Fejér Megyei Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Előttünk a vasárnap. 7.23: ,,Vadat és halat, s mi jó falat.. .” Élelmiszer magazin. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Nép­dalok. 9.02: Haydn: C-dúr vonós­négyes. 9.29: Névjegy. (Mester Ákos) 10.08: A kék Tündér híd­ja. Vihar Béla mesejátéka. 10.52: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Bárdos Lajos „Kicsinyek kórusa” című soro­zatából énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 13.00: Rázós úton. 13.10: Chicago. Részletek Kander ze­nés játékából. 13.35: Rádiólexi­kon. 14.05: Debussy. Három nok­türn. 14.31: Így láttam Bartókot. 15.14: Pillantás a nagyvilágba. 15.34: Színes népi muzsika. 16.10: Az élete regény volt. Federico Garcia Lorca. 17.10: Az én gé­pem. Tarnói Gizella riportjegy­zete. 17.20: Világhírű zongoramű­vészek. 18.02: Régi filmdalok. 18.50: Diákkönyvtár hangszala­gon. 19.50: A Belügyminiszté­rium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével, Bodza Klá­ra és Tréfás György népdalokat énekel. 20.37: Verdi, Aida. Négy­­felvonásos opera. 23.24: Az éj­szaka csodái. Versét elmondja Weöres Sándor. 23.30: Otto Klemperer vezényli a Philhar­­mónia zenekart. 0.10: XIV. száza­di katalán egyházi zene a Bar­celonai gyermekkórus és az At­rium Musicae énekkar előadá­sában. PETŐFI RADIO 6.00: Népszerű muzsika a ko­ránkelőknek. 7.00: A református egyház félórája. 7.30: Leonyid Roizman Beethoven­ és Bruck­­ner-műveket orgonál. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi leve­lesládája. 9.06: Örökzöld dalla­mok. 10.00: Nürnbergi Játék­múzeum. 10.33: Színházi Maga­zin. 11.58: Jó ebédhez szól a nó­ta. 12.55: Az aranynadrágos fiú. Max Lüdgren regénye rádióra alkalmazva. 14.05: Híres elő­adók albuma. 14.33: Táskarádió. 15.30: Nőkről nőknek. 16.00: A vasárnap sportja. Totó. 16.20: Kozsevnyikov: Korai és varács­­olók. 16.35: Koncz Zsuzsa san­zonfelvételeiből. 17.00: Slágerek mindenkinek. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Nótakedvelőknek. 19.20: Joan Sutherland operet­tekből és zenés játékokból éne­kel. 19.50: A Moszkvai Rádió tánczenei sikereiből. 20.20: Hír­adás egy változó világról. 20.38: Társalgó. 22.35: Olasz táncdalok a magyar előadásban. 23.10: Dzsesszfelvételekből. HI. MOSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzeti­ségi műsora. 8.08: Zenekari mu­zsika. 9.00: Bela Rudenko és Vlagyimir Atlantov operaáriákat énekel. 9.39: Új lemezeinkből. 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Mo­zart Salzburgi szimfóniái kora­beli hangszereken. 12.06: Kis magyar néprajz. 12.11: Arabella. Részletek Richard Strauss operá­jából. 13.05: Művészlemezek. 14.00: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 15.20: Híres előadómű­vészek Schubert-felvételeiből. 16.32: Új lemezeinkből. 17.20: A Nemzetközi Rádióegyetem mű­sorából. 17.50: Donizetti operái­ból. 18.45: A magyar széppróza századai. 19.03: Szimfonikus ze­ne. 20.35: Sztárok sztereóban. 21.28: A Szovjet Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekarának tagjaiból alakult vonósnégyes hangversenye a Helsinki Sibelius Akadémia hangversenytermében. 22.50: Magyar zeneszerzők. BUDAPEST TV I 7.50: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna (Ism.) (Sz). 7.55: Min­denki iskolája. Matematika. Ami számítható, azt számítsd ki. (Ism.) 8.25: Fizika. A testek mozgása (Ism.) 8.55: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Prim. NSZK rajzfilmsorozat. 7. rész: Elsősegély. (Sz). 2. Mese a vízilóról. Szovjet rajzfilm. 9.20: Egy kis kirándulás. Magya­rul beszélő, lengyel kisjáték­filmsorozat. V/1. rész: Jó dolog a nagymama. 9.45: Röpsuli II. rész. (Sz). 10.00: Hírek. 10.05: Reklám. 10.10: Vasárnap délelőtt. (Sz). 