat. 3. rész: Háztűznéző (Sz) 10.10: Vasárnap délelőtt. (Sz) 12.10: A British Múzeum kincsei. Angol fimsorozat. XIH/2. rész: Az istenek közelében. (Sz) 13.25: Nótaszó. (Sz) 13.45: Pedagógusok fóruma. Mit csinál még a pedagógus? 14.20: Keleti Márton-sorozat. A tanítónő. Magyar film. 15.35: Műsorainkat ajánljuk! (Sz) 16.00: Vasas—Szpartak Kijev. Bajnokcsapatok Európa Kupája női kézilabdamérkőzés. Közvetítés a Fáy utcai csarnokból. (Sz) A szünetben: Reklám. (Sz) 17.10: Reklám. 17.20: Fejezetek a cirkuszlexikonból. XII/7. rész: Idomár. (Sz) 17.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 18.25: Reklám. (Sz) 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatóján 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. 19.00: A HÉT (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: A herceg és a táncosnő. Angol film. (Sz) 21.55: Sporthírek (Sz) 22.05: Házigazda: Radványi Géza. (Sz) 23.00: Hírek. OSZTRÁK TV 1 11.15: A Philadelphiai Szimfonikus Zenekar koncertje. Vezényel: Ormándy Jenő. 12.25: Szülők műsora. 15.25: Nebraska. Western filmkomédia. 16.45: Egy, kettő, vagy három. Fejtörő műsor. 17.30: A csodaceruza. Rajzfilm. 17.40: Jó éjszakát gyerekek. 17.45: Idősek klubja. 18.30: Találkozás állatokkal és emberekkel. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-hiradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: My fair Lady. Film musical G. B. Shaw „Pygmalion” című színművéből. 23.00: Hírek. OSZTRÁK TV II 16.20: Poldark. Filmsorozat. 17.10: Egy figyelemreméltó aszszony. Film. 18.30: Okay. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-hiradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Tetthely. Filmsorozat „Gyilkosság tanácsra”. 21.55: Emberek és mítoszok. 22.55: Hírek. BELGRÁD TV II 15.00: Ökölvívás: A Belgrád felszabadulás torna (felvételről). 18.00: REMUS (Belgrádi zenei ünnepségek) 80. 19.55: Ma este. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: Kavarodás egy rajzgyűjtemény körül. Angol film. SZLOVÁK TV I 9.05: Hírek. 9.10: Kicsinyek műsora. 9.35: Meseműsor. 9.55: Dagi — mesejáték. 11.10: A Sportka számainak húzása. 11.20: A Nagy Honvédő Háború — 1. rész. (Ism.) 12.10: Heti hírösszefoglaló. 12.40: Bratislava! koncert. 13.20: Hírek. 13.40: Egy hét a képernyőn. 14.00: Rózsák tövisek ellen — vetélkedőműsor. 15.10: Cirkuszműsor. 15.40: Szlovák történelmi film. 17.25: Vetélkedőműsor. 18.30: Esti mese. 18.40: Hat meg egy zenés vetélkedő. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnapi versműsor. 20.05: Dvorak: Az alapítók ideje — 1. rész. 21.20: Sporthíradó. 21.35: Összeállítás a Ligamérkőzésekből. 22.35: Zenei krónika. 23.15: Hírek. SZLOVÁK TV II 16.30: Hírek. 16.45: Kicsinyek műsora. 17.05: Népizene. 17.35: Rövidfilm-összeállítás. 18.25: ismeretterjesztő műsor. 19.25: Tvtorna. 19.30: Pedagógusok műsora. 20.00: Csehszlovákia—Jugoszlávia férfi kézilabda-mérkőzés, felvételről. 20.55: Jó barátok vagyunk — magyar zenés műsor. 21.20: Az alvilág patkányai — francia film. 22.50: Tvhíradó. (Ism.) A debreceni Nagytemplom tatarozási és felújítási munkái során a talajmechanikai vizsgálatok közben megtalálták a Szent András templom maradványait. Írásos emlékekből már ismert volt a régi templom létezése, de tárgyi emlékek most kerültek napvilágra. A Szent András templom a XIII. században épült és 1564-es leégése után Bethlen Gábor fejedelem építette újjá 1628-ban Művelődéspolitika A vértanúság lett osztályrésze Kalamár József emlékezete Évforduló naptár: „85 éve született Kalamár József, a magyar munkásmozgalom harcosa, az ellenforradalom mártírja.” Szűkszavú közlemény, de benne van egy nagyszerű munkásember karaktere, egy bátor kommunista küzdelmes életútja és ennek fáján tragikus befejezése. Előttem sokoldalas forrásanyag, kilétéről, akaraterejéről, mozgalmi múltjáról. Frissen munkál bennem, vezeti tollam a közvetlen hozzátartozókkal való találkozás élménye, a seregélyesi iskola névadó- és szoboravató ünnepségének eseménye. Mindezt megosztom olvasóinkkal. Csepelinek tudtam őt, miként az irodalom, a magyar forradalmi munkásmozgalom is így tartja számon. Ám hallottam már korábban is seregélyesi illetőségéről. Innen, ebből a Fejér megyei faluból indult életútja. Az anyakönyvi kivonatába itt jegyezték be születésének dátumát, 1895. október 16-át. Szülőhelye Seregélyes. Itt kereste útkaparó apja, az országutak vándora a család kenyerét. Vékonyka szelet jutott abból nekik. És ez csak fogyatkozott, amikor már mostoha mérte a porciót. „Nagyapa kétujjnyinál vastagabb kenyeret vágott mindig bicskájával. Nézni sem szerette a vékony szeletet, mert gyermekkorára, a mostoha sorsra emlékeztette, de még a morzsát is vigyázta. Egy falatot sem dobhattunk ki soha!” — Hallottam a nagyszülői házban nevelkedő unokától, Setényi Mátyásnétól. Ám amíg eddig eljutott, sok minden történt életében. Ha tehetség mérte volna a továbbtanulás lehetőségét, akkor már fiatalon kiműveltebbé lesz. Csupa kitűnő osztályzat áll abban a bizonyítványban, amit a ráckeresztúri állami népiskolában érdeme szerint bejegyeztek. Neki és a hasonló sorú szorgalmas gyermeknek azonban ez kevés volt a boldoguláshoz. „Szabad idejében a könyveket bújta, s így kárpótolta magát a teljesülhetetlen álmokért. Apja iskolázatlan lévén, értetlenül figyelte az ambiciózus ifjú buzgóságát” (özvegy Pintér Józsefné, Kalamár Erzsébet visszaemlékezése.) A visszaemlékezőt tizenegy évesen, bátyját, Józsefet pedig tizennégy évesen űzte el az atyai háztól mostohájuk kegyetlensége. Mihez kezdett a fiú? Lovasberényben próbált szerencsét. Asztalosinasnak szegődött és tizennyolc évesen, segédlevéllel a kezében, munkakereső vándorútra kelt. Nekivágott a fővárosnak és megvetette lábát Csepelen, segédmunkásként, a Weisz Manfréd Művekben. Későbbi élete fonalának minden szála ide kötődik, innen vezethető el és vissza. Innen szólította a behívóparancs frontszolgálatra, ahol eleinte magával ragadta a honfiúi hév, Dél-Tirol. Fontos állomása útkeresésének. Itt érte az 1917-es oroszországi események híre. Ennek, s a hosszú értelmetlen és nagy vérveszteséggel járó öldöklés hatására lelkesedése lelohadt. Tollat ragadott az olvasott ifjúmunkás és a Népszavához címzett levelében leírta észrevételeit, kételyeit, véleményét az imperialista háborúról. Csoda-e, hogy a katonai cenzúra elkobozta leveleit s mint veszedelmes lázítót hadbíróság elé állították? Megúszta azzal, hogy a győztes háború után előveszik ügyét. „Végigszenvedte sebesülten, majd felgyógyultan a megbízhatatlan katonának kijáró kegyetlenségeket. Alig hegedtek be sebei, máris viszszaparancsolták a lövészárokba” — fia, Kalamár Károly így őrzi apja életrajzának töredékét. A forradalmár pedig arról vall önéletrajzában, hogy Dél- Tirol véráztatta földjén vált szocialistává. Ezért nem várta meg az igazságtalan célokért harcoló császári és királyi hadsereg végleges felbomlását. Megszökött, hogy részt vehessen a nép igazságos küzdelmében. Tette ezt hazaérkezése után 1918-ban és azután mindvégig. Csepelen rátalált a szervezett munkásokra, az SZDP- re, kereste, építette a kapcsolatot a forradalmi szocialistákkal. Nagy energiával dolgozott, bátran, pontosan, fegyelmezetten. Ezért kapta a bizalmi tisztséget, később pedig a WM munkástanácsában a megbízatásokat. Fölírta nevét a küzdők, a kommunista harcosok közé. Meggyőződése vitte a KMP csepeli csoportjának alakuló ülésére, ez szólította a Tanácsköztársaság munkájába. És amikor védeni kellett a proletárdiktatúrát, akkor is az elsők között öltötte magára a vöröskatonák uniformisát. Állta a megpróbáltatások viharát, szembenézett ezer veszéllyel, mert értelmét, célját látta a küzdelemnek. Ebben 1919. október 26-tól maga mellett tudta hű társát, feleségét, Stroger Máriát, később pedig gyermekeit. Tobzódott az ellenforradalom terrorja. Veszélybe került a tanácshatalom harcosainak, támogatóinak élete. Az övé is. Vallanak a korabeli dokumentumok megkínzásáról, internálásáról, nélkülözéséről, újabb és újabb letartóztatásáról, a bírósági tárgyalások fojtó légköréről, az 1942-es lebukásról, az Andrássy-laktanya hathetes pokláról. És vallanak a sztrájkharcokról, az SZDP-ben vállalt baloldali szerepről, a harcos hangulatú munkásbeszélgetésekről, a tanítva-tanító szemináriumokról. Meggyőződéssel hitte és hirdette, hogy a proletariátus