12.10: A British Múzeum kincsei. Angol filmsorozat. XIII­. rész: Az ókor farkasai. (Sz.) 13.20: Déli muzsika. A Televízió nyilvános felvétele a MOM Szakasits Árpád Művelődé­si Házában. (Ism.) (Sz). 14.05: Keleti Márton-sorozat. Janika Magyar film. 15.20: Reklám. 15.30: Steinmetz Kupa Nemzet­közi ökölvívó Verseny Döntő. Közvetítés Pécsről. (Sz). 16.50: Műsorainkat ajánljuk! (Sz). 17.15: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 17.45: Fejezetek a cirkuszlexikonból. XII11. rész: Zsonglőr. (Sz). 18.25: Reklám. (Sz). 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz). 18.45: Esti mese. (Sz). 19.00: A HÉT. (Sz). 20.00: Hírek. 20.05: Érik a gyümölcs. Magyarul be­szélő, amerikai film. 22.10: Sporthírek. (Sz). 22.20: Hírek. OSZTRÁK TV I­ 12.00: Szülők műsora. 15.15: For­ró fürdő. Filmvígjáték. 16.45: Kicsinyek műsora. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek. 17.45: Idősek klubja. 18.30: Ta­lálkozás állatokkal és emberek­kel. 19.00: Vasárnapi osztrák ké­pek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: A sirály. Film Anton Csehov színművéből. 21.50: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: A tél Itáliában. Film. 18.30: Okay. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Tetthely. Filmsorozat: „Szép hétvége”. 21.45: Sporthí­rek. 22.00: Emberek és mítoszok. Filmsorozat. (1.) 23.00: Hírek. BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: Terülj asztalkám — gyermekműsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: A tudás — va­gyon. 14.00: Kritikus pont. 14.30: A nagy gazda — szingapúri film. 16.00: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: T. Partijic: Csuka nincs és ne is legyen — Tv-játéksorozat. 21.05: Vajda­sági képek. 21.55: Szórakoztató zene. 22.10: Sportszemle. BELGRÁD TV II 16.30: Kézilabda: Borac—Ko­linska Slovan. 17.45: Lovas sport — a Jugoszláv Néphadse­reg versenye. 18.10: Asztali­te­nisz Jugoszlávia—Kína (felv.) 19.55: Ma este. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.45: Hu­szonnégy óra. 21.05: Legyőzői­tek — olasz—francia—angol film. SZLOVÁK TV 1­8.30: Hírek. 8.35: Bábfilm. 9.00: Mesejáték. 9.55: Gulliver utazá­sai. Angol film. 11.15: A Sport­ka számainak húzása. 11.25: A Nagy Honvédő Háború. Szovjet­­amerikai film. 12.15: Heti hír­összefoglaló. 12.45: Moyzes: He­gedűverseny. Op. 53. 13.20: Hírek. 13.35: Műsorajánlat. 14.00: Nem­zetközi sakktorna. 15.00: SZNF nagydíj. A műkorcsolyázó ver­seny gáladélutánja. 16.00: Zenés vetélkedő. 16.40: Filmmúzeum: Egy király New Yorkban. Ame­rikai film. 18.30: Esti mese. 18.40: Zenés szórakoztató mű­sor. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnapi versműsor. 20.10: Ion Druce: A föld és a nap nevében. Színházi előadás. 22.35: Sporthíradó. 22.50: Aram Hacsaturján: Des-dúr zongoraverseny. 23.25: Hírek. SZLOVÁK TV II 16.40: Hírek. 16.55: Kicsinyek műsora. 17.15: Pionírmagazin. 17.55: Dokumentumfim. 18.45: Fiatal zeneművészek hangver­senye. 19.30: Pedagógusok mű­sora. 20.00: Tudományos est. 21.10: Lóversenyláz. Olasz film­vígjáték. 22.45: Tv-híradó. NDK Külföldi szakemberek képzése A Német Demokratikus Köztár­saság híres egyetemeire, főisko­láira szívesen jelentkeznek kül­földi hallgatók. A mezőgazdasági oktatási intézményekben jelenleg 600 külföldi diák tanul. Az NDK mezőgazdasági szakiskoláin 1971 óta 30 országból több mint 1400 diákot oktattak. Különösen szívesen látottak az NDK-ban a fejlődő országok ta­­nulni vágyó fiataljai. Az oktatók fontos missziónak tekintik a fej­lődő országokból érkező diákok, fiatal és idősebb szakemberek oktatását. Drezdában immár 29.­­ik alkalommal rendezik meg azt az öthónapos kereskedelmi tan­folyamot, amelyre eddig 40 or­szág küldte el fogyasztási szövet­kezeteinek dolgozóit. Az oktatás több nyelven folyik. Előbb az an­gol és a francia volt az oktatás nyelve, három év óta azonban a portugállal és az arabbal bőví­tették e kört. A tanfolyamokat gyakorlati bemutatókkal, üzlet- és szövetkezetlátogatásokkal egé­szítik ki. A fejlődő országok egészségügyi hálózatának kiépítéséhez nagy se­gítséget nyújt a quedlinburgi egészségügyi szakiskola, ahol 19 év óta képezik a külföldről érke­ző fiatalokat. Eddig 40 ország 1100 egészségügyi dolgozója ka­pott az NDK-ban szakképzést. (BUDAPRESS — ADN) Pannónia Fotószalon Változatosság, jó színvonal A Dunántúl tizenöt hely­ségéből huszonnégy klub, stú­dió és szakkör mintegy száz fotósának munkái szerepel­nek a 3. Pannónia Fotószalon kiállításán, amelyet Székesfe­hérváron, az Építők Pintér Károly Művelődési Házában rendeztek meg. A bemutatott képek változatos tematikája, a legkülönbözőbb ötletes né­zőpontok sokasága, az egysé­gesen magas technikai szín­vonal ezúttal is igazolja azt az aligha vitatható tényt, hogy a valóságfeltáró és mű­vészi öntevékenységi formák közül a fényképezés a leg­fejlettebbek közé érett. Tegyük hozzá mindjárt, a fotózás egyike a leghaszno­sabb öntevékenységi formák­nak, s hogy mozgalommá vá­lásának nagyon fontos tudat­­formáló jelentőséget tulajdo­nítunk. A fotó sokoldalú, gon­dolkodó embert kíván, való­ságismeretet, fizikai és kémi­ai felkészültséget, esztétikai érzéket, érzelmi azonosulásra való hajlamot. Épp ezért ör­vendetes, hogy megyénkben a fotózásnak olyan országosan elismert műhelyei vannak, mint a székesfehérvári Pin­tér Károly Fotóklub, amely három alkotócsoporttal is szerepel a kiállításon, vagy a dunaújvárosi Rosti Pál Fotó­klub, továbbá a Videoton, az Építők, az Ikarus és a MÁV szakkörei. Különösen kelle­mes meglepetés, hogy a sá­­rosdi klubkönyvtár fotóköre egyenrangú kiállítópartner­ként szerepel a patinás múl­tú illetve a nagyüzemek ál­tal fenntartott, jóval kedve­zőbb feltételekkel induló kö­zösségek között. Nem szándékunk egyéni­leg értékelni a kiállítás sze­replőit, részint mert nagy számuk miatt kereteink kö­zött eleve lehetetlen, más­részt viszont a megyebeli ké­pek jelentős részéről előző, helyi kiállítások alkalmával már megemlékeztünk. Inkább a személyes benyomás, a szubjektív tetszés alapján említünk meg egy-két nevet. Kitűnő a két sárosdi fotós, Nagy László és Kucsera Fe­renc munkás- illetve munka­ábrázolása. Ugyanebből a műfajból szívesen emléke­zünk Járfás Erzsébet Olaj­bányászára. A Pintér Károly­­Fotóklub tagjainak Kabáczy Szilárd és Nagy Ottó érett művészi tevékenysége diktál­ja a mércét, s a klub egészé­nek fejlődését jelenti, hogy egyre többen felnőnek mellé­jük. Dr. Perényi István Jus­titia sorozatán nem csupán ábrázol, gondolkodtat is fény­képezőgépével. Tekintetet vonzó, eredeti alkotás Mórocz István Négy év múlva című kompozíciója. A videotonos Csepregi Csegő fekete-fehér kontrasztjainak megkapó rit­musával képzőművészeti ha­tást ér el, hasonlóképpen Sza­bó László szolarizációs tárgy­ábrázolásával. A mozgás meg­ragadására tett kísérletek kö­zül talán Tarr Dezsőé a leg­sikerültebb, aki az Építők fotókörét képviseli Blaskó Károllyal együtt (tőle a Pira­mis bravúros kompozíciója emlékezetes). A Rosti Pál Fotóklubot Béres János drá­mai kiáltása és Jahoda Be­nedek felvételei reprezentál­ják legvonzóbban. A megyénken kívüli kiál­lítók közül a pécsi Kőhegyi Zoltán impresszionisztikus vasúti képe, a tatabányai Jókai Kornél érzelemgazdag tájábrázolása, a budapesti Sziráki József markáns port­réja és Pintér József Talál­kozás című, Lentiből érke­zett kompozíciója ragadt meg legerőteljesebben emlékeze­tünkben. Külön figyelmet ér­demelnek a csehszlovák ven­dégszereplő, Ludek Vojtec­­hovsky artisztikus finomságú művei. A színvonalas kiállítás ér­tékéből sokat levon a „tála­lás” módja. A fényképek mű­anyag