önfeláldozó és kitartó harca meghozza a második Tanács-Magyarországot. És hogy ez így legyen, küldöttség élén Robi János címzetes kanonokkal együtt 1945. január 9-én elébe ment a Szigetszentmiklóson tartózkodó szovjet csapatoknak. „Közölték a szovjet egységek parancsnokával, hogy a németek és a nyilasok elhagyták Csepelt s a lakosság szeretettel várja a felszabadítókat. Még aznap a Vörös Hadsereg harc nélkül bevonult a községbe. Az érkező szovjet katonákat a dolgozók nevében Kalamár üdvözölte." (Iszti Antal visszaemlékezése.) Életének új fejezete jött el. Érezte a lakosság bizalmát, amikor közfelkiáltással Csepel főbírójává választották. És minden igyekezetét latba vetve dolgozott lakóhelye újjáépítéséért. Kitűnő készséggel fogta össze, mozgósította a társadalmi erőt a közjóra. Nem volt teoretikus elme, de birtokában volt annak a tudásnak és érzéknek, amivel a gyakorlati forradalmárok rendelkeznek. Amikor a két párt egyesülése után lemondott főbírói tisztéről és igazgatói beosztásokba került, akkor is ezen jó tulajdonságai segítették át a nehézségeken. Volt része méltánytalanságban is, mégsem veszítette el alkotókedvét. Éltette az emberek, a csepeliek bizalma, ami 1954- ben ismét megnyilvánult. A főváros XXI. kerületének tanácselnökévé választották. Rengeteg munka várt rá a kerület mai arculatának kialakításában. Legfőképpen a korábban elhanyagolt Királyerdő fejlesztését tartotta szívügyének. Itt voltak a legmostohább lakás- és életviszonyok. (A sors iróniája: éppen ebben a körzetben gyilkolták meg a terroristák.) Még az ő elnöksége alatt született meg a csillagtelepi lakónegyed felépítésének gondolata, ami később meg is valósult. Aláásta egészségét a megfeszített munka. Szigorú utasításra utazott 1956 nyarán Balatonfüredre gyógykezeltetésre. Innen írta levélben a családszerető férj feleségének: „Megérdemled egyszer, hogy Veled külön foglalkozzam, hiszen 37 évet küzdöttünk át már együtt, 37 sok szép hősi küzdelemmel és csúnya szenvedéssel teli esztendőt. És a nehézségek oroszlánrészét Te viselted el. Együtt örültünk a jónak, de küzdöttünk a rosszal szemben és — mint az események nyugtázzák — nem sikertelenül. Célunk teljesült. Új világot építettünk és olyan gyermekeket neveltünk az új világnak, akik helytállnak." Honnan sejthette volna, hogy ez lesz az utolsó számadása! Hiszen nyugdíjba készült, pihenését tervezte családja, unokái körében. És az annyi veszélyt vállaló, sokszor halállal dacoló kommunista az 1956 októberi viharban a nép hatalmát védelmezte. Családja kérvekérte, ne mozduljon ki otthonából, de hajthatatlan volt. Rajtaütésszerűen támadott rá a büntetett előéletű terroristák csoportja. Meggyalázták, ütlegelték és a Szent István út 150. szám alatti üres telken hátulról, orvul agyonlőtték. Napokig feküdt holtteste az elhagyott grundon. „Nagyanya engem kért meg, keressem meg nagyapám holttestét és hantoljam el. Tizenhét éves gimnazista voltam akkor. Rátaláltam holttestére. Szörnyű volt, amit láttam. Eltorzították arcát, szemét, száját hamuval és homokkal tömték tele. Haját kitépték. Nem tudom honnan vettem az erőt, de az éj leple alatt ismerős sírásó segítségével elhantoltam. Sírja jeltelen volt, mégis másnap meggyalázták.” (Edit unoka, Setényi Mátyásné idézte a tragikus napokat Seregélyesen.) Kalamár József holttestét 1957 májusában helyezték örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben. A forradalmi mozgalom mártírjai között pihen. Vértanúság lett osztályrésze. Pedig nagyon szerette az életet, a szabadságot. „Óriási felelősség abban a székben ülni, amelyiket ő hagyott ránk. Igaz a szék csak jelkép, mert Kalamár elvtárs legszívesebben nem irodában, hanem az emberek között dolgozott. — dr. Bölcsei György, a XXI. kerület tanácsának elnöke. „A mi brigádunk követi névadója példás életét” — Silye Antal, a MAHART-kikötő üzemgazdasága Kalamár József szocialista brigádjának vezetője. „Méltók leszünk névadónk emlékéhez” — Horváth Ivánné, a seregélyesi Kalamár József Általános Iskola igazgatója. SF Előttem fényképe. Néz előre jóságosan, szelíden. Tetteit, munkásságát, emlékét megőrzi az utókor, a történelem. Németh Erzsébet I. OLDAL