zsinóron, kasírozatla­­nul, csupaszon lógnak. Ami­lyen dicséretes, hogy gyako­riak Fehérváron, kivált az építők művelődési házában a fotókiállítások, annál kívána­tosabb, hogy a rendezés mi­nőségében is történjen előre­lépés. Á. Sz. J. Blaskó Károly: Piramis Nagy László: Dohánytermesztő A második világháború, a fasizmus ábrázolá­sára gyakran válasz­tott a művészet a hadszíntér­től félreeső helyeket. Gondol­junk csak a Sakknovellára, a Kabaré című filmre, vagy akár a nemrégen bemutatott Luxusbordély Párizsban című filmkomédiára, mely utóbbi messze nem ütötte meg az előbbiek színvonalát. Azért is érdekes ez a té­maválasztás, mert kifinomul­tabb, árnyaltabb jellemábrá­zolásra alkalmas. Választási lehetőségek elé kerülhet az ember, nem úgy mint a had­seregben, ahol a parancs az elsődleges. Ezek az alterna­tívák konfliktusokat szül­nek, drámai helyzetek terem­tődhetnek. S a művészet egy tragikus sors ábrázolásával nagyobb megrendülést érhet el, mint a halálozási statisz­tikák. S ehhez nem kell feltétle­nül a lövészárkok környékét kiválasztani. Ahogyan a Cir­cus Maximus című új ma­gyar film is a cirkuszos ko­csikban játszódik. A háború minden pillanatot és min­den helyzetet átitat. Nem le­het kívül kerülni a kórhá­zakban, a kutatóintézetek­ben, a világ legfélreesettebb sarkában sem a háborún. Valamilyen formában min­den eseményre és a legkisebb emberi mozdulatra is hat. Most már az a kérdés, hogy milyen természetességgel és kifejlettel történnek meg ezekben a mikrokörnyezetek­­ben az események. Mennyire állítódik szembe a humánum az embertelenséggel, a jel­­lemtelen félelem a tudatos választásokkal. Azért jó film a Circus Maximus, mert eze­ket a lehetőségeket kereste, szándékaiban igen követke­zetesen, s valóban a film esz­közeivel. S azért nem egészen sike­rült film a Corcus Maxi­mus, mert néhány túlzással terhes. Nem hiszem, hogy azt az orvost, aki részt vett a Hitler elleni összeesküvés­ben, ezen a kocsin kellett volna utaztatni. Lehetett vol­na találni valószerűbb, de legalább ennyire fontos, fa­sizmus ellen forduló embert. Azért emeltem ki ezt a mo­mentumot, mert nemcsak itt, de máshol is direkt módon szűrődött be a történelem. Az a második világháború, amit a történelemkönyvek­ből ismerünk. Ezenkívül a cirkuszos ko­csi néhány utasának az alak­ja sem volt teljesen megfor­mált, csak utalásszerű. Így néhány cselekedet a film vé­gén ha nem is teljesen vá­ratlanul, de meglepetéssze­rűen éri a nézőt. Viszont a főszereplők, az idegbeteg fiú és az anya alakja feledteti ezeket az esetlegességeket. A történet egyszerű. Az idegbeteg fiú megszökik az elmegyógyintézetből. Persze ennek az őrültségnek az éle az embertelenség, a kegyet­lenség ellen irányul, tehát egyfajta józanságként is fel­foghatom. Az anya háborús szökevényeket, zsidókat, po­litikai menekülteket visz át cirkuszos kocsikon a front­vonalon túlra. Viszont a fa­sisztákkal is megegyezik, csak a pénz és a fia érdekli. Ak­kor fordul szembe a nácik­kal, amikor lelövik a fiát, s lebuktatja az amerikai repü­lősöknek álcázott német fel­derítőket. Ez a lázadás az életébe kerül, mert azok a partizá­nok lövik agyon a két né­met felderítővel együtt, aki­ket elárult nekik, hiszen ki­tudódott pénzért az ellensé­get is szolgálta. Röviden ennyi a Circus Maximus. Tágabb értelem­ben cirkusznak fogja fel az egész háborús világot, s a matematikus tudós pontosan tudja: ha megérkezik Ame­rikába, akkor egy másik cir­kuszba menekült. S végső megállapításként azt is ki­mondja a film: a békét a legnehezebb megvédeni. A néhány kompozíciós hi­ba ellenére mestermunka ez az alkotás. Minden részletre kiterjedő rendezés, kitűnő operatőri munka, kiváló szí­nészi alakítások jellemzik az új magyar filmet. Vaderna József Filmjegyzet Circus Maximus